Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a kutyák elképesztő szaglása akár daganatos megbetegedések felismerésében is szerepet játszhat. De a történet itt nem ér véget. A kutyák detekciós képessége ugyanis túlmutat a daganatos megbetegedéseken. Gyakorlatilag szinte bármilyen elváltozás esetében alkalmazhatnánk. Milyen betegségeket képesek már most hatékonyan jelezni? És hogy működik ez a „szuperképességük”?

Mi történik valójában?

A kutyák szaglása nagyságrendekkel érzékenyebb a miénknél. Miközben mi legfeljebb egy parfümöt vagy egy étel illatát különítjük el, ők illatmolekulák ezreit elemzik folyamatosan.

Amikor a szervezetünkben valami megváltozik, legyen az hormonális, anyagcsere- vagy idegrendszeri folyamat, az gyakran együtt jár úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC-k) megváltozásával is. A kutyák valószínűleg ezeket a mintázatokat tanulják meg felismerni. Tehát nem konkrét betegségeket ismernek fel, hanem a testünkben keletkező változások kémiai lenyomatát.

Hipoglikémia – amikor a vércukorszint leesik

A cukorbetegek mellett élő kutyák gazdái gyakran számolnak be arról, hogy a kutya már azelőtt jelez, hogy a gazdi észrevenné a hipoglikémia tüneteit.

Mit csinál ilyenkor a kutya?

• nyugtalanná válik
• bökdös, nyalogat
• intenzíven figyel a gazdára

A háttérben valószínűleg az áll, hogy az alacsony vércukorszint megváltoztatja a verejték és a lehelet kémiai összetételét. Léteznek kifejezetten erre képzett cukorbetegeket segítő kutyák, akik megbízhatóan tudnak jelezni, ha baj van. Ezeknek a kutyáknak a képzése azért lehetséges, mert az ember számára is ismert az a változás, ami a vércukorszint leesésével jár. Tehát tudjuk, hogy a lehelet és a verejték kémiai összetétele az, ami jelzi a kutyáknak a változást. Így tanítani is tudjuk, hogy ezekre figyeljen és következetesen jelezzen. Akár egy drogkereső eb esetében.

Epilepsziás rohamok – előrejelzés vagy reakció?

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a kutyák képesek-e előre jelezni egy epilepsziás rohamot. Sok beszámoló szerint igen:

• a kutya percekkel vagy akár órákkal a roham előtt megváltoztatja a viselkedését
• közel marad, figyel, „nem hagyja magára” a gazdát

Ugyanakkor, tudományos bizonyítékok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Valószínű, hogy a kutyák nagyon finom viselkedésbeli és fiziológiai változásokat észlelnek, de elképzelhető kémiai jel (szag) is, de ez még nem teljesen tisztázott. Ellentétben a hipoglikémiával, itt még nem ismerjük azt a VOC-t vagy egyéb jelet, ami megelőzi a rohamot, ezért a kutyákat sem lehet betanítani rá.

Ami biztos: megfelelő tréninggel a kutyák megtaníthatók arra, hogy roham esetén segítséget hívjanak vagy jelezzenek.

Parkinson-kór – egy különleges felfedezés

Az egyik legismertebb eset egy skót nőhöz köthető, aki észrevette, hogy a férje testének szaga évekkel a diagnózis előtt megváltozott. Ez indította el a kutatásokat. A kiképzett kutyák képesek voltak Parkinson-betegek mintáit elkülöníteni még korai stádiumban is. A feltételezés szerint a betegség a bőr faggyútermelését és összetételét változtatja meg, ami egyedi „szagprofilt” hoz létre.

És még sok minden más…

Kutatások és beszámolók szerint a kutyák érzékelhetnek:

• bizonyos fertőzéseket
• hormonális változásokat
• stresszt és szorongást

Ez utóbbi különösen érdekes, mert itt már nem csak fizikai, hanem pszichés állapotokhoz kapcsolódó testi jelekről beszélünk. A kutyák nem „diagnosztizálnak”, hanem valóban elképesztő pontossággal képesek érzékelni a változást. Viszont, fontos tudni, hogy különbség van a családi kedvencek és a képzett rohamjelző vagy cukorbeteg segítő kutyák között. Egy családi kutya észrevehet változásokat és jelezheti is ezeket. De ezek a jelek nem mindig egyértelműek és nem biztos, hogy eljutnak a gazdához. Egy kiképzett segítőkutya ezzel szemben specifikus mintákra van tanítva, így következetesebben jelez. Ez pedig kontrollált körülmények között is vizsgálható, azaz tudományosan bizonyíthatóvá teszi a jelenséget. Ez a különbség az, ami a „lenyűgöző történeteket” elválasztja a klinikailag használható módszerektől.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-health/can-dogs-sniff-out-cancer?utm_campaign=linkinbio&utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_content=www.instagram.com/p/DVUHCA7Aeri; Kép: Pixabay: https://www.pexels.com/photo/shallow-photo-of-black-dog-65908/

The post A kutyák megérzik a betegségeket – de vajon melyikeket, és hogyan? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Hallani olyan történeteket, amelyben a gazdi arról számol be, hogy a kutyája szokatlanul szaglászta egy bizonyos testrészét, majd később rákot diagnosztizáltak – pontosan ott. Nem ritka és nem egyedi esetekről van szó. De vajon valóban képesek a kutyák kiszagolni a rákot? Lássuk, milyen tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Egyes kutatók szerint a kutyák valóban képesek lehetnek daganatos elváltozások szagának felismerésére. Dina Zaphiris, az In Situ Foundation vezetője és bio-detekciós kutyakiképző szerint a kutyák szaglása olyan érzékeny, hogy a daganatokhoz kapcsolódó szagváltozásokat is észlelhetik.

A probléma inkább az, hogy egy nem képzett családi kutya viselkedéséből szinte lehetetlen biztos következtetéseket levonni.

A kutyák szaglásának világa

A kutyák alapvetően a szaglásukon keresztül értelmezik a környezetüket. Egy helyiségbe belépve rengeteg információt „olvasnak ki” a szagokból. Megérzik, mi található a fiókokban, ki érintette meg a kilincset, milyen tárgyak vannak a szobában, és akár azt is, ki járt ott korábban.

Ez a hihetetlen érzékenység azt is jelenti, hogy rengeteg különböző szag keltheti fel az érdeklődésüket. Egy kutya ugyanúgy észreveszi egy pattanás szagát, mint egy parfümét. Így elméletileg a daganatos sejtek által kibocsátott szaganyagokat is érzékelhetik.

A gond az, hogy ha egy kutya különösen érdeklődik egy testrész iránt, nem tudhatjuk biztosan, mi az oka. Lehet egy apró seb vagy bőrirritáció vagy akár egy teljesen más szagforrás. Mondjuk hozzáértünk egy finom falathoz.

A tudományos vizsgálatok szerepe

A kutatók ezért különbséget tesznek az anekdotikus történetek és a laboratóriumi körülmények között vizsgált, speciálisan kiképzett kutyák teljesítménye között. Ugyanakkor, a daganatokat szaglás alapján felismerő kutyák kutatása egyébként éppen a gazdák beszámolóival kezdődött. Olyan esetek hívták fel a tudósok figyelmét a jelenségre, amikor a kutyák újra és újra egy adott bőrfelületet nyalogattak vagy szimatoltak, majd később ott rákot diagnosztizáltak.

A kutatók szerint ebben nincs semmi misztikus: a kutyák egyszerűen észreveszik a szervezetben bekövetkező változásokat, hasonlóan ahhoz, ahogy egy seb vagy gyulladás szagát is érzékelik.

Minek a szagát érzik valójában?

A jelenlegi kutatások szerint a kutyák valószínűleg úgynevezett illékony szerves vegyületeket (volatile organic compounds, VOC) érzékelnek. Ezek olyan molekulák, amelyek például megváltozott fehérjeszerkezetekből származhatnak, és daganatos folyamatok során jelenhetnek meg. A tudósok még nem tudják pontosan, hogy ezeket a vegyületeket maguk a daganatsejtek bocsátják-e ki, vagy a szervezet reakciójaként keletkeznek. Az azonban valószínű, hogy a kutyák ezeknek a szagmintázatoknak a különbségét érzékelik.

Sok még a nyitott kérdés

A legtöbb eddigi kutatás emberi daganatok felismerésére irányult. A kiképzett kutyákat különböző minták – például kilélegzett levegő, verejték, vizelet vagy széklet – alapján tesztelték.

A szakértők szerint a kutyák szaglásában rejlő lehetőségek rendkívül ígéretesek, de a terület még viszonylag új. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük, milyen jeleket érzékelnek a kutyák, és hogyan lehetne ezt a képességet megbízható diagnosztikai módszerré alakítani.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-health/can-dogs-sniff-out-cancer?utm_campaign=linkinbio&utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_content=www.instagram.com/p/DVUHCA7Aeri; Kép: Simona Kidrič: https://www.pexels.com/photo/white-dog-nose-2607538/

The post Valóban képesek kiszagolni a kutyák a rákot? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy új tanulmány szerint bizonyos fajták hajlamosabbak a mellékvese-tumorra. A korai felismerés életet menthet, hiszen a daganat sok esetben gyógyítható.

Kevés dolog annyira megrázó egy gazdi számára, mint amikor kiderül, hogy kutyájának daganata van. A jó hír, hogy nem minden eset végződik tragikusan: a korai felismerés sokszor döntő lehet. Egy frissen megjelent tanulmány a PLOS One folyóiratban most arra világított rá, hogy egyes kutyafajták fokozottan hajlamosak egy ritka, ám veszélyes mellékvese-daganattípusra, a phaeochromocytomára (röviden PCC).

Bár a PCC nem minden esetben rosszindulatú, mégis súlyosan megzavarhatja a hormonháztartást, ami életveszélyes következményekkel járhat. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a gazdik tisztában legyenek kedvencük kockázati szintjével.

A legérintettebb fajták

A kutatók több mint kétmillió kutya állatorvosi adatait elemezték, és kiderült, hogy három fajta kiemelkedően nagy kockázatnak van kitéve:

• Soft-Coated Wheaten Terrier (ír puhaszőrű búza terrier)– az átlagosnál 30-szor nagyobb eséllyel alakul ki náluk PCC,

• Német vizsla (German Pointer) – 11-szer nagyobb kockázat,

• Törpe schnauzer – 4,7-szer nagyobb kockázat.

Ezzel szemben az angol cocker spániel és a labrador retriever a legkevésbé érintett fajták közé tartozik.

A vizsgálat szerint általánosságban a terrierek hajlamosabbak az endokrin (hormonális eredetű) daganatokra. A kockázatot növeli, ha a kutya ivartalanított kan, illetve ha 9 és 15 éves kor között van – a fiatalabb kutyáknál a betegség jóval ritkább.

Mi is az a phaeochromocytoma?

A PCC a mellékvese belső részében alakul ki, és a hormontermelés fokozódását okozza – főként az „üss vagy fuss” reakciót irányító stresszhormonokét (pl. adrenalin). A szervezet folyamatos túlpörgésben van, ami szívritmuszavart, magas vérnyomást és összeomlást is okozhat.

A betegség embereknél is előfordul, de a kutyáknál akár 25-ször gyakoribb lehet – mégis, gyakran nehezen diagnosztizálják, mert a tünetei más, gyakoribb betegségekre is utalhatnak.

A rejtőzködő betegség

A PCC tünetei közé tartozhat a magas vérnyomás, a gyors vagy szabálytalan szívverés, illetve a hirtelen összeesés – de ezek gyakran szív- vagy neurológiai gondnak tűnnek. A tanulmány szerint a daganatokat sokszor véletlenül, más hasi vizsgálatok során fedezik fel.

Ráadásul az esetek közel fele tünetmentes, és gyakran csak boncolás után derül fény a jelenlétükre. Ha azonban időben felismerik, és a daganat sebészi úton eltávolítható, a kutya évekig egészségesen élhet tovább. Kezelés nélkül viszont a betegség szinte mindig halálos.

A kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy adatbázisokon végzett elemzések hozzájárulhatnak a kockázati csoportok azonosításához, és így a megelőzéshez. Az állatorvosi szűrések és a fajtára jellemző kockázatok ismerete életmentő lehet. Ahogy az embereknél, úgy a kutyáknál is: a korai felismerés a legjobb védelem.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/pcc-tumor-dog-study?utm_campaign=linkinbio&utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_content=www.instagram.com/p/DQUlRtiihRm; Kép: Anya Juárez Tenorio : https://www.pexels.com/photo/portrait-of-a-black-dog-16622252/

The post Ezeknél a kutyafajtáknál gyakoribb egy ritka, de halálos daganat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A rák a kutyák esetében is gyakori, és sajnos sok gazdának kell szembenéznie vele, különösen az idősödő kedvenceknél. A Veterinary Cancer Society becslése szerint élete során minden negyedik kutya érintett lesz valamilyen daganatos megbetegedésben – ez a vezető halálozási ok a kutyáknál. Ugyanakkor nem minden eb van egyforma kockázatnak kitéve: a genetika jelentős szerepet játszik a hajlamban.

Egy friss tanulmányban a spanyolországi Leóni Egyetem Állatorvosi Oktatókórházának 2015 és 2024 közötti eseteit elemezték. A közel 17 500 kutyából 107-nél diagnosztizáltak daganatot, ami éves szinten azt jelenti, hogy körülbelül 100 000 kutyából 618 érintett lehet. De vajon mely kutyák a leginkább veszélyeztetettek?

A kutatás eredményei szerint a következő tényezők növelik a daganatok kialakulásának valószínűségét:

• Nem: A diagnosztizált kutyák 65%-a nőstény volt – ennek hátterében főként az emlődaganatok gyakori előfordulása áll, amelyek leginkább az ivaros nőstényeket érintik.

• Fajta: A beteg kutyák 74%-a fajtatiszta volt. A leggyakrabban érintett fajták a golden retriever (6,5%), boxer (6,5%), német juhászkutya (5,6%) és labrador retriever (5,6%). Ezek az adatok megerősítik a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a beltenyésztés miatt örökletes hajlamok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.

• Életkor: A legtöbb daganatos eset az átlagosan 9,5 éves (±2,7 év) korosztályban jelentkezett. Az idősebb kutyák fokozott kockázatnak vannak kitéve, részben a felhalmozódó környezeti hatások, részben az immunrendszer öregedése miatt.

Mit tehetünk a kutyánk védelme érdekében?

A legtöbb észlelt daganat rosszindulatú volt, a leggyakoribb típusok a carcinoma és a lymphoma. A diagnózist követően sok kutyát műtöttek, 37%-uk pedig kemoterápiás kezelést kapott. Sajnos az esetek körülbelül 27%-ában eutanáziára került sor.

A korai felismerés döntő fontosságú: minél előbb észlelik a betegséget, annál nagyobb az esély a sikeres kezelésre. Éppen ezért kiemelten fontos az éves állatorvosi ellenőrzés, és hogy figyeljünk a gyanús jelekre: lesoványodás, sántítás, duzzadt nyirokcsomók, rendellenes légzés, vagy kitapintható csomók esetén érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

Ha a daganat diagnosztizálásra kerül, többféle kezelési lehetőségek elérhetők – a műtéttől kezdve a kemoterápián át az immunterápiáig, sőt akár új típusú gyógyszeres kísérletek is szóba jöhetnek. Egyre többen választják a kisállat-biztosítás lehetőségét is, amely segíthet fedezni a kezelés költségeit.

A legfontosabb, hogy ne veszítsük el a reményt – az állatorvos segítségével megtalálhatjuk a legjobb utat, hogy kedvencünk minél tovább egészségesen és boldogan élhessen mellettünk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/dogs-cancer-study-2025?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DL7_0OfND0B Kép: Edgar Daniel Hernández Cervantes: https://www.pexels.com/photo/black-and-white-short-coated-dogs-3628100/

The post Bizonyos kutyafajták hajlamosabbak lehetnek a daganatos megbetegedésekre – új kutatás eredményei appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Kép: Photo by Andreas Schnabl : https://www.pexels.com/photo/brown-and-white-dogs-sitting-on-field-3568134/

The post Egy csendes gyilkos, amit meg lehetne előzni – a lépdaganat kutyáknál appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A rák korai jelei kutyáknál appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ha szeretteinkről van szó – és természetesen a háziállatainkról is –, senki sem szeretne a rettegett hárombetűs betegségre gondolni, hacsak nem muszáj. Mégis, bármennyire nehéz is szembenézni vele, a tudatosság kulcsfontosságú a felelős állattartásban. Az Amerikai Állatorvosi Szövetség adatai szerint minden negyedik kutyánál kialakul élete során valamilyen rákos megbetegedés. Bár nincs biztos módszer arra, hogy teljesen megelőzzük, a lehetséges kiváltó okok ismerete az első lépés lehet a védelem felé. Egy friss tanulmány szerint bizonyos háztartási vegyi anyagok jelentősen növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Nézzük, melyek ezek!

Mérgező vegyszerek a mindennapjainkban

A Duke Egyetem kutatócsoportja 100 kutya nyakörvére rögzített szilikon eszközöket, amelyek öt napon keresztül gyűjtötték össze a környezetükben található vegyi anyagokat. A kutatók összesen 115 vegyszert vizsgáltak, és ezek közül 39-et több mint az állatok felének szervezetében kimutattak. Amikor vizeletmintákat is elemeztek, kiderült, hogy bizonyos vegyszerek kapcsolatba hozhatók a hólyagrák biomarkereivel.

Ezek közé tartoznak például a lángmentesítő szerek, amelyeket előszeretettel használnak bútorszöveteknél; a ftalátok, amelyek műanyagok rugalmasságának növelésére szolgálnak; valamint az antracén, egy légszennyező anyag. A kutatók szerint a házi por az elsődleges forrás, amelyen keresztül ezek a vegyszerek a kutyák szervezetébe jutnak.

Különösen veszélyes vegyi anyagok

A kutatás során kiemelt figyelmet kaptak a PBDE-k, vagyis a polibrómozott difenil-éterek, amelyek korábban lángmentesítő adalékként kerültek bútorszivacsokba, elektronikai eszközökbe és számos háztartási termékbe. Bár az Európai Unióban 2006-ban már betiltották ezeket az anyagokat, sok régi tárgy még mindig tartalmazza őket, és a környezetben évtizedekig jelen lehetnek.

A kutatók a benzil-butil-ftalátot (BBP) is a magasabb rákkockázattal összefüggő vegyszerek közé sorolták. Ez az anyag is 2006 óta van tiltólistán, de azelőtt gyakran megtalálható  volt műanyagokban, például vinyl padlóburkolatokban és műbőr termékekben.

Ez is érdekelhet: Hogyan mérgezik kedvenceinket titokban a műanyagok?

Melegebb éghajlat, magasabb rákos megbetegedési kockázat?

Érdekes módon a kutatás egy másik megállapítása az volt, hogy azok a kutyák, akik melegebb éghajlaton éltek, magasabb rákbiomarker-szinteket mutattak, azaz, esetükben magasabb a rákos megbetegedés kockázata. Ennek oka az lehet, hogy a vizsgált vegyi anyagok magasabb hőmérsékleten könnyebben gázzá alakulnak, így a belélegzésük vagy a bőrön keresztüli felszívódásuk nagyobb mértékben történik meg.

Hogyan csökkenthetjük a veszélyt?

„Ha elkezdünk foglalkozni ezeknek a vegyszereknek a halmozott jelenlétével, az elsőre elég nyomasztónak tűnhet. Különösen, ha tudatos döntéseket akarunk hozni az otthonunkba kerülő termékekkel kapcsolatban.” – véli Catherine Wise, a kutatás egyik társszerzője a The Guardian-nek adott interjújában.

Wise szerint nem lehet teljesen kiküszöbölni a vegyszerek és vegyi anyagok jelenlétét az otthonunkból, de már kis változtatásokkal is sokat tehetünk kedvenceink egészségéért.

• Használjunk illatmentes háztartási termékeket. A mesterséges illatok gyakran tartalmaznak toxikus vegyületeket.
• Rendszeresen töröljük le a port nedves ruhával, porszívózzunk HEPA szűrős porszívóval. Mivel a vegyszerek a porban halmozódnak fel, ennek csökkentése már önmagában segíthet.
• Próbáljunk tudatosabban választani lakberendezési és műanyag termékeket. Különösen az olyan anyagokat kerüljük, amelyek PBDE-ket vagy BBP-t tartalmazhatnak. Vásároljunk inkább természetes anyagú termékeket.

Mivel ezek a vegyi anyagok hosszú távon, folyamatosan halmozódnak a szervezetben, minden apró változtatás számít. Minél kevesebb káros anyagnak van kitéve a kutyánk, annál nagyobb eséllyel csökkenthetjük a rákos megbetegedések kockázatát.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/news/household-chemicals-dog-cancer?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DFv1HeSN3vV Kép: Photo by susana MaRo: https://www.pexels.com/photo/adorable-dog-resting-indoors-with-toy-30537543/

The post Egyes háztartási vegyi anyagok jelentősen növelhetik a rákos megbetegedés kockázatát appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Hat betegség, amit a kutyák képesek kiszagolni appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutya lehet a titkos fegyver a rák elleni küzdelemben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az alaszkai rákhalászat történetében először idén nem engedélyezik az alaszkai királyrák (Alaskan snow crab, Chionoecetes) halászatát. Az októberben közölt döntés hátterében az áll, hogy az állomány mérete a halászati engedély kiadásának küszöbe alá csökkent.

2018-ban még 8 millió rák élt a Bering-tenger jeges vizeiben. 2021-re az állomány mindössze 1 millió példányra zsugorodott. A tilalom az utolsó pillanatban jött, így talán még visszafordítható a kár. A körülbelül 90%-os csökkenés hátterében álló okok közül a környzetvédők kiemelik az agresszív túlhalászatot. Ez azt jelenti, hogy egy adott tengeri élőlény állományát nagyobb mértékben halásszák, mint az állomány reprodukciós rátája. Azaz, több élőlényt fognak ki, mint amennyi születik és eléri a halászatra alkalmas kort, ezért az állomány nem tud regenerálódni.

Ez a gyakorlat önmagában is megtépázza a tengerek élővilágát. Nem csak a rákok, de a világ tengereiben élő halak, kagylók és más élőlények is szenvednek tőle. A túlhalászattal gyakran együtt jár, hogy egyre kisebb, fiatalabb példányok is kihalászásra kerülnek, hiszen a piacon el lehet őket adni. Ez viszont az állomány olyan drasztikus csökkenéséhez vezet, hogy „generációk tűnnek el”. Emiatt a regenerálódás akár évtizedekig is eltart.

A túlhalászat mellett a másik tényező az északi tengerekben élő fajok számának csökkenésében a klímaváltozás és a szennyezés. A tenger hőmérsékletének növekedése és az élőhelyek megváltozása ugyanúgy veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat mint az emberi kizsákmányolás.

Az alaszkai rákoknak talán még nem késő, hogy állományuk megerősödjön és újra benépesítse a tengert.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://vegnews.com/2022/10/alaskan-snow-crab-vegan-seafood; Kép:

The post Elmarad az alaszkai rákhalász szezon appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az ashwagandha (Withania somnifera) magyarul: álombogyó az ájurvédikus gyógyászat csodagyereke. Rendkívül sokoldalú felhasználási lehetőségei vannak, az immunrendszer erősítésén át a daganatos megbetegedések kezeléséig, a vércukorszint csökkentésétől, a depresszió és a szorongás enyhítéséig. Több mint tíz különféle területen kutatják a hatékonyságát, melyet a több ezer éves alkalmazásból eredő tapasztalatok indokolnak.

A jó hír, hogy a burgonyafélék családjába tartozó álombogyó fogyasztása nem csak az emberek számára előnyös.

Kutyák esetében a hosszú távú alkalmazása biztonságos, állatorvossal együttműködve bátran adható gyulladások, bakteriális fertőzések és hasmenés, valamint legyengült szervezet támogatása során. Magas vastartalma miatt vérszegénység esetén is adható. Kutatások bizonyítják antibakteriális és antifungális hatását. Ezenkívül vízhajtó és nyugtató tulajdonságait is (állatkísérletes adatok). Klinikai vizsgálatok általános fájdalomcsillapító hatását is vizsgálták.

A legnagyobb érdeklődést mindezek mellett talán a tumorsejtek növekedését csökkentő hatása övezi.

„A kivonatról kimutatták, hogy elősegíti a rákos sejtek – különösen az emlő-, tüdő-, gyomor- és vastagbélrákos sejtek – burjánzásának gátlását, amelyek a világ egyik legfontosabb rák típusai. Úgy gondolják, hogy az álombogyó elsősorban immunerősítő és antioxidáns képességei révén akadályozza meg a rákos sejtek növekedését.” – Palliyaguru, Dushani L., Thomas W. – 2016.

Ezek a szabad aminosavak, a glicin, a valin, a tirozin, a prolin és az alanin, segítik a sejtek megújulását, és elpusztítják az öregedésért felelős szabadgyököket. Az érzelmi, fizikai és kémia stressz hatásait csökkentő tulajdonságaival együtt ez jelentős lehet az agyi degeneratív betegségek, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, illetve a kutya demencia kezelésében.

Mivel az elmúlt évtizedekben kutyáinkat is egyre nagyobb számban érintik rákos megbetegedések, ezért fontos eredményről beszélünk, amely reményt nyújthat a gazdik számára. Az álombogyó erősíti az immunrendszert, és egyes tanulmányok szerint növeli a fehérvérsejtek számát. Ezzel csökkenti az immunrendszert károsító rákellenes kezelések (kemoterápia) mellékhatásait is.

Minden természetes kivonat, gyógykészítmény adása előtt kérjük ki az állatorvos tanácsát az alkalmazás módja és az adagolás tekintetében. Fokozottan figyeljünk a vásárlásnál! Csak megbízható, igazolt hatóanyagtartalommal rendelkező és kifejezetten kutyák számára szánt terméket vásároljunk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lombogy%C3%B3; https://www.veterinarians.org/ashwagandha-for-dogs/; http://www.holistic-pet-care.com/blog/98697-why-is-ashwagandha-so-great-for-pets; Kép: Készítette: Roger Culos – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22724466; Photo by Kateryna Babaieva from Pexels

The post Ashwagandha, avagy álombogyó – adható a kutyának? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rák – a hárombetűs szó, amelyet olyan félelem övez, hogy sokszor ki sem merjük mondani. Daganat, daganatos betegség, mondjuk inkább, hiszen a rák túl ijesztő, túl végleges.

Tény, hogy ha gyengélkedő kutyánkat orvoshoz visszük, akkor ez a diagnózis az, amit a lehető legkevésbé szeretnénk hallani. Pedig a struccpolitika a rák esetében nem működik. A legtöbb ráktípus esetében igaz ugyanis, hogy a korai felismerés és kezelés javítja az esélyeket és akár teljes gyógyulást is ígér. Minél tovább halogatjuk tehát a vizsgálatot és a diagnózist, annál rosszabbak az esélyek. Ezért fontos, hogy gyanú esetén mielőbb forduljunk állatorvoshoz.

A kutyák körében a leggyakrabban előforduló rák típusok a melanoma, a limfóma, a hemangioszarkóma, az oszteoszarkóma és a hízósejtes rák (mastocytoma). Ezekről, a felismerésükről és a kezelési lehetőségekről korábbi cikkeinkből tudhatsz meg többet (a linkekre kattintva):

Melanoma – ismerd fel a tüneteket időben!

Mindent a limfómáról

Mindent a hemangioszarkómáról

A daganatból fejlesztett vakcinával sikeresen kezelhető lesz a csontrák?

Mastocytoma kutyáknál – Minden, amit tudnod kell

Azonban az öt gyakori típuson kívül sajnos mások is előfordulhatnak. Az alábbiakban igyekszünk átfogó képet adni a kutyák esetében megjelenő rák típusairól, a kezelési lehetőségekről és a diagnózis értelmezéséről. Az „ellenség” megismerése segíthet a felismerésben, valamint a diagnózis elfogadásában.

Mi az a rák?

A rák gyakorlatilag egy rosszindulatú szövetszaporulat, új növekedés. Fontos, hogy nem minden szövetszaporulat vagy tumor rákos. Léteznek jóindulatú és rosszindulatú növekedések is, ezek közül csak a rosszindulatút hívjuk ráknak.

„A neoplasia (új növekedés) egy biológiai szövet vagy szerv abnormális, kontrollálatlan növekedését jelenti. Az ilyen növekedményt vagy más néven neoplazmát tekintjük tumornak is. A neoplasia és a rák szavakat gyakran helytelenül keverik. A neoplasia mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú növekedésre vonatkoznak, míg a rák csak a rosszindulatú, azaz malignus burjánzást írja le.” /wikipedia/

A rosszindulatú neoplazmák növekedése gyors és kiszámíthatatlan. Ezzel együtt pedig megtámadják a környező szöveteket vagy szerveket, illetve metastázisokat (áttéteket) képeznek a szervezet más részein. A jóindulatú tumorokra ezek nem jellemzők, ezért nem okoznak különösebb gondot a szervezet egészére nézve.

A rák típusai

A rák szót magát általánosan alkalmazzuk a különböző fent leírt daganatokra és az általuk okozott megbetegedésre. Azonban a szervtől vagy szövettől függően, ahol a rák megjelenik, különböző típusokat különböztetünk meg:

Carcinoma (karcinóma): a bőrőn vagy a belső szerveket borító szöveteken (epiteliális sejtekből indulva) jelenik meg (ez a leggyakoribb típus, ide tartozik a mell-, a tüdő, a bél-, a bőr-, vagy a prosztatarák is);

Melanoma: a melanociták, a bőr festéksejtjeinek daganata;

Sarcoma (szarkóma): a kötőszövetekből indul ki (pl. csont, ízületek, vérerek, izomszövet, stb.);

Leukémia: a vérképző szervek rákja, amely a csontvelői őssejtekből indul ki;

Lymphoma (limfóma): az immunrendszert érinti, és a nyirokcsomó sejtjeiben képződik.

A rák terjed és áttéteket képez, ha a fő kiindulási tumor sejtjei leválnak és bejutnak a vérkeringésbe vagy a nyirokrendszerbe. Ez a két folyadékot szállító rendszer az egész testet behálózza, és így szinte bárhová képes elszállítani a rosszindulatú sejteket. Minden rák képes áttétet képezni, de nem mindegyik típusra jellemző. Egy bizonyos életkor után csökken a sejtek szaporodásának ritmusa, ami azt jelenti, hogy csökken a rák burjánzásának és terjedésének kockázata is.

Miért alakul ki rák a kutyáknál?

A kutyáknál a rák jellemzően idősebb kori betegség (vannak kivételek, amelyek már kölyökkorban is kialakulhatnak, illetve szinte születéskor). Ami szintén pozitívum és egy újabb indok arra, hogy ne halogassuk az állatorvosi vizsgálatot. Idős korban a gyógyulási esélyek illetve a betegség lefolyása általában kedvezőbb.

Míg bizonyos fajták fogékonyabbak a rákra, nem a genetika az egyetlen faktor, amely szerepet játszik a betegség kialakulásában. Mind a humán tapasztalatok, mind a kutyák esetében rendelkezésre álló információ arra enged következtetni, hogy a rák nem csupán genetikai betegség, de vannak, akik érzékenyebbek bizonyos ráktípusokra. Ugyanakkor az életmód, a táplálkozás, a környezet és a mentális egyensúly is szerepet játszik a rák kialakulásában. Illetve abban, hogy egy adott típusú rák kinél milyen lefolyású lesz.

Kezelési módszerek

Kutyák esetében elsődleges kezelési módszer a sebészeti beavatkozás. Ami azt jelenti, hogy a tumort és a környező szövetet kimetszik, hogy csak egészséges szövet maradjon. Ez a módszer sok esetben teljes gyógyuláshoz vezet, hiszen nem maradnak rákos sejtek a szervezetben.

A kemoterápia során olyan gyógyszereket adnak, amelyek megölik a rákos sejteket vagy lassítják azok növekedését. A kutyák esetében a kemoterápia mellékhatásai kevésbé súlyosak, mint az emberek esetében. Körülbelül 70%-uknál csak enyhe, vagy jelentéktelen mellékhatásról beszélhetünk.

A sugárkezelésnek több fajtája létezik, de közös bennük, hogy célzottan pusztítják el a daganatos sejtek örökítőanyagát.

Ezt a három kezelési módszert egymással kombinálva is alkalmazzák, pl. sebészeti beavatkozás után kemoterápiával szabadulnak meg az esetlegesen még jelenlévő rákos sejtektől. Vagy épp fordítva, kemoterápia és sugárkezelés kombinálásával zsugorítják a daganatot műthető méretűre.

A fenti kezelések sok esetben sikeresek, de sajnos a lehetőségek korlátosak. Éppen ezért folyamatos kutatások folynak az újabb kezelési eljárások után. Az egyik ilyen új gyógymód a cryoterápia, amely során fagyasztással távolítják el a tumort. Elsősorban bőrön és a bőrfelszínhez közeli szövetben található tumorok esetében alkalmazzák. A kezelés önmagában is hatásosnak mondható az ilyen típusú daganatok kezelésében, de nyilvánvalóan korlátozottan alkalmazható és csak az áttétek képződése előtt.

Az immunoterápia célja, hogy a szervezet saját immunrendszerét késztesse támadásra a rákos sejtek ellen. Előnye, hogy nem csak lokális, könnyen hozzáférhető daganatok esetében alkalmazható. Ugyanakkor a kezelési eljárás még viszonylag új, így – különösen a kutyák esetében – egyelőre csak reményteljes lehetőségről beszélhetünk.

Figyelmeztető jelek

A fentiekből is látszik, hogy a rák kezelésében ma már számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, és napról napra jelennek meg újabb módszerek, melyek reményt kelthetnek. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a saját felelősségünkről!

Első lépés az életmód, a környezet és a táplálkozás. Sok mindenre nincs ráhatásunk, de ezekre igen. Az egészséges, tiszta alapanyagokkal (tartósítószerek, ízfokozók, mesterséges anyagok, stb. mentes) táplálás, a rendszeres testmozgás, friss levegőn tett séták, kikapcsolódás, a stressz csökkentése vagy a stressz levezetésére alkalmas sport, játék, stb. mind része a rák megelőzésének.

Ezen felül pedig fontos, hogy rendszeresen – például az éves oltások alkalmával – végeztessünk átfogó orvosi vizsgálatot, melynek része a vérvizsgálat is. A korai diagnózis ugyanis kulcsfontosságú a sikeres kezelés szempontjából.

Az alábbi tünetek esetén pedig szintén érdemes mielőbb állatorvoshoz fordulni, mivel ezek utalhatnak rákra (is):

• duzzadt nyirokcsomók
• újonnan megjelenő, változó vagy növekedő csomó
• ok nélkül megjelenő sebek, duzzadt bőrfelület, horzsolások
• hirtelen puffadás
• vérzés (száj, fül, genitáliák, orr)
• légzési nehézségek, fulladás, száraz köhögés
• nehézség rágás vagy nyelés során
• széklet- és vizeletürítési problémák
• visszatérő hányás, hasmenés
• étvágytalanság, fogyás
• kedvetlenség, érdektelenség, apátia
• fájdalom

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: wikipedia ; The Bark.

Kép: Photo by Gustavo Fring from Pexels

The post Rák appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A mastocytoma (masztocitóma, hízósejtes daganat) egyike a kutyák körében leggyakrabban diagnosztizált öt ráktípusnak.

Ahogy a kutyák idősödnek, itt-ott púpok, csomók, domborulatok és változatos formájú és méretű puklik jelenhetnek meg rajtuk. Ezek többnyire nem veszélyesek, csak amolyan öregedéssel járó jelenségek, azonban nem tudhatjuk biztosan. Ha észrevesszük, forduljunk állatorvoshoz, és vizsgáltassuk ki a bucit. Szerencsés esetben semmi baj sincs, de ha mégis, a korai diagnózis életet menthet.

A mastocytoma elsősorban idősebb kutyák betegsége, de olykor kölykök is érintettek lehetnek. Az összes diagnosztizált rákos megbetegedés körülbelül 20%-át teszik ki a hízósejtes daganatok. Az alább fajták körében gyakrabban diagnosztizálják:

• boxer
• staffordshire bull terrier
• bulldog
• golden retriever
• labrador retriever
• vizslák és pointerek
• beagle
• mopsz

Röviden a hízósejtekről

A hízósejtek az immunrendszer fontos sejtjei. Feladatuk, hogy allergia vagy gyulladás esetén közbelépjenek. Elsősorban a bennük található hisztamint felszabadítva jelzik, hogy baj van. De tartalmaznak még szerotonint, heparint és több olyan enzimet, amelyek részt vesznek a gyulladásos reakciókban. Amikor allergén vagy gyulladást kiváltó anyag jut a szervezetbe, az immunrendszer riadóztatja a hízósejteket, amelyek az előbb említett anyagokat kibocsátva helyi gyulladást hoznak létre. Például méhcsípés esetén ezért pirosodik ki és duzzad meg a csípés területe.

A masztociták tehát a védelemben vesznek részt, ugyanakkor, ha kórosan elszaporodnak, akkor éppen ők okozzák a bajt.

Hogyan alakul ki a mastocytoma?

A hízósejtek felszaporodása a szövetben daganatot eredményez, amely általában a bőrön keresztül tapintható dudorként jelentkezik. Első ránézésre összetéveszthető a lipómával, amely egy jóindulatú zsírcsomó, ezért mintát kell venni a szövetből a pontos diagnózishoz.

A mastocytoma sokáig tünetmentes lehet, miközben megtámadhatja a belső szerveket, elsősorban a lépet, a májat és a nyirokcsomókat. Ilyen esetben hányás, étvágytalanság, hasmenés jelentkezik, viszont az áttétek képződése miatt a gyógyítás már csak a legritkább esetben lehetséges.

Ezért fontos, hogy bármilyen dudor, csomó észlelése esetén mielőbb keressük fel az állatorvost.

A mastocytoma kezelése

A tumorok osztályozására két rendszer létezik, amelyek segítségével az állatorvos dönthet a megfelelő kezelésről. Az alkalmazott terápia függ a tumor helyétől és az esetleges metastázis mértékétől és helyétől. Az egyik opció a sebészi beavatkozás, de bizonyos esetekben szájon át szedhető kortikoszteroidok alkalmazásával az zsugorítják a tumort. Az elmúlt években a Fontainea picrosperma növény kivonatát is eredményesen alkalmazták a hízósejtes tumorok kezelésében.

A korai észlelés és diagnózis mindenképpen kulcsfontosságú. Az áttétképződés előtt, a korai stádiumú tumorok eltávolítása után a gyógyulási esélyek kiválóak.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: wikipedia; The Bark; Képek: By Joel Mills – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1740213; Photo by Huy Phan from Pexelscy

The post Mastocytoma kutyáknál – Minden, amit tudnod kell appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutyák esetében a limfóma (lymphoma) egyike az öt leggyakrabban diagnosztizált ráktípusnak (az Amerikai Egyesült Államokban 7-14% közé tehető az aránya). Maga a betegség az embereknél előforduló ráktípusok közül leginkább a non-Hodgkin limfómára hasonlít. Bár kutyák esetében is körülbelül 30 típusát írták le, amelyek viselkedése jelentős eltéréseket mutat.

A limfóma a limfociták – a vérben található, a fertőzések leküzdésében az immunrendszert támogató fehérvérsejtek – rákos megbetegedése. Következésképpen általában azokban a szervekben jelentkezik, amelyek az immunrendszer részét képezik. Tehát a nyirokrendszeren keresztül szinte bármely szervet megtámadhat. Leggyakrabban azonban először a nyaki és a térd mögötti nyirokcsomók duzzanataként jelentkezik – mielőtt más szervekre, így a lépre, a májra vagy a csontvelőre terjedne.

A limfómák egyes típusai gyorsan és agresszíven terjednek, ezért hasonló szellemben kell kezelni is őket. Mások lassabban terjednek, ezért gyakorlatilag krónikus betegségként tovább a kezelhető állapotban tarthatók.

Tünetek

A korai szakaszban a gazdi észreveheti a nyaki nyirokcsomók duzzanatát – az alsó állkapocs alatt lehet kitapintani. Egyes kutyák ekkor még nem mutatnak más tünetet, míg mások enyhe fáradtság, étvágytalanság, esetleg fogyás, gyengeség, GI-ingadozás, túlzott szomjúság tüneteit mutatják.

A bőrön jelentkező limfóma tünete gyakran a kipirosodott, hámló bőr, melyet könnyű összetéveszteni az allergiával, de idővel vöröses, nedvedző, nyílt sebekké alakulnak át. A gyomor – bélrendszerben keletkező daganatok hányással, véres széklettel járhatnak együtt, míg a mellkasiak légzési nehézséget okozhatnak. Ez utóbbi esetben a mellső lábak és az arc duzzanata is megfigyelhető néha.

Diagnózis

Gyanú esetén az állatorvos biopsziát végez az érintett szövetből, majd pozitív eredmény esetén röntgen- vizelet- és vérvizsgálatokkal állapítják meg az előrehaladottság mértékét. A gyomor ultrahangos vizsgálata és a csontvelő vizsgálata is indokolt lehet.

Kezelés

A limfómák nagy része a kezdeti stádiumban jól reagál a kemoterápiára. Az Amerikai Egyesült Államokban végeztek egy vizsgálatot, amelyben az esetek 95%-ában a daganatok visszafejlődését tapasztalták. A kutyák kemoterápiája hazánkban még gyerekcipőben jár, de a külföldi vizsgálati eredmények és kezelések arra engednek következtetni, hogy a humán protokollok sikerrel alkalmazhatók.

Biztató hír továbbá, hogy az Egyesült Államokban nemrég engedélyezték az első szájon át adható gyógyszer a kutya limfóma kezelésére.

Hogyan ismerheted fel a melanoma tüneteit? Olvasd el cikkünket!

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark. Kép: pexels.com

The post Mindent a limfómáról appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Ipari telepek miatt magas az oroszlánfókák rákos megbetegedése Kaliforniában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.