Saját KB bal
Saját KB jobb
A kutyaviadalokból mentett kutyák szinte esélytelenek az új életre

2020: Változások a hatósági állatvédelemben

2020. január 1-től az állatvédelmi törvényben foglalt előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a megyei kormányhivatal látja el - Dr. Nagy Csilla jogász ismertette a változásokat.

Mit jelent ez?

Az állatvédelmi hatósági feladatkör a a jegyzőktől (majd járási hivataloktól) kormányhivatalokhoz került át.

A szubszidiaritás alapelvének megfelelően, minden problémát azon a szinten kell kezelni, ahol a legcélszerűbben és a legkisebb ráfordítással oldható meg, figyelembe véve azt is, hogy a döntéshozatal a lehető legközelebb kerüljön azokhoz, akiket az adott problémakör a leginkább érint.

Az állatvédelmi feladatkörök jegyzői ellátása a fenti elvnek tökéletesen megfelelt: a jegyzői hatóság az a legközelebbi szerv, amely a bejelentéseket az – ügytehertől függően – azonnal és helyben ki tudta vizsgálni.

A 2020. március 1-től hatályba lépő szabályozás a szubszidiaritás elvét a központosításra cseréli.

A gyakorlatra lefordítva, tegyük fel, hogy pl. Dunavarsány városában állatvédelmi probléma merül fel az egyik ingatlanon. A bejelentő megteszi a bejelentést

– a jegyzőhöz, mert így szokta meg, vagy ;

– a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mert olvasta ezt a tájékoztatót, és már tudja, hova kell fordulnia.

Amennyiben a jegyzőhöz teszi a bejelentést, napok kérdése, mire a bejelentés egyáltalán eljut az intézkedésre jogosult szervhez az adminisztratív teendők (kérelem iktatása, végzés megírása, végzés iktatása, végzés kiküldése).

Amennyiben a bejelentő a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordul, a Pest Megyei Kormányhivatal a feladatra kijelölt osztálya 1135 Budapest, Lehel u. 43-47. címen fogadja azt.

Jól látható, hogy a bejelentés helye és az eljáró ügyintéző között több, mint 30 Km a távolság, és ez csak a földrajzi távolság, az időbeli korlátokról, a minden délelőtt szokásos dugóról, az egy-egy baleset miatt esetenként megnehezülő közlekedésről még nem is volt szó. Átlag másfél órát utazik az ügyintéző, hogy kivizsgálja a bejelentést, és természetesen ugyanennyit utazik vissza, hogy megírja a határozatot.

Mivel azonban megyei hivatalról van szó, nem kizárólag egyetlen település bejelentése érkezik be, hanem a megye összes településének összes bejelentése a Kormányhivatal kijelölt osztályára fut be.

Számokban mérve: az összes állatvédelmi bejelentést a mintegy 1700 jegyző helyett 19 megyei kormányhivatal kijelölt osztálya vizsgálja ki.

Óriási ügyteher lesz ez a meglévő feladatkörök mellett.

Hogyan lesz ésszerű ezen bejelentések kivizsgálása az ügyintézés irányából? Elképzelésem szerint csak úgy, hogy nem utazik az ügyintéző egyetlen bejelentés miatt 3 órát, sokkal célszerűbb kötegelni a bejelentéseket, és egyszerre, “egy füst alatt” több ellenőrzést letudni.

Nagyjából nulla annak az esélye, hogy az ügyintéző a bejelentéseken túl hivatalból észlelje, ha valahol egy jószág bajban van.

A bejelentésre induló ügyek körében pedig, ahol eddig a jegyzői ügyintéző azonnal tudott intézkedni, ott most várhatóan jóval meg fog nőni a bejelentések kivizsgálásának ideje, és csökken a bizonyíthatóság is. A jegyző, aki a lakosokhoz legközelebbi szinten álló hatóság akkor nyer csak betekintést az állatvédelmi ügyekbe, ha nála teszik a bejelentést. Miután azonban nem rendelkezik hatáskörrel, arról semmilyen formális úton nem fog értesülni, hogy hogyan alakult egy-egy eljárás, kire kéne legalább az utcafrontról figyelni, hogy ne kövessen el újabb állatkínzást. Ez a nem túl szerencsés helyzet akkor is fenn fog állni, ha a kormányhivatalok nem mennek ki a helyszínre, hanem megkeresés (volt ún. belföldi jogsegély) keretében a jegyzőket utasítják a hatósági ellenőrzés lefolytatására. Ez esetben a hatósági ellenőrzések hatékonysága megmaradhat, ugyanakkor a megfelelő határozatok meghozatalának esélye csökken, miután a határozatot hozó kormányhivatali ügyintézőnek semmilyen személyes tapasztalata nem lesz az ellenőrzött állattartással kapcsolatban.

Egy ilyen helyzetben nagymértékben megnövekszik a helyszínen készített jegyzőkönyv s főleg a fényképek jelentősége. A “nagykönyv szerint” a jegyző, ügyintéző eddig úgy készítette a jegyzőkönyvet, fényképeket, eljárási iratokat, hogy azokat egy esetleges jogorvoslat esetén a bíróság előtt meg tudja védeni, és ezzel magát a döntését meg tudja védeni. Ahol ez eddig nem így történt, ott most úgy kell erre figyelni, hogy a határozatot hozó szervnek ez lesz az egyetlen mankója a döntés meghozatala során. Ha lesz. Mert arról még nincs hír, hogy a kormányhivatal milyen módszerrel fog gondoskodni az ellenőrzések, szemlék, idézések, egyéb eljárási cselekmények lefolytatásáról.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ügyintézés szokványos menete mellett a kormányhivatali ügyintéző eljárásának idejét az is meg fogja növelni, hogy, amennyiben lelkiismeretesen kíván eljárni, minden egyes ügyben megkeresi a jegyzőt, hogy a bejelentett állattartóra vonatkozó aktát kikérje, s azt a jegyző megküldje.

Miért fontos ez?

Nincs lefektetve, hogy a korábbi ügyiratokat, nyilvántartásokat a kormányhivatal részére át kell adni, nem is elvárható, hogy a jegyzők visszamenve az első állatvédelmi ügyiratig mindent átadjanak, és semmilyen olyan kötelezettség nem volt korábban jogszabályban lefektetve, hogy a jegyzők nyilvántartást kell vezetniük azokról akik állattartásól való eltiltás hatálya alatt állnak ill. komolyabb odafigyelést igényelnek. Ahol a jegyzők saját szorgalomból nem vezettek ezzel kapcsolatosan nyilvántartást, amit át tudnak adni a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal nem kéri be minden egyes ügyben az előzményiratokat (vagy nem kérdez rá a jegyzőnél, hogy van-e előzményirat) fennáll a lehetősége, hogy az eljárás során olyan személy állattartását tartja helyénvalónak, aki egyébként el van tiltva az állattartástól.

Állatjóléti szempontból a jogszabálymódosítás mindenképp negatív fordulat.

Természetesen, amennyiben a kormányhivatalnak sikerül annyi pénzt, paripát, fegyvert mozgósítania, hogy a jegyzői állatvédelmi ügyintézés hatékonyságát megtartsa, a fenti feltevés téves, és nem következik be minőségromlás az állatvédelmi hatósági ügyekben.

De vajon sikerül?

Forrás: A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 2020. január 1. napján hatályba lépő 6. § (4) bek. alapján “az Ávtv. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság” – jól látható, hogy a felsorolásban már nem szerepel a jegyző .

A sokat említett Ávt. 45/A. §-a alapján „az e törvényben foglaltak végrehajtását – feladat- és hatáskörében eljárva – az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi. ”

A 383/2016. (XII.2.) Kormányrendelet 6. § (4) bekezdése 2020. március 1-től nem változik, azonban ekkor hatályosul a 6/A. § (1) bekezdése, mely szerint “az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) (…) 45/A. §-ában foglaltak tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.” A kivételt képező (2) bek. szerint: a különösen veszélyes állatfaj országba történő behozatalának és országból történő kivitelének, a közepesen veszélyes állatfaj, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj országba történő behozatalának engedélyezése (…) tekintetében állatvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

Jól látható, hogy a 6/A. § (1) bekezdése mintegy kakukktojásként került be a jogszabályba, újra és a korábbiaktól eltérően behivatkozza az állatvédelmi törvényt, valamint ellentmond a korábbi rendelkezésnek, így jogbizonytalanság alakul ki atekintetben, hogy a járási hivatal Ávt. 45/A. §-a tekintetében rendelkezik-e jogosultsággal, feladatkörrel.

Lássuk, mi maradt az Ávt.-ből a jegyző hatáskörében? A 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet alapján az Ávt. 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok, melyek alapján:

  • állatvédelmi őrszolgálatot működtethet;
  • az önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása és elhelyezése;

Az önkormányzat továbbá az Ávt. 42/c. § (1) bek. alapján az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. Az Ávt. 24/A. § (8) bek. alapján “a település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését”. Az Ávt. 42/A §. (8) bek. alapján hozzáfér az ebnyilvántartáshoz. Az Ávt. 42/B. § (1) bek. alapján az önkormányzat három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Az Ávt. 43/A. § (1) bek. alapján az önkormányzat ismeretterjesztő tevékenységet végez: rész vesz az állatokkal szembeni megfelelő magatartásnak, gondoskodásra nevelésnek, az állatok megismertetésének az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe történő beépítésében. Az Ávt. 45. § (1) bek. alapján “amennyiben az állat tovább élése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, továbbá a) az állat tartója ismeretlen, vagy b) vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan, az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles megtéríteni. “

Az Ávt. 49. § (6) bek. alapján “felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.” Figyelemmel arra, hogy az állatvédelmi jogszabályok országosan köteleznek és kellően részleteket, az Ávt. ezen rendelkezése álláspontom kiüresedett és semmilyen formában nem alkalmas arra, hogy a jegyzőnek eljárási lehetőséget nyújtson.

2020. január 2.

dr. Nagy Csilla

 

 

Forrás: Dr. Nagy Csilla / Facebook

 

(Kutyabarát.hu)

Index kép: stock fotó
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...