Több millió eurós támogatást nyert az ELTE Etológia kutatója

Egy izgalmas új kutatási projekt veszi kezdetét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), amelynek keretében Faragó Tamás, az Etológia Tanszék tudományos munkatársa, az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator pályázatán elnyert 2,5 millió eurós (kb. 950 millió forint) támogatással egy új kutatócsoportot alapít.

A 2024 nyarán induló kutatásuk a kutyákat állítja a középpontba, mint új modellfajt, amely segítségével a vokális tanulás – az emberi nyelv egy alapvető elemének – evolúcióját tanulmányozzák. Az ELTE etológusai, köztük a tanszék vezetője, Miklósi Ádám, már több mint két évtizede foglalkoznak a családi kutyák kognitív képességeinek kutatásával. Faragó Tamás 2006 óta foglalkozik a kutyák vokális kommunikációjával.

„A vokális tanulás leegyszerűsítve az a képesség, ahogy módosítani tudjuk a hangadásainkat egy külső hangminta alapján. Ennek legösszetettebb formája a hangutánzás és olyan hangok produkálásának képessége, amik nem részei a veleszületett repertoárnak. „

Faragó Tamás az ELTE Etológia közleményében többek között azt is hangsúlyozta, hogy az ember legközelebbi főemlős rokonainál a vokális tanulásnak csupán néhány, egyszerűbb elemét figyelték meg eddig. Így ennek a képességnek az evolúciós megjelenése az emberben mai napig rejtély.

K9 VocLearn

A K9VocLearn projekt célja, hogy feltárja a kutyák hangrepertoárjának, hangadásaik egyedfejlődésének és vokális tanulási képességeinek titkait. A kutatócsoport külön figyelmet fordít majd a különböző kutyafajták közötti eltérésekre, valamint a domesztikációs szindróma jellemzőire, mint például a rövidebb, gömbölyűbb fejforma vagy a lógó fülek.

    „A következő öt évben többek között feltérképezzük a kutyák hangrepertoárját, és az egyes hangadások egyedfejlődését. Emellett megvizsgáljuk a vokális tanulási képességeiket, különös tekintettel a fajták és fajtacsoportok különbségeire. A cél az, hogy feltárjuk ez mennyire, és milyen módon függ össze a kooperációs képességekkel, a farkassal közös őstől való genetikai távolsággal, illetve az úgynevezett domesztikációs szindróma jellemzőinek előfordulásával, mint a rövidebb, gömbölyűbb fej, foltosodás, lógó fül, és kunkori farok. Az eredmények által többet tudhatunk majd meg a szelekciós hatások jelentőségéről, a vokális tanulási képességek evolúciójáról, vagyis az emberi beszéd kialakulásához szükséges képességek megjelenéséről” – részletezte Faragó Tamás.

A projekt részeként az ELTE kutatói többek között elektroenkefalográfiai (EEG), funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotás (fMRI), és a még fejlesztés alatt álló, infravörös fényt használó HD-DOT technikát alkalmaznak majd. A Citizen Science keretében a kutatók hazai és nemzetközi szinten is bevonják az állattartókat az adatgyűjtésbe.

„Ennek a technikának a kutyán való alkalmazása még fejlesztés alatt van a tanszéken. Mindezek mellet a Citizen Science lehetőségeit bevetve szeretnénk az adatgyűjtésbe bevonni a gazdák széles körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Tovább erősítjük a tanszéki bioakusztikai kutatásokat, és új, gépi tanulásos módszerek bevonásával is bővítjük a lehetőségeinket” – összegezte Faragó Tamás.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forras: ELTE Etológia, MTI