A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hívta fel rá a figyelmet egy közleményben, hogy  évek óta rendszeresen telelnek át hazánkban fehér gólyák, melyeket az emberek hajlamosak befogni, etetni, meleg helyre vinni. Azt gondolnánk ugyanis, hogy ezek a gólyák valamilyen egészségügyi ok miatt nem indultak el délre, itthon viszont elpusztulnak a hidegben. Ez azonban nem így van.

Az MME megfigyelései szerint ezek a madarak a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon, nem pedig azért, mert nem képesek a vonulásra. Ez valószínűleg egy evolúciós stratégia, mely megfigyelhető az állatvilágban. Egy fajon belül néhány egyed eltér a megszokott viselkedéstől.  Ha a körülmények kedvezőtlenek számukra, akkor elpusztulnak, de ha változik a környezet és sikerül túlélniük, akkor utódaiknak már ezt a viselkedési formát adják át.

A vonuló madarak tették élhetővé Európát

Az MME arra is emlékeztet, hogy ezeknek az eltérő stratégiáknak bizony sokat köszönhet az emberiség.  Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradt egyedei tették lehetővé ugyanis, hogy Európa élhető területei benépesedjenek.  Ennek köszönhető az is, hogy a mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, így a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár hozzánk.

Mérlegelnek

Azok a gólyák, akik nem indulnak el délre a társaikkal együtt, valószínűleg mérlegelnek, és kevésbé érzik kockázatosnak az áttelelést, mint az akár 20 ezer kilométeres vonulást.  De vajon mivel táplálkoznak az alapvetően rovarokon élő gólyák? Általában olyan kisemlősökkel, melyek nem alszanak téli álmot. Egereken, pockokon élnek, akik a szántókon és mezőkön lelhetők fel.

Honnan tudhatjuk, hogy egy gólya nem szorul segítségre?

Amikor télen egy szántóföldön vagy egy beltéri füves területen látunk sétálni egy gólyát, azonnal az jut eszünkbe, hogy valami baja van, de ez korántsem biztos. Az állapotát legegyszerűbben és legbiztosabban úgy ellenőrizhetjük, hogy megnézzük a röpképességét. Induljunk el a madár felé, ez normális esetben felrepülésre fogja késztetni. Ha tud repülni, akkor nem szorul segítségre, minden rendben van vele. Ha télen háztetőn vagy kéményen látunk gólyát, az is azt jelenti, hogy tud repülni, tehát nem kell megmenteni semmitől.

A klímaváltozás miatt egyre több lesz az olyan fehér gólya, aki sikeresen áttelel hazánkban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME

Az Ausztrália világörökségi listáján szereplő Nagy-korallzátony minden jel szerint lábadozik, gyógyulófélben van. A fertőzésen átesett korallok állapota olyan súlyos volt, hogy a kutatók sem voltak abban biztosak, hogy felépül belőle. A gyógyulás egy rendkívül látványos szaporodási eseménnyel vette kezdetét.

A világ legnagyobb szexuális eseménye

A nagyszabású korallívást azért nevezik a világ legnagyobb szexuális eseményének, mert három napon keresztül peték és spermiumok billióit bocsájtják az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben. A megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és  új telepeket képeznek. A látványos esemény teliholdkor vette kezdetét a Queens állambeli partvidéken. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer történik.

Ötször esett át súlyos fertőzésen

A 348 ezer négyzetkilométeren elterülő korallzátony 1998 óta már ötöször esett át a korallkifehéredésnek nevezett betegségen. Ez a fertőzés a korallállomány nagy részét károsította minden alkalommal. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Az ökológiai funkciók sértetlenek maradtak

Gareth Phillips tengerkutató, az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként. Véleménye szerint az ívás komoly bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Szerinte a korallzátony állapota teljesen kielégítő, sőt régen volt már ilyen jó állapotban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A világ 20 leggazdagabb országában a karbonkibocsátás növekedésének üteme kimondottan gyors. Erre figyelmeztet a Klíma Átláthatósági Jelentés, melyet a BBC News ismertetett. A jelentés szerint a G20-ak országaiban tavaly 6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ez nagyrészt a pandémiának is volt köszönhető. Idén azonban 4 százalékos növekedés várható. Míg Kínában, Indiában és Argentínában például nem fogják meghaladni a 2019-es számokat.

A globális karbonkibocsátás 75 százaléka a G20-ak felelőssége

A jelentésben azt is kiemelték, hogy hiába tesznek erőfeszítéseket a hőmérsékletnövekedés 1,5 Celsius fok alatt tartására, a fosszilis tüzelőanyagok használatával ez szinte lehetetlennek tűnik. Az összes karbonkibocsátás 75 százalékáért pedig a G20-ak csoportja a felelő. Egyértelműen látszik a számokon, hogy a pandémia ideje alatt jócskán csökkent a kibocsátás, azonban a gazdaság és a termelés újraindulásával a kibocsátás is jelentősen megnövekedett. A jelentést 16 kutatószervezet és környezetvédelmi kampánycsoport állította össze. Állításuk szerint Kína felelős a növekedés 60 százalékárt, de az Egyesült Államokban és Indiában is növekszik a szénfelhasználás.

Nem nőtt a zöld projektekre szánt büdzsé

Miközben a politikai vezetők azt ígérték, hogy a pandémiából való globális kilábalás során a környezetvédelemre összpontosítanak, kiderült, hogy a gazdaságélénkítésre szánt 1,8 milliárd dollárból mindössze 300 milliárd dollárt szánnak zöld projektekre. Ez az összeg majdnem megegyezik azzal a 298 milliárd dollárral, amelyet a G20-országok a 2021 augusztusáig tartó tizennyolc hónapban a fosszilis tüzelőanyag-iparágak támogatására költöttek.

Vannak pozitív fejlemények is

A jelentés szerint a nap-és szélenergia felhasználása viszont szépen növekszik, tavaly rekordmennyiségű új kapacitást telepítettek. Idén már 12 százalékát adják az energiaforrásoknak ezek a beruházások, míg 2020-ban ez csak 10 százalék volt. A G20-ak csoportjába tartozó országok többsége már elismerte, hogy a század közepére el kell érni a nettó zéró kibocsátást. Kína, India, Ausztrália és Szaúd-Arábia egyelőre nem készített még erre vonatkozó tervet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBCNews, MTI

Túlhalászat, a bolygó melegedése, környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása. A korallzátonyok drasztikus pusztulása ezekre az okokra vezethető vissza. Több ezer kutatás eredményét elemezték ausztrál kutatók a témában, hogy pontos képet kapjanak a korallzátonyokkal borított területek csökkenéséről. Az átfogó jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi.

A fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent

Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. századba. A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.

Alapvető élelemforrás

A korallzátonyok pusztulása nem csak környezetvédelmi probléma. Ezek a területek világszerte több millió embernek jelentenek alapvető élelmiszerforrást. Különösen a szigetek őslakói számára jelentik a halak az állati fehérjék elsőszámú forrását. A 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt.

Még a kutatókat is meglepte a globális csökkenés

A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke. A probléma pontos megértéséhez fontos tudni, hogy a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái. De nemcsak a legérzékenyebbek, hanem az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatását.

A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt. A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent, 2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok. Az elmúlt években ezeket a zátonyokat hurrikánok is pusztították, valamint új betegségek is megjelentek. Ezek az óceán melegedésének következményei.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian, MTI

A svájci Alpokban található Titlis hegyen természetes védőpajzsként gyapjút tartalmazó hatalmas takarókat helyeztek el a gleccsereken, hogy megvédjék a nyári napsugaraktól és az olvadástól őket.  A hegy gleccsere az elmúlt években már hatalmas mennyiséget vesztett jegéből az olvadás miatt. Előrejelzések szerint a közvetkező 50 évben teljesen eltűnik majd.

Megpróbálják lassítani a folyamatot

A globális felmelegedéssel járó éghajlatváltozást és annak következményeit sajnos nem lehet megállítani, de bizonyos esetekben késleltetni lehet. Az üdülőhely alkalmazottjai és üzemeltetői erre tesznek kísérletet minden nyáron, amikor 5-6 héten keresztül azon dolgoznak, hogy a gleccsert gondosan betakarják és megóvják a napsütéstől. A poliészter-gyapjú anyag visszasugározza a nap energiáját a légkörbe, megakadályozza az olvadást és még a télen a gleccserre hullott havat is megőrzi. Az évek során közel 100 000 négyzetméternyi területet borítottak már be védőtakaróval.

Resort staff at one of Switzerland’s most popular Alpine destinations are covering parts of Mount Titlis with a protective polyester fleecing to stave off summer melting https://t.co/HSyXgO1DXd pic.twitter.com/cNwtfig4KM

— Reuters (@Reuters) August 27, 2021

Az éghajlatváltozás hatása a hegyi gleccserekre

A svájci síközpont példája jól mutatja, hogy az éghajlatváltozás nem csak a sarkkörök jegeire, hanem a hegyi gleccserekre is pusztító hatással van. Egy tanulmány szerint 2100-ra a gleccserek nagyjából kétharmada olvad el akkor, ha időközben sikerül csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását. Azonban ha semmilyen intézkedés nem történik, úgy ez az arány akár 90 százalékos is lehet. A leggyorsabban Alaszkában és az Alpokban olvadnak a gleccserek.

A védekezés nagyon költséges

A Fribourg Egyetem tanulmánya szerint a gleccser-takarás hatékony stratégiának bizonyul a kisebb helyi gleccserek esetében, például az üdülőhelyeken, síközpontokban.  A betakart gleccserek nagyjából 60 százalékkal kevesebb olvadást és hóveszteséget szenvedtek el, mint a fedetlenül hagyottak. A stratégia azonban széles körben borzasztóan költséges lenne. Évente nagyjából egymilliárd dollárba kerülne Svájc összes gleccserének lefedése.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Reuters, ecowatch

A Kebnekaise 150 kilométerre északra húzódik az Északi-sarkkörtől, magasságát az 1940-es években kezdték el mérni rendszeresen. A svéd hegycsúcs a kilencvenes évek közepe óta már több mint 20 métert veszített a magasságából, ami azt jelenti, hogy átlagosan évente két métert csökken.

A hegy déli csúcsa volt 2019-ig Svédország legmagasabb hegye, de miután a gleccser leolvadt a csúcsáról, ma már a hegység északi csúcsa hivatalosan is a legmagasabb. Ezen a csúcson nincsen jégtakaró és hó, így nagy valószínűség szerint a klímaváltozás miatt nem fog drasztikusan változni a mérete.

Emelkedő hőmérséklet, változó szélviszonyok

A Stockholmi Egyetem közleményt adott ki az általuk végzett kutatásról és megfigyelésről.  Adataik szerint augusztus 14-én a Kebnekaise déli csúcsa 2094,6 méter magasra nyúlt.  A kilencvenes évek közepén ugyanez a hegy még  2118 méter magas volt. A kutatók elsősorban a levegő hőmérsékletének emelkedésével, emellett a változó szélviszonyokkal is magyarázták a jelenséget, ugyanis ezek a tényezők befolyásolják, hogy hol halmozódik fel a hó télen.  A globális felmelegedés a világ összes gleccserének drasztikus olvadását okozta az elmúlt években.

Leszakadt jéghegyek

Délen sem jobb a helyzet, az Antarktiszon még májusban észlelte egy brit kutatóintézet először egy hatalmas jéghegy szokatlan mozgását, másnap már azt közölték műholdképek alapján, hogy a jéghegy levált az Antarktiszról.  Az A-76 összesen 4320 négyzetkilométer területű, 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles hegy , nagyobb mint a spanyolországi Mallorca szigete. A leszakadt hegy akkor az Antarktisz északnyugati részén, a Weddel-tengerben sodródott.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

A Columbia folyóban készült videó a hosszan tartó kánikulában készült, amikor a víz hőmérséklete 21 fok fölé emelkedett.  A Columbia Riverkeeper nonprofit szervezet által készített és közzétett videón jól látszik, hogy a halak alig mozognak, testük pedig brutális sérülésekkel van tele.

Brutális sérülések

Vörös és fehér foltok, felszakadt bőr, mely a számukra teljességgel élhetetlen vízhőmérséklet következménye.  Amennyiben ezek az állatok huzamosabb ideig vannak kitéve ilyen hőmérsékletnek, biztosan elpusztulnak.  Számukra ez nagyjából olyan kihívás, mint egy ember számára 40 fokban lefutni egy maratont.  A különbség annyi, hogy a lazacnak nincs más választása, nincs másik élőhelye és nincs, ami lehűtse a hőmérsékletét.

A videón látható halak éppen íváshoz készülődtek volna, de erre képtelenek a magas hőmérséklet miatt. Sőt, nagy valószínűséggel nemcsak hogy utódaik nem lesznek, de el is fognak pusztulni valamilyen hőstressz okozta betegségben. A halakon látható fehér folt valószínűleg már egy gombás fertőzés, mely a meleg víz extrém hőmérsékletnek köszönhető.

A kánikula áldozatai

A közelmúltban a Csendes-óceán északnyugati részén és Kanadán végigsöprő kánikula tragikus következményekkel járt mind az emberek, mind az állatvilág számára. Csak Kanadában több száz ember esett áldozatul a szokatlan hőségnek, becslések szerint több mint egymilliárd állat pusztult el az óceánban.  Hogy hány lazac pusztult el a Columbia folyóban, még egyelőre megbecsülni sem tudják.  A folyamatos melegedés miatt pedig a pusztulás csak emelkedni fog a következő időszakban.

A folyók élővilágát figyelő csoport gátak megnyitását sürgeti a kormánynál, szerintük ez átmeneti enyhülést hozhat az élővilágnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

Hágában valóban történelmi ítélet született, a világon először mondta ki egy bíróság, hogy egy olyan cégóriás, mint a Shell, tevékenységével bizony felelős a klímaváltozásért. Sőt nem csak a felelősséget állapították meg, hanem komoly szankciókkal sújtották a vállalatot.

A 10 legkárosabbak egyike

A Shell az egyike annak a tíz nagyvállalatnak, akik tevékenységükkel mérhetően és számottevően járulnak hozzá a globális felmelegedés folyamatának drasztikus növekedéséhez. A bíróság most elrendelte, hogy a vállalat köteles csökkenteni szén-dioxid kibocsátását, méghozzá radikálisan. 2030-ig 45 százalékkal kell visszaszorítania a CO2 kibocsátást a teljes tevékenységére vetítve. Ez az érték összhangban van azzal a törekvéssel, hogy ne menjen 1,5 fok fölé a felmelegedés értéke. Ez az a határ, melynek átlépése a kutatók szerint katasztrofális és visszafordíthatatlan következményekkel jár.

17 379 egyéni felperes

Az ítélet tehát példaértékű, de maga a tárgyalás is csak azért jöhetett létre, mert egy olyan széles és komplex összefogás alakult ki, melyre még szintén nem volt példa. Az „éghajlatot” a Holland Föld Barátai (Milieudefensie), a Greenpeace Netherlands, az ActionAid, a Both ENDS, a Fossielvrij NL, Jongeren Milieu Actief, a Waddenvereniging és további  17 379 egyéni felperes képviselte. Andy Palmen, a Greenpeace Hollandia ideiglenes igazgatója elmondta:

„Ez az ítélet történelmi győzelmet jelent mindenki számára, akik szembesülnek a klímaválság következményeivel. Gratulálunk Milieudefensie-nek és az összes felperesnek. A Shell nem folytathatja tovább az emberi jogok megsértését és a bolygó kizsákmányolását a profit érdekében. Ez az ítélet egyértelmű üzenet a fosszilis üzemanyagok és azok előállítói számára. A szénnek, az olajnak és a gáznak a földben kell maradnia. A bíróság ma megerősítette, hogy a fosszilis üzemanyag ipar nem folytathatja tovább mértéktelen éghajlati szennyezését. ”

Bohata Krisztina

Kutyabarát.hu

Forrás: greenpeace.org

A törvényjavaslat elismeri, hogy komoly éghajlati veszély fenyegeti az emberiséget és a természetet, ezért klímavészhelyzet kihirdetését sürgeti.  Az egész országra kiterjedő együttműködést kér a lakosságtól és az államtól.

Felszólítja az államot, hogy kötelezze el magát a szén-dioxid mentes gazdaság, a tiszta energia és az ezeket támogató munkahelyek irányába.  A javaslat arra kéri az állam vezetőit, hogy minden elképzelhetőt tegyenek meg az éghajlati válság visszaszorításának érdekében.

Az első állam, amely csatlakozik

Hawaii az első olyan állam, amely csatlakozik egy olyan mozgalomhoz, melyben nagyrészt városok és megyék  vesznek részt. A klímavészhelyeztet Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hirdette ki megalakuló ülésén, 2019. november 5-én.  Világszerte több mint 1900 jogrendszer tett ilyen nyilatkozatot, köztük 144 az Egyesült Államok 24 államában. Arra még nem volt példa az Egyesült Államokban, hogy egy egész állam hirdesse meg a klímavészhelyzetet.

Dyson Chee, a Hawaii Youth Climate Coalition érdekképviseleti igazgatója, a Hawaii Climate & Environmental Coalition tagja így nyilatkozott a döntésről:

„a klímaváltozás vészhelyzet, amelyet ennek megfelelően kell kezelni. Minden nap, amikor arra várunk, hogy valaki cselekedjen, csak egy újabb napot veszítünk. Az éghajlati válság egyértelmű és komoly fenyegetést jelent a jelenlegi és a jövő generációi számára egyaránt”

Joe Biden elnököt is sürgetik

Februárban Earl Blumenauer  és Alexandria Ocasio-Cortez képviselők Bernie Sanders szenátussal csatlakoztak a 2021-es nemzeti éghajlati veszélyhelyzetekről szóló törvény előkészítéséhez, mely elsősorban a tiszta energiagazdálkodás felé vezető utat szabályozza.  A cél érdekében tömeges gazdasági és társadalmi erőforrás mozgósítására szólítanak fel.  Joe Biden elnököt is sürgetik, hirdesse ki az éghajlati veszélyhelyzetet, mielőtt még túl késő lesz a jövő generáció számára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

Egy frissen megjelent tanulmány szerint a jegesmedvéknek ma négyszer annyi energia felhasználása szükséges ahhoz, hogy életben maradjanak, mint az olvadás előtti időkben. Ezek a csúcsragadozók az evolúció során tökéletesen alkalmazkodtak az Északi-sark időjárásához és környezetéhez. Élőhelyük zsugorodása azonban egyre nagyobb feladat elé állítja őket. A „jégmentes” életre nem volt ideje felkészülni a fajnak.

Nehezebben jutnak táplálékhoz

A jegesmedvék túlélésének egyik alapja és a faj jellegzetessége, hogy  a zord és hideg környezetben sokkal kevesebb energiát használnak fel vadászatra, mint más éghajlati viszonyok között élő ragadozók.  Táplálékának nagy része állati eredetű, a sarkvidék zord körülményei között szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagyon ügyesen halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc tápláléka a fóka, azonban ez az energiadús táplálék egyre nehezebben érhető el számára. A megfigyelések szerint most átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak. Szárazföldi, kevésbé tápláló eleségért még nagyobb utat kell megtenniük.

A narválok is veszélyben vannak

A tengerek unikornisa, a sarkvidék bálnája a csodálatos narvál, agyara akár 3 méter hosszúra is megnőhet. A Természetvédelmi Világszövetség adatai szerint nagyjából 170 000 példány él, de genetikájuk nem túl sokszínű, amely a kipusztulás egyik előjele lehet. Ehhez jön még hozzá a drasztikus klímaváltozás. Természetes környezetük sokkal kiszámíthatatlanabb lett számukra valamint az sem elhanyagolható tény, hogy az ipari tevékenység is egyre nagyobb teret hódit az Északi-sarkon, mely szintén befolyásolja az ökoszisztémát. A narválokat most már a gyilkos bálnák is veszélyeztetik, akik szintén megjelentek a sarkvidéken és előszeretettel támadják meg a viszonylag lassan mozgó narválokat.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Jeges szélviharral és fagypont alatti hőmérséklettel érkezett a nem várt tél Texasba. Olyan szélsőséges időjárási viszonyok alakultak ki, hogy az elektromos hálózat sem bírta a terhelést.  A helyzet azonban nem csak az emberek számára vált kritikussá, a hőmérséklet olyan mértékben csökkent, hogy több ezer tengeri teknőst kellett biztonságos helyre menekíteni.

10 Celsius fok alatt ugyanis a teknősök olyan kábult állapotba kerülnek, hogy nem tudnak sem úszni, sem táplálkozni.  Texas déli csúcsánál, egy South Padre nevű szigeten rengeteg tengeri teknős él, itt található a Sea Turtle Inc. szervezet is, akik már korábban is mentettek a hideg hatásának kitett teknősöket. Azonban a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb, mint bármikor volt, így a szervezet önkénteseket toborzott , hogy minél több teknőst biztonságba tudjanak helyezni.  Pár nap alatt több mint 3500 teknőst sikerült elszállítani a város kongresszusi központjába, ahol medencékben melegítették őket fel.  A közösségi médiát elárasztották az önkéntesek fotói, ahogy autóik megteltek a teknősökkel.

My mom is retired, & she spends her winters volunteering at a sea turtle rescue center in south Texas. The cold snap is stunning the local turtles & they’re doing a lot of rescues. She sent me this photo today of the back of her Subaru. It’s *literally* turtles all the way down. pic.twitter.com/xaDRNjLDoQ

— Lara (@lara_hand) February 15, 2021

Továbbra sincs áram

A helyzet azonban egyáltalán nem oldódott meg, hiszen továbbra sincs áram, amivel a medencéket fűteni lehetne. A Sea Turtle Inc. központjában lévő fűthető tartályok sem üzemelnek.  Amennyiben nem áll helyre záros határidőn belül az áramellátás, a mentési akció valószínűleg hiábavaló lesz, hiszen nem fogják tudni őket megfelelő hőmérsékleten tartani.

Kritikus a helyzet

A térségben lévő állatmenhelyeken és parkokban is kritikus a helyzet, a hidegre érzékeny állatok elhelyezése óriási kihívás az állatmentéssel foglalkozó szervezetek számára.  Több helyről jelentették már kutyák, csimpánzok és majmok halálát is valamint sok trópusi madár sem élte túl az extrém hideget.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/SeaTurtleInc, Twitter, Ecowatch