15 lenyűgöző és kevésbé ismert tény a cápákról

A cápák világa tele van olyan biológiai megoldásokkal, amelyek évmilliók óta tökéletesednek. Sokan csak a filmekből ismerik őket, pedig a valóság sokkal színesebb. Létezik közöttük világító, gyalogló, de még süteménykiszúró formájú harapásra képes faj is. Az alábbiakban 15 olyan tényt gyűjtöttünk össze, amelyek bizonyítják, hogy ezek a halak a természet legzseniálisabb alkotásai közé tartoznak.

1. Már a dinoszauruszok előtt is léteztek

A cápák igazi túlélőművészek. A fosszilis leletek, például apró pikkelyek és fogak bizonyítják, hogy már 460 millió évvel ezelőtt is lakták az óceánokat. Ez azt jelenti, hogy már jóval azelőtt léteztek, hogy az első fák megjelentek volna a szárazföldön, vagy az első dinoszauruszok trappolni kezdtek volna.

2. A végtelen fogsor titka

A cápák fogápolása iránt mindenki irigykedhetne. Fogaikat nem rögzíti gyökér az állkapocshoz, hanem sorokban helyezkednek el, mint egy futószalagon. Ha egy fog kiesik vagy elkopik, a mögötte lévő egyszerűen előreugrik. Egy nagy fehér cápa élete során akár 30 000 fogat is elhasználhat, amelyek ráadásul természetes fluoridbevonattal rendelkeznek a szuvasodás ellen.

3. Elektromos hatodik érzék

Az orruk környékén található apró, géllel telt pórusok, a Lorenzini-ampullák lehetővé teszik számukra az elektrolokációt. Ezzel a biológiai detektorral megérzik a zsákmányállat szívverése vagy izommozgása által keltett leggyengébb elektromos mezőt is, így a homok alatt rejtőző halakat is könnyedén megtalálják.

4. Szaglás a levegőben

Bár vízi állatok, egyes nyílttengeri fajok, mint az óceáni fehérfoltú cápa, trükkös módon vadásznak. A kutatók szerint képesek kidugni az orrukat a felszín fölé, hogy elkapják a szél által szállított illatmolekulákat. Az orrjáratukba kerülő légbuborékok szétpukkadnak, felszabadítva az illatokat, így messzebbről megérzik az élelmet, mint a vízben terjedő szagcsíkok alapján.

5. A tengeri gyorsulási bajnok

A röviduszonyú makócápa a vizek Ferrarija. Különleges hőcserélő keringési rendszerének köszönhetően izmait és agyát 5-11°C-kal a környező víz hőmérséklete felett tudja tartani. Ez az extra energia teszi lehetővé, hogy 35 km/h-s sebességgel lőjön ki, és utolérje a leggyorsabb halakat is.

6. A jég alatti lassú gyilkos

A grönlandi cápa a makócápa tökéletes ellentéte: ez a világ leglassabb cápafaja, mindössze 2,5 km/h-val úszik. Ennek ellenére sikeres vadász, mert képes a jég alatt alvó fókákra nesztelenül ráúszni. Emellett elképesztő korig élhet, egyes példányok több száz évesek is lehetnek.

7. Gyalogló cápák a parton

Az ausztráliai vállfoltos cápa nemcsak úszni tud, hanem lapát alakú uszonyain „gyalogol” is. Ezt a képességét a tengerfenéken és a szárazföldön egyaránt használja. Dagálykor gyakran kimászik a sziklák közé, hogy a kis medencékben rekedt rákokat és halakat levadássza, mielőtt visszatérne a mélybe.

8. Alkalmazkodás az édesvízhez

A legtöbb cápa elpusztulna a folyókban, de a bikacápa kivétel. Speciális szervei, például a veséje és a rektális mirigyei képesek szabályozni a test só-víz háztartását. Emiatt gyakran felúsznak nagy folyókba, sőt, Ausztráliában láttak már bikacápát a Brisbane folyóban ugrándozni a meleg nyári napokon.

9. Az élő gumiabroncs

A „felfújódó cápa” (Swell shark) egyedülálló védekezési mechanizmust fejlesztett ki. Ha veszélyben érzi magát, bemenekül egy sziklarésbe, és hatalmas mennyiségű vizet vagy levegőt nyel le. Ezzel a testméretét a duplájára növeli, így beszorul a résbe, és a ragadozók képtelenek kihúzni onnan.

10. Fénykardok a sötétben

A mélytengeri világító lámpáscápa hátúszóin olyan tüskék találhatók, amelyek tövénél fénykibocsátó szervek vannak. Ezek a sötétben úgy világítanak, mint a Star Wars filmek fénykardjai. A kutatók szerint ez a látványos jelzés arra szolgál, hogy figyelmeztesse a nagyobb ragadozókat: jobb, ha távol maradnak.

11. Túlélőkészlet újszülötteknek

A sötét cápák anyái gondoskodóak: a kicsiket „úti csomaggal” indítják útnak. Az újszülött cápák mája szokatlanul nagy és tele van tárolt olajokkal. Ez az energiatartalék tartja életben őket az első hetekben, amíg meg nem tanulnak vadászni és rá nem találnak a megfelelő táplálkozóhelyekre.

12. A tengeri „süteménykiszúró”

A apró suti-cápa (Cookie-cutter shark) neve viccesnek tűnhet, de a módszere félelmetes. Tapadókorongos ajkaival rátapad bálnákra, delfinekre vagy akár emberekre is, majd éles fogaival egy tökéletes kör alakú hústépést hajt végre – pontosan úgy, mintha egy tésztaformával vágnának ki egy darabot.

13. Kegyetlen testvérharc a méhben

A homoki tigriscápánál a túlélésért vívott harc már a születés előtt elkezdődik. Az anyaállat méhében a leggyorsabban fejlődő embrió elkezdi felfalni a kisebb testvéreit és a többi meg nem termékenyített petét. Ez az intrauterin kannibalizmus biztosítja, hogy csak a két legerősebb utód jöjjön a világra.

14. Hajók által irigyelt bőr

A cápák bőre nem sima, hanem apró, fogszerű pikkelyek (denticulák) borítják. Ezek úgy irányítják a vizet a test körül, hogy csökkentik a súrlódást és apró örvényeket keltenek, amik szinte „előretolják” az állatot. Ezzel a textúrával 12%-kal gyorsabban úsznak, mintha sima bőrük lenne.

15. Hároméves vemhesség

A galléros cápa az egyik legkülönösebb megjelenésű faj, leginkább egy angolnára hasonlít. Nemcsak a külseje, de a biológiája is extrém: a vemhességi ideje akár 3,5 évig is eltarthat. Ez a leghosszabb vemhességi időszak, amit valaha feljegyeztek a gerinces állatok körében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: disoverwildlife