A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai a Szupermenta program keretén belül 12 budapesti és Pest Vármegyei kutyapanziót ellenőriztek. Egyik panzióban sem találtak olyan hiányosságot, mely az állatok jóllétét kedvezőtlenül befolyásolta volna. Így azonnali hatósági intézkedést sem kellett foganasítani. Az ellenőrök azonban dokumentációs és egyéb hiányosságokat több helyen is feltártak.

Nem szerepeltek a nyilvántartásban

Két létesítmény nem szerepelt a hivatalos nyilvántartásban panzióként. Az értékelésből ezek a helyek kimaradtak, azonban a létesítmények vezetőit a Nébih felszólította hiánypótlásra. Amennyiben ugyanis valaki kutyapanziót szeretne működtetni, a megfelelő hatóságnál rögzíteni kell a tevékenységet a nyilvántartásban. A Nébih szerint mindkét hely eleget tett a felszólításnak, így ma már ők is regisztrált kutyapanzióként működnek.

A panziókat értékelték is. Négy budapesti panzió kapott „kiválóan megfelelt” minősítést. A kutyapanzióknak jogszabály írja elő, hogy az állatok egészségére és jóllétére nézve megfelelő körülményeket kell biztosítaniuk. A legfontosabb szempontok a vizsgálat során a szökésbiztosság és a bokszok és kennelek biztonsága volt. Ezen kívül kiemelt figyelemmel ellenőrizték a beteg, sérül kutyák megfelelő elkülönítési lehetőségét.  Ezeknek az előírásoknak minden vizsgált panzió megfelelt.

A fertőtlenítéssel, papírmunkával akadnak gondok

Az ellenőrök bizonyos fertőtlenítése eljárásokban találtak hiányosságokat. Kifogásolták a fertőtlenítés eszközeit és módját. Valamint több helyen volt rosszul fertőtleníthető a padozat. Ezen kívül az oltási könyvek és kisállat útlevelek helyszínen tartásával is akadtak problémák. Az érvényes veszettség elleni oltások megléte sem volt mindenhol igazolható. Azokon a helyeken, ahol a kutyák papírjai nem voltak rendben, változtatásokat, hiánypótlásokat írt elő a hatóság. A panzióknak a kiskönyvek ellenőrzésének gyakorlatát sokkal hatékonyabbá kell tenniük. A feltárt hibákat a megadott határidőn belül javítaniuk kell a kutyapanzióknak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Nébih 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint az ország déli és keleti vármegyéiben lesz ebzárlat és legeltetési tilalom a rókák immunizálása miatt. Az érintett területekre a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről szórják ki. Ez nem érinti a lakott és beépített övezeteket.

Hol lesz pontosan ebzárlat?

Az egyes területekre vonatkozó konkrét vakcinázási időpontokról és az ebzárlat, illetve a legeltetési tilalom kihirdetéséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal gondoskodik. Emellett a település önkormányzata is tájékoztatja a lakosságot. Az érintett területeken kirándulókat plakátok fogják figyelmeztetni. A tájékoztató jellegű térképek, valamint az érintett területek listája ITT érhető el. A hivatal azt is ellenőrzi, hogy mennyire volt hatásos a vakcinázás. Tapasztalatok szerint az előző években a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalit.

Fő terjesztője a vörös róka

A veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka. Magyarországon mintegy 59 ezer példány él belőlük. A veszettség azonban nemcsak a vadállatokra, hanem a kedvtelésből tartott állatokra és az emberre is veszélyes. A kutyák veszettség elleni oltása minden évben kötelező, ezt törvény szabályozza a gazdiknak. A cicák veszettség elleni oltása ugyan nem kötelező, de kijárós macskáknak mindenképpen ajánlott.

Hol fordul elő még veszettség?

A betegség a szomszédos Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022 szeptembere óta Magyarországon is öt igazolt eset volt, négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik eset Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegség behurcolása feltehetően a vadállomány Ukrajna felőli mozgásával következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken sajnos a szokásosnál nagyobb a járványveszély. A háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok ugyanis nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Milyen tünetei vannak a veszettségnek?

Amennyiben veszettségre utaló jeleket látunk egy vadállaton vagy egy háziállaton, jogszabályi kötelezettségünk jelezni a hatóságoknak az esetet. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed. Lappangási ideje 7-14 nap is lehet. A veszettség tünete a köztudatban elsősorban a habzó száj, pedig ennél sokkal több jele is lehet:

• félénk állatok barátságossá válnak, az agresszívek pedig visszahúzódnak
• olyan dolgokat esznek, melyek nem alkalmasak fogyasztásra
• rángatózás, kapkodás
• lógó állkapocs
• végtagbénulás
• légzési nehézség, nyáladzás

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Nébih, MTI

A hivatal 2017 óta indítja el minden nyár elején az ingyenes matricaigénylő felületet. A kampány célja, hogy felhívják a szülők és gyerekek figyelmét arra, hogy pár percre sem szabad bent hagyni a gyerekeket és kutyákat nyáron az autóban.

A matrica feladata pedig az, hogy a forgalmas helyekre kiragasztva minél több emberhez jusson el az üzenet. Elsősorban vendéglátóhelyek, kereskedelmi egységek, de magánszemélyek jelentkezését várják. Cél, hogy a matricák jól látható, forgalmas helyen legyenek kihelyezve.

A matricákat egy egyszerű űrlap kitöltésével lehet igényelni ITT a készlet erejéig.

Tíz perc is elég

Egy átlagos nyári napon akár tíz perc is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj.  Még csak kánikula sem kell hozzá. 30 Celsius-fok hőmérsékletnél a napon hagyott autóban rövid idő alatta kár 70 Celsius fok is lehet. Ez pedig már egy kisgyermeknek vagy egy kisállatnak olyan súlyos egészségkárosodást okozhat, mely hőgutával és halállal is végződhet.  Minden erőfeszítés ellenére a tragédiák így is évről-évre megismétlődnek, ezért nagyon fontos a lehető legszélesebb körű tájékoztatás és figyelem felhívás.

A hőgutára utal, ha a kutyának ijedt és zavart a tekintete, nyugtalan vagy elfekszik, zihál, szaporán lélegzik, fújtat, csorog a nyála vagy hány, vagy a testhőmérséklet 42 fok fölé emelkedik. Ilyenkor a cél a testhőmérséklet gyors és hatékony csökkentése, míg a kutya eljut az állatorvoshoz.

Legjobb védekezés a megelőzés

A nyári melegben nemcsak arra kell figyelni, hogy ne hagyjuk az autóban a kutyát. Nem szabad például tűző napon hagyni vagy futtatni. A sétákat kora reggel és késő este tartsuk. Szívbeteg, vagy idős kutyákra kiemelten figyeljük, ők sokkal rosszabbul tűrik a meleget. Mindig legyen a kutyák előtt friss ivóvíz és árnyékos, hűvös hely a pihenésre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Baranya megyében talált tetem vizsgálata során állapította meg, hogy az állat testében jelen van a madárinfluenza vírus H5N1 altípusa.  Ilyenkor a legfontosabb, hogy a baromfitartók fokozottan figyeljenek és ügyeljenek arra, hogy állataik ne érintkezzenek a vadmadarakkal.

A vizes területek nagyobb kockázatot jelentenek

A fertőzött vadmadarat egy halastó közelében találták Sumony településen. A madárinfluenza szempontjából a nagyobb, összefüggő vizes területek különösen nagy kockázatot jelentenek, ugyanis a vadmadarak kedvelt pihenőhelyei. A kórokozó megjelenését a vadmadarak vonulásával hozzák összefüggésbe a szakértők.

Lássunk tisztán H5N1 ügyben

A H5N1 vírussal kapcsolatban számos tévhit kering. Amit fontos tudni a vírusról: „A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenza altípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására. Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták. A törzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A típusra utal, HPAI rövidítés, angolul highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus”). A HPAI A(H5N1) sok madárpopulációban jelen van, különösen Délkelet-Ázsiában. Egy Ázsiában megjelent törzs világszerte terjed , madarak tízmillióival végzett és százmillióik leöléséhez vezetett, hogy terjedését megfékezzék. A madárinfluenza médiaemlítéseinek nagy többsége erre a törzsre utal.” Wikipedia

Fokozottan vigyázni kell a madárállományra

A Nébih szerint a legfontosabb teendő most a baromfiállomány és a vadmadarak találkozási lehetőségének minimalizálása. A gazdáknak erre vonatkozóan szigorú és részletes járványvédelmi előírásokat kell betartani. Az állatokat zárt helyen kell etetni, és a takarmányukat is zárt helyen kell tárolni, hogy ne férjen hozzá semmilyen vadmadár vagy más állatfaj.  Az előírások betartása mellett további korlátozásokra nem kell számítani, de a szakemberek folyamatosan figyelik a vadmadarak fertőzöttségét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI, Wikipedia

Közel 2600-an regisztráltak eddig Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gazdioktató programjára, melynek fókuszában a felelős és megfelelő állattartás áll. A jelenléti, ingyenes képzések szinte azonnal beteltek, a gazdijogsi honlapnak naponta több ezer látogatója van.

Gyerekkorban kell kezdeni a felelős állattartás oktatását

A programmal kapcsolatban október 18-án tartott sajtótájékoztatót a Nébih, ahol Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is részt vett. Kiemelte, hogy a gazdijogsi program népszerűsége azt igazolja, hogy Magyarországon sokakat érdekel a felelős állattartás, amelyre már gyerekkorban el lehet kezdeni a felkészülést. Ovádi szerint a gazdijogsi program képzései nagyban hozzájárulhatnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy hazánk 5 éven belül Európa élmezőnyébe kerüljön az állatvédelem területén.

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) rektora szerint is sokat fejlődött az állatvédelem Magyarországon. Az év elején megalakult az intézmény Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja (ÁTE Állatvédelmi Központ), októberben pedig az egyetem mellett 14 szervezet aláírásával létrejött az Állatvédelmi kódex.  Sótonyi Péter azt is elmondta, hogy a gazdijogsi képzéseket idővel szeretnék más állatokra is kiterjeszteni, de egyelőre a kutyatartók vannak fókuszban.

Az állattartó felelőssége a megfelelő gondoskodás

A gazdijogsi.hu oldalon olvasható tájékoztatás szerint az állattartók felelőssége, hogy a kutyájukról megfelelően gondoskodjanak, és ezzel ne okozzanak kellemetlenséget másoknak. A gazdijogsi program tananyagát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állította össze. A jelenléti oktatás az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának segítségével jött létre, de az anatómiai-élettani ismereteket, a kutya viselkedését és a jogszabályokat is felölelő tananyagot online képzésben is el lehet sajátítani.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, gazdijogsi

A gazdiképzés régóta várat magára hazánkban, de végre a Nébih és az Agrárminisztérium gondozásban már elérhető a gazdijogsi.hu weboldal, melyen szeptembertől ingyenes e-learning anyagokat biztosítanak a gazdiknak és leendő gazdiknak is. A tananyagok eléréséhez még regisztrálni sem kell majd, bárki számára elérhetőek lesznek a felületen.

Átfogó tananyag

A tananyag 8 fejezetből áll, ezek a következők:

1. A kutyaválasztás szempontjai
2. Anatómiai és élettani alapismeretek
3. A kutya táplálása és viselkedése
4. Viselkedési problémák
5. A kutya nevelése
6. Egészségügyi alapismeretek
7. A kutyatartás szabályai
8. Illetékes hatóságok

A tanagyagot és a fejezeteket mindenki a saját ütemében és tetszőleges sorrendben dolgozhatja fel. Tesztelésre is lesz lehetőség, ugyanis egy 45 perces szintén online kitölthető teszt is rendelkezésre fog majd állni, mellyel a gazdi ellenőrizheti tudását. A teszten összesen 100 pont érhető el, a 65 pontszámnál többet teljesítők számára egy névre szóló oklevelet küld majd a Nébih. Sőt, a 100 pontot elérőknek extra ajándékot is ígérnek.

Személyesen is tanulhatunk

Az online oktatás mellett lehetőség lesz személyes képzési formán is részt venni. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja személyes, jelenléti képzést szervez szeptemberi kezdéssel az érdeklődők számára. A kétnapos képzés térítésmentes lesz, azonban előzetes regisztráció szükséges lesz a részvételhez. A képzést a Központ által felkért oktatók öt alkalommal tartják majd meg az ősz folyamán, alkalmanként maximum 100 fő jelentkezhet. A konkrét dátumok ITT találhatóak: https://gazdijogsi.hu/jelenleti-kepzes/

További részletekért érdemes követni az az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ és az Állatorvostudományi Egyetem Tanulmányi Osztály, Továbbképzési Csoport közösségi felületeit is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: gazdijogsi.hu , Facebook/ÁllatvédelmiKözpont

A Nébih programja elsősorban a kistelepülésekre fog fókuszálni, ahol a legégetőbb a probléma. Terveik szerint 1400 kutya ivartalanítását fogják megszervezni és finanszírozni a jövőben, erre 50 millió forintot szánnak.

Egy éves terv

A programot márciusban indították és előreláthatóan az év végéig tart majd. A kutyákat központilag jelölik ki, a műtéteket pedig a megbízott állatorvosok fogják elvégezni. Nagyrészt (70%) nőstényeket ivartalanítanak majd. Az ivartalanítás jelenleg az egyetlen hosszútávon működő eszköz, mely csökkentheti a kóbor és gazdátlan állatok óriási számát. Ennek ellenére ma Magyarországon egyes becslések szerint a kutyáknak csak nagyjából a 10 százaléka van ivartalanítva. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számának alakulásába sem.

Tévhitek és hiedelmek

A márciusban indított program elsősorban az 5000 lélekszám alatti kistelepülésekre koncentrál, ahol a tapasztalatok szerint erősebben élnek még a köztudatban az ivartalanítással szembeni tévhitek. Sokszor a megfelelő szakmai háttér és eszköztár sem áll rendelkezésre az operációk elvégzéséhez. Nem ez az első ivartalanítási program,  az elmúlt években már többször indított az Agrárminisztérium és a Nébih hasonló projekteket. Ezek elsősorban a menhelyi kutyák ivartalanítására fókuszáltak.

Az MTI-nek eljuttatott közleményben Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kifejtette, beérni látszik az elmúlt évek edukációs munkája, az ivartalanítás mögött ugyanis talán soha nem látott társadalmi támogatottság áll. Ezt támasztja alá a közelmúltban zárult állatvédelmi online kérdőív eredménye is, hiszen a kitöltők 96,4 százaléka erősítette meg egy országos ivartalanítási program szerepének jelentőségét – tette hozzá.

Bognár Lajos országos főállatorvos arról beszélt a közlemény szerint, hogy bár azóta, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban.

Fontos az edukáció

A program elindításával, a szaporulat csökkentése mellett, fontos cél az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás ugyanis többek közt mérsékli az ebek domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is. A kutyák egészségére nézve tehát sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják – olvasható a közleményben.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI 

Március 27-én kezdődik a tavaszi rókavakcinázás, ezért az ország déli és keleti részén ebzárlat, és legeltetési tilalom lép életbe – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hét megye érintett

A program Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. A rókák vakcinázása csalétkek kiszórásával történik, melyet április 10-ig fognak elhelyezni a területeken. Összesen több mint 27 ezer négyzetméterre szórják le repülőről a vakcina tartalmú csalétkeket. Az egyes területekre vonatkozó ebzárlat és legeltetési tilalom pontos időpontjáról a járási  állategészségügyi hivatalok, és az önkormányzatok tájékoztatnak, a kirándulókat külterületi plakátokon figyelmeztetik majd. Fokozottan figyeljünk tehát a jelzésekre és a hivatalok értesítéseire.

Veszettség

A vörös rókák a veszettség fő terjesztői, amely a vadon élő és a házi emlősökre, valamint az emberre egyaránt veszélyes. Magyarországon körülbelül 75 ezer róka él, de az állomány háromnegyedét az eddigi vizsgálatok szerint sikerül elérni a vakcinázással. A folyamatos és korszerű vakcinázásnak köszönhetően az ember már csaknem 25 éve nem kapta el a veszettséget, azonban a szomszédos Románia területén már idén február elején megjelent a kór, ezért a vakcinázás továbbra is indokolt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI 

A Nébih közleménye szerint csaknem milliós bírságot kapott egy Baranya megyei kutyakereskedő és az a Tolna megyei szaporító, aki folyamatosan szállítja a kutyakölyköket a kereskedőnek. A bírság kiszabására átfogó vizsgálat után került sor, mely sok hiányosságot tárt fel.

A Nébih az illegális kölyökkutya-kereskedelem elleni hatósági fellépés részeként tartott ellenőrzést egy Baranya megyei kereskedőnél. A magyar szaporítóktól beszerzett kölyköket a kereskedő jellemzően külföldre szállította.  A tevékenységhez szükséges engedélyekkel ugyan rendelkezett, de nem vezette  az előírt, nyomon követhetőséget bizonyító nyilvántartást.

Súlyos hiányosságok

A mikrochip (egyedi azonosító) elhelyezése sem az előírásoknak és szabályoknak megfelelően történt. A kölyköket a kereskedő állategészségügyi dokumentáció (oltási könyv) nélkül vette át a szaporítóktól,  a tranzakciót csak egy egyszerű adásvételi szerződéssel dokumentálták. Majd a kölyköket egy erre a célra kialakított építményben helyezte el és a kutyák csak itt kapták meg a mikrochipet és a dokumentációkat.

„A szakemberek helyszíni ellenőrzést tartottak az egyik beszállító szaporítónál is, ahol szintén súlyos hiányosságokat tapasztaltak. Bár a Tolna megyei szaporítónál a minimális tartási feltételek kielégítőek voltak, a tenyészkutyák többségének nem volt kötelező mikrochipje, sem érvényes veszettség elleni védőoltása, a kölykök értékesítése pedig jellemzően egyedi jelölés nélkül, jogszabálysértő módon történt.” Nébih

A Nébih mindkét esetben hatósági eljárást indított, és csaknem egymillió forint bírság megfizetésére kötelezte a jogsértőket. Tájékoztatásuk szerint tovább folytatják a szaporítók és kutyakereskedők átfogó ellenőrzését az egész országban.  A jogszabályok betartatása mellett kiemelt figyelmet fordítanak a kölyökkutyák életkorára, állapotára és a tartási körülményekre is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI