Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-behavior/scents-dogs-hate?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DI1vgQ_x82z Kép: Photo by Simona Kidrič: https://www.pexels.com/photo/white-dog-nose-2607538/

The post Szag és illat – ebben jelentősen más az ízlésünk! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A szaglás az egyik legfontosabb érzékelési forma a kutyák életében, de nem minden egyed egyformán jó benne. Az ELTE Etológiai Tanszék kutatói több mint ötszáz családi kutyát vizsgáltak meg, hogy feltárják, milyen tényezők befolyásolják a szaglás alapú keresési teljesítményt. Az eredmények több szempontból is meglepőek voltak.

Ösztönös keresés – kiképzés nélkül

A kutatásban alkalmazott módszer, a Természetes Keresési Feladat egy olyan egyszerű, mégis hatékony teszt, amely korábban már farkasokkal végzett vizsgálatokban is bevált. A kutyáknak nem tanították meg, mit kell tenniük: pusztán az ösztöneikre és szaglás képességükre hagyatkozva kellett megtalálniuk az elrejtett jutalomfalatot. A cserépsor egyik elemébe rejtett finomságot a kutya különféle módokon jelezhette – például manccsal, orral vagy leüléssel.

A tesztet egy olyan kísérletvezető figyelte, aki maga sem tudta, hol van a falat, így az értékelés teljesen objektív maradt. A feladat három szintből állt: az első szint azt vizsgálta, hogy a kutya érti-e a helyzetet és motivált-e a keresésre, a második és harmadik szint pedig egyre nagyobb kihívást jelentett. Csak a legkitartóbb és legjobb szaglású kutyák jutottak el a harmadik szintig, amely már komoly teljesítményt igényelt.

A fajta számít, a fajtacsoport kevésbé

A kutatás egyik kiindulópontja az volt, hogy a különböző célra tenyésztett fajták – például a vadászatra vagy terelésre szelektált kutyák – eltérően teljesítenek majd a keresési feladatban. Azonban a vizsgálat során kiderült, hogy a fajtacsoportok közötti különbségek nem voltak szignifikánsak. Ezzel szemben az egyes fajták között meglepően nagy eltérések mutatkoztak, ami arra utal, hogy a szaglás képességét nem elsősorban a tágabb genetikai háttér, hanem inkább a fajtaspecifikus tulajdonságok befolyásolják.

Különösen érdekes volt, hogy a terelésre tenyésztett border collie-k jobb eredményeket értek el, mint a szaglás alapján kiválasztott, klasszikus vadászkutyák, például a golden retrieverek, vizslák vagy vérebek. Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a hagyományos elképzelést, hogy a munkacélra szelektált fajták automatikusan jobbak lennének a szaglásban. A kutatás tehát finomabb, árnyaltabb képet rajzol arról, hogy mely tényezők határozzák meg a kutyák szaglási teljesítményét.

A személyiség és a tapasztalat is számít

Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a magas szinten képzett kutyák nem teljesítettek jobban a keresési feladatban, mint a kevésbé tapasztalt társaik – sőt, gyakran még lassabbak is voltak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a jól kiképzett kutyák összetettebb utasításokra, komolyabb feladatokra vannak szoktatva, így az egyszerű keresés nem volt számukra egyértelmű. Elbizonytalanodhattak, mivel túlgondolták a helyzetet, és valamilyen bonyolultabb megoldást kerestek, ami végül visszavetette a teljesítményüket.

A kutyák személyisége viszont kimutathatóan befolyásolta az eredményt. Azok az egyedek, akiket gazdáik fogékonyabbnak, kíváncsibbnak vagy együttműködőbbnek írtak le, jellemzően jobb eredményt értek el – fajtától függetlenül. Ez arra utal, hogy a szaglás mint képesség nem kizárólag genetikai adottság, hanem az egyéni viselkedés, a környezet és a kutya életmódja is jelentős szerepet játszik a teljesítmény alakulásában.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ELTE Etológia

The post ELTE kutatás – A kutyafajták szaglásában nagyobb a különbség, mint gondolnánk appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post ELTE kutatás: Milyen tényezők befolyásolják a kutyák szaglását? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Helsinki Egyetem DogRisk kutatócsoportja, a Kelet-Finnországi Egyetem és a Wise Nose Egyesület közös tanulmánya kimutatta, hogy a kutyák képesek megtanulni az eukaliptusz hidrolátum (a hidrolátumok az illóolajgyártás melléktermékei) olyan alacsony koncentrációit azonosítani, amelyek a mai legfejlettebb analitikai eszközökkel sem detektálhatók. A tanulmányban részt vevő 15 kutya különböző kiképzési háttérrel rendelkezett. Voltak köztük keresőkutyák, míg mások betegségek, penész vagy kártevők azonosítására voltak kiképezve. Feladatuk az volt, hogy megkülönböztessék az alacsony koncentrációjú eukaliptusz hidrolátumot tartalmazó mintákat a víztől. A tesztek során az illatanyag koncentrációját fokozatosan hígították, amíg a kutyák már nem tudták felismerni azt.

Elképesztően alacsony küszöbértéket mértek

A kutyák szagmegkülönböztetési küszöbértéke kezdetben 1:10⁴-1:10²³ tartományban mozgott, de a kiképzési időszak után ez 1:10¹⁷-1:10²¹ közé szűkült. Ez azt jelenti, hogy a kutyáknak 1-10 molekulára volt szükségük milliliterenként a megfelelő minta felismeréséhez. Összehasonlításképpen, egyetlen élesztősejt 42 millió molekulát tartalmaz.  Ezek az eredmények új távlatokat nyitnak a kutyák szagérzékelésének hasznosításában, például kereső- és mentőakciókban, valamint orvosi diagnosztikában. A kutatás nem csak a kutyák rendkívüli szaglásának mértékét tárta fel, hanem a szagok észlelésében rejlő potenciált is, amelyet megfelelő kiképzéssel és standardizált eszközökkel tovább fejleszthetünk.

A kutyák szaglóképessége még többet segítheti az embereket

A kutatás hangsúlyozza, hogy a kutyák szaglása már nem csupán az emberi technológiák kiegészítésére alkalmas. Egy olyan eszköz, amely új szintre emelheti a szagok észlelését és azonosítását. A jövőbeli tanulmányok célja, hogy tovább vizsgálják, hogyan lehetne még hatékonyabban kihasználni a kutyák szaglóképességét különböző területeken, beleértve a betegségek korai felismerését és a biztonsági ellenőrzéseket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post A kutyák szaglása még annál is jobb, mint ahogy eddig tudtuk appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutyák képesek előre jelezni az időjárásváltozást appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Hat betegség, amit a kutyák képesek kiszagolni appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Biztonságos játékok idős kutyáknak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutya pontosan tudja, hogy mikor stresszel a gazdi appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ami nekünk a látás, az kutyánknak a szaglás. Tőlünk eltérően a kutyák nem elsősorban vizuális, hanem olfaktorikus úton tapasztalják meg a körülöttük lévő világot. Nem a szemeiken, hanem az orrukon – illetve az abban elhelyezkedő kifinomult szaglóreceptorokon – keresztül érkezik hozzájuk az információ nagy része. Emellett természetesen a többi érzékszervüket is használják, és kell is ezekkel foglalkozni, ezeket stimulálni. Azonban a szaglás, a szaglászás szerepe a mindennapokban talán nagyobb figyelmet érdemelne.

A szaglászás előnyei:

Ahogy fentebb is említettük, a kutyák a szaglás révén tudják a legtöbb információt szerezni és feldolgozni a körülöttük lévő világról. Kutatások utalnak rá, hogy a szagok révén érzékelik az eltelt időt. Például nyomkövetés során a szag erőssége alapján tudják eldönteni, hogy merre haladt a célszemély. Ha egy kutyát a nyom közepére viszünk, tudja, melyik irányba induljon, azaz, merre élénkebb a szag, tehát melyik az időben frissebb nyom. Ez egyrészt irigylésre méltó, másrészt remek agymunka, amelyre érdemes teret hagyni séta közben is.

A lassú séta, szagséta, szaglászás vagy sniffari lehetőséget nyújt a kutyáknak erre. Közben pedig nekünk arra, hogy megfigyeljük őket. Merre néznek, hogyan szagolnak, vajon mit vette észre, stb?

A szaglászás mentális stimuláció, tehát egy lassú sétán nem csak a fizikai „fárasztás”, de a mentális is teljesül. A szaglászásnak egyébként fizikai hatásai is vannak: a kutya elmerül benne, és ez az emberi „flow” élményhez hasonlóan megnyugtatja a szívverést és csökkenti a stresszt.

Így a szaglászás hozzájárulhat a stressz, a belső feszültségek oldásához. Ezzel jó hatással lehet bizonyos stresszel összefüggő viselkedések javulásához, illetve segíthet, hogy a megfelelő ösztönök megélése révén a kutyánk nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb legyen.

Adjunk tehát rendszeresen teret a lassú sétáknak. Iktassunk be új helyeket, menjünk ki a természetbe, és engedjük, hogy kutyánk szabadon megélhesse az őt körülvevő világot.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.familydisasterdogs.com/2021/10/the-dogs-nose-knows.html; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Kép: https://www.pexels.com/photo/adorable-animal-breed-canine-260600/;

The post A szaglászás előnyei röviden appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Te is elköveted ezt a hibát kutyasétáltatás közben? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A COVID-19 járvány folyamatos terjedésével együtt nő azoknak az ötleteknek a száma, amelyek segítségével megfékezhetővé, de legalábbis ellenőrizhetővé válhatna a pandémia. Korábban írtunk róla, hogy többek között betegségek szimat alapján történő felismerésére képzett kutyákat is bevetnek. De vajon hogy működik ez? Vajon minden kutya alkalmas a feladatra? És honnan tudja a kutya, milyen szaga van a COVID-19-nek?

Nem csak kutyák, görények is

Köztudott, hogy számos állat szaglása jóval kifinomultabb, mint az emberé. Gazdiként tapasztalhatjuk, hogy a kutyák pontosan tudják, hogy mit rejt a zárt konzervdoboz vagy a szemetes. A kutyák szaglása nagyságrendekkel jobb, mint az embereké. Míg nekünk körülbelül 6 millió, kutyáinknak 300 millió szaglóreceptor áll rendelkezésére, így érthető, hogy ne okoz számukra gondot a számunkra érzékelhetetlen finomságú szagok detektálása.

Míg hozzánk képest lenyűgöző ez a szám, a kutyák nem a természet szaglóbajnokai. A vidrák, a menyétek és a vadászgörények még az ő teljesítményüket is felülmúlják. Összességében, a ragadozók szaglása jóval jobb, mint a növényevőké, azonban legyen bármilyen jó is egy rozsomák vagy egy oroszlán szaglása, nehezen tudjuk őket elképzelni mondjuk egy reptéren, amint kiszűrik a fertőzött betegeket.

A jó szaglás és a könnyű taníthatóság és az emberrel való együttműködési készség mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy állatfaj alkalmas legyen a szimat diagnosztikára. Ha így nézzük, egyértelmű, hogy a kutyáknál alkalmasabb jelölt kevés kínálkozik.

Honnan tudja a kutya, hogy valaki beteg?

Erre a kérdésre a válasz még nem teljes mértékben tisztázott. Mivel az ember szaglása nem elég kifinomult ahhoz, hogy megérezze a „betegség szagát”, ezért abban sem lehetünk biztosak, hogy melyik az az illat-komponens, amely a kutya számára árulkodó.

Az illatok, szagok közül azok a könnyen érzékelhetőek, amelyek párolognak és ezáltal betöltik a levegőt.  Mint például a kámfor, amelynek jellegzetes szaga a sportkrémek felbontása után azonnal terjedni kezd. Feltételezhető, hogy olyan anyaggal van dolgunk, amely képes ilyen párolgó illatanyagok kibocsátására, és ezt érzékelik a kutyák.

Léteznek olyan elméletek, amelyek szerint a kutya nem a betegség illatát, hanem magát a betegséget érzékeli. Ezek feltehetően arra a jelenségre akarnak magyarázatot adni, hogy egyes kutyák még jóval a diagnózis előtt „kiszagolták” gazdájuk betegségét. Többnyire daganatos betegek számoltak be arról, hogy a kutyájuk már hetekkel, hónapokkal az orvosi látogatás előtt nyalogatta, szagolgatta az érintett területet. Bár bizonyított tény, hogy egyes kutyák képesek érzékelni, és szimat alapján diagnosztizálni a rákot, ez a mai tudományos álláspont szerint a szaglásuknak és nem spirituális képességeiknek köszönhető. Erre utal az is, hogy a kiképzett kutyáknak nem kell ténylegesen találkozniuk a betegekkel: szagmintákat értékelnek.

Ahogy fentebb is írtuk, nem ismert, hogy pontosan melyik szag, melyik konkrét illatanyag informatív a kutyák számára. Ezért általában vizeletmintákkal vagy bőrről vett szagmintákkal dolgoznak. Feltételezhető, hogy a kiválasztás során a betegek váladékaiban olyan anyagok kerülnek, amelyek az egészséges emberekében nem, és ezt érzékelik a kutyák.

Hogyan tanítható meg egy kutya a szimat diagnosztikára?

A szimat kutyák kiképzése és tanítása hasonlóan történik, mint például a kábítószerkereső vagy a kutató – mentő kutyáké. Nagyon leegyszerűsítve, a kutyákat megtanítják arra, hogy ha az adott illatanyagot érzik, jelezzenek. Ezt addig gyakorolják, amíg a kutya megfelelő bizonyossággal képes az elvárt jelzésre. Ez bonyolultnak tűnhet, holott a kutyák képesek arra, hogy adott jelre adott elvárt választ adjanak. Az alapelv nem más, mint egy egyszerű trükk tanítása során: adott ingerre adott választ várunk, és ezt szorgalmasan gyakoroljuk, kondicionáljuk.

A legtöbb kutya tehát alkalmas lehet arra, hogy akár a koronavírust, akár a rákot kiszagolja, mégsem árasztották el hirtelen az utcákat a szimat ellenőrök. Ennek részben az az oka, hogy a kutyák kiképzése időigényes és költséges folyamat. A megfelelő tisztaságú minták nagy mennyiségben történő előállítása komoly hátteret igényel. Nem beszélve arról, hogy nem minden bokorban nő alkalmas tréner.

Fontos szempont továbbá, hogy a kiképzett kutya lehetőséget kapjon a bizonyításra. Ha egy kutya nem találkozik kellő számú pozitív mintával a munkája során – például egy reptéren rengeteg embert szimatol meg, de csak kevés pozitív van közöttük, akkor elveszítheti a motivációját. Ezért ilyen feladatokra általában olyan kutyákat választanak, akikben erős a motiváció, kitartóak és huzamosabb ideig képesek fenntartani lankadatlan munkakedvüket.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark; wikipedia; https://source.colostate.edu/the-scent-of-sickness-5-questions-answered-about-using-dogs-and-mice-and-ferrets-to-detect-disease/; Képek: pexels. Videó: University of Pennsylvania YouTube.

The post Szimat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Kérlek, ne nyomd a kézfejed kutyám arcába első találkozáskor! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mindegy, hogy magukra hagyjuk őket, amíg le nem telik a munkaidőnk, vagy arra kényszerülünk, hogy hetekig távol legyünk tőlük, négylábú családtagjaink ugyanolyan kitörő lelkesedéssel fogadnak minket, mintha legalább is örökre lemondtak volna arról, hogy valaha viszontlátnak bennünket. Az emberi test által kibocsátott különféle illatanyagok úgy kerülnek képbe, hogy az idő múlásával egyre csökken az intenzitásuk a lakásban, ami az olyan kifinomult szaglással rendelkező állatok, mint a kutyák esetében számos dologra következtetést enged. Például arra is, pontosan mióta nem tértünk haza.

A rutinszerű, rendszeres elfoglaltságok tekintetében ez azt jelenti, hogy kutyánk pontosan tudni fogja, melyik pillanatban várható az érkezésünk, az öröm pedig természetesen izgalomban tartja őket már percekkel előtte. Lenyűgöző, igaz? A dolog hátterében a kutyák orrában található közel 300 millió szagreceptor áll; összehasonlításként az emberek esetében ez a szám „csupán” 6 millió. Az arányok közötti eltérés hatalmas: míg az ember érzékeli, hogy evőkanálnyi cukrot adagoltak a teájához, a kutyák az olimpiai méretű medence kétszeresében is képesek detektálni ugyanazt a cukormennyiséget.

A szaglás csodája

Hűségük és védelmező természetük mellett a szaglás csodája (is) szuperhőssé teszi őket, kutatások bizonyítják ugyanis, hogy szag alapján több típusú rákos megbetegedést tudnak azonosítani, előre tudják, milyen idő lesz, és tornádó, vihar, cunami, vagy földrengés előtt izgatottan viselkednek, mert érzik, valami készül. Jobbak, mint az időjárás-jelentés!

A The Dodo videójából az is kiderül, miért sokkal jobb a kutyák hallása, mint az embereké. Nézd meg itt!

Forrás: The Dodo (Youtube)
Kép: Pexels

Szerencsi Évi
(Kutyabarát.hu)

The post A kutyák valóban kiszagolják az idő múlását? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tavasszal éled a természet, és rengeteg új illat, szag és aroma vonzza kutyánk érzékeny orrát. Valljuk be őszintén, többnyire inkább elhúzzuk vagy elhívjuk ebünket, és nem hagyjuk, hogy kiélvezze a természet nyújtotta lehetőségeket és kedvére szaglászhasson.

Pedig a kutyáknak ez hatalmas élményt jelent, olyan, mint amikor mi egy érdekes kiállításra megyünk el, vagy nézelődünk egy új városban. Kutyáink számára frusztráló lehet, hogy folyamatosan siettetjük őket és nem hagyjuk, hogy elmerüljenek a szagok élvezetében. Olyasmi érzés lehet ez nekik, mintha minket egy idegenvezető folyamatosan noszogatna, hogy haladjunk már, pedig még körül sem néztünk rendesen.

Természetesen egy szaglászós séta nem ugyanaz, mint a rendes rutin sétáltatás, vagy mondjuk egy közös futás vagy túrázás. Ezeknek mind-mind más célja van, ezért érdemes a szaglászós sétákat külön kategóriába sorolni. Néha mi találjuk ki a programot, és kutyánk elkísér minket, néha azonban mi is megtehetjük, hogy csak asszisztálunk az ő kikapcsolódásához.

Egy szaglászós séta során a kutyánk kutyaként viselkedhet, teljesen kikapcsolódhat és a szagokból rengeteg új impulzus éri. Ugyan fizikailag kevésbé fárasztó egy ilyen kiruccanás, mivel nem fogunk akkora távolságokat megtenni, mint ha mi diktálnánk a tempót, kutyánk a séta végére mégis telítődni fog információval és kellemesen elfárad. Adjuk meg néha a kutyánknak, hogy az orránál fogva vezessen minket, és meglátjuk, milyen jó hatással lesz ez az ő közérzetére és a kapcsolatunkra is.

Bujdosó-Szalay Adél

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Karen B. London PhD.
Alkalmazott állatviselkedés-kutató és kutyatréner; a munkakutyák súlyos viselkedési zavaraival és agressziójával foglalkozik. Eddig 5 könyve jelent meg a kutyakiképzés és viselkedés témakörében.

https://thebark.com/content/take-your-dog-sniffari

Fotók:@flick

The post Hagyd, hogy az orra vezessen! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kutyánk orra akár 100 000-szer is érzékenyebb lehet, mint a sajátunk. Ezért képes olyan dolgokat „kiszagolni”, amire az emberi orr képtelen. Egy kiskanál cukrot képes megérezni egy nagy úszómedence vizében, ha arról van szó. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy bizonyos betegségek szagát is megérzik és képesek jelezni az elváltozás jelenlétét, többek között a rákos elváltozásokat is képesek kiszagolni.

Sőt, a rák „szagára” kifejezetten érzékenyek, amit már  több tudományos kutatással is bizonyítottak. Ma már egyenesen azt ajánlják az ezzel foglalkozó kutatók, hogy ha a kutyánk egy testrészünket sokszor és visszatérően szagolgatja, akkor erre a jelzésre érdemes odafigyelni.

Meglepő esetről számolt be egy amerikai rákbeteg nemrég a sajtóban. Stephanie Herfel-t husky kutyája többször is figyelmeztette a petefészek rákra, sőt neki köszönheti, hogy időben felfedezték az orvosok az elváltozást. Herfel a Milwaukee Journal Sentinel-nek adott riportjában elmesélte, hogy először csak azt vette észre, hogy Sierra nevű kutyája olyan vehemensen és erősen kezdte el szagolgatni az alhasát, hogy azt gondolta, valamit ráöntött a ruhájára.  Herfel ekkor már alhasi fájdalmakkal küzdött egy ideje, de az orvosok azt mondták neki, hogy petefészek cisztája van. Sierra jelzése után felkeresett egy másik nőgyógyászt, aki végül diagnosztizálta nála a rákot.  A történet viszont itt nem ért véget. Bár a kezelés először sikeresnek bizonyult, 2015-ben és 2016-ban is visszatért a betegség Herfel testébe és mind a kétszer a kutya előbb jelezte azt, mint az orvosi diagnózis. Nem csak saját gazdájánál jelzett Sierra, gazdája közvetlen környezetében két másik esetben is jelezte a rák jelenlétét. Herfel onkológusa egyáltalán nem csodálkozott az eseten, hiszen ezzel a rendkívüli képességgel más kutyák is bírnak és közel 98%-os pontossággal képesek jelezni a rák jelenlétét a szervezetben.

Már 1989-ben publikáltak olyan eseteket orvosok, amikor a kutyák érzékelték és jelezték a rákot, 2004-ben pedig be is bizonyították, hogy a kutya vizeletmintából képes kiszagolni az elváltozást.  Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy a kolonoszkópos vizsgálat pontosságával jelzik a kutyák a vastagbélrák jelenlétét székletminták segítségével. Sőt, ami a legfontosabb, hogy korai stádiumban is képesek voltak kimutatni a betegség jelenlétét. Ennek ellenére még mindig nem használják a kutyákat rutin diagnosztizálásra az orvosi gyakorlatban, pedig egy nap biztosan a rendszer részei lesznek ezek az elképesztően érzékeny orrok.

Civil szervezetek körében viszont már kezd elterjedni, hogy szűrésre ilyen kutyákat alkalmazzanak. Az Austini Tűzoltók Szövetsége például a magasabb kockázatnak kitett tűzoltóit minden évben a Cancer Dogs nevű szervezettel együttműködve szűrik le, kutyák segítségével. Már több mint 30 000 dolgozót teszteltek a program részeként. Természetesen ez a szűrés nem helyettesíti az orvosi, műszeres diagnosztikát, mégis sokat segít a korai felismerésben.

A kutyák nemcsak a rákos elváltozást képesek jelezni, hanem többek között a maláriát és Parkinson kórt is. Több szervezet dolgozik már azon, hogy az orvostudomány diagnosztizálásra használt érzékszerveit (hallás, látás, érintés) kiegészítsék a kutyák által igénybe vehető érzékeny szaglással is. Mára már azt is bizonyították, hogy a kutyák közel sem adnak olyan számban hamis diagnózist, mint a mai gyakorlatban használt szűrési eljárások, melyek a sok felesleges biopsziához és más kezelésekhez vezetnek.

Egy 2006-os tanulmány szerint, mely a Journal of Integrative Cancer Therapies orvosi folyóiratban jelent meg, a kutyák 99% biztonsággal jelezték a korai tüdőrákot, és 88%-ban a korai mellrákot. Ez pontosabb eredmény, mint amit a biopsziás eljárás során kaptak az orvosok.

Ettől függetlenül számos jogi és etikai kérdést vet fel a kutyák rákgyógyításba való bevonása, így a rutin kutyás diagnosztika bizonyára várat még magára. Ettől függetlenül a hallottak és olvasottak alapján érdemes figyelnünk otthon kutyánk jelzéseire.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Milwakee Journal Sentinel november 30, 2018.
The Telegraph August 21, 2018.
Integrative Cancer Therapies March 1., 2006.
healthypets.mercola.com

The post Egy kutya a biopsziánál pontosabban képes jelezni a rosszindulatú elváltozást appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.