Friss hír és állatvédelmi szempontból igen jelentős szabályozás, hogy az Egyesült Királyságban működő közösségi médiaplatformok jelentős bírságokra számíthatnak, ha nem akadályozzák meg proaktívan az állatkínzó tartalmak közzétételét a platformjukon.

Az online biztonságról szóló törvényjavaslat nemrégiben elfogadott módosítása értelmében a technológiai vállalatoknak gyorsan fel kell lépniük az ilyen tartalmak ellen. Különben akár 18 millió font, azaz globális bevételük 10%-ának megfelelő büntetést kockáztatnak. Ez igen jelentős változást és szigort jelent a korábbiakhoz képest.

Kiemelt bűncselekmény

A törvényalkotók kiemelték, hogy az állatok szükségtelen szenvedésének okozása kiemelt bűncselekménynek számít a módosított online biztonsági törvényjavaslatban. A törvényjavaslat az állatkínzással kapcsolatos tartalmakat egy szintre helyezi más súlyos illegális tartalmakkal, amelyekkel a platformok kötelesek foglalkozni. Ilyenek például a gyermekek szexuális zaklatásáról készült képek  és a terrorista tartalmak. A technológiai vállalatok felelőssége az állatokkal szembeni bűncselekményekkel kapcsolatban tehát egyértelmű és számon kérhető lesz a jövőben.

Michelle Donelan technológiai miniszter kiemelte a módosítás fontosságát. Hangsúlyozta,  hogy az Egyesült Királyság kifejezetten állatbarát ország, nem tűrheti el az állatokkal szembeni erőszakos cselekedeteket népszerűsítő tartalmak terjesztését. Ez a lépés tükrözi a kormány elkötelezettségét az állatok és a közösségi médiaplatformok felhasználóinak védelme iránt. A törvényjavaslat módosítása előírja, hogy a közösségi médiaplatformok igen komoly rendszereket és eljárásokat vezessenek be az állatkínzásra ösztönző vagy azt elősegítő anyagok azonosítására és eltávolítására. A kulcsa a gyorsaság és a terjedés megakadályozása.

Monkey Haters

A módosítás szükségességére egy konkrét eset, a „Monkey Haters” csoport működése világított rá. A Facebookon működő „Majomgyűlölők” csoportra a BBC egyik riportere figyelt fel és járta körbe a problémát. Nyomozása során egy globális majomkínzó hálózatot leplezett le, amely egyértelműen a közösségi médiát használta szerveződéséhez és működéséhez. A további vizsgálatok során kiderült, hogy a Facebook egyike volt azoknak a platformoknak, amelyeken tucatnyi ilyen csoport működött. A Facebook a BBC vizsgálatát követően azonnal törölte a kérdéses csoportokat. Az eset során azonban jól látható volt, hogy hosszú ideig zavartalanul működtek állatkínzó csoportok az oldalon.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet 

Az állatvédelmi szervezetek több mint 10 éves erőfeszítése után Angliában megszületett a jogszabály, mely betiltja az elektromos, úgynevezett sokkoló nyakörvek használatát. A felmérések szerint közel félmillió kutyát mentenek meg így a fájdalmat okozó eszköztől.  A jogszabály jövő év február elsején lép életbe.  A több mint 10 éves kampány után az állatvédők örömmel fogadták a döntést.

Áramütés közvetlenül a nyakra

Az elektromos nyakörveket tréning-és fegyelmező eszközként alkalmazzák. A kutya nyakára erősített szerkezetet távirányítással lehet működésbe hozni. Amikor egy kutya nem engedelmeskedik, az eszközt kezelő akár több száz méteres távolságból is működésbe hozhatja azt, kisebb áramütéssel fájdalmat okozva a kutyának. Az elektromos nyakörvet pártolók szerint ez az áramütés nem olyan fájdalmas a kutyának, mint azt az állatvédők állítják.

Statisztikák szerint Angliában minden huszadik kutyatulajdonos használ elektromos sokkoló nyakörvet. A teljes tilalom így az Egyesült Királyságban azt jelentené, hogy félmillió kutya mentesülne az ilyen eszközökkel való kiképzéstől.

A The Club Kennel nevű jótékonysági szervezet üdvözölte a tilalmat, amely szerintük történelmi pillanat az állatvédelem számára. Mark Beazley vezérigazgató így nyilatkozott a The Mirror című lapnak:

A jövőre hatályba lépő, az elektromos sokkoló nyakörveket Angliában betiltó jogszabály történelmi pillanat az állatvédelem számára, és véget vet annak a számtalan kutyának a szenvedésének, akiket még mindig ilyen kegyetlen és szükségtelen eszközöknek vetnek alá. Egyszerűen nincs mentség ezeknek a fizikai és pszichológiai károkat okozó eszközöknek a használatára, különösen, ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló pozitív kiképzési módszerek széles skáláját.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheMirror

 

A precíziós állattenyésztés keretén belül végzett genomszerkesztés lehetővé teszi az élőlények genetikai állományának, DNS-ének módosítását, immár nemcsak haszonnövények és haszonállatok, hanem hobbiból tartott háziállatok esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy akár kutyák és macskák génjeit is módosíthatják a jövőben.

Az RSPCA jótékonysági szervezet szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a technológiát arra használják, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkező macskákat és kutyákat hozzanak létre. A precíziós állattenyésztésre vonatkozó törvény ugyanis minden gerinces állatra vonatkozik, nem csak a tenyészállatokra. A szervezet aggodalmát fejezte ki, mert a házi kedvencek génmódosítása számtalan beláthatatlan kockázattal járhat.

Nem új keletű dolog a génállomány szerkesztése

Az állattenyésztésben és az agráriumban már régóta használnak olyan genom-szerkesztéseket, mely gazdaságosabbá teszi a tevékenységet. Ilyen például a szárazságtűrő növény, vagy a sertéseknél bizonyos betegségekre való hajlam kiiktatása. Ezek segítségével csökkenthető például a rovarirtó szerek és a műtrágyák használata. A tenyészállatok körében gyakori és veszélyes járványok, betegségek előfordulása is csökkenthető ezzel a módszerrel.

Súlyos következményei lehetnek az állatjólétre

Thérèse Coffey, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere a „Brexit szabadság”-ként említette a törvény elfogadását, mely azóta a királyi jóváhagyást is megkapta. Az RSPCA szerint azonban  súlyos következményei lehetnek az állatjólétre nézve. Még a törvény elfogadása előtt megpróbálták elérni, hogy a kedvtelésből tartott állatokat zárják ki a folyamat alól. Úgy vélik, hogy a génmódosítási eljárások még gyerekcipőben járnak és nem ismertek a hosszú távú következményei.

A kedvtelésből tartott állatokra pedig kifejezetten nagy veszélyt jelentenek. Ezeknél az állatoknál valószínű, hogy egyre ritkább és különlegesebb példányokat akarnak majd létrehozni a modernkori tenyésztők. Már most aggályos némely fajta kiélezett tenyésztése. Esztétikai okokra hivatkozva olyan változásokat érnek el a külalakban, mely károsan hat az egészségre. Gondoljunk csak a nyomott orrú kutyák légzési nehézségeire, vagy szembetegségeire.

Nincs ésszerű magyarázat

Az RSPCA szerint egyszerűen nincs semmilyen ésszerű magyarázat arra, hogy miért engedik a kedvtelésből tartott állatok génmódosítását. A génmódosítás korábban szigorú szabályozásoknak volt alávetve. Azonban ezzel az új törvénnyel a génmódosított állatokat és élelmiszereket Angliában nem minősítik GMO-nak, és nem is kell ilyen jelzéssel ellátni őket. A kormány nyilatkozata szerint tisztában vannak a kockázatokkal és az állatjóléti szempontokat is maximálisan figyelembe veszik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Évente több mint 100 millió állatot, köztük nyércet, rókát, mosómedvét, csincsillát és nyulat ölnek meg szőrméjük miatt Kínában. Ezek az állatok általában borzasztó körülmények közé születnek, rövid életüket pedig apró ketrecekben élik le. Egy friss állatvédők által készített felvételen látható, ahogy kis rókák, mosómedvék és nyércek küzdenek nap, mint nap a túlélésért. Az idősebb állatokon jól láthatóak a stressz jelei, például a körbe-körbe járkálás.

Egyesült Királyság etikai okok miatt már 20 éve betiltotta a szőrmefarmok működését. Azóta mégis több mint 800 millió font értékben importáltak szőrmét. Az utóbbi öt évben ebből csaknem 28 millió font értékben Kínából. Egy 2022-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a brit lakosság 77 százaléka gondolja úgy, hogy be kellene tiltani a szőrmék importját és értékesítését. Ennek ellenére mégis, a mai napig is dübörög a szőrme kereskedelem az országban.

A Daily Mirror és a Humane Society International/UK által létrehozott #FurFreeBritain kampány során, eddig több mint 1,1 millió aláírást gyűjtöttek össze az állatszőr importjának és értékesítésének betiltásáért. Chris Packham állatvédelmi szakember szerint a kínai felvételeken az állatkínzás egyik legsúlyosabb formája látható.  Claire Bass, a Humane Society International/UK kampányokért és közügyekért felelős igazgatója így nyilatkozott:

„A legtöbb brit ember számára sokkoló, hogy az ilyen farmokról származó szőrmék értékesítése legális az országban. A szőrmék értékesítésének tilalmát a közvélemény háromnegyede támogatja.”

A szőrmék eredete

Az Egyesült Királyságban nem kötelező feltüntetni az állati szőrmék származási helyét. A HSI/UK friss vizsgálata szerint azonban egyértelmű, hogy kínai szőrméből készült termékek voltak a Harrods és a Harvey Nichols üzleteiben is. Az Egyesült Királyi Állatszőr Kereskedelmi Szövetség szóvivője szerint az Egyesült Királyságban értékesített szőrök nem Kínából, hanem olyan tanúsított forrásokból származnak, amelyek megfelelnek a szigorú állatjóléti feltételeknek. A tények azonban nem ezt mutatják

Sőt! Nem kell Kínáig menni. A szőrmeipar áldozatai világszerte, minden szőrmefarmon egyforma állatkínzásnak vannak kitéve. Finnországi farmokon végzett nyomozások is sokkoló eredménnyel zárultak. Végtaghiányos, beteg, vak állatokat találtak a ketrecekben. Egyértelműen bebizonyosodott a kannibalizmus is, mely legalább olyan megdöbbentő tény, mint a kínai telepeken tapasztalt körülmények.

Ricky Gervais híres állatvédő, a Life after Life sorozat sztárja is megszólalt a téma kapcsán:

„20 évvel ezelőtt az Egyesült Királyság az első ország lett, amely betiltotta a kegyetlen szőrmefarmokat. De most is vér tapad az ujjainkhoz, mert engedélyezzük a szőrmeimportot. Az itt értékesített szőrmék miatt több millió állat szenved még mindig.”

Figyelem! Felkavaró tartalom!

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife 

Boris Johnson három évvel ezelőtt ígérte meg a trófeaimport betiltását az Egyesült Királyságban. Ez pedig jelentősen megnehezíti a trófeavadászok dolgát és a tervek szerint vissza is szorítja magát a jelenséget.

A jogszabály azonban még mindig nem ment át a parlamenten. A késedelem miatt Henry Smith konzervatív képviselő és állatjóléti aktivista saját magánjavaslatot terjesztett elő a vadásztrófeák behozatalának betiltására. Elkezdték keresni a választ arra, vajon miért nem tud ez a törvény életbe lépni és a parlament elé kerülni. A trófeavadászat betiltásával foglalkozó parlamenti csoport (APPG) új jelentése részletesen bemutatta a nemzetközi vadászcsoportok lobbi tevékenységét.

1 millió font lobbipénz

A jelentés megállapította, hogy az amerikai székhelyű Safari Club International (SCI) vadászati lobbicsoport 1 millió fontot költött arra, hogy a képviselők és a brit közvélemény véleményét megváltoztassa a veszélyeztetett fajok testrészeinek behozatali tilalmáról. Az SCI a világ legnagyobb trófeavadász csoportja. Az 1970-es években alapított szervezet az Egyesült Államokban a politikusok kampányainak egyik legnagyobb vállalati adományozója a mai napig.

Az APPG jelentése szerint az SCI finanszírozta a Let Africa Live nevű Facebook-oldalt, amely olyan állításokat tettek közzé, hogy az Egyesült Királyság tönkre akarja tenni a helyi gazdaságot Afrikában. Az oldal azt sugallta, hogy afrikai országokban működő helyi csoportok hozták létre, a vizsgálat azonban kiderítette, hogy az SCI finanszírozta a Hunter Legacy 100 Fund nevű pénzalapból. Az SCI tagadja ezeket az állításokat és hogy köze lett volna az oldal üzemeltetéséhez. Az oldalt végül maga a Facebook kapcsolta le, valótlan személyes adatokra hivatkozva.

Sir Roger Gale konzervatív képviselő, az APPG elnöke szerint a heves lobbizás torpantotta meg a kormányt és intette óvatosságra a tilalom elfogadásával kapcsolatban.

A trófeavadászat betiltása szükségszerű lenne

Az APPG jelentése szerint Kenyában, ahol már tilos a trófeavadászat, nőtt az oroszlánok, elefántok és orrszarvúak száma. Zambiában és Zimbabwéban az oroszlánok száma szintén erőteljesen helyreállt az ideiglenes trófeavadászati tilalom után.

Jane Goodall főemlős-szakértő is nyilatkozott az APPG-nek:

„A trófeavadászok kedvtelésből ölnek. Azért pusztítják el az állatokat, hogy dicsekedhessenek, hogy demonstrálják állítólagos rettenthetetlenségüket és bátorságukat. A vadászlobbi keményen fog dolgozni a status quo megőrzéséért. Ha meg akarjuk őrizni állatbarát nemzetként való hírnevünket, akkor minden vadásztrófeát be kell tiltani. Az idő sürget. A trófeavadászok által elejtett fajok közül sok faj közel áll a kihaláshoz.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Az angol bulldog, a francia bulldog, a Cavalier King Charles spániel vagy a mopsz tenyésztési iránya jó ideje aggasztja már az állatorvosokat és az állatvédőket. Egyre több az olyan vélekedés, miszerint ezeknek a kutyáknak már annyira módosult az anatómiája a tenyésztési célok miatt, hogy egyre kevésbé képesek fájdalommentes, egészséges életet élni.

Az angol bulldogokat most a brit királyi állatorvosi kollégium (Royal Veterinary College, RVC) vizsgálta meg és arra jutott,  a fajta tenyésztésén sürgősen módosítani kell.  Felhívták az emberek figyelmét arra, hogy ne vásároljanak angol bulldogot,  francia bulldogot, mopszot, amíg a tenyésztési problémák meg nem oldódnak.  A kollégium tovább is ment, arra kérte ugyanis a gazdikat, hogy akinek ilyen kutyája van, ne népszerűsítse a közösségi oldalakon a fajtát cuki fotók posztolásával.

Valaha izmos, sportos kutya volt

Az angol buldogról ma már nehéz elhinni, hogy valaha izmos, sportos kutya volt. Ez a fajta az elmúlt 10 évben lett igazán népszerű, azóta indult meg lefelé az „egészségügyi lejtőn”.  Vonásai egyre szélsőségesebbek lettek, feje egyre laposabb, teste egyre zömökebb, szemei egyre dülledtebbek.  Ezek az egyre szélsőségesebb vonások pedig sok egészségügyi problémára tették hajlamossá.  A koponyája egyre rövidebb, állkapcsa egyre előrébb áll, bőre pedig jóval redőzöttebb mint 10 évvel ezelőtt.

Gondoskodó ösztönöket vált ki az emberből

A kollégium szakembere szerint azért ilyen népszerű a bulldog, mert nagy feje és szeme, szelíd természete a csecsemőkre emlékezteti az embert, ez pedig gondoskodó ösztönöket vált ki belőle. Azt azonban már kevesen tudják, hogy pont ez a külső okoz sok esetben élethosszig tartó szenvedést a kutyának.  Az angol bulldog tenyésztését egyre több országban tiltják be, de félő, hogy ez csak a szaporítók kezére játszik. Az Egyesült Királyságban is nagy valószínűséggel tiltólistás lesz az angol bulldog tenyésztése, ha nem történik változás tenyésztési vonalon.

Kétszer annyit betegeskednek

A tanulmányban több ezer angol bulldogot és más kutyafajtát hasonlítottak össze egészségi állapot szerint. Megállapították, hogy az angol bulldogok egy év alatt kétszer akkora valószínűséggel voltak betegek, mint más fajtához tartozó társaik.  Leggyakoribb problémájuk a bőrredők gyulladása. Ez 38-szor annyiszor fordult elő az ő esetükben. A  pislogóhártya mirigyének előreesése (cseresznyeszem) 26-szor volt valószínűbb, az alsó állkapocs előreesése 24-szer, légzési problémák pedig 19-szer nagyobb eséllyel  jelentkeztek az angol bulldogoknál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

Erzsébet királynő palotaőreinek fejfedőjét az egész világ ismeri. A különös alakú, negyvenhat centiméter magas medveszőr sapkák a laikus szemlélő számára első látásra rendkívül viccesnek tűnhetnek, pedig a fura formának megvolt a maga funkciója. A napóleoni háborúk idején divatba hozott sapka azt a célt szolgálta, hogy a katonák magasabbnak, nagyobbaknak tűnjenek az ellenséggel szemben. Ezeket a sapkákat ma már csak a palotaőrök és az ünnepségek alatt a királynőre vigyázó gárda viseli.

Az angol tradíciót a kanadai fekete medve bánja

Az angol sapkát kizárólag kanadai fekete medve (Ursus americanus) prémjéből készítik, évente 50-100 db új sapkát szereznek be, melynek ára nagyjából 650 angol font. A medveszőr sapkák azonban most bekerültek a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) nemzetközi állatvédő szervezet célkeresztjébe, miután számos etikai kérdés merült fel a medvék vadászatával kapcsolatban. A szervezet azt állítja, hogy a kanadai fekete medvék vadászata mindenféle szabályozás nélkül zajlik. Nem korlátozzák a szoptatós medvék kilövését, sokszor egész családok pusztulnak el, mert a bocsok mellől kilövik az anya állatot.

Az illetékes angol minisztérium azt állítja, hogy ezeket a medvéket egy engedélyezett selejtezés keretében ölik meg. A PETA azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy bármely kanadai tartományban bármilyen hivatalos fekete medve selejtezési programot indítottak volna. Szabadidős vadászok kapnak engedélyeket a medvék elejtésére, néhányan még íjat és nyilat is használnak ehhez. A medvéket gyakran lelövik, de nem ölik meg azonnal. Minden hetedik medve életben marad a sebesülést követően, majd a vérveszteségbe vagy a táplálék hiányába hal bele.

Pedig lenne más megoldás

A PETA ez esetben nemcsak egy évszázados tradíció megváltoztatását kéri az angoloktól az állatok érdekében. Konkrét és tökéletes alternatívát is szállított a probléma megoldására. A PETA U.K. és az ECOPEL luxus műszőrme-kereskedő cég megalkotta a világ első olyan mű medvebundáját, amely gyakorlatilag megkülönböztethetetlen az igazitól. Az ECOPEL még azt is felajánlotta, hogy 2030-ig korlátlanul és ingyenesen ellátja a Védelmi Minisztériumot műszőrmével. Az ajánlat egyelőre nem győzte meg az illetékeseket, így az állatvédő szervezet petíciót indított a medvék védelmében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife

Az állatjóléti törvényjavaslatot a környezetvédelmi miniszter támogatásával várhatóan még idén elfogadják. A javaslatot egy újonnan készült jelentés támasztja alá, melyben részletesen leírják, hogy az elefántok természetes fizikai és szellemi szükségletei nem elégíthetők ki fogságban.

Az elefántok rendkívül intelligens, társas, érző lények, összetett családi és szociális hálóban élnek természetes élőhelyeiken. Ezeket a kötelékeket pedig egy életen át fenntartják.  Alapvető igényük a szabadon vándorlás, mely nélkül érzelmileg és fizikailag is szenvednek. Fogságban számos betegség fenyegeti őket, ilyen tipikus megbetegedések a sérvek, az ízületi gyulladások és a mentális leépülés. A vadonban akár 50 évet is élnek, fogságban jó, ha megélik a 20-at.

Hamarosan szabadulnak

Az Egyesült Királyságban jelenleg 51 elefánt él fogságban, 11 különböző állatkertben. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, ezek az elefántok ki fognak szabadulni a fogságból, a jövőben pedig tilos lesz tenyészteni vagy bármilyen más módon pótolni őket.  Az Egyesült Királyságban már 2020 januárjában betiltották a vadállatok szórakoztatóipari kizsákmányolását, vadállatos cirkuszok sem működhetnek már az országban.

Más állatokra is kibővítenék

Az állatjóléti törvényjavaslat nem csak az elefántok fogságban történő tartását készül megtiltani, tengeri emlősökre is vonatkozni fog a szabály. Ezek az állatok szintén szenvednek a fogságban, a delfinek, tengeri teknősök ugyanúgy képtelenek teljes életet élni bezártságban, mint az elefántok. A tengeri emlősök fogságban tartása igazoltan az állatok neurológiai problémáihoz vezethet és akár agykárosodást is idézhet elő.

Oktatási cél

Az állatkertek és akváriumok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ezeket az állatokat oktatási céllal tartják intézményeikben. Ma már azonban olyan fejlett digitális és vizuális technológiák állnak rendelkezésre, melyek mellett szükségtelen az élő állatok fogságban tartása. Ezekkel az eszközökkel és módszerekkel is tökéletesen be lehet mutatni a gyerekeknek egy-egy vadon élő állatot és természetes élőhelyét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

A teljes projektet az Egyesült Királyság finanszírozza, ezzel az övék lesz a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere. A Kék Öv (Blue Belt) program több mint 4 millió négyzetkilométernyi óceáni területet ölel majd fel, amelynek védelmét az Egyesült Királyság kormánya vállalta.

Új perspektívák

Ma az óceánok csupán 7,65 százaléka tartozik védett területek közé. Sajnos a legtöbb, az óceán élővilágának védelmét célzó projekt csak a legfőbb és legismertebb témákra összpontosítanak. Általában egyes fajok, vagy területek részletes vizsgálata van fókuszban. Ez a projekt azonban az óceán más területeire irányítja majd a figyelmet. A rendszer kiépítéséhez speciális eszközöket fejlesztettek ki, mely a Baited Remote Underwater Video Systems (BRUVS) nevet viseli.

Drámai adatok

Egy januárban végzett tanulmányból kiderült, hogy a cápák populációja az 1970-es évek óta 71 százalékkal csökkent. A népességcsökkenés fő oka a túlhalászás és az éghajlatváltozás.

„Tengereink élővilága a leglátványosabbak közé tartozik a világon, és többet kell tennünk annak védelme érdekében” – mondta Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. „Az olyan élvonalbeli technológia, mint ezek a kamerák, létfontosságúak lesznek az éghajlatváltozás elleni keresztes hadjáratunk során. Tengeri szakértőink világelsők, akik nagy szerepet játszanak óceánunk és a benne élő számtalan faj védelmében. ”

Lord Goldsmith, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett figyel az olyan problémákra, mint például az óceán biológiai sokféleségének csökkenése és az éghajlatváltozás.

„Ezek az Egyesült Királyság által finanszírozott víz alatti videokamerák rengeteg információt nyújtanak a tengerek biológiai sokféleségéről, ideértve a globálisan veszélyeztetett cápa- és vándorló halfajokat, például a kékúszójú tonhalat.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat

A külsőleg használt élősködők elleni (kullancsirtó, bolhairtó) szerek egyik leggyakoribb hatóanyaga a fipronil, mely egy rendkívül mérgező rovarölő szer. Hazánkban is több spot-on (rácsepegtető oldat) tartalmazza, igen elterjedt és hatékony védekezi mód a kullancsok és bolhák ellen. A szer azonban a folyók vizébe kerülve mérgező hatással vannak a vízi rovarokra, valamint az őket elfogyasztó madarakra és halakra is.

Az Egyesült Királyságban végzett átfogó kutatás során 20 folyóból vettek mintákat. Az összes minta 99 százalékában találtak fipronilt, a peszticidek határértéke pedig 38-szorosa volt a megengedettnek.  A fipronil mezőgazdasági használatát néhány éve már betiltották, így erről a területről nem kerülhet a folyókba ilyen mennyiségben.  Az Egyesült Királyságban viszont 10 millió kutya és nagyjából 11 millió macska él. Becslések szerint 80 százalékuk részesül bolha és kullancs elleni  kezelésben, még akkor is, ha erre nem lenne szükség. A mostani kutatási eredmények rámutattak arra, hogy ezt a fajta védekezést újra kell gondolni és szabályozni kell, figyelembe véve a napvilágot látott súlyos környezetkárosító hatást.

Egy közepes kutyára használt hatóanyag  60 millió méhet képes megölni

A kutatásból az is kiderült, hogy a fipronil olyan vegyületekké bomlik le, mely a legtöbb rovarra nézve mérgezőbb mint maga a fipronil.  A kutatók ezért nagyon súlyos következményekkel számolnak és megkongatták a vészharangot.  A másik gyakran használ hatóanyag az imidakloprid, hazánkban az egyik legelterjedtebb spot-on is ezt tartalmazza.  A kutatások szerint egy közepes méretű kutya kezelésére használt imidakloprid 60 millió méh elpusztítására is elegendő.

Az angol folyóknak mindössze 14 százaléka mondható ökológiailag egészségesnek. Ennek számos oka van,  ipari és mezőgazdasági szennyezések, szennyvizek, de ma már biztos, hogy a háziállatokon használt szerek is nagyban hozzájárulnak a drámai eredményhez.

A gazdaságokban már betiltották

A folyókban lévő magas fipronil szintet egyértelműen a kutyákon használt szereknek tulajdonítják és ennek két oka is van. A fipronil mezőgazdasági használatát 2017-ben tiltották be, rá egy évre pedig az imidakloprid is tiltó listára került, tehát mezőgazdasági felhasználása teljesen megszűnt. A legmagasabb koncentrátumot pedig a folyók városi területein mérték, tehát még egy bizonyíték arra, hogy nem a mezőgazdasági területekről érkezik a folyókba . A városi szakaszokon viszont folyamatosan úsztatják és fürdetik a kutyákat, így akaratlanul is szennyezik a vizeket.  Az Egyesült Királyságban jelenleg 66 fipronilt és 21 imidaklopridot tartalmazó állatgyógyászati ​​termék található, amelyek nagy részét vény nélkül adják el.  A legtöbb háziállatot pedig havonta kezelik, ahogy azt az állatorvosok tanácsolják. A kutatók most arra kérik az illetékes szerveket, hogy vizsgálják felül és szigorítsák az ilyen jellegű készítmények használatát. Véleményük szerint nem feltétlenül szükséges minden háziállatot havonta kezelni ilyen szerekkel, csak azokat, melyeknek valóban szükségük van rá.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theguardian