Az M237 jelzésű svájci farkas 2022 júniusa és 2023 márciusa között Graubünden kantonból Magyarországig 2000 kilométert vándorolt, és ezzel rekordot döntött. Nógrádban egy videofelvétel is készült róla. Sajnos a Boon.hu információi szerint a borsodi Hidasnémeti térségében egy vadász kilőtte a Svájcból érkezett farkast. Az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja.

Fokozottan védett állatok, tilos őket vadászni

A farkasokat Magyarországon a XX. század közepén szinte teljesen kiirtották, azonban az 1970-es években ismét megjelentek az Északi-középhegység kevésbé zavart területein. Az utóbbi évtizedekben néhány farkascsalád stabilan megtelepedett az országban.

Magyarországon a farkasok 2001 óta védett állatfajnak számítanak, így tilos őket vadászni. A farkasok engedély nélküli elejtése, beleértve a lelövést és más módon történő elpusztítást is, bűncselekménynek számít, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Svájcban látták el jeladóval

Az M237 jelű állat 2021-ben született a svájci Graubünden kantonban, itt látták el jeladóval. 2022 júniusának végén lépte át az olasz határt az Alsó-Rengadine vidékén. Dél-Tirolban körülbelül tíz napig vándorolt, majd tovább ment az osztrák határ felé észak- és északkeleti irányban. Októberben Innsbruck térségében járt, majd Tirolon keresztül Bécs felé tartott.

Február közepén érkeztek az első információk arról, hogy a farkas hazánkban van. Akkor már mintegy 700 kilométert tett meg a Vértesig. Tovább haladt Kelet felé, és átúszva a Dunán, átkelt a Börzsönyön, majd elérte az Aggteleki Nemzeti Park területét. Amennyiben igazak a Boon.hu cikkében leírtak, hogy Hidasnémetinél lőtték le a farkast, akkor az állat még keletebbre, a Zempléni-hegység közelébe is eljutott.

A farkast figyelő svájci szervezet egyelőre csak a sajtóból értesült

A hvg.hu a farkas ügyében felvette a kapcsolatot a Gruppe Wolf Schweiz (GWS) nevű szervezettel, amely nyomkövetővel látta el az állatot, és amely a nagyragadozók és az emberek konfliktusmentes egymás mellett élésén dolgozik Svájcban. David Gerke, a GWS ügyvezetője a lap kérdésre válaszolva elmondta, hogy ők is csak a sajtóból értesültek a farkas állítólagos lelövéséről. Hozzátette, hogy az orvvadászat sajnos sok európai országban jellemző, és még Svájcban is előfordul, hogy illegálisan lelőnek farkasokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: hvg.hu, boom.hu

Az orvvadászok a Béda-Karapancsa vadászterületen lőttek ki vadakat jogtalanul és engedély nélkül. A Mohácsi Járási Ügyészség egyebek mellet orvvadászat és lopás miatt emelt vádat a két magyar és egy szlovák férfival szemben.  A vádlottak 2016 és 2020 között összesen 190 vadat ejtettek el jogtalanul. Ezzel pedig közel nyolcvanmillió forintos kárt okoztak. A vádemelésről és az ügy részleteiről a Baranya Megyei Főügyészség tájékoztatta az MTI-t.

Tilalmi időszakban és tiltott eszközökkel is vadásztak

Az egyik magyar vádlottnak volt vadászati szerződése a sértett erdészeti társasággal. Azonban ez meghatározott fajtájú és darabszámú vad elejtésére szólt csak. A szlovák férfinek is volt vadászati szerződése, ő úgynevezett bérvadászati szerződéssel vadászhatott a Mohács környéki vadászati területen.  Mindkét férfi megszegte a vadászati szerződését, hiszen tilalmi időszakban és tiltott eszközökkel is vadásztak. Valamint jóval több vadat ejtettek el, mint amennyire engedélyük volt. Ráadásul olyan trófeás állatokat is elejtettek, melyekre egyáltalán nem volt engedélyük.

Az orvvadászok kikészítették a gímszarvasok és vaddisznók trófeáit, húsukat pedig feldolgozták. Az állatok maradványait pedig elhantolták az ügy harmadik vádlottjának segítségével. A nyomozó hatóságok a szlovák vadász tanyáján nagy mennyiségű húskészítményt foglaltak le és zártak el hatósági pecséttel. A két vádlott azonban a lefoglalást követően elszállította a húskészítményeket, így további bűncselekményt követtek el.  Ellenük lopás, orvvadászat, zártörés, harmadik társuk ellen hulladékgazdálkodás megsértése miatt emeltek vádat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI

A tettest, Pascal Ochibát idén januárban fogták el Kampala (Uganda fővárosa) egy külvárosi részében. Két darab, egyenként 10 kg súlyú elefántcsont  birtoklása miatt tartóztatták le. Az elefántcsont az elefántfélék agyaraiból nyert anyag. Ez az anyag nem tartalmazza az agyar fogzománcát, csak a dentint.  Az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét 1989-ben tiltották be végleg,  de a feketepiacon azóta is felbukkan időről-időre.

Az Ugandai Vadvédelmi Hatóság (UWA) közleménye szerint a férfit védett fajok jogellenes birtoklásáért ítélték el. Az UWA vezetője mérföldkőnek nevezte az ítéletet a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni küzdelemben.

Korábban is volt már büntetve

A rendkívül szigorú büntetésre azért került sor, mert a férfi korábban már ugyanezért a tettért 18 hónapot töltött börtönben. Visszaesőként pedig nem kegyelmezett neki a bíró és a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki rá. Erre azért volt lehetősége a bírónak, mert 2019-ben szigorították az országban a veszélyeztetett fajok orvvadászatával vagy illegális kereskedelmével kapcsolatos büntetési tételeket.

Ugandai esetek

Az orvvadászat és a vadon élő állatokkal való illegális kereskedelem virágzik Ugandában. A rendőrség gyakran foglal le elefántcsontból, orrszarvúak szarvából és tobzoska pikkelyből álló zsákmányt. A legkirívóbb esetek pedig rendre bekerülnek a nemzetközi sajtó híradásába. 2020. júliusában például Rafiki, egy 25 éves hím gorilla megölése miatt fogtak el egy férfit és ítéltek 11 év börtönbüntetésre. A gorilla a Bwindiben található Nkuringo nevű gorillacsoport egyik vezetője volt, és rendkívül népszerű volt a turisták körében.

Tavaly júliusban pedig négy férfit vettek őrizetbe, akik oroszlánokat öltek és daraboltak fel a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos Queen Elizabeth Nemzeti Parkban. 2018 áprilisában ugyanebben a parkban tizenegy oroszlán tetemét találták meg szétszórva.

Ugandában alig több mint 7900 elefánt él jelenleg. A Wildlife Conservation Society (WCS) felmérése szerint ez növekedést jelent az országban az 1980-as években mért 700-800-as mélyponthoz képest.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A WWF szerint ma már szinte minden tengeri teknősfaj veszélyeztetettnek számít. Ennek ellenére továbbra is vadásznak rájuk illegálisan élelemért, gyógyszerekért és luxuscikkekért. A Global Change Biology című szaklapban tették közzé az első globális, több országot és régiót is magába foglaló felmérést. Eszerint az elmúlt három évtizedben több mint 1.1 millió teknőst vadásztak és öltek meg illegálisan. Az elmúlt tíz évben pedig évente több mint 44 ezer teknős esett áldozatul orvvadászoknak.

A számok még így sem a tükrözik a teljes valóságot, hiszen nagyon nehéz bármilyen illegális tevékenységet pontosan felmérni. Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) által készített tanulmány több mint 209 szakértői tanulmány, újságcikkek, természetvédelmi szervezetek számára készített jelentések és kérdőívek alapján vonta le következtetéseit. Megállapította, hogy az illegális vadászatok annak ellenére történtek, hogy 65 országban és az 58 regionális teknősgazdálkodási egységből 44-ben védelmet biztosítanak a teknősök számára.

Élelem és ékszer

A leggyakrabban vadászott faj (56%) a közönséges levesteknős, más néven zöld teknős (green sea turtle), melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája veszélyeztetettnek tekint. Őket elsősorban a húsuk miatt vadásszák, míg a második legnépszerűbb teknősfajt, a karvalyteknősöket a páncéljuk miatt. Ezekből ékszereket és dísztárgyakat készítenek. Amíg pedig az ínyencnek számító teknősfogásokra és teknőspáncél ékszerekre van kereslet, addig az orvvadászat is folytatódni fog.

A szigorítások hatása érezhető

A jelentés szerint 28 százalékkal csökkent a teknősök orvvadászata a vizsgált időszak utolsó 10 évében. Ez elsősorban a védelmi jogszabályok szigorodásának és a fokozott természetvédelmi erőfeszítéseknek tudható be. Azt is pozitívumként említi a jelentés, hogy az elmúlt évtizedben elpusztított teknősök általában nagy és stabil populációkból származnak, így a vadászat talán még tűrhető csapást mér a tengeri teknősök populációira. A tanulmány arra is rámutat, hogy Madagaszkáron és Délkelet-Ázsiában koncentrálódik az orvvadászat. Ez az információ segíthet a természetvédőknek célzottabb védelmi politikát kialakítani.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch 

Még 2021-ben járta be a sajtót a döbbenetes hír, miszerint hat oroszlán holttestére bukkantak a délnyugat-ugandai parkban. Mindegyiküket megmérgezték, fejüket és mancsaikat levágták, tetemüket pedig otthagyták. Az orvvadászok azokat a keselyűket is megölték, akik a halott állatok tetemire érkeztek.

A valaha volt legkiterjedtebb nyomozás indult Ugandában

A szörnyű orvvadász incidenst követően a kormány több hatóság bevonásával indított vizsgálatot. Vadon élő állatok elleni bűncselekmény ügyében azelőtt még nem indult az országban ilyen átfogó és mindenre kiterjedő nyomozás.  A hatóságok 2500 dolláros nyomravezetői jutalmat ajánlottak fel mindenkinek, aki bármilyen értékes információval segíti a nyomozást. Az Ugandai Rendőrség (UPF), az Ugandai Népvédelmi Erők (UPDF) és az Ugandai Vadvédelmi Hatóság (UWA) tisztjeiből álló munkacsoportot állítottak össze, hogy megtalálják  és letartóztassák az elkövetőket

A tettesekkel visszatértek a tetthelyre

A nyomozásnak köszönhetően elfogtak két férfit, akik beismerték a bűncselekményt. A nyomozókkal együtt visszatértek a bűncselekmény helyszínére, ahol három oroszlán fejét egy fába rejtve találták meg. Egy negyediket 5 méterrel ugyanettől a fától ástak el.  A 49 éves Vincent Tumuhiirwe-t és a 40 éves Robert Ariyo-t nemcsak az oroszlánok megmérgezése, hanem 10 keselyű megölése, valamint antilop engedély nélküli vadászata és védett állatfajok birtoklása miatt is elítélték. A bíróság 14 tanú vallomását hallgatta meg. Az eljárás során arra is fény derült, hogy a tettesek egy Furadan nevű, veszélyes kémiai növényvédő szerrel mérgezték meg az oroszlánokat.

A testrészeikért öltek

A tettesek beismerték, hogy az oroszlánokat a fogaikért, karmaikért és egyéb testrészeikért ölték meg. Ezeket pedig a feketepiacon akarták értékesíteni. Becslések szerint egy oroszlánfejet 10 dollárért, a zsírját 15 dollárért adják el. A karmok és a szív ára pedig alkuképes. A példás és elrettentő büntetés kiszabását a bíró a kihalófélben lévő állatok és a turizmus védelmével indokolta.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A BBC News számolt be róla kedden, hogy a hatóságok szerint a négy galápagosi óriásteknőst a húsuk miatt vadászták le. Valószínűleg megették őket. A védett állatok maradványit a Galápagos-szigetcsoport legnagyobb szigetén, az Isabelán találták meg egy nemzeti park területén.

Három év börtön járhat a megölésükért

Az óriás teknősök vadászata már 1933 óta tilos a szigeten, azonban ez nem állítja meg az orvvadászokat. Az elmúlt két évben számos alkalommal találták meg legyilkolt teknősök tetemeit, akiket nagyrészt a húsukért öltek meg. Valaha a teknőshús igazi ínyencségnek számított, valószínűleg bizonyos körökben még mindig az. Azonban ma már akár 3 év börtönt is kaphat az, aki vadászik rájuk. Egy ilyen óriásteknős akár száz évig is élhet.

A figyelem központjába Charles Darwin által kerültek, aki őket tanulmányozva alapozta meg evolúciós elméletét. Darwin 30 élő teknőst vitt a Galápagos-szigetekről Polinéziába a The Beagle nevű hajón. A történethez hozzátartozik, hogy a hajó legénysége a teknősök többségét megette az út alatt.  Jelenleg mintegy 15 ezer óriásteknős él a Földön, a 19. században még 200 ezer volt a populáció létszáma.

Egy éve is találtak tetemeket

Ugyanezen a szigeten a vadőrök nagyjából pontosan egy évvel ezelőtt 15 Sierra Negra-i óriásteknős maradványait találták meg. Egészen pontosan a teknősök üres páncéljaira leltek rá. Akkor a fotók körbejárták a világot, óriási felháborodást keltve a médiában. Az akkori vizsgálat megállapította, hogy a teknősöket a húsukért vadászták le. A most megtalált teknősök hasonló sorsra juthattak, a körülmények legalábbis nagyon hasonlóak. A hatóságok most szakértők bevonásával vizsgálódnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI , BBCNews

A mozambiki hatóságok a szarvak eladása közben tartóztatták le a két férfit Maputóban, Mozambik fővárosában. Hilario Lole, a Nemzeti Bűnügyi Nyomozó Szolgálat (SERNIC) szóvivője elmondta, hogy a hírhedt orvvadászt, Simon Ernesto Valoi-t, akit széles körben „Navara” becenéven ismernek és egy társát július 26-án fogták el nyolc orrszarvú szarvával.

A páros a Mozambik Gaza tartományában és a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkkal határos Massingir körzetből származó orrszarvúak szarvát vitte Maputóba, hogy találkozzon egy potenciális vevővel. Nem sejtették azonban, hogy a hatóságok csapdát állítottak nekik.

Büntetlen kereskedelem

Navara egy poros, lepusztult körzetben él a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkkal szomszédos határon. A helyiek és a bűnüldöző szervek is úgy vélik, hogy erőszakos orvvadász és autó tolvaj, valamint több gyilkosságért is felelős. Carlos Lopes Pereira, a Mozambiki Nemzeti Természetvédelmi Területek Igazgatóságának (ANAC) bűnüldözési és orvvadászat elleni igazgatója már régóta figyelmeztetett arra, hogy a Krugerbe a szomszédos Mozambikból beszivárgó szervezett bandák jelentik a legnagyobb veszélyt az orrszarvú populációra.

A dél-afrikai környezetvédelmi hivatal szerint az elmúlt öt évben 1700 orrszarvút vadásztak le az ország nemzeti parkjaiban, szinte mindet a Kruger Nemzeti Parkban. Az Oxpeckers nevű oknyomozó környezetvédelmi újságíró oldal által vezetett adatbázis szerint 2010 óta 5152 orrszarvút öltek meg a itt.

A munkanélküliség és a szegénység megkönnyíti a kereskedők dolgát, amikor fiatal férfiakat toboroznak az orvvadászatra. A parkot és a határt védő, erősen felfegyverzett vadőrökkel és más biztonsági erőkkel folytatott tűzharcokban sokukat elfogják vagy lelövik. A jelenlegi jogszabályok is rájuk koncentrálnak, az orvvadászokat büntetik, a kereskedőket és szállítókat kevésbé. Eddig legalábbis ez volt a gyakorlat.  A mozambiki hatóságok azonban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vadállatokkal kapcsolatos bűnszervezetekre, az erőfeszítés pedig kezdi meghozni a gyümölcsét.

Egy másik orvvadászbárót, Admiro Chauque idén januárban 30 év börtönbüntetésre ítélték, védett fajok vadászatért, illegális fegyvertartásért és egyéb bűncselekményekért.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay.com

Vérengzéses mészárlás sorozatnak nevezik azt az orvvadászati hullámot, amely 2021. december elején kezdődött Dél-Afrikában és sajnos a mai napig tart. Mindössze 14 nap alatt összesen 24 állattal végeztek decemberben az orvvadászok.

Korábban sem volt sokkal jobb a helyzet, a 2020-as átlag szerint minden napra több mint egy állat halála jutott. Összesen 394 orrszarvút öltek meg 2020-ban az orvvadászok a szarvuk a miatt. Az orrszarvúak számára az élőhelyeik elvesztése után a második legnagyobb veszélyt a nemzetközi fekete kereskedelmi hálózatokat kiszolgáló orvvadászok jelentik.

Száz év alatt kritikusra csökkent az egyedszám

Az orrszarvúak agyara egyes ázsiai országokban státusszimbólum, máshol a tradicionális gyógyításban használják. A kínai népi gyógyászat szerint immunerősítő, reuma és köszvény kezelésére is alkalmas. A kelet-ázsiaiak szerint kiváló potencianövelő szer. A szarv ugyanolyan keratint tartalmaz, mint ami az emberi hajban is megtalálható. Semmilyen tudományos vizsgálat nem bizonyította, hogy bármilyen hatással is rendelkezne a fentiek közül. Éppen ezért végtelenül szomorú az állatok értelmetlen halála. Egyedszámuk 100 év alatt 500 000-ről mindössze 27 000-re csökkent. Egyes előrejelzések szerint ha ilyen ütemben pusztítják őket továbbra is, 2034-ben teljesen eltűnhetnek a vadonból.

Közös fellépés a hatóságokkal

A Save The Rhino (Mentsük meg az orrszarvúkat) egyesület szerint Dél-Afrikában él a világ orrszarvú állományának többsége és ez az ország sújtott leginkább az orvvadászattól. Mára már teljesen egyértelművé vált, hogy az orrszarvúállomány fordulóponthoz érkezett. Összefogott és sokkal erőteljesebb fellépésre van szükség mind a civil állatvédelmi szervezetek, mind a kormány részéről. A dél-afrikai hatóságoknak sikerült elfogniuk és letartóztatniuk 9 orvvadászt, de ez még nagyon kevés ahhoz képest, hogy mennyien vannak kint a nemzeti parkokban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: wwf.hu focusingonwildlife.com

Zimbabwéban, a ZIMPARKS természetvédelmi park vadőrei egy rothadó elefánttetemet találtak. Az elpusztult elefánt mellett egy gyanús anyagot tartalmazó vödröt találtak, emiatt felmerült a ciánmérgezés gyanúja.

Az orvvadászok kegyetlen módszere

Közel tíz évvel ezelőtt találkoztak először a hatóságok az orvvadászok kegyetlen módszerével, a ciánmérgezéssel Zimbabwéban. Akkor több száz elefántot mérgeztek meg a rendkívül veszélyes és halálos méreggel, majd az agyaraikat eltávolították és a feketepiacon értékesítették. A tragédia 2013-ban következett be és Zimbabwe történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófájaként tartják nyilván a mai napig. A mostani eset nyomán azért merült fel újra a ciánmérgezés gyanúja, mert a tetem mellett egy vödröt találtak, melyben gyanús, folyékony anyag volt. A hatóságok azonnal megállapították, hogy az állat nem természetes halált hal.

Nem távolították el az agyarakat

A hatóság közleménye szerint azonnal megindították a nyomozást ciánmérgezéses orvvadászat gyanúja miatt. A halott elefánt agyarait nem távolították el, az elefánt mellett talált 10 literes vödörben lévő folyékony anyag azonban feltehetően cianid volt, így egyelőre számos kérdés merül fel az eset kapcsán. Az ország területén már 2020-ban is történt hasonló eset, amikor 11 elefánt holttestét találták meg úgy, hogy az agyarukat nem távolították el. Először orvvadászokra gyanakodtak, de a nagy számban otthagyott agyarak cáfolták ezt a felevést. Ugyanekkor Botswanaban szintén rejtélyes körülmények között több mint 275 elefánt pusztult el ugyanebben az időben. A hatóságok hosszas nyomozás után itt is kizárták az orvvadászokat és megállapították, hogy egy ritka betegség terjedése miatt pusztultak el az elefántok.

Később is használtak ciánt

A 2013-as tömeges cianid mérgezést követően 2015-ben is újra találtak ciánnal megölt elefántokat az országban, akkor összesen 40 állat esett áldozatul az orvvadászoknak. Zimbabwe kedvelt célpontja az illegális elefánt vadászatnak, hiszen itt él a világ második legnagyobb elefánt populációja. Becslések szerint 85 000 elefánt él az országban. A legnagyobb elefántpopuláció pedig Botswanaban él, itt nagyjából 156 000-re becsülik az elefántok számát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusing On Wildlife 

Az okos és bátor kutyák már 45 orrszarvút mentettek meg.  A kutyák általában 18 hónapos koruk körül állnak munkába, előtte azonban születésüktől kezdve képezik őket.  Az első orrszarvúakat védelmező kutyák 2018 februárjában kezdték meg a munkát A Southern African Wildlife College szolgálatában. Ahol ez a szervezet járőrözik pórázon vagy szabadon a kutyákkal 68 százalék körüli a kutyák sikerességi aránya, a kutyák nélküli járőrök esetében ez mindössze 3-5 százalékra tehető.

Nyomkövető kutyák szabadon

Az igazi fordulatot a szabadon dolgozó, GPS jeladóval ellátott nyomkövető kutyák jelentik, akik sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes követni az orvvadászok nyomát. Olyan terepen is sikeresek, ahol a legjobb emberi nyomkövető is elveszítené a nyomokat. Azért különösen fontos ez a sikeresség, mert Dél-Afrika az orvvadászat által legjobban sújtott ország, az elmúlt évtizedben több mint 8000 orrszarvú esett áldozatul a kegyetlen orvvadászatnak.

Több fajta is sikeres a munkában

A legtöbb kutya véreb és beagle, de belga juhászkutya, foxhound és német juhászkutya is van az orrszarvúakat védelmező nyomkövetők között.  Ezek a kutyák már korai kölyökkorban elkezdik tanulni a szabad nyomkövetést, a pórázon való nyomkövetést, a felderítő és elfogó feladatokat. Mire szolgálati korba érnek, pontosan tudják, hogyan kell nyomot követni, hogyan kell egy fán ülő embert sakkban tartani és természetesen az engedelmességi szabályokat is elsajátítják.  Nagyjából hat hónapos korukra tulajdonképpen már minden készséggel rendelkeznek, ami szükséges, ekkor azonban még nem elég érettek ahhoz, hogy éles bevetésen vegyenek részt. 18 hónapos korukig általában ezért „csak” gyakorlatoznak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: natureknows.org

Dél-Afrikában 2007 óta több mint 9000 orrszarvú lett áldozata az orvvadászok tevékenységének és a nemzetközi fekete kereskedelemnek. Az International Rhino Foundation (IRF – Nemzetközi Orrszarvú Alapítvány) adatai szerint 2014-től egészen 2020-ig folyamatosan csökkent az orvvadászok által elejtett orrszarvúak száma, ám 2021-ben a tendencia sajnos megváltozott.

2020-ban összesen 327 egyedet öltek meg, ez a szám 2021-ben már 451-re növekedett. 327 állatot kormányzati rezervátumokban öltek meg, 124-et pedig magánterületeken.  A szakértők egyetértenek abban, hogy a csökkenést elősegítette a koronavírus járvány miatt bevezetett utazási korlátozások. A növekedést pedig elsősorban ezek lazításának, feloldásának tudják be.

Két hét alatt 24 áldozat

Az IRF szerint a dél-afrikai adatok szerint december elején riasztóan megnőtt az orvvadászat a térségben. Mindössze két hét alatt 24 orrszarvú tetemet találtak az ország különböző természetvédelmi területein és parkjaiban. A 2021-es csökkenés a járványon kívül annak is köszönhető volt,  hogy a Kruger Nemzeti Parkban a hatóságok szoros együttműködésének köszönhetően megnövekedett az orvvadászat miatti letartóztatások száma. Az adatok azonban így is aggodalomra adnak okot.

A világ legnagyobb orrszarvú populációjának otthont adó Kruger-ben 2011 óta 75 százalékkal csökkent az orrszarvúak száma. A 2011-es több mint 11 000 példányhoz képest mindössze 2 607 fehér és 202 fekete orrszarvú maradt a parkban.

Cselekvésre szólítják fel a kormányt

Az IRF szerint a turizmus csökkenése és az ebből eredő gazdasági károk miatt Dél-Afrikában újra egyre nagyobb méreteket fog ölteni az illegális orvvadászat. Ezért arra kérik a kormányt, hogy növeljék a védelmi és megfigyelési tevékenységet minden parkban, és küzdjenek hatékonyan a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Fontos, hogy a bűnszervezetek vezetőit gyorsított büntetőeljárás alá vonják, és elrettentő ítéleteket szabjanak ki.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: iol