A kistestű kutyák méretéért felelős génmutáció már az ősi farkasokban is jelen volt
Megdőlni látszik az a közhiedelem, miszerint a kistestű kutyák azért léteznek, mert az emberek kezdték el őket kitenyészteni kedvtelésből.
Az olyan kistestű kutyák mint a pomerániaiak vagy a csivavák létezését egészen eddig szinte mindenki az ember céltudatos tenyésztési tevékenységének tudta be. A háziasítással párhuzamosan a kutyák egyre beljebb kerültek a házba, egyre közelebb kerültek az emberhez, ma pedig már családtagként kezelik őket. Ehhez a folyamathoz passzolt az elképzelés, miszerint az emberek egyre kisebb termetű, egyre cukibb ölebeket akarnak bevinni a lakásukba.
National Institutes of Health (NIH) kutatói azonban azonosítottak egy olyan genetikai mutációt egy növekedési hormont szabályozó génben, amely egyértelműen a kistestű kutyák méretéért felelős. Ami viszont az igazi felfedezés, hogy ez a genetikai mutáció már több mint 50 000 évvel ezelőtt, jóval a háziasítás előtt is jelen volt a farkasoknál.
Több mint egy évtizede kutatták
A téma kutatása már lassan egy évtizede folyik az NHI laboratóriumaiban, azonban az igazi áttörés csak most történt meg. Jocelyn Plassais csapata talált rá a génmutációra, melyet 200 fajta vizsgálatával is alátámasztottak. Miután azonosították az IGF-1 mutációt, átnézték az ősi farkasok DNS-ét is. Az eddigi feltételezések szerint ugyanis a kutyák alapvetően nagytestűek voltak. Nagyjából 20 000 évvel ezelőtt, a háziasítás folyamatával párhuzamosan váltak kisebbé.
Már a szibériai farkasok is hordozták 54 000 évvel ezelőtt
A kutatócsoport megvizsgálta egy 54 000 éves szibériai farkas DNS-ét. Megtalálták benne ugyanazt a génmutációt, mely a kistestű kutyák méretéért felelős. A kutatók úgy fogalmaztak, mintha ezt a génmutációt a természet már több tízezer éve a hátsó zsebében tartotta volna és amikor szükség volt rá, előhúzta. A felfedezés nemcsak a kutyákra és a farkasokra, hanem például a prérifarkasokra és a sakálokra is igaz.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: sciencedaily
