Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.vadviz-studio.com/#dataItem-jdy77mgf; Kép: Andres Ayrton from Pexels: https://www.pexels.com/photo/focused-young-black-couple-having-lunch-and-watching-tv-on-couch-near-curious-dog-6578830/

The post Kutyabarát filmajánló: merülés egy rejtett világba – Hévíz: Dzsungel a víz alatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A trópusi száraz erdők a világ legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Egykor hatalmas területeket borítottak Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában, mára azonban sok helyen alig 5-8 százalékuk maradt fenn. Az elmúlt húsz évben kétszer akkora területet veszítettek el, mint Németország teljes területe. Ha nem történik gyors és hatékony beavatkozás, ezek az erdők akár teljesen eltűnhetnek a következő 50 évben.

Miért fontosak ezek az erdők?

A száraz erdők nemcsak jaguároknak, tapíroknak és különleges madárfajoknak adnak otthont, hanem több százmillió embernek biztosítanak megélhetést világszerte. Sok közösség számára ezek az erdők jelentik az egyetlen forrást tűzifára, gyógynövényekre, vadgyümölcsökre és élelemre. Emellett méz, viasz és egyéb termékek értékesítésével is hozzájárulnak a helyi gazdaságokhoz. A tudósok szerint minden egyes elveszített állat- vagy növényfaj olyan lehetőséget tüntet el, amely akár az emberek túléléséhez is hozzájárulhatna a jövőben.

Az erdők legfőbb ellensége az emberi terjeszkedés. A kisebb családi gazdaságokat ma már felváltják a nagyüzemi mezőgazdasági területek, amelyek gyorsan és visszafordíthatatlanul irtják ki ezeket az élőhelyeket. Emellett a klímaváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent. A száraz évszakok hossza megnőtt, a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, és egyre gyakoribbak a pusztító erdőtüzek. Mindezek miatt az állatoknak és növényeknek kevesebb idejük marad az alkalmazkodásra, sok faj számára pedig ez a kihalást jelenti.

Van még remény?

A kutatók szerint sürgős cselekvésre van szükség. Olyan programokat kell indítani, amelyek helyreállítják az erdőket, összekötik az apró megmaradt foltokat, és segítik az állatokat és növényeket az új környezethez való alkalmazkodásban. Costa Ricában például sikerült egyesíteni kisebb erdőfoltokat, így létrejött egy regenerálódó, fiatal száraz erdőterület. Mexikóban a Calakmul rezervátumban újra megjelentek a jaguárok és a tapírok. A tudósok szerint ezek az apró sikerek bizonyítják, hogy van lehetőség a változásra – de gyorsan kell cselekednünk, mielőtt túl késő lesz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay

The post Túlélik a trópusi száraz erdők a következő 50 évet? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az Egyesült Államokban különleges módszerrel veszik fel a harcot egy gyorsan terjedő invazív rovarfaj, a pettyes szárnyú muslica (spotted lanternfly) ellen: speciálisan kiképzett kutyák segítségével keresik meg és távolítják el a rovar petéit még azelőtt, hogy azok kikelnének.

Komoly mezőgazdasági károkat okoz

A pettyes szárnyú muslicát tíz évvel ezelőtt észlelték először az USA-ban, de mára már elterjedt a keleti parton és a középnyugati államokban is. Noha az emberre nem veszélyes, több mint 70 különféle növény – köztük gyümölcsfák, szőlő és lombhullató fák – nedvét szívja. Ezzel jelentős mezőgazdasági és ökológiai károkat okoz. A nőstények augusztustól egészen az első fagyokig rakják le petéiket. Gyakran fatörzseken, sziklákon, kerti bútorokon vagy akár járművek alvázán is megtalálhatók.

Kutyák segítenek a felderítésben

A Cleveland környéki parkokban tavaly év vége óta négy kiképzett kutya dolgozik az invazív faj visszaszorításán. A kutyák parkokban, bokrok között, padok alatt, hídpillérek körül és más városi területeken keresik meg a petéket. A kutyák eddig több mint 4 000 petecsomót találtak meg – ez nagyjából 200 000 egyed megelőzött kikelését jelentheti.

A kutyák kiképzése a Virginia Tech Egyetem kutatási programján keresztül történt, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma is támogatott. A program célja, hogy a háziállatok – megfelelő tréning után – a természetvédelemben is szerepet kapjanak. A Clevelandben bevetett kutyák korábban már rendelkeztek szimatképzéssel, mielőtt specifikusan a pettyes szárnyú muslica tojásaira lettek kiképezve.

Minden kutya képes lehet segíteni

A programban részt vevő szakértők szerint elméletben bármilyen fajtájú kutya képezhető erre a feladatra, amennyiben rendelkezik a szükséges koncentrációval és szimatszenzitivitással. A kiképzés során a kutyák pozitív megerősítést kapnak – például jutalomfalatot – minden sikeres észlelés után.

„Minden kutya képes szagokat érzékelni, csak a terhelhetőségük különböző. Az sem kizárt, hogy rövidebb bevetési idővel egy kevésbé energikus kutya is hasznos lehet ebben a munkában” – nyilatkozta Sally Dickinson, a Virginia Tech hallgatója, aki maga is képzett egy kutyát a programban.

Ez a kutatás és a terepi alkalmazás is jól példázza, hogyan tudnak házikedvencek tudományos és környezetvédelmi célokat szolgálni, ha megfelelő módon vonjuk be őket. A kutyák munkája révén reális esély nyílik arra, hogy az Egyesült Államokban lassítsák vagy akár meg is állítsák a káros rovarfaj terjedését.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

The post Kutyák segítenek megfékezni egy invazív rovar terjedését az Egyesült Államokban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ezek a kivételes szaglással rendelkező állatok segítenek a biológusoknak olyan nehezen megtalálható dolgok felkutatásában, mint az invazív és veszélyeztetett fajok, állati ürülék vagy akár orvvadászok nyomai. A keresőkutyák munkája hatékonyabbá teszi az adatgyűjtést, mivel képesek olyan mintákat is megtalálni, amelyeket az emberek más módszerekkel nehezen tudnának felfedezni. Egy jól kiképzett kutya gyorsabban és pontosabban dolgozik, mint a hagyományos keresési technikák, és kevésbé invazív módszert biztosít az állatok tanulmányozására.

Jack szimata a természet szolgálatában

Collette Yee az NPR hírportálnak mesélt természetvédelmi keresőkutyájáról és közös munkájukról Kezdetben nem tűntek ideális párosnak. A kutya nem mutatott különösebb érdeklődést a közös munka iránt, inkább saját kedvére fedezte fel a környezetét, ahelyett hogy a keresési gyakorlatokat végezte volna. Idővel azonban, amikor az első valódi terepmunkájukra került sor, Jack viselkedése teljesen megváltozott. Nyugodtabb, összeszedettebb lett, és egyértelműen élvezte a kihívást jelentő feladatokat.

A páros számos területen bizonyította képességeit: megtalálták veszélyeztetett poszméhfészkeket, invazív zöld rákokat, washingtoni földimókusokat és más ritka állatokat. Az állati ürülékek felkutatása szintén fontos része a munkájuknak, hiszen ezek rengeteg információt hordoznak az adott faj egészségügyi állapotáról és populációjáról. A kutya által megtalált minták lehetővé tették a biológusok számára, hogy pontosabb képet kapjanak az ökoszisztémáról anélkül, hogy közvetlen beavatkozásra lett volna szükség.

Kutyák a bálnák nyomában

A keresési munka során egy különösen izgalmas kihívás a bálnaürülék megtalálása. A vízben gyorsan széteső és elsüllyedő anyagot rövid időn belül kell lokalizálni. A felkészítés során Jacket először szárazföldön, majd lebegő tartályban elhelyezett mintákkal tanították meg a bálnaürülék szagának felismerésére. A valódi keresés során a csónakban figyelmesen pásztázta a levegőt, és minden apró szagmintára reagál, segítve ezzel a kutatókat abban, hogy pontosan meghatározzák a keresett anyag helyét.

Jack és a hozzá hasonló keresőkutyák egyre fontosabb szerepet játszanak a természetvédelemben. Ezek a négylábú segítők olyan helyeken is hatékonyan dolgoznak, ahol az emberek és a modern technológia már nem bizonyul elegendőnek. Kivételes szaglásuk révén segítenek a biológusoknak az állatvilág megismerésében, az élőhelyek védelmében és az ökoszisztémák megőrzésében. A jövőben még szélesebb körben alkalmazhatják őket a kutatásokban, így tovább növelve a természetvédelem hatékonyságát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: npr

The post Szimat a természetért: hogyan dolgoznak a természetvédelmi keresőkutyák? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az elmúlt évtizedben végzett kitartó munkának köszönhetően a világ legnagyobb macskafajának több mint egy tucat egyede tért vissza a természetbe. Ez az eredmény nemcsak a tigrisek, hanem más nagymacskafajok globális újratelepítésére is mintát adhat a természetvédelem fáradhatatlan tudósai számára.

A tigrisek rehabilitációja és visszaengedése

A kutatás hat árva tigriskölyök sorsát követte, akiket az orosz Sikhote-Alin-hegység erdeiben találtak. Ez a terület az UNESCO világörökségi helyszínéhez tartozik, az oroszországi tigrisek utolsó élőhelye. A kölyköket gondosan megtervezett kifutókban helyezték el, ahol az emberekkel való érintkezést minimálisra csökkentették. Ahogy nőttek, élő zsákmánnyal tanították őket vadászni, hogy felkészítsék őket az önálló életre. A WCS Bronx Állatkert és más partnerek szakmai tanácsokat adtak a gondozóknak, hogyan ne szokjanak hozzá a kölykök az emberi gondoskodáshoz.

Amikor 18 hónaposak lettek, szabadon engedték őket a Pri-Amur régióban, a Sikhote-Alin-hegységen túl, amely az eredeti amuri tigris élőhelyéhez tartozik. A cél pedig az volt, hogy helyreállítsák a tigrispopulációt ezen a területen.

Love story

Az újratelepítés során a kutatók egy különleges „szerelmi” történetet is végigkövettek. Két, egymással nem rokon tigris, Boris és Szvetlana is az árva kölykök közé tartozott, akiket 2014-ben engedtek szabadon. Bár több mint 160 kilométerre engedték el egymástól őket, a következő évben a kutatók GPS-jeleik alapján egy csodálatos eseményt figyelhettek meg. Boris elengedése után egyenesen Szvetlana felé indult, több nap vándorlás után pedig meg is találta őt. Néhány hónappal később pedig kicsinyeik is születtek.

A történet különlegességét az adja, hogy Boris és Szvetlana két teljesen eltérő területről származott, mégis, a fogságban töltött idő alatt láthatóan különleges kötelék alakult ki közöttük.

Új remény a természetvédelemben

Ez a projekt mérföldkő lehet a tigrisek és más nagymacskák visszatelepítésében. Dr. Luke Hunter, a WCS Nagymacska-programjának ügyvezető igazgatója kiemelte: „A gondos előkészítés sikeres volt, és utat nyit több újratelepítési kísérlet előtt – nemcsak tigrisek, hanem más nagymacskák esetében is.”

A kutatók együttműködése a helyi és nemzetközi szervezetek között szintén példamutató. Dr. Miquelle, a projekt egyik vezetője szerint ez bizonyítja, hogy a nemzetiségi és politikai különbségek ellenére az együttműködés kiemelkedő eredményeket hozhat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: goodnewsnetwork

The post Egy különleges tigrispár a természetvédelem szimbóluma lett Oroszországban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Itt az ideje elkezdeni készíteni a méhecskehotelt, vagy más néven darázsgarázst. A legideálisabb kihelyezési idő ugyanis  február vége, március eleje. Akár erkélyre, eresz aljára vagy ablakpárkányra is tehető, ezeken a helyeken is hatékonyan segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását. A lényeg, hogy esőtől védett részre helyezzük. Az optimális tájolás a keleti-déli, így éri közvetlen napsütés.

Az MME szerint a méhecskehotel olyan lakossági beporzórovar-védelmi eszköz, melynek elkészítése óvodai foglalkozáson, iskolai órán, szakkörön is könnyedén kivitelezhető. Sokkal egyszerűbb és természetvédelmi szempontból is hasznosabb, mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké. Ezek a magányos fajok ugyanis nem igényelnek kaptárakat, mint az óriási kolóniával rendelkező házi méhek.

Mi történik egy méhecskehotelben?

A beporzó rovarok utódaikat ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák. Ide hordják a nőstény méhek a nektárt és virágport. A darazsak pedig megbénított ízeltlábúakat halmoznak a járatokba. Erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva aztán a „bekészített” táplálék elfogyasztását követően bebábozódik. Végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ezeket a bölcsőkamrákat biztosíthatjuk számukra egyszerűen kivitelezett méhecskehotellel, más néven darázsgarázzsal.

Így készíts egyszerűen méhecskehotelt

Egy tűzifa kugli és egy fúró segítségével könnyedén készíthetünk bölcsőket a lárváknak.  Egy  10-20 cm átmérőjű tűzifa kugliba 3-10 mm átmérőjű fúróval  3-10 cm mély lyukakat kell furni. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe érdemes fúrni.  Hasított rönk esetén a törzs oldalába is fúrhatunk.  A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Ilyenkor közelről meg lehet figyelni a rovarok jövés-menését otthon, a munkahelyen, óvodában, iskolában.  Azon kívül tehát, hogy segítjük a „munkájukat”, a gyerekeknek is érdekes programot biztosíthatunk egy darázsgarázs kihelyezésével.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME

The post Most kell méhecskehotelt és darázsgarázst készíteni appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kék bálnák hihetetlen visszatérése a kaliforniai vizekbe appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Bár az időjárás még kételkedni látszik, a természetben már javában tombol a tavasz. Ilyenkor (is) érdemes és igazán csodálatos a természetben kirándulni, nagy sétákra indulni a kutyánkkal. Ugyanakkor, fontos, hogy odafigyeljünk pár dologra, hiszen az erdei állatok, például a vaddisznók nemrég hozták világra kicsinyeiket.

Talán köztudott, de mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az erdőben mi vendégek vagyunk. Az erdő az erdei állatok otthona, akik szeretnék a normál, megszokott életüket élni. Ezért ne szemeteljünk, ne hangoskodjunk és lehetőség szerint ne bolygassuk az erdő csendjét, rendjét.

Mivel a kutya is állat, sokan azt gondolják, hogy a természet része, az erdő lakói számára elfogadható a jelenléte. Holott a kutyának az erdő éppannyira nem természetes közege, mint a vaddisznónak a lakótelep. A kutya dúvad, aki kárt tehet az erdei állatokban és az életterükben. Ezért a szabályok a kutyákra is vonatkoznak: ne térjen le a kijelölt ösvényről, ne zajongjon és ne szemeteljen.

Erről bővebben: Leave No Trace: a természet tiszteletének alapjai (kutyás) túrázóknak

A tavaszi időszakban azonban talán még fontosabb, hogy betart(as)suk kutyánkkal a természetjárás alapszabályait. A szabadon szaladgálásból ugyanis komoly baj is lehet. A vaddisznók nemrég hozták világra malacaikat, akik már aktívan követik a kocákat az erdőben a táplálék és a vízforrások után. A vaddisznó kocák nagyon féltik kicsinyeiket, és ha arról van szó, „anyatigrisként” lépnek fel. Egyrészt nem szeretnénk megzavarni egyetlen állatot sem a békés életében. Másrészt, egy több száz kilós feldühödött koca nem játék, és nagyon komoly sérüléseket okozhat. Ezért nagyon fontos, hogy a kutyákat ne engedjük szabadon az erdőben, és ha vaddisznókat látunk (vagy kutyánk érez), akkor inkább kerüljük el a találkozást.

A vaddisznók hajnalban és szürkületkor aktívak, ezért sétáinkat időzítsük úgy, hogy ezeket az időszakokat elkerüljük. Ha szórót vagy dagonyát látunk, hívjuk szorosan magunkhoz a kutyánkat és igyekezzünk mielőbb csendben elhagyni a helyszínt.

A kutyák erdei sétáltatására használjunk hosszú pórázt vagy flexit, így a kutya is szabadon szaglászhat, anélkül, hogy veszélybe sodorná saját vagy az erdei állatok testi épségét, nyugalmát.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Kép: Photo by Nicolas William Paysan: https://www.pexels.com/photo/close-up-photo-of-a-brown-piglet-on-the-mud-7284911/;

The post Kis vadmalacok a láthatáron – erre figyelj erdei séta, túra során! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Az őslakosok mindent tudnak a természetről, amit mi soha nem fogunk appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az idei „A Világ Madarainak Helyzete” (State of the World’s Birds 2022) jelentés „az eddigi legaggasztóbb képet festi a maradak, és ezzel a földi élet jövőjét illetően” – írja a Magyar Madártani Egyesület.

A frissen publikált jelentés adatai szerint a világ madárfajainak több mint felében az állomány hanyatlásáról beszélhetünk. Minden nyolcadik madárfaj pedig a kipusztulás szélére sodródott. A BirdLife International szervezet, melynek hazai tagja a Magyar Madártani Egyesület, minden negyedik évben publikálja átfogó jelentését. Ebben a madárpopulációk nyomonkövetéséből és vizsgálatából kapott adatok alapján levont következtetések és előrejelzések találhatóak meg a madárállományok helyzetéről. Ebből pedig következtethetünk a természet, mint a madaraknak is otthont adó hely állapotára.

A világ madarainak helyzete az elmúlt évtizedekben egyre nehezebbé vált. Bár elsősorban Észak-Amerikából és Európából áll rendelkezésre nagyobb mennyiségű adat, elmondható, hogy a globális helyzet sem biztató. Összesen 1409 madárfaj veszélyeztetett, de minden második faj állománya csökken. Mindössze a madárfajok 6%-ánál beszélhetünk az állomány növekedéséről. 

A jelentés a háttérben álló okokra is kitér. Ezek között elsősorban a mezőgazdasági művelés alá vont területek (szántóföldek, termőföldek, legelők) növekedése emelkedik ki. A művelés alá vonás ugyanis együtt jár a természetes élőhelyek kiirtásával, és a madarak életterének csökkenésével. A mezőgazdaság tudható be 1026 madár állományának drasztikus csökkenéséért, míg a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás 479 madárfaj esetében jelent fontos tényezőt.

A „recycle”-ön túl: 2 másik R a valóban fennarthatóbb életért

Az emberi tevékenység, Földünk, mint élőhely egyre nagyobb mértékű kizsákmányolása nem csak a madarakat érinti. A klímaváltozás, a gazdálkodás alá vont egyre nagyobb területek, a szennyezés, az erdőtüzek és a fakitermelés, de a lakóingatlanok építése mind a természettől vonja el a véges mennyiségű rendelkezésre álló erőforrást, területet. Ha nem fordítunk hamarosan ezen a tendencián, nem sikerül a fogyasztásunkat csökkenteni, hamarosan nem lesz visszaút.

Az emberiség energia-, terület- és táplálékigénye nem hagy teret más fajok számára. A gazdasági növekedés iránti igényünkkel azt érjük el, hogy bolygónk már nem fogja fenntartani az egyensúlyt. Szerencsére vannak pozitív példák is, van okunk a reményre, ha teszünk érte. A jelentés a biodiverzitási válság kezeléséhez szükséges lépéseket is ismerteti. Ebben az élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása és az ökoszisztémát fenyegető veszélyek elhárítása lenne a legfontosabb.

A teljes jelentés a BirdLife International oldalon érhető el. Magyar nyelvű kivonata a Magyar Madártani Egyesület honlapján olvasható.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: BirdLife International és Magyar Madártani Egyesület ; Kép: Photo by Sergio Geller: https://www.pexels.com/photo/grayscale-photo-of-penguins-13431192/

The post Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyeget – áll a Világ Madarainak Helyzete jelentésben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Hawaiin speciális kutyák segítik a természetvédők munkáját appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Sziasztok! Itt Jane Goodall. Nagyon megdöbbentett, hogy olyan jogszabályok meghozásáról hallottam, amelyek lehetővé tennék a fák kivágását még a védett magyar erdőkben is.” – kezdi személyes üzenetét az ismert etológus, természetvédő.

Dr. Jane Goodall-t nem kell bemutatnunk. Évtizedek óta a klímaváltozás elleni küzdelem, a Föld megmentésének élharcosa, utazó nagykövete. Karizmatikus személyisége és fáradhatatlan munkája igazi ikonná emeli. Dr. Goodall most személyes üzenetet küldött egy kis ország lakóinak. Nekünk.

Meghoztak ugyanis egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy védettség alá tartozó területeken is fakitermelést lehessen folytatni. A döntés indoka az, hogy az energiaválság és a lehetséges gázhiány, illetve a dráguló rezsi jelentős nehézséget okozhatnak a téli fűtési szezonban. Ezért döntött a kormány a fakitermelés fokozása mellett.

A környezetvédő szervezetek álláspontja szerint azonban az erdők kivágása nem hoz gyors megoldást. A szeptemberben kivágott fa ugyanis még nem alkalmas ezen a télen tüzelőnek, hiszen nem szárad ki megfelelően. Emellett pedig, különösen a klímaválság idején, a fák kivágásával járó esetleges rövid távú haszon eltörpül a hosszú távú veszteség mellett.

A több száz éve növekedő, egységes ökológiai rendszert alkotó erdők elpusztításával helyrekozhatatlan károkat szenved a hazai táj, az ökoszisztéma és a környezet. Dr. Jane Goodall videóüzenetében kiemeli:

„Az erdők nem csak a klímaváltozás lassításáért folytatott harcunkban játszanak szerepet, […] de az erdőkre támaszkodunk a hőmérséklet és a csapadék szabályozásában is.”

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.facebook.com/events/444089584399203/; https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/12/egererdo-tarvagas-fakitermelse-kormanyrendelet/; JGI Hungary YouTube; Kép: Photo by Ivars: https://www.pexels.com/photo/tree-trunks-piled-up-on-grass-on-autumn-cloudy-day-4324342/

The post Dr. Jane Goodall videóüzenetet küldött hazánk fáinak védelmében appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutyák vizelete és ürüléke károsítja a természetet appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A dinoszauruszok óta a legnagyobb tömeges kihalás felé tart a világ appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A brazil Pantanal erdőtüzeiben több mint 17 millió állat pusztult el appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.