Kutatók megfejtették a farok csóválás összetett jelentését

A Royal Society Biology Letters folyóiratában nemrég megjelent tanulmány új megvilágításba helyezi ezt a gyakori félreértést. A  farok csóválása sokkal többet jelenthet, és lényegesen összetettebb kommunikációs eszköz a kutyák számára. A kutatás során több tucat tanulmányt elemeztek a témában, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák farok csóválása elsősorban kommunikációs célt szolgál. Ellentétben más állatokkal, ahol a farok mozgatásának elsődleges funkciója a mozgás, vagy például az egyensúlyozás, vagy éppen a kártevők elűzése.

Silvia Leonetti, a tanulmány egyik szerzője és a Max Planck kutató szerint a kutyák farkcsóválásának iránya is fontos jelentéssel bír. A pozitív érzelmeket a kutyák jobbra csóválással fejezik ki. A negatív érzelmeket, például egy ismeretlen emberrel vagy egy dominánsabb kutyával való találkozás, balra csóválással. Érdekesség, hogy a kutyák képesek felismerni és értelmezni ezt az aszimmetriát más kutyáknál is. Ez azt sugallja, hogy a farkcsóválás komplex kommunikációs eszköz a kutyák között.

Hormonális kapcsolatok és evolúciós hátterek

A farkcsóválás mögötti hormonális mechanizmusok is érdekesek a kutatók számára. A tanulmány kiemeli az oxitocin, az úgynevezett „szeretethormon”, és a kortizol, egy stresszhormon szerepét ebben a viselkedésformában. Az oxitocin szintje emelkedik, amikor a kutyák gazdáikkal vannak, ami a farok csóválását váltja ki. A kortizol a stresszreakciók során növekszik, ami szintén befolyásolhatja a farok mozgását. Ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy a farkcsóválás nem csupán egy egyszerű fizikai reakció, hanem összetett érzelmi állapotok és belső biokémiai folyamatok kifejeződése. A kutyák és a farkasok közötti viselkedésbeli különbségek is alátámasztják, hogy a farok csóválása a háziasítás során fejlődött ki azért, hogy a kutyák jobban kommunikáljanak az emberekkel és egymással.

Jövőbeli kutatások és lehetőségek

A farkcsóválás pontos funkcióinak és jelentésének megértése további kutatást igényel. A kutyák képesek-e tudatosan irányítani ezt a viselkedést és milyen mértékben tudják értelmezni a farkcsóválás jelentését más kutyáknál? Számít-e a farok hossza a kommunikációs képességben? Fontos kérdések, amelyekre a kutatók tovább keresik a válaszokat. Andrea Ravignani, a tanulmány vezető szerzője szerint az ilyen jellegű kutatások elősegítik a kutya-kutya és kutya-ember közötti interakciók jobb megértését.

A kutyák farkcsóválása tehát nem csak egy érdekes viselkedési jelenség, hanem egy összetett kommunikációs forma. Megértése betekintést nyújt az állatok érzelmi életébe és az emberi társadalomba való beilleszkedésük folyamatába.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: newsweek