Csak nem … stresszt szimatolok?
Aki valaha is próbált már ételt elrejteni a kutyája elől, tudja, hogy a csirkehúst, a májat, a virslit és még sok minden mást is mérföldekről kiszimatolnak. Semmi értelme, hogy megpróbáljunk elrejteni bármit is, aminek szaga van, hiszen a kutyák szaglása nagyságrendekkel jobb, mint a miénk. Az is kutya szuperképesség, hogy képesek megérezni az érzelmi állapotunkat, például a stresszt is. És, talán nem meglepő módon, a két képesség között összefüggés van.
Clara Wilson, az Egyesült Királyság-beli, Belfastban található Animal Behaviour Centre, School of Psychology segítő- és munkakutya-kutatója a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. 2022-ben publikált kutatásukban arra keresték a választ, hogy ki tudják-e szimatolni a kutyák a stresszt. Ezt úgy vizsgálták, hogy ugyanattól az embertől vett lehelet és izzadtság mintákat adtak a kutyáknak. És megfigyelték, hogy a kutya különbséget tud-e tenni a stresszhelyzet előtt és után vett minták között.
Tudjuk, hogy a kutyák jól detektálják a fizikai betegségeket a szag alapján. Gondoljunk csak a rák, Parkinson-kór és COVID-19 kiszimatolására képes kutyákra.
Ugyanakkor, Wilson szerint „Azt, hogy a kutyák képességei kiterjednek-e a pszichológiai állapotokhoz kapcsolódó szagok érzékelésére, sokkal kevésbé vizsgálták”.
A tudomány kedvéért a kísérletben 36 önkéntes vett részt, akik a szagmintákat adták. Először normál helyzetben kellett izzadság és lehelet mintákat adniuk. Ezután a kísérletvezetők célzottan stresszelték a résztvevőket, akik ezután egy másik üvegcsébe egy másik mintát tettek az izzadságukból és a leheletükből.
A stressz forrása? A résztvevőknek közönség előtt kellett matekpéldákat megoldani. Konkrétan arra kérték őket, hogy számoljanak vissza hangosan, 9000-től 17-es lépésekben, három percen keresztül, toll és papír használata nélkül. Ha helyes választ adtak, senki nem szólt semmit, de ha hibáztak, akkor lehurrogták őket. Ezt még csak olvasni is elég, hogy leizzadjunk.
A vizsgálatban részt vevő kutyák a kutatók által kiképzett családi kutyák voltak. Megtanították nekik, hogy a megtalálni kívánt szagra reagálva éber viselkedést mutassanak. Az éber viselkedés – a megfelelő minta fölött megdermedés vagy leülés előtte – lehetővé tette a kutyák számára, hogy közöljék a szagok megkülönböztetésének képességét.
A kutyáknak ki kellett választaniuk egy személy által stressz után adott szagmintát egy olyan mintasorozatból, amely tartalmazta az ugyanattól a személytől származó alap mintát és egy „üres” mintát is. Pusztán a véletlen alapján – ha a kutyák csak tippeltek volna – az esetek 33,33 százalékában a helyes szagot kellett volna azonosítaniuk. A kísérlet során az esetek 93,75 százalékában azonosították a helyes mintát. Ez azt jelenti, hogy meg tudják különböztetni egy ember szagát, amikor jól érzi magát, ugyanannak a személynek a szagától, amikor stresszt él át.
„A pszichológiai stressz szagkomponensének megerősítése további vitákat vethet fel a PTSD vagy pszichiátriai szolgálati kutyák szagalapú kiképzésével kapcsolatban, akiket jelenleg gyakran arra képeznek ki, hogy a stressz vizuális jeleire reagáljanak.” – mondta el Wilson a kutatás gyakorlati felhasználásának lehetőségéről.