Szakértők szerint a cápa észlelések emelkedése arra utal, hogy a túlhalászás és élőhely pusztítás miatt drámai mértékben csökkenő cápapopulációk újra feléledtek. A tenger élővilága hosszú ideje szenved az emberi tevékenységek hatásaitól, amelyek nem csak a cápák, de az egész ökoszisztéma pusztulását eredményezték. Azonban az elmúlt években végrehajtott konzervációs erőfeszítéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a cápák visszatérőben vannak. Dr. Bob Hueter, az OCEARCH vezető tudósa szerint a cápapopuláció növekedése az óceánok ökológiai egyensúlyának helyreállását jelzik.

Az ember és a cápa békés együttélése

De vajon a cápák számának növekedése azt is jelenti, hogy a strandok is veszélyesebbek lettek a tengerpartokon? A szakértők szerint ez egyáltalán nem így van.  A cápatámadás kockázata továbbra is rendkívül alacsony. Az indokolatlan cápatámadások száma évente átlagosan 76 alkalom. Annak ellenére, hogy a cápapopuláció nő, és a melegebb hőmérsékletek több strandolót vonzanak, a cápatámadások aránya nem mutat növekedést.

A Kaliforniai Állami Egyetem Cápalaboratóriuma által végzett tanulmány megállapította, hogy az emberek és a cápák gyakran békésen úsznak egymás közelében, konfliktus nélkül. Az embereknek meg kell érteniük a cápák viselkedését és élőhelyét, hogy biztonságosan együtt tudjanak élni velük. A technológia is segítheti ezt a törekvést. Drónok és más eszközök segíthetnek az óceánokban úszó cápák helyzetének azonosításában, és a strandolókat is tájékoztathatják az esetleges veszélyről.

Az óceánok egészségének jelei

Ahogyan Dr. Hueter javasolja, újra kell kalibrálnunk az óceán megértését. Ez egy élettel teli ökoszisztéma, és a több cápa jelenléte az egészségének egyik mutatója. A cápák szerepe a táplálékláncban és az ökoszisztémában nélkülözhetetlen. Jelenlétük hozzájárul az óceánok biológiai sokféleségéhez és stabilitásához. Tehát ahelyett, hogy félnénk a cápák számának növekedésétől, tekintsünk rá úgy, mint az óceánok állapotának javulására. Az emelkedő cápapopulációk az óceánok életképességének és gyógyulásának ígéretét hordozzák magukban, erre pedig manapság óriási szükség van.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife

Mexikó hatalmas és az egész világ számára példaértékű lépést tett a cápák védelmében. Isla Guadalupe szigetén betiltott minden cápákkal kapcsolatos turisztikai tevékenységet. Többek között a népszerű cápaketrec merülést is. Az egzotikus vulkanikus sziget mintegy 250 kilométerre fekszik a kaliforniai Baja partjaitól.

A mexikói kormány már 2005-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította  a területet, ez azonban nem rendítette meg a cápaketrec-turizmus népszerűségét. Az elmúlt hónapban azonban a Védett Természeti Területek Nemzeti Bizottsága bejelentette a cápafigyelési tevékenységek, a sporthorgászat és a nem tudományos célú drónok használatának végleges felfüggesztését. A tilalom 2023. január 10-én lépett életbe.

Ideiglenes felfüggesztést követően végleges tilalom

Isla Guadalupe tiszta, meleg vizéről és virágzó tengeri élővilágáról híres. Többek között fókák, tonhalak és nagy fehér cápák élnek szép számmal a térségben. A sziget a cápás ketrecbúvárkodás egyik legkedveltebb célpontjává vált az elmúlt években. 2019-ben mintegy 2800 látogató vett részt a cápaketrec-turizmus valamilyen formájában, és a cápaketrec-búvárhajók üzemeltetőinek száma 2014 és 2019 között hatról tízre nőtt.

A mexikói kormány 2022 májusától az év végéig ideiglenesen felfüggesztette a sporthorgászatot és a cápafigyelést. A felfüggesztés ideje alatt pedig információkat gyűjtöttek az élővilág fenntarthatóságának leghatékonyabb gyakorlatairól. Az ideiglenes tilalom miatt a cápatúra szervező cégek is felfüggesztették a tevékenységüket, többen véglegesen be is zárták vállalkozásukat. A mostani bejelentés azonban a még működő cégekre is végső csapást mért. Többen közülük tárgyalásokat kezdeményeztek a hatóságokkal a fehér cápák megfigyelésére vonatkozó irányelvek bevezetéséről.

Káros a cápák viselkedésére

Állatvédők, tudósok és etológusok szerint a ketrecbúvárkodás nincs jó hatással a cápák viselkedésére. A ketrecben leereszkedő búvárok ugyanis különféle csalikat használnak, hogy a ragadozók a közelükbe menjenek. Ez a csaliztatás és a csalinak használt anyagok megváltoztathatják a cápák viselkedését, mely mind az emberekre, mind a cápákra veszélyes lehet. Nem véletlen, hogy Új-Zéland már  2018-ban betiltotta a cápák ketrecbúvárkodását.

A nagy fehér cápákat az IUCN Vörös Listája sérülékeny, de nem veszélyeztetett kategóriába sorolta.  Főként alacsony szaporodási potenciáljuk és lassú növekedési ütemük miatt. Az ember is negatívan hatott a cápapopulációra az éghajlatváltozással és az élőhelyeik megzavarásával.  A nagy fehér cápákat azonban leginkább a halászhálók és a trófeavadászok veszélyeztetik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Tizi néven vlogoló influenszer közel 8 millió követője nézte végig azt a felvételt, melyben egy nagy fehér cápából falatozik. A nő ellen rendőrségi nyomozás indult, miután a szakértők megállapították, hogy valóban egy ritka és védett cápafajról van szó. A videó közben Tizi elmondta hogy bár a cápa gonosznak tűnik, a húsa istenien finom.

Eközben nagy darabokat tépett le a grillezett állatból és elfogyasztotta. Mielőtt azonban a sütésre került volna sor, Tizi még pózolt egyet a két méter hosszú állattal. Lefeküdt mellé, hogy megmutassa, mekkora is igazából az állat, amit elfogyasztani készül. Az cápát ezután félbevágták, fűszerezték, pácolták. A fejét külön megfőzték levesnek.

Veszélyeztetett faj

A nagy fehér cápa a Természetvédelmi Világszövetség a sebezhető fajok közé sorolja. Kínában pedig védett fajok közé tartozik, akár 5-10 év börtönt is kaphat az, aki illegálisan tart ilyen állatot. A cápák többek között a cápauszony leves népszerűsége miatt kerültek veszélyeztetett helyzetbe. Az ipari halászat sem kímélte a fajt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen büntetést kap az influenszer. Állítása szerint legális csatornán keresztül jutott a cápához. A videót azonban a botrány kitörése után törölte.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

DNS vizsgálattal derítette ki egy szingapúri kutatás, hogy több kutya-és macskaeledel is tartalmazza olyan veszélyeztetett cápafajok maradványait, mint például a selyemcápa.

A konzerveken „óceáni hal” felirat látható, a gazdik pedig mit sem sejtettek arról, hogy tudtukon kívül olyan terméket vásároltak, mely hozzájárul a cápapopulációk túlhalászásához. A tanulmányt Ben Wainwright és Ian French, a szingapúri Yale-NUS College kutatói jegyzik. Az eredményekről pedig a The Guardian adott hírt a napokban.

A cápauszony biznisz maradványa

A cápauszony fogyasztásának visszaszorításáért egyre hangosabban küzdenek állatvédők, szerencsére egyre nagyobb sikerrel. Az uszonyt sokszor az élő állat megcsonkításával szerzik meg a halászok. Az állatok azonban a legtöbb esetben nem élik túl a súlyos sérülést. Az pedig már kevésbé kerül fókuszba, hogy mi történik ezeknek az állatoknak a maradványaival. Viszonylag csendben ,a háttérben feldolgozás után állateledelekbe, kozmetikumokba és egyéb árucikkekbe kerülnek.

A fogyasztónak legtöbbször fogalma sincs arról, hogy a termék megvásárlásával milyen kegyetlen iparágat támogat. A Szingapúrban vizsgált 16 állateledel márka 45 termékének többségén hal, óceáni hal vagy fehér hal meghatározás szerepel az összetevők listáján. A DNS vizsgálat viszont megállapította, hogy ezekben a termékekben cápamaradványok is vannak. Kékcápa, selyemcápa és fehéruszonyú szirtcápa maradványait fedezték fel a legtöbb esetben. Utóbbi két faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sérülékeny fajok között szerepel.

Emberi fogyasztásra szánt termékekben is előfordul

Andrew Griffiths, az Exeteri Egyetem ökológusa szerint korábban saját kutatócsoportja és más kutatók is fedeztek már fel cápa DNS-ét emberi fogyasztásra szánt termékekben. Mivel a pontos tartalmak feltüntetésére vonatkozó szabályok lehetővé teszik, nem csak cápák, de a legkülönfélébb veszélyeztetett fajok maradványi lehetnek akár élelmiszerekben is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, TheGuardian

A cápát a legtöbb ember elsősorban veszélyesnek és félelmetesnek tartja, ami sok esetben a jól ismert Cápa című film egyik félelmetes jelenetének és az összetéveszthetetlen zenei aláfestésnek köszönhető.  A cápákkal való találkozás valóban végzetes is lehet, de a cápauszony-kereskedelemmel sokkal több kárt okozunk nekik, mint amennyit ők valaha is fognak az embereknek. 70-100 cápatámadásból átlagosan 5 végződik halállal.

Nem csak értelmetlen, kegyetlen is

A cápauszony-kereskedelem és a „beszerzés” nagyrészt szabályozatlan iparág.  Semmilyen szabály nem tiltja, vagy korlátozza, hogy a foglyul ejtett cápa uszonyát hogyan távolítsák el a halászok. A cápát így egyszerűen élve megcsonkítják, levágják az uszonyát, majd visszadobják a tengerbe. Mivel a cápahúsnak nincs túl nagy értéke, a legtöbb cápavadász kifejezetten csak az uszony megszerzésére koncentrál.

Az uszonyától megfosztott cápa pedig rövidesen elpusztul a visszaengedés után.  A zsákmányszerzés módja is különösen kegyetlen, úgynevezett horogsorokkal történik. Ez az eszköz egy hosszú horgászzsinór, melyhez csalival ellátott horgokat erősítenek, tehát egy hosszú zsinór,  tele horoggal. Szinte kikerülhetetlen az állat számára.

A cápauszony-kereskedelem él és virul

Az elmúlt években számos mozgalom indult a cápauszony leves fogyasztása ellen, melyek hellyel-közzel sikeresnek mondhatók.  Sok emberhez eljutottak a riasztó tények és a kereslet csökkenést mutat. Azonban a cápauszony-kereskedelem egy több milliárd dolláros iparág, amely megnehezíti a harcot. Egy kiló szárított cápauszony nagyjából 300 dollárt ér a piacon.

Az iparág egyértelműen sérti az ENSZ felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexét, mégis riasztó mértékeket ölt világszerte. Becslések szerint évente 100 millió cápát ölnek meg az uszonyáért, az elmúlt 15 évben 60-90 százalékkal csökkent a cápapopulációk száma. Előreláthatólag a legtöbb cápafaj 10 éven belül el fog tűnni a horogsoros halászat miatt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Egyre kevesebb a cápa az óceánokban, mint minden más fajra, az ő számuk csökkenésére is hatással van a túlhalászás és a cápauszony kereskedelem. A Maldív-szigeteken, az Indiai-óceánon azonban népes cápapopulációk élnek, mely többek között az évek óta tartó cápavadászati tilalomnak is köszönhető.

Ezen a területen található egy 90 ezer négyzetkilométeres úgynevezett „cápa szentély”, ahol, rendkívül gazdag  a cápapopuláció. A maldív parlamenti bizottság halászati minisztere, Zaha Waheed bejelentette márciusban, hogy tervben van a 11 éves cápavadászati tilalom korlátozott feloldása, mely a gazdaság fellendítését szolgálná.  Az állatvédők azonnal heves tiltakozásba kezdtek, szerintük a tilalom feloldása pusztító következményekkel járna.

Könnyű őket túlhalászni

A cápákat biológiai természetük miatt könnyű túlhalászni.  A nem megfelelő szabályozás és irányítás hiánya a cápapopulációkban óriási, visszafordíthatatlan károkat tud okozni. A Maldív-szigetek pedig soha nem volt sikeres a cápa halászat irányításában. A halászat újranyitásáról szóló hírek hatására  nemzetközi akció is kezdődött, közel 200 szervezet létrehozott egy szövetséget, hogy megvédjék a különleges maldív cápa szentélyt.

Ritka a fenntartható cápahalászat

Szakemberek és tudósok szerint a fenntartható cápahalászat létrehozása nagyon sok időt, energiát és pénzügyi forrást igényel, ezért általában nem szoktak az ilyen jellegű programok sikeresek lenni. Nagyon kevés országnak sikerült megvalósítania.  A halászatok általában mindenféle jelentősebb beruházás nélkül zajlanak, mely általában a veszélyeztetett fajok kipusztulásához, vagy legalábbis egyedszámuk drasztikus csökkenéséhez vezet.

Az idegenforgalom is veszélyben van

A Maldív-szigetek legjelentősebb gazdasági ágazata az idegenforgalom, mely a világjárvány idején jelentősen csökkent. Valószínűleg ezért akarják újraindítani a halászati ágazatot, hogy a kieső bevételt pótolják. Azonban a cápák esetleges eltűnésével az idegenforgalom visszaesésére is lehet számítani, hiszen rengetegen utaznak búvárkodni a különleges cápapopuláció miatt a Maldív-szigetekre. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy a védett cápák 15 százalékkal növelték a térségben a búvárkodás iránti keresletet és mintegy 6 millió dolláros idegenforgalmi bevételt generáltak a gazdaságnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A teljes projektet az Egyesült Királyság finanszírozza, ezzel az övék lesz a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere. A Kék Öv (Blue Belt) program több mint 4 millió négyzetkilométernyi óceáni területet ölel majd fel, amelynek védelmét az Egyesült Királyság kormánya vállalta.

Új perspektívák

Ma az óceánok csupán 7,65 százaléka tartozik védett területek közé. Sajnos a legtöbb, az óceán élővilágának védelmét célzó projekt csak a legfőbb és legismertebb témákra összpontosítanak. Általában egyes fajok, vagy területek részletes vizsgálata van fókuszban. Ez a projekt azonban az óceán más területeire irányítja majd a figyelmet. A rendszer kiépítéséhez speciális eszközöket fejlesztettek ki, mely a Baited Remote Underwater Video Systems (BRUVS) nevet viseli.

Drámai adatok

Egy januárban végzett tanulmányból kiderült, hogy a cápák populációja az 1970-es évek óta 71 százalékkal csökkent. A népességcsökkenés fő oka a túlhalászás és az éghajlatváltozás.

„Tengereink élővilága a leglátványosabbak közé tartozik a világon, és többet kell tennünk annak védelme érdekében” – mondta Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. „Az olyan élvonalbeli technológia, mint ezek a kamerák, létfontosságúak lesznek az éghajlatváltozás elleni keresztes hadjáratunk során. Tengeri szakértőink világelsők, akik nagy szerepet játszanak óceánunk és a benne élő számtalan faj védelmében. ”

Lord Goldsmith, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett figyel az olyan problémákra, mint például az óceán biológiai sokféleségének csökkenése és az éghajlatváltozás.

„Ezek az Egyesült Királyság által finanszírozott víz alatti videokamerák rengeteg információt nyújtanak a tengerek biológiai sokféleségéről, ideértve a globálisan veszélyeztetett cápa- és vándorló halfajokat, például a kékúszójú tonhalat.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat

Több oly koronavírus-vakcina fejlesztés is az utolsó fázisban van már, melynek egyik alapanyaga a szkvalén, mely a cápa májából nyerhető ki. A kutatók szerint ez az alapanyag szinte biztos, hogy elengedhetetlen lesz a vakcina tömeges gyártásához,  ehhez óvatos becslések szerint 500 000 cápára lesz szükség.  A szkvalént jelenleg is használják az orvostudományban, egy olyan vivőanyag, mely növeli a vakcina hatását, hogy az erősebb immunválaszt váltson ki a szervezetben.  Jelenleg  egyes influenza elleni oltóanyagok is tartalmazzák.

Egy kis matek

A Shark Allies nevű kaliforniai cápavédő szervezet végzett egy gyors kalkulációt arra vonatkozóan, hogy a tömeges oltás miatt várhatóan hány cápa élete került veszélybe. Számításaik szerint ha a világ teljes lakosságát beoltanák a szkvalén tartalmú vakcinákkal, akkor nagyjából 250 ezer állatot kellene leölni. Az előrejelzések szerint viszont az oltóanyag csak kétszeres oltás után fog védettséget biztosítani, így ez pont a dupláját, félmillió cápa életét jelenti majd.

Nem csak vakcinákhoz használják

Nem árt azonban tudni, hogy nem csak a gyógyszeripar használja a szkvalént.  A szépségipar éppúgy tonna számra szerzi be különböző kozmetikumok gyártásához.  Ennek évente nagyságrendileg 3 millió cápa esik áldozatul. Az ilyen masszív kizsákmányolást egyetlen faj sem bírja sokáig. Egy csúcsragadozó pedig eleve nem szaporodik nagy számban, így sokkal jobban fenyegeti a teljes kipusztulás veszélye.

Meddig tartható fent ez a forrás?

A Shark Allies szervezet vezetője szerint hosszú távon biztosan nem fenntartható ez a forrás, hiszen nem tudjuk meddig fog tartani a járvány, milyen mennyiségű oltóanyagra lesz szüksége az emberiségnek. Az állatvédők szerint egy alternatív megoldást kell keresni a szkvalén kiváltására.  Ez a megoldás pedig az erjesztett cukornád lehet, mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik és sokkal kisebb ökológiai veszteséggel lehet hozzájutni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: SkyNews

A cápákról nagyon sok mindent nem tudunk, de még a tudósok is folyamatos munkában vannak, hogy jobban megismerjék őket. Több mint 500, változatos és nagyon izgalmas cápafaj úszkál az óceánok mélyén, akikről talán még sosem hallottunk.  De a jól ismert cápákról is hiányos a tudásunk, ezért jöjjön most öt olyan tény, melyekről még sokan nem hallottunk.

Akár tízezer fogat is elhasználnak egy élet során

A cápafogak nem igényelnek semmilyen ápolást, mégsem szuvasodnak el soha. Viszont nem kapcsolódnak gyökérrel az állkapocshoz, így könnyen letörnek egy-egy zűrösebb akció során. Nem esnek azonban kétségbe, hiszen az új fog már ott várakozik a régi helyén és pár nap alatt ki is nő.  Az ilyen fogváltás rengetegszer megtörténik egy cápa életében. Egy tigriscápa nagyjából tízezer fogat használ el élete során, de van olyan cápa is, akinél ugyanezt a számot harmincezerre becslik.

Működik náluk a szűznemzés

Vagyis a hímivarsejt nélküli megtermékenyülés. Igaz, eddig csak kétszer sikerült bizonyítani DNS teszttel, hogy egy nőstény cápa hím jelenléte nélkül termékenyült meg, de az ilyen megtermékenyülések száma a természetben nyilván sokkal több lehet. Az egyik ilyen eset  Virginiában volt egy delfináriumban, ahol a 8 éve egyedül, hím nélkül élő nőstényről derült ki, hogy vemhes.

Az ember nagyobb veszélyt jelent a cápára, mint a cápa az emberre

A cápák közel sem olyan veszélyesek az emberre, mint azt gondoljuk. Évente kevesebb mint 200 cápatámadás történik az egész világon, míg eközben 100 millió cápát ölnek meg vadászatokon az emberek. Különböző táplálkozási szokásokkal rendelkeznek. Van, amelyikük kagylókon, kis tengeri élőlényeken él. Vannak olyanok, akik a tengerfenék mélyéről táplálkoznak. Csupán néhány cápafaj vadászik fókákra, delfinekre, vagy más nagy tengeri lényekre. Az embert általában csak azért támadják meg, mert összetévesztik egy zsákmányállattal. A szörfdeszkát például a fókával.

Van egy hatodik érzékszervük

Ők is rendelkeznek azzal az öt organikus érzékszervvel, amivel az emberek (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás), de van nekik egy hatodik érzékszervük is, az úgynevezett Lorenzini-ampullák.  Ez a kis csatorna a cápák orrában helyezkedik el és képesek érzékelni más élőlények által kibocsátott elektromos mezőket.

Nem tudják becsukni a szemüket

A legtöbb cápafaj képtelen arra, hogy becsukja a szemét. Nincs szemhéjuk, maximum egy pislogó hártyával rendelkezik néhányuk, például a macskacápa félék. Vannak olyan fajok is, akik szemüket be tudják fordítani a koponyaüregükbe, így tudják megóvni azok épségét, ha már becsukni nem képesek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat.com, wikipedia

Az Egyesült Államok legnagyobb cápauszony-kereskedelmi központja Floridában található. Miamiban virágzik a cápauszony-leves iránti kereslet a turisták körében, és ez a kereslet évről évre csak nő. Ennek köszönhetően komplett cápapopulációkat pusztítanak el világszerte, mely egyes fajok kihalásához vezethet. Évente több mint 100 millió cápát öl meg az ember. Van olyan cápafaj, melynek egyedszáma 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben.

A cápauszonynak szinte semmilyen tápértéke nincs, a cápa többi részét pedig az uszony eltávolítása után legtöbb esetben nem hasznosítják semmire. Ez a csonkítás és a hozzá tartozó kereskedelmi tevékenység jellegében tehát nagyban hasonlít az elefánt agyarak és az orrszarvúak szarvának kereskedelméhez. Ezt az értelmetlen pusztítást egyetlen módon lehet megállítani, vagy legalábbis csökkenteni, ha betiltják a kereskedelmét és birtoklását.

A Shark Allies szervezet hosszú évek óta küzd elkötelezetten a cápákért.  Az első fontos győzelmük 2010-ben volt, amikor Hawaii-on sikerült elfogadtatniuk azt a törvényjavaslatot, mely tiltja a cápauszonyok birtoklását és kereskedelmét. Ezután nagy lendületet vett a folyamat, hiszen rövid időn belül további 12 állam csatlakozott a tilalomhoz, valamint számos csendes-óceáni sziget is beállt a cápák mögé.

Stefanie Brendl, a Shark Allies vezetője nagyon szeretné elérni, hogy végre a cápauszony fellegvára, Miami is tiltás alá kerüljön. Jelenleg ezzel kapcsolatban két új törvényjavaslatot is benyújtottak a szenátus elé,  SB680 és a HB401 néven.

Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos tiltások ma is érvényben vannak az USA-ban a cápauszonyra vonatkozóan, de ez csak arra az esetre vonatkoznak, ha a cápáról élve vágják le az uszonyát és a megcsonkított állatott szabadon engedik. Ez a tevékenység sajnos nem volt ritka, de ma már szerencsére tilos és szigorúan büntetik.  Viszont a cápa vadászatot és a megölt cápák uszonyának felhasználását valamint kereskedelmét nem tiltja semmilyen törvény, így a cápák egyáltalán nem kerültek védelem alá.

A benyújtott törvényjavaslatok elfogadását azért is sürgetik, mert Miami az egyik legnagyobb és legfontosabb tengeri kikötőként és nemzetközi kereskedelmi központként fontos, hogy minél hamarabb határozottan állást foglaljon ebben az ügyben.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org

Fotó: sharkallies