Ahogy nekünk, embereknek, úgy négylábú barátainknak is meg kell küzdeniük a stresszel, a félelemmel és a hirtelen változásokkal. A jó hír az, hogy a kutya lelki egyensúlya nem egy állandó, megváltoztathatatlan állapot, hanem tudatos odafigyeléssel fejleszthető. Ha segítünk kedvencünknek abban, hogy rugalmasabban kezelje a kihívásokat, egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb társat kapunk, aki a stresszes szituációkból is hamarabb visszatalál a nyugodt állapotba.

Kiszámíthatóság: a stabilitás alapköve

A kutyák lelki egyensúlya szoros összefüggésben áll a napi ritmussal. Az ebek számára a valódi biztonságérzetet a jól felépített rutin adja: a fix időpontban érkező vacsora, a rendszeres séták és a világos keretek mind segítenek a belső feszültség csökkentésében. Érdemes bevezetni az együttműködésen alapuló jutalmazást, ahol a kutya megtanulja, hogy figyelmességgel és egy-egy egyszerű feladat (például egy ültetés) teljesítésével „szerezheti meg” a vágyott dolgokat, legyen szó ételről vagy játékról. Ez a fajta következetesség kontrollérzetet ad az állatnak, ami elengedhetetlen a mentális egészségéhez. Végezetül pedig biztosítsunk számára egy zavartalan „nyugiszigetet” a lakásban – egy kuckósított kennelt vagy egy csendes sarkot –, ahol bármikor stresszmentesen pihenhet, ha túl sok inger érte a külvilágból.

Pozitív megerősítés és fokozatos szoktatás

A büntetésnek nincs helye az önbizalom építésében. Az csak növeli a félelmet és felborítja a törékeny lelki egyensúlyt. Ehelyett használjunk pozitív megerősítést: jutalmazzuk a bátorságot és a helyes döntéseket. Ha kutyánk tart valamitől – legyen az az utcai forgalom vagy a vihar zaja –, alkalmazzuk a fokozatosság elvét. Mutassuk be neki a stresszforrást olyan távolságból, ahol még nem pánikol be, és kapcsoljunk hozzá szuperfinom jutalomfalatokat. A cél, hogy minden ilyen „kihívás” pozitív élménnyel záruljon, így építve fel a kutya belső tartását.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Vannak helyzetek, amikor a gazdi legjobb szándéka ellenére is megbillen a kutya lelki egyensúlya. Ha kedvencünk túlzott szorongást, szűnni nem akaró félelmet vagy agressziót mutat, ne habozzunk állatorvosi viselkedésszakértőhöz vagy pozitív szemléletű trénerhez fordulni. A szakember segíthet felismerni a mélyebben gyökerező problémákat, és szükség esetén átmeneti orvosi támogatást is javasolhat, hogy a kutya újra nyitottá váljon a tanulásra és a fejlődésre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: animalwellnessmagazine

The post Tanítható a nyugalom? Így tartható fenn a kutya lelki egyensúlya a mindennapokban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Öt dolog, amiért minden nap hálásak lehetünk kutyáinknak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A PAWs4US tanulmány azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a terápiás kutyákkal való rendszeres, kötetlen találkozás az elsőéves hallgatók mentális jólétét a Washington State University kampuszán. A kutatás kimutatta, hogy azok a diákok, akik több hónapon keresztül rendszeresen találkoztak terápiás kutyákkal, nemcsak alacsonyabb stressz szintről számoltak be, hanem empatikusabbak és elfogadóbbak lettek önmagukkal szemben is.

Patricia Pendry, a tanulmány vezetője és a Washington State University humán fejlődés professzora elmondta: „Tudjuk, hogy az ilyen jellegű tervezett programok segítenek, de kíváncsiak voltunk, hogy a diákok szabadon választható, kötetlen találkozásai a kutyákkal ugyanolyan hatékonyak-e. Ez közelebb áll a hétköznapi háziállattartáshoz, és egyszerűbbé teheti az ilyen programok bevezetését az egyetemeken.”

A kutatás menete

Pendry és doktorandusza, Alexa Carr korábbi kutatásaikra építve vizsgálták a terápiás kutyák hatásait. Korábbi eredményeik azt mutatták, hogy már a rövid, fizikai érintkezés is csökkentheti a stresszhormont (kortizol). Most azonban azt vizsgálták, hogyan hat a diákokra a hosszú távú, kötetlen találkozás a kutyákkal. A kutatásba 145 elsőéves diákot vontak be, akik a tanulmányaik miatt otthon hagyták háziállataikat. A diákokat két csoportra osztották: az egyik csoport hetente hét alkalommal találkozhatott terápiás kutyákkal, a másik csoport várólistára került.

A program helyszíne a WSU Pullman kampuszán található kényelmes konferenciaterem volt, ahol a diákok szabadon, kötetlen környezetben tölthettek időt a kutyákkal. A kutyákat egy állatasszisztált terápiás programokra specializálódott szervezet biztosította.

Eredmények és következtetések

Az eredmények szerint azok a diákok, akik rendszeresen találkoztak a terápiás kutyákkal, kevesebb stresszt, depressziót és szorongást tapasztaltak. Akik többször vettek részt a programban, nagyobb mértékben élvezték a mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásokat.
Alexa Carr szerint: „A rendszeres találkozások kumulatív hatással vannak a mentális egészségre. Ez arra utal, hogy az egyetemeknek érdemes lenne folyamatosan elérhető, kötetlen programokat kínálniuk, nem pedig egyszeri eseményeket.”

Hatások és jövőbeli lehetőségek

A hallgatói mentális egészségi problémák növekedése miatt egyre több egyetem fordul az állatasszisztált programok felé. Patricia Pendry, a Nemzetközi Antrozoológiai Társaság volt elnöke elmondta:
„Ez egy egyszerű és költséghatékony módja annak, hogy támogassuk a diákok mentális jólétét. Nincs szükség bonyolult tantervre – elég egy barátságos helyszín, ahol a diákok kötetlenül találkozhatnak a kutyákkal és gazdáikkal, miközben biztosítjuk az állatok jóllétét és a résztvevők biztonságát.”

Pendry és kutatótársai a jövőben szeretnék megvizsgálni, hogy azoknál a diákoknál is hasonló hatások tapasztalhatók-e, akiknek otthon nincs háziállatuk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ScienceDaily

The post Új kutatás a terápiás kutyák mentális egészségre gyakorolt hatásáról appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Nagy kárt okozhatsz azzal, ha kiabálsz a kutyáddal appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutyák nemcsak felismerik gazdáik stresszes állapotát, hanem az befolyásolja viselkedésüket és általános hangulatukat is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak a kutyák a stresszes és nyugodt emberi szagokra. Ehhez 34 kutyát vizsgáltak meg különböző helyzetekben. A kísérlet során az emberek stresszes és nyugodt állapotban lévő izzadság- és leheletmintáit használták fel, hogy megfigyeljék a kutyák reakcióit. Az eredmények azt mutatták, hogy a stresszes emberek szagának kitett kutyák kevésbé voltak optimisták, és nagyobb valószínűséggel hoztak pesszimista döntéseket.

A kutyákat egy egyszerű feladattal tesztelték, amely során két tál közül kellett választaniuk. Az egyik tálban mindig jutalomfalat volt, míg a másik tál üres volt. Azok a kutyák, akik a stresszes emberek szagát érezték, lassabban és óvatosabban közelítették meg a jutalomfalatos tálakat is, mint azok, akik a nyugodt emberek szagával találkoztak. Több kételyt mutattak azzal kapcsolatban, hogy a kutyatál üres lesz-e, mint amikor nyugodt emberek izzadságának és leheletének voltak kitéve.

A kutatók rámutattak, hogy a kutyák megpróbáltak elkerülni a csalódást, amikor stresszes emberekkel találkoztak. Ez azt mutatja, hogy a stresszes emberek közelében lenni negatívan hatott a viselkedésükre. A kutyák hangulata és döntéshozatali képessége közvetlenül befolyásolható tehát az emberek érzelmi állapotával. A kutyák érzékenysége az emberi érzelmekre azt is jelenti, hogy a gazdák stresszkezelési technikái közvetlen hatással lehetnek kedvenceik jólétére.

A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek annak megértéséhez, hogy pontosan hogyan hat az emberek érzelmi állapota a kutyákra hosszú távon. A kutatás eredményei alátámasztják azt az elképzelést, hogy a kutyák és az emberek közötti érzelmi kapcsolat sokkal mélyebb és összetettebb, mint azt korábban gondoltuk. Ahhoz, hogy a kutyák boldogok és egészségesek maradjanak, elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük érzelmi szükségleteiket és környezetük hatásait is.

Bohata Krisztin

(Kutyabarát.hu)

Forrás: https://dogtime.com/

The post Egy stresszes ember hatással van a kutyák viselkedésére és hangulatára appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Puppy blues” jelenség

A „baby blues” szülés utáni lehangoltságot jelent , egyes felmérések szerint az anyák 40-70%-át érinti. A Helsinki Egyetemen végzett tanulmány szerint a friss gazdik is hasonló perióduson mehetnek át, miután hazavitték kiskutyájukat. A jelenséget „puppy blues”-nak nevezték el.  A gazdi az anyai depresszióhoz hasonló érzéseket él meg – rövid távú hangulati esést és melankóliát. A kiskutya gondozása különféle aggodalmakat, félelmeket és frusztrációt vált ki, nehézkessé válik az érzelmi kapcsolatot kialakítása az új jövevénnyel.

„A tanulmány megállapította, hogy a „puppy blues” háromféleképpen nyilvánul meg: szorongás, frusztráció és kimerültség formájában. Ezek gyakran egyszerre fordulnak elő, de egyes esetekben az egyik vagy két érzés különösen domináns lehet” – mondja Aada Ståhl, pszichológus és doktori kutató.

Szorongás, frusztráció és kimerültség

A szorongó kutyatulajdonos folyton aggódnak a kiskutya jóléte és fejlődése miatt, valamint saját képességeikkel kapcsolatban. A tulajdonosok hibáztathatják magukat, ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak. A frusztrált gazdi elégedetlenséget és stresszt tapasztalhat a kiskutya gondozásával járó váratlan kihívások miatt. Ezért nehezen létesít vele érzelmi kapcsolatot, gyakran a megbánás is jelentkezik, hogy miért is kellett egy kölyökkutyát hazahozni. Egy kiskutya mentális és fizikai megterhelést is jelent. A szobatisztaság hiánya, az éjszakai ébresztések már pár nap leforgása alatt is kimerült gazdikhoz vezetnek.

„Az állattulajdonosok csaknem fele számolt be jelentős negatív tapasztalatokról kutyája kölyökkorában, és csak mintegy tizedük számolt be a legszélsőségesebb szintről. Ez összhangban van a szülés utáni depresszió előfordulásával. Azonban a negatív érzések viszonylag gyorsan elhalványulnak” – mondja Hannes Lohi professzor.

Idővel javuló emlékek

Érdekes megállapítás volt, hogy minél több idő telt el a kölyökkor óta, annál pozitívabban emlékeztek rá az emberek. Más szavakkal, a kölyökkori emlékek negatív érzelmi tartalma idővel elhalványul.

A kutatást a Hannes Lohi professzor által vezetett kutatócsoport végezte, amely az ember és az állat kapcsolatát és annak jólléti jelentőségét vizsgálja. A kutatás rávilágít arra, hogy a kiskutya időszaka komoly érzelmi kihívásokat jelenthet a tulajdonosok számára, és hangsúlyozza a támogatás és tájékoztatás fontosságát ebben időszakban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Egy kölyökkutya érkezése igazi érzelmi hullámvasút appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A legtöbb gazdi tudja, hogy a kutyák ugyanúgy átélhetnek stresszt, ahogy mi, emberek is. A stressz egy fiziológiás folyamat, azaz biológiai, idegrendszeri alapjai vannak. Legtöbbször valamilyen félelmet keltő vagy kontrollálhatatlan szituáció okozza, amikor a következmények nem kiszámíthatók. Ilyen esetben bizonyos testi reakciók indulnak be: felgyorsul a szívverés, adrenalin termelődik, izgalmi állapotba kerül a szervezet. A külső szemlélő számára látható stresszjelek jelennek meg.

Amikor ilyen állapotba kerülünk, az gyakran még bennünk, emberekben sem tudatosul. A kutyák esetében pedig még nem is biztos, hogy beszélhetünk egyáltalán tudatról, azaz olyan működésről, mely során az egyén rálát a saját állapotára. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy kisgyermek esetében (ahol a tudatelmélet még nem alakul ki), a szülő dolga, hogy a gyermeket kihozza a stressz állapotból, a kutyák esetében ez a gazdi feladata. Ehhez persze nem árt, ha ismerjük a stresszjelek típusait.

A stresszre alapvetően háromféle választ adhat egy élőlény: ezek az úgynevezett üss vagy fuss reakciók, illetve a lefagyás (fight, flight or freeze). Ezek közül a kutyák esetében a „fight” választól tartunk leginkább, hiszen ez harapás vagy támadás formájában nyilvánul meg. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, illetve, a létra teteje.

A stresszjelek létrája

A harapást (legtöbbször) megelőzik olyan stresszjelek, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy a kutya stresszt él át. Ezt először olyan apró jelekből láthatjuk, mint az intenzív pislogás, az orr/száj nyalogatása, az ásítás. A fej elfordítása vagy a teljes testtel való elfordulás és a „mancsolás” már láthatóbb jelek. Ha kutyánk kisétál egy helyzetből, az is beszédes.

Nagyobb stresszre utal a fülek hátracsapása és a farok behúzása. Az összegörnyedt testtartás és a hanyatt fekvés (ha a farok be van húzva és a kutya testtartása merev) egyértelműen azt jelenti, hogy „ki szeretnék jönni a helyzetből, hagyj békén, kérlek”.

Sajnos, ha nem jól értelmezzük a jeleket, és ennek ellenére is fenntartjuk a stresszhelyzetet, akkor jönnek a direktebb jelzések: morgás, odacsípés és harapás.

Az alábbi videóban olyan jeleneteket válogattak össze, amelyekben kutyák enyhe-közepes stresszreakciókat mutatnak a gyerekek közeledésére. Bár a szülők, akik az eredeti videókat készítették valószínűleg nem értelmezték ezeket stresszjeleknek, hiszen bizonyára azonnal véget vetettek volna a helyzetnek.

Természetesen nem csak kisgyerekek, hanem idegenek vagy más kutyák közeledése is okozhat stresszt. Ezért fontos, hogy felismerjük és helyesen értelmezzük kutyánk testbeszédét – amivel nekünk üzen: „vess véget kérlek ennek, hogy ne nekem kelljen”.

Egy jel nem jel. A stresszre utaló jelek egy része, leírás alapján, hasonlíthat más, kedveskedő gesztusokhoz is. Az arcon nyalás vagy a hanyatt fekvés például jelezhet örömöt – ebben az esetben azonban a kutya egész testtartása laza, oldott. Érdemes megfigyelni saját kutyánkat és könnyen megtanulhatjuk, mikor mit akar kommunikálni felénk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Patricia McConnel PhD. – The Other End of the Leash; Kép: Photo by Ylanite Koppens: https://www.pexels.com/photo/adult-white-and-black-jack-russell-terrier-612813/

The post A stresszjelek létrája – a legapróbb jelektől az agresszív viselkedésig appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Nem is gondolnád, hogy ezek is a szorongás jelei kutyáknál appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutya pontosan tudja, hogy mikor stresszel a gazdi appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutyás foglalkozások csökkentik a gyerekek stressz-szintjét appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutyák is kaphatnak pánikrohamot? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

A cikk első részében a stressz felismeréséről volt szó, míg a második részben otthon is könnyen alkalmazható „gyors megoldásokat”, módszereket mutattunk be. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem beszélnénk az életmód szerepéről. Ezzel kissé kiteljesítve a képet, úgymond egységében szemlélve a stressz kezelés kérdését.

Az etetés módja és a foglalkoztató játékok csak egy szelete a „stressz kezelés tortának”. Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy az életmód is fontos része a stresszel való együttélés kezelésének. Szándékosan nem stressz elleni küzdelemről beszélünk, hiszen a stressz életünk része. Ugyanakkor, hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rá mint a fejfájásra: egyfajta rossz dolog, amit gyorsan meg kell szüntetni, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Ez azonban nem célravezető. A stressz inkább olyan, mint az adózás: állandóan jelenlevő és kikerülhetetlen. Viccet félretéve, kár ellene küzdeni, inkább meg kell tanulni kezelni és együtt élni vele. És felelősségünk erre megtanítani a kutyánkat is.

A stressz ellen tehát nincsenek tabletták, amiket bevehetünk. Ezek legfeljebb a tüneteket enyhítik, de nem segítenek, hogy hosszú távon megtanuljunk megbirkózni vele. Ami segít, az a tudatosság és az életmód.

Struktúra, kiszámíthatóság

A kutyák életében fontos szerepe van a struktúrának és a kiszámíthatóságnak. A napirend és a rituálék állandóságot és biztonságot nyújtanak. Biztos pont a reggeli, a vacsora, a séta és a játék. Ez egyébként számunkra is praktikus, hiszen így tudjuk időzíteni a programjainkat és nyugodtan foglalatoskodni, amíg kedvencünk két aktív időszak között pihen.

A kutyák reggel és este aktívak, a nap körülbelül 20 órájában pihennek. A legutóbbi kutatások és nevelési irányzatoknak megfelelően napi két óra aktív, minőségi időt kell kutyánkra szánni. Ez tehát már elég jól megadja azt a keretet, amely segít, hogy kutyánk kiszámítható és kielégítő életet élhessen.

Szabadidő, kiengedés

Ha a hétköznapokban nincs is mindig lehetőség tartalmas közös programokat szervezni, a szabadidőnkben szánjunk időt erre. Nem lehet kellően hangsúlyozni a természetben töltött idő jelentőségét a stressz kezelésében. A természetben csökken a zajszennyezettség, kevesebb hang- és elektromágneses hullám jut hozzánk, összességében kevesebb inger ér minket. Azaz, az agyunknak kevesebb erőfeszítésébe kerül az ingerek feldolgozása, a haszontalan ingerek kizárása – és pihenhet.

Az erdőmerülés, a shinrin-yoku, erre az elvre épít. Japánban például olyannyira ismerik a természet csendjének és nyugalmának gyógyító erejét, hogy a (zömmel nagyvárosi) lakosok részére „receptre írják fel”. Érdemes a rendszeres erdőjárást, kirándulást az életmód részévé tenni. Ezzel nem csak magunknak, hanem kutyánknak is jót teszünk.

Az életmód fontos része a sport és az egészséges testmozgás. Hiába adunk meg minden jót kedvencünknek, ha a testmozgást megvonjuk tőle. Egy egészséges kutyának a csontok, az izmok egészsége, a keringés egészsége és a túlsúly elkerülése miatt is szüksége van testmozgásra. Ezen felül pedig a mozgás jótékony hatással van a stressz kezelésre is. Testmozgás során olyan vegyületek szabadulnak fel a szervezetben, amelyek csökkentik a fájdalmat, jóérzéssel töltenek el minket, felszabadultnak érezzük magunkat. Nézzük meg a kutyánkat önfeledt szaladgálás közben, és nem kérdés, hogy ezt ők is hasonlóan élik meg.

Táplálkozás

A napirend és a testmozgás mellett az életmód harmadik pillére a táplálkozás. Egyelőre nem ismert közvetlen összefüggés a táplálkozás és a stressz között, de az talán nem meglepő, hogy egy túletetett, elhízott kutya nehezebben tudja magát kiélni azokban a tevékenységekben, amelyekben egy egészséges, jó kondiban lévő eb örömét leli. Az elhízás ráadásul fájdalommal is járhat, illetve hosszútávon egészségügyi következményekkel.

Az érem másik oldala a rengeteg mesterséges anyag, amelyet sok kutya napi szinten fogyaszt. Bár a kutyaeledelek összetétele „papíron” megfelel a kutya táplálkozási szükségleteinek, ezek „teljes értékű” tápláléknak minősülnek. A kutyaeledel azonban nem a kutya természetes tápláléka. Mindössze pár évtizede, az ember kényelméből alakult ki ez a rendszer. Hasonlóan a bébiételekhez, ez a legegyszerűbb módszer. Olyan ez, mint az űrhajósok vagy a katonák ételei. Bár pontosan tartalmazzák a szükséges tápanyagokat mégsem kielégítőek.

Ezért érdemes a kutyánk étkezéseit a lehetőségeinkhez képest változatosabbá tenni. Ha csak annyi fér bele az időnkbe, hogy pár szem gyümölccsel vagy pár karika zöldséggel, esetleg egy kis hússal vagy hallal feldobjuk a tápot, az is rendben van. Ezekből az ételekből nem csak feldolgozatlan tápanyaghoz és természetes rostokhoz, nyomelemekhez és vitaminokhoz jut a kutyánk, hanem szenzoros ingerekhez is. Bár számunkra a vizualitás az elsődleges ingerforrás, az ízek, szagok, tapintás is fontosak az életünkben. A kutyánknál sincs ez másképp, nekik is fontos a változatos szenzoros stimuláció – az illatok, szagok, hangok, textúrák.

Összefoglalás

Az előzőekben megismerhettük a stressz jeleit a kutyáknál, illetve a hétköznapokban is alkalmazható stresszkezelési tanácsokat kaphattunk. Fontos, hogy a stresszt ne egyfajta leküzdendő ellenségként kezeljük, hanem teljeskörű szemlélettel tekintsünk rá. Az életmód területén tett változtatások, mint a helyes napi rutin, a testmozgás és a természetben töltött idő hozzájárulnak a saját és kutyánk stresszkezelő mechanizmusainak fejlődéséhez. Az életmód terén a sport és a táplálkozás, illetve a napi rutinból adódó pihenés mind fontos pillérei a stressztűrésnek, ezért érdemes ezekre figyelmet fordítanunk, hogy kutyánk kiegyensúlyozott és kiszámítható háttérrel induljon a rá váró feladatok elébe.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: www.dogsnaturallymagazine.com/dog-food-ten-scary-truths https://www.companionanimalpsychology.com/2021/07/what-you-do-affects-your-pets-welfare.html; Stresszoldás kutyáknak; Kép: Photo by Blue Bird from Pexels; Photo by Helena Lopes from Pexels

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 3. rész: Életmód appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

Az előző részben a stressz forrásairól és felismeréséről írtunk. A továbbiakban egyszerű módszereket ismertetünk, amelyek hatékonyan oldják a stressz, segítik a kutyát abban, hogy kiengedjen, és ezzel visszatérjen a nyugodt „alapállapotba”.

Ahhoz, hogy kutyánk kiengedjen, a legjobb, ha valami olyan dolgot űzhet, amely során kikapcsolhat, elmerülhet benne. Fontos az is, hogy lehetőség szerint ilyenkor ne akarjuk magunkhoz ragadni a kontrollt, hanem engedjük át neki – természetesen, biztonságos keretek között. A kontroll révén kutyánk visszakapja a döntési helyzetet, bizonyos fokig uralni tudja, mi történik vele. Ez éppen ellentétes a stressz helyzettel, ami gyakran abból adódik, hogy nem tudjuk uralni, kontrollálni, ami velünk történik.

Bár ez némileg összetettnek hangzik, nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni.

Egyre több szó esik a kutya szabad választáshoz való „jogához”, amelyet például nyugodtan átengedhetünk neki pórázos séta során is. Mondjuk abban, hogy ő döntse el, merre menjünk, meddig szagolgat egy fűcsomót vagy megengedi-e, hogy idegenek megsimogassák.

Ezzel a témával korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Ha szabadságot adunk a kutyánknak, például olyan apró dolgokban, mint hogy melyik játékkal játsszunk, merre menjünk hazafelé vagy hova feküdjön le, azzal semmit sem veszítünk. Ezek olyan apró dolgok, amelyeknek nincs jelentősége a számunkra. Nem attól leszünk jó gazdik, hogy feszes pórázon végig tudjuk rángatni a kutyák a futtatóban. A futtató az a hely, ahol hagyhatjuk, hogy a kutyánk kiengedjen, levezesse a stresszt. A foglalkozás, a munka, a tréning pedig az, ahol a figyelmére számítunk. Képzeljük el, hogy az egész napos munka után elmegyünk a barátokkal sörözni. És ahelyett, hogy elengednénk magunkat, ugyanazt a fegyelmet várnák el tőlünk, mint a munkahelyen. Ugye, nehéz lenne. Vajon hány ilyen „lazulós este” kellene, hogy teljesen kiboruljunk?

„Flow” élmények otthon

Ha látjuk, hogy kutyánk rossz passzban van, érdemes lehet elterelni a figyelmét valami olyannal, amit igazán élvez.

Lehet ez sport, futás, kirándulás, labdázás, de akár az étel felkutatása is. Az úgynevezett contrafreeloading irányzat képviselői szerint nem feltétlenül jó, hogy kutyánk mindent készen kap. Ezzel ugyanis olyan mentális stimulációtól fosztjuk meg, amely segíthet megbirkóznia a stresszel, segíthet neki, hogy kiengedjen. Aki szeret főzni, az tudja, hogy az étel elkészítése, a zöldségek hámozása, aprítása milyen nyugtató tud lenni. Teljesen kikapcsolunk a folyamatban. Persze, meg is vehetnénk azt az ételt készen, de az nem nyújtaná ezt az élményt. Ugyanez igaz a kézimunkára, a barkácsolásra vagy a sütésre. Kinek mi.

Olyan mélyebb folyamatokat élünk meg ilyenkor, amikor az agyunk szabadon szárnyalhat, hiszen minket leköt a cselekvés.

A kutyák számára is fontos, hogy ne kapjanak mindent készen (freeloading), hanem tartalmas, számukra érdekes cselekvések során jussanak el a célhoz. Ez munkakutyáknál közismert, akiknek „meg kell dolgozniuk” a vacsoráért.

Itt is fontos, hogy a kutya a saját szintjén, és szabadon dolgozzon, hiszen ez a lényeg.

A különböző etető játékok, vagy az étel elrejtése és felkutatása például remek lehetőségek arra, hogy a kutya elmerüljön egy tevékenységben és kiengedjen.

Ezt otthon a szaglászószőnyeg, a tölthető játékok vagy egyszerűen az étel kiszórása (scatterfeeding) segítségével oldhatjuk meg. Az így etetett, traumát átélt vagy félős kutyák állítólag könnyebben birkóznak meg a félelmekkel és nyitnak a világ felé. Egyelőre még nem tisztázott, hogy vajon mi áll a háttérben, a stressz csökkentése és a kontroll visszanyerése az élet bizonyos területein valószínűleg szerepet játszik a bizalom épülésében.

Szintén nagyon egyszerű, és az etetéssel összefüggő megfigyelés, miszerint a nyalogatás segít a kutyáknak a stressz oldásban. Gyakori önnyugtató viselkedés a lábak vagy valamilyen tárgy nyalogatása. Ez akár az extrémig is elmehet, de kis mértékben szinte minden kutyánál megfigyelhető, hogy amikor lepihennek, egy kis „tisztálkodással” hangolódnak az alvásra. A legutóbbi feltételezések szerint nem csak ez a rituálé, hanem maga a nyalogatás is stressz oldó hatású.

A nyalogatós tálak például ezért alkalmasak nem csak a habzsolás megakadályozására és hosszabb időtöltésre, hanem relaxációra is. Valószínűleg itt a „megszerzés folyamata” és az azzal járó kikapcsolás és a nyalogatás nyugtató hatása együtt érvényesül. A lényeg, hogy ezek a tálak remek eszközök arra, hogy otthon, minimális idő ráfordításával segíthessünk a kutyánknak abban, hogy kiengedjen.

Cikkünk harmadik részében az életmód és a stressz viszonyáról lesz szó, és arról, hogyan segíthetünk kutyánknak, hogy a mindennapok során pozitívabban élje meg a stresszt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás:  Stresszoldás kutyáknak; Canine Enrichment in the Real World; https://www.bindisbucketlist.com/post/what-are-decompression-activities-for-dogs-and-why-are-they-important Kép: Photo by cottonbro from Pexels;

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 2. rész: Gyakorlatok, módszerek appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

Ennek számos módja van. Elsők közt a mozgás, a takarítás, a jóga vagy a természetjárás jut eszünkbe, de mindenkinek megvan a maga stresszkezelési módja. Pontosabban, az egészségünk érdekében jó lenne, ha megtalálnánk a számunkra megfelelő módot. Ez azonban túlmutat cikkünk tárgyán. Mi most a kutyák stresszkezelésével fogunk foglalkozni, méghozzá azzal, hogyan ismerjük fel a stresszt és milyen módszerekkel segíthetjük kutyánkat abban, hogy időnként kiengedjen.

A kutyák és a stressz

Manapság már nem kérdés, hogy a kutyák (és más állatok) is tapasztalnak meg stresszt a mindennapokban. Erre egyesek intenzívebben, míg mások kevésbé feltűnően reagálnak, ahogy az emberek esetében is megfigyelhetjük. Míg egy kutya már az állatorvosi rendelő látványára is fülét-farkát behúzza, addig másoknak ez a szintű stressz meg sem kottyan. Annyi azonban közös bennük és bennünk is, hogy nem kerülhetjük el a stresszt, nem iktathatjuk ki az életünkből.

Amit tehetünk, az az, hogy növeljük az ellenálló képességünket és megtanuljuk kezelni a stresszt. Ez nagyon fontos, mivel:

„A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét.”

Ez pedig igaz ránk és a kutyánkra is. Ráadásul, valahol a kettő összefügg, hiszen a kutyák hajlamosak átvenni az érzéseinket. Tehát aki még nem találta meg a saját hatékony stressz kezelési módszerét, újabb motiváció.

Honnan tudom, hogy a kutyám stresszel?

Ahogy fentebb is említettünk, az egyes kutyák másképp élik meg a stresszt. Vannak, akik számos feltűnő fizikai tünetet produkálnak, és emiatt szinte muszáj foglalkozni velük. Ők azok, akik, ha stressz éri őket megrágnak vagy széttépnek dolgokat. Esetleg ugatnak. Vagy agresszíven viselkednek. Ezek olyan társadalmilag nem elfogadott viselkedések, amelyek a gazdit cselekvésre ösztönzik. (Más kérdés, hogy sokszor ez a cselekvés éppenséggel fokozza a stresszt: például, ha rákiabálunk a kutyára, elzárjuk vagy más módon büntetjük.)

A stressz jelei

A stressz jelzései egyéniek, de leggyakrabban az alábbiak hívják fel a figyelmet rá:

• ok nélküli ugatás, vagy a legkisebb ingerre heves ugatás (túlreagálás)
• nyughatatlanság
• fel-alá járkálás
• heves rágcsálás, rongálás
• a kutya nem tud megnyugodni, nem találja a helyét
• alvási problémák (nem tud elaludni, gyakran felkel)
• a félelem, az agresszió ok nélküli megnyilvánulása is utalhat stresszre
• önnyugtató viselkedések (lábnyalogatás, takarórágcsálás, stb.)

Fontos, hogy minden kutya máshogy reagál a stresszre, illetve a fentiek utalhatnak számos másra is. Összességében, kontextusban vizsgáljuk a viselkedést, és zárjuk ki az egészségügyi problémákat.

Figyeljük a kutyánkat, lássuk meg, ha valami szokatlan érte, esetleg olyan helyzetbe került, amelyet nem tudott kontrollálni. Utazás, költözés, új családtag, feszült gazdi, építkezés a szomszédban, vendégek érkeznek, új helyre megyünk, új impulzusok… Ezek mind lehetnek stressz források. Ha megvan a helyzet és a „tünet” is, akkor érdemes foglalkozni az oldással.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://vcacanada.com/know-your-pet/signs-your-dog-is-stressed-and-how-to-relieve-it; https://www.animigo.co.uk/10-signs-your-dog-might-be-stressed.html; http://images.akc.org/pdf/ebook/Canine_Body_Language.pdf; Stresszoldás kutyáknak; Kép: Photo by Anna Tarazevich from Pexels; 

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 1. rész: A stressz felismerése appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Kimondottan jót tesz az egészségnek, ha kutyánkkal alszunk appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.