A törvény elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a tengeri teknősöknek joguk van az egészséges, nyugodt környezethez és ezt semmilyen emberi tevékenység nem veheti el tőlük. Amennyiben ez mégis megtörténik, az illető embernek ,szervezetnek vagy cégnek, bíróságon kell felelnie a tettéért.

Az új panamai törvény elismeri a tengeri teknősök törvényes jogait az egészséges környezetben való szabad élethez és mozgáshoz. Ez pedig a vadon élő állatok jogainak védelmében egy egészen új fejezet.

Sokat lobbiztak az állatvédők, mire kézzel fogható eredmény született

A törvény megszületéséért számos állatvédő csoport harcolt. A legkiemelkedőbb azonban Callie Veelenturf, aki nélkül valószínűleg nem tartana itt a folyamat. Veelenturf elkötelezett védelmezője a bőrhátú teknősöknek. Fáradhatatlan érdekérvényesítő tevékenysége nemcsak ezt a mérföldkőnek számító jogszabályt eredményezte, hanem lehetővé tette, hogy bármely panamai állampolgár a tengeri teknősök jogi védelmezőjévé váljon. Felelősségre vonhatja a kormányokat, vállalatokat és magánszemélyeket a jogok megsértéséért.

Az új panamai törvény innovatív perspektívája abban rejlik, hogy figyelembe veszi a tengeri teknősök szükségleteit, és felállítja az emberi viselkedés normáit, mely ezekhez a szükségletekhez igazodik. Azáltal, hogy a törvény jogot biztosít a tengeri teknősöknek az ember által okozott veszélyektől és szennyeződéstől mentes környezethez, óriási lépést tesz a túlélésük biztosításához. A törvény jelentősége abban rejlik, hogy egyértelműen elismeri, hogy a tengeri teknősök jogokkal rendelkező élőlények. Ezeket a jogokat pedig bíróság előtt is érvényesíthetik.

Az állatok jogainak elismerése lassan globális trenddé válik

Az ecuadori legfelsőbb bíróság 2022-es, a vadon élő állatok jogait elismerő ítélete által inspirált panamai lépés az állatok jogainak elismerése felé mutató, egyre növekvő globális trend egyik lépcsőfokának tekinthető. A mozgalom túlmutat az állatvilágon. A közelmúltban a minnesotai White Earth Band of Ojibwe például a vadon élő rizsre terjesztett ki hasonló jogokat. Ez a törvény különösen fontos Panama számára, ahol a bőrhátú teknősök és a karvalyteknősök kritikus fészkelőhelyei találhatók. A Sea Turtle Conservancy (Tengeri Teknősök Védelme) úgy véli, hogy a jogszabály hatékony eszköznek ígérkezik az illegális tojásvadászok és a tengeri teknősöket fenyegető egyéb veszélyek ellen.

A törvény a fejlesztők és a turisztikai szolgáltatók felelőtlen magatartását is igyekszik megfékezni. Az élőhelyet károsító esetekben visszavonja a működési engedélyeket. Megtiltja továbbá a tengeri teknősök, részeik és tojásaik hazai és nemzetközi kereskedelmét, néhány kivételtől eltekintve. Ezek bizonyos hagyományos közösségek önellátási célú felhasználására vonatkoznak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A WWF szerint ma már szinte minden tengeri teknősfaj veszélyeztetettnek számít. Ennek ellenére továbbra is vadásznak rájuk illegálisan élelemért, gyógyszerekért és luxuscikkekért. A Global Change Biology című szaklapban tették közzé az első globális, több országot és régiót is magába foglaló felmérést. Eszerint az elmúlt három évtizedben több mint 1.1 millió teknőst vadásztak és öltek meg illegálisan. Az elmúlt tíz évben pedig évente több mint 44 ezer teknős esett áldozatul orvvadászoknak.

A számok még így sem a tükrözik a teljes valóságot, hiszen nagyon nehéz bármilyen illegális tevékenységet pontosan felmérni. Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) által készített tanulmány több mint 209 szakértői tanulmány, újságcikkek, természetvédelmi szervezetek számára készített jelentések és kérdőívek alapján vonta le következtetéseit. Megállapította, hogy az illegális vadászatok annak ellenére történtek, hogy 65 országban és az 58 regionális teknősgazdálkodási egységből 44-ben védelmet biztosítanak a teknősök számára.

Élelem és ékszer

A leggyakrabban vadászott faj (56%) a közönséges levesteknős, más néven zöld teknős (green sea turtle), melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája veszélyeztetettnek tekint. Őket elsősorban a húsuk miatt vadásszák, míg a második legnépszerűbb teknősfajt, a karvalyteknősöket a páncéljuk miatt. Ezekből ékszereket és dísztárgyakat készítenek. Amíg pedig az ínyencnek számító teknősfogásokra és teknőspáncél ékszerekre van kereslet, addig az orvvadászat is folytatódni fog.

A szigorítások hatása érezhető

A jelentés szerint 28 százalékkal csökkent a teknősök orvvadászata a vizsgált időszak utolsó 10 évében. Ez elsősorban a védelmi jogszabályok szigorodásának és a fokozott természetvédelmi erőfeszítéseknek tudható be. Azt is pozitívumként említi a jelentés, hogy az elmúlt évtizedben elpusztított teknősök általában nagy és stabil populációkból származnak, így a vadászat talán még tűrhető csapást mér a tengeri teknősök populációira. A tanulmány arra is rámutat, hogy Madagaszkáron és Délkelet-Ázsiában koncentrálódik az orvvadászat. Ez az információ segíthet a természetvédőknek célzottabb védelmi politikát kialakítani.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch 

Miután a tengeri teknősök lerakják tojásaikat a parton, a homok hőmérséklete befolyásolja, hogy hím vagy nőstény fog-e kikelni. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint a 31 Celsius-foknál melegebb homokban keltetett tengeri teknőstojásokból leginkább nőstények kelnek ki.

Floridai biológusok négy éve nem láttak hím tengeri teknőst

Az utóbbi években a globális felmelegedés hatására a tengerparti fészkelő homok hőmérséklete is évről évre melegebb. Ez pedig azt eredményezi, hogy sokkal kevesebb hím tengeri teknős születik a korábbi évekhez képest. Sőt, mára már kimondottan ritkaság számba megy a hím teknősök születése. Egy floridai állatkórház jelentése szerint, az általuk megvizsgált tengeri teknősök között egyetlen hím sem volt az elmúlt négy évben. A Science Alert adatai szerint a hím tengeri teknősök a teljes populáció kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki, és ez a szám minden évben csökken.

Nem csak Floridában jellemző

A jelenség nem korlátozódik a Florida körüli vizekre. Egy  2018-as tanulmány szerint Kelet-Ausztráliában a teknősök 99 százaléka szintén nőstény volt. A hímek hiánya a tengeri teknősök populációjának gyenge genetikai sokféleségéhez vezethet. Arról azonban megoszlik a szakértők véleménye, hogy mi lenne a legjobb egyensúly a nemek között. Olyan tanulmány is született már, mely szerint elég néhány hím ahhoz, hogy fennmaradjon egy egészséges populáció. A tudósok most attól tartanak, hogy eljut-e ez a folyamat odáig, hogy már egyetlen hím sem születik egy-egy fészkelési periódusban.

Nem csak ez a veszély fenyegeti őket

Az emelkedő hőmérséklet nem az egyetlen fenyegetés, amellyel a tengeri teknősöknek szembe kell nézniük. Az éghajlatváltozás a globális időjárási mintákat is megzavarja. Ennek következtében olyan viharok keletkeznek, melyek ezrével pusztítják el a tengeri teknősök fészkeit. A tengerszint emelkedése is a fészkek pusztulásával fenyeget. Az sem segíti a teknősök túlélését, hogy egyre több fészkelő helyen épülnek szállodák és lakóépületek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife 

A zöld tengeri teknőst a hátán fekve, mozdulatlanul találták meg egy sziklás partszakaszon. Első ránézésre nem mutatott látható életjeleket, a megtalálók mégis értesítették az állatmentőket, akik elszállították a Tarangona Wildlife állatkórházba.

Ebben az intézményben kifejezetten vadállatok, többek között tengeri teknősök gyógyításával foglalkoznak. A teknősnek hiányzott az egyik uszonya, a másikba egy chip fúródott, a páncélján pedig lyuk tátongott. A külső látható sérülésektől eltekintve jó állapotúnak tűnt és az úszással sem volt problémája.

Műanyag ürülék

A kis teknős aztán első ürüléke azonban kizárólag műanyagból állt. Nem a normális ürülék tartalmazott műanyagot, hanem maga az ürülék volt tiszta műanyag. További hat napon keresztül csak műanyag távozott a teknős szervezetéből. Mindenféle méretű, színű és összetételű. Kemény, puha, éles, sőt némelyiken még a felirat is látszódott. Sarah Male, a Tarangona állatorvosa elmondta, hogy a fészekből kikelő teknősöket annyi műanyag veszi körül, hogy táplálékként fogyasztják el.  Összesen 6 kis üvegcsét töltöttek meg a műanyagdarabokkal, melyeket részletesen kielemeztek.

This tiny turtle arrived at Taronga Wildlife Hospital recently with a stomach full of plastic. We hope the NSW Plastic Action Plan will reduce the number of turtles admitted to us in the future. To support the vital work of our hospitals, please visit https://t.co/QCMerPsjYb pic.twitter.com/lJ92Ceu2jr

— Taronga Zoo (@tarongazoo) July 28, 2022

Túlélte, de még hosszú az út

A teknős bekerülésekor mindössze 127 grammot nyomott. Ma már a gondos ápolásnak és rendes táplálásnak köszönhetően elérte a 400 grammos súlyt. A teljes gyógyulásig azonban még hosszú az út, az orvosok szerint akár egy évbe is telhet, míg vissza lehet engedni az óceánba.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek 78 százalékát egyáltalán nem hasznosítjuk újra. Évente mintegy 8,8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. 700 tengeri állatot fenyeget a kihalás veszélye a műanyagok miatt belegabalyodás, szennyezés és lenyelés formájában. A tengeri teknősök 50 százalékának gyomrában található már műanyag. 2050-re a tengeri madárfajok 99 százalékának lesz a szervezetében műanyag. A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint 2025-re három tonna halra egy tonna műanyag jut majd, és ha minden marad a régiben, 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A közönséges cserepesteknősök például gyakran tesznek óriási kerülőutakat, mire elérik céljukat. Már Charles Darwin óta foglalkoztatja a kutatókat és a biológusokat a tengeri állatok vándorlása. Hogyan és miért teszik meg a több száz vagy több ezer kilométeres utat például a tengeri teknősök a nyílt óceánon? Egy új kutatás érdekes dolgot tárt fel. Egyes tengeri tengeri állatok talán nem is tudják, hová tartanak. Úgy tűnök, sokkal rosszabban tájékozódnak, mint hittük.

Feltérképezték a teknősök mozgását

Egy nemzetközi tudóscsoport feltérképezte a közönséges cserepesteknősök mozgását a Chagos-szigetcsoportról kiindulva. Ez a terület a teknősök fészkelőhelye, innen az Indiai-óceánon található táplálkozóhelyre úsztak. A kutatás megállapította, hogy a teknősök rövid távolságok megtétele során gyakran kerülő utakat tettek meg. Ez arra enged következtetni, hogy az állatok navigációs érzéke a nyílt óceánon viszonylag fejletlen.

A teknősök jellemzően a szükséges távolság kétszeresét tették meg a célállomásokig. Az egyik példány 1306 km-t úszott, hogy elérjen egy mindössze 176 km-re lévő szigetet. Ez azt jelenti, hogy a szükséges táv több mint hétszeresét tette meg.  A kutatók összesen 22 teknőst jelöltek meg és követtek nyomon, műholdon keresztül.

Nem tökéletes navigátorok

A kutatást a Deakin Egyetem tengertudományi tanszékvezetője, Graeme Hays professzor vezette. Szerinte ha a teknősök tökéletes navigátorok lennének, akkor valószínűleg egyenes utakon haladnának a fészkelőhelyeikről a táplálékkereső területek felé. Korábbi kutatások szerint a teknősökben valószínűleg lenyomat marad a szülőhelyük mágneses mezejéről. Ide térnek később vissza tojásokat rakni. A kutatók szerint valószínűleg egy geomágneses térkép segítségével tájékozódnak, ami meglehetősen „durva felbontású”.  Nem teszi lehetővé a pontos, egyenes vonalú vándorlást, de jelzi számukra, ha letérnek az útról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A túlfogyasztás, a klímaváltozás és az ember természetkárosító hatásának következtében a vadállatok egyre több faja kerül komoly veszélybe. Drasztikusan csökken az egyedszámuk, elveszítik természetes élőhelyüket, nem találnak táplálékot és nem tudnak szaporodni. Bár az átlagember tehetetlennek érzi magát, ezekkel a folyamatokkal szemben, mégis van egy-két apró dolog, amit mindenki megtehet, hogy segítse ezeket az állatokat.

Tengeri teknősök

Ezek az állatok már több mint 110 millió éve léteznek, és ez idő alatt túlélték a dinoszauruszokat, a meteorokat és a természeti katasztrófákat. Most azonban az eddigi legnagyobb fenyegetéssel kell szembenézniük: az emberrel. A tengeri teknősöknek hét faja létezik, és mindegyikük veszélyeztetett. Az őket fenyegető legfőbb veszélyek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat. A tengeri teknősök minden évben több millió tojást raknak le a tengerpartokon világszerte. Ezeknek a kikeléseknek azonban csak kis százaléka éri meg a felnőttkort, a többit a ragadozók felfalják, vagy más okból elpusztulnak. Számukra a legnagyobb segítség egy olyan szervezet támogatása, mely a tevékenyen részt vesz a szaporodási folyamat védelmében, például a SeaTurtleFundation Ausztráliában.

Orangután

Az orángutánok is veszélyeztetett fajnak számítanak, már csak körülbelül 60-80 ezer példány él a vadonban Indonéziában és Malajziában. Élőhelyük pusztulása és az illegális vadállat-kereskedelem miatt kritikusan veszélyeztetettek. Segíthetsz az orángutánokon, ha támogatod az élőhelyük védelmén dolgozó szervezeteket, például az Orangutan Foundation International.

Hópárduc

A hópárducok Közép-Ázsia hegyvidékein élnek, és populációjuk riasztó mértékben csökken. A hópárducokat leginkább az emberi tevékenység – például a bányászat, az útépítés és a mezőgazdaság – miatt bekövetkező élőhelyvesztés fenyegeti. A másik nagy veszélyt a bundájuk és csontjaik miatt folytatott illegális vadászat jelenti. A hópárducok megmentésén fáradhatatlanul dolgozik a Snowleopard Trust szervezet, akiket online adománnyal támogathatsz. Hidd el, a legkisebb összeg is számít.

Orrszarvúak

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az összes orrszarvúfajt a „súlyosan veszélyeztetett” vagy „veszélyeztetett” kategóriába sorolja. A csökkenés elsődleges oka a szarvukért folytatott orvvadászat, amelyet a hagyományos ázsiai gyógyászatban használnak. Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az orrszarvú szarvának fogyasztása bármilyen egészségügyi előnnyel járna, a kereslet továbbra is növekszik. Ennek eredményeképpen az orrszarvúakat riasztó ütemben ölik meg – egyes becslések szerint naponta akár három orrszarvút is orvvadásznak. Az egyik legnagyobb szervezet, aki a faj megmentésével és védelmével foglalkozik a Save The Rhino, online adományokkal támogathatod őket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingondwildlife

Jeges szélviharral és fagypont alatti hőmérséklettel érkezett a nem várt tél Texasba. Olyan szélsőséges időjárási viszonyok alakultak ki, hogy az elektromos hálózat sem bírta a terhelést.  A helyzet azonban nem csak az emberek számára vált kritikussá, a hőmérséklet olyan mértékben csökkent, hogy több ezer tengeri teknőst kellett biztonságos helyre menekíteni.

10 Celsius fok alatt ugyanis a teknősök olyan kábult állapotba kerülnek, hogy nem tudnak sem úszni, sem táplálkozni.  Texas déli csúcsánál, egy South Padre nevű szigeten rengeteg tengeri teknős él, itt található a Sea Turtle Inc. szervezet is, akik már korábban is mentettek a hideg hatásának kitett teknősöket. Azonban a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb, mint bármikor volt, így a szervezet önkénteseket toborzott , hogy minél több teknőst biztonságba tudjanak helyezni.  Pár nap alatt több mint 3500 teknőst sikerült elszállítani a város kongresszusi központjába, ahol medencékben melegítették őket fel.  A közösségi médiát elárasztották az önkéntesek fotói, ahogy autóik megteltek a teknősökkel.

My mom is retired, & she spends her winters volunteering at a sea turtle rescue center in south Texas. The cold snap is stunning the local turtles & they’re doing a lot of rescues. She sent me this photo today of the back of her Subaru. It’s *literally* turtles all the way down. pic.twitter.com/xaDRNjLDoQ

— Lara (@lara_hand) February 15, 2021

Továbbra sincs áram

A helyzet azonban egyáltalán nem oldódott meg, hiszen továbbra sincs áram, amivel a medencéket fűteni lehetne. A Sea Turtle Inc. központjában lévő fűthető tartályok sem üzemelnek.  Amennyiben nem áll helyre záros határidőn belül az áramellátás, a mentési akció valószínűleg hiábavaló lesz, hiszen nem fogják tudni őket megfelelő hőmérsékleten tartani.

Kritikus a helyzet

A térségben lévő állatmenhelyeken és parkokban is kritikus a helyzet, a hidegre érzékeny állatok elhelyezése óriási kihívás az állatmentéssel foglalkozó szervezetek számára.  Több helyről jelentették már kutyák, csimpánzok és majmok halálát is valamint sok trópusi madár sem élte túl az extrém hideget.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/SeaTurtleInc, Twitter, Ecowatch

A világjárvány ideje alatt Mexikó sűrűn látogatott turista helyein, csodálatos tengerpartjain is megcsappant az emberi jelenlét. Ez azonban kimondottan jó hatással volt a természetre, ebben az évben rekord mennyiségű tengeri teknős költött a partokon. A turisták eltűnése mellett azonban a helyi természetvédők is rengeteget tettek azért, hogy ilyen sok kis teknős születhessen.

Az ismert fészkelő helyen általában 500-1000 teknős születik és kezdi meg felnőtt életét, ha sikerül eljutnia a homokos partról a vízbe. Ezt a folyamatot felügyelik minden évben helyi állatvédő csoportok, hogy a turisták ne zavarhassák meg a kis teknősök útját. Idén azonban a megszokottnál jóval több teknőst sikerült a vízbe segíteni, több mint 2250 olajzöld fattyúteknős kelt ki a gondosan lerakott tojásokból.  A helyiek elmondása szerint, még soha nem volt példa ilyen nagy populáció születésére.

Különös fészkelési szokások

A világjárvány okozta veszteségekre a természet csodája nyújt némi enyhülést a helyi közösségek számára. A kevés turista és lecsökkent hajóforgalom gazdaságilag igazi csapás az országnak, de a természet új életre kelt. Az olajzöld fattyúteknős (olive ridley) az egyik leggyakoribb tengeri teknősfaj, fészkelő helyeik csökkenése miatt azonban különösen veszélyeztetettnek számít.

A faj populációja az elmúlt évtizedekben 30-50 százalékkal csökkent.  Különösen a Mexikó partjainál élő és fészkelő rajok száma csappant meg drámaian. Ezek a teknősök ugyanis sajátos fészkelési szokással rendelkeznek. A nőstények általában ugyanarra a partszakaszra térnek vissza tojást rakni, ahol ők is kikeltek. Ez azt jelenti, hogy egy adott fészekrakó hely pusztulása drámai hatással lehet az egész populációra.  Ezen kívül az orvvadászok és a halászati tevékenység is közrejátszott egyedszámuk csökkenésében. Az elmúlt hónapokban azonban szinte zavartalanul élhettek ezek a csodálatos tengeri állatok és szaporodásuk, fejlődésük is virágzásnak indult.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org

Mexikó legészakibb és legnyugatibb tagállama Baja Californa, más néven Alsó-Kalifornia, melynek partjainál rejtélyes körülmények között több mint 350 tengeri teknős tetemére bukkantak. Nem sokkal korábban pedig ugyanazon a területen a hatóságok 137 oroszlánfókát találtak holtan. Egészen döbbenetes és szomorú látvány, ahogy az elpusztult teknősök a víz felszínén lebegnek.

Az elhullott állatokat a hatóságok rögzítették, hiszen ezen a területen komoly halászati szabályozás  van életben. Az előírás szerint, ha az elhullott teknősök száma meghaladja egy évben a 90 példányt,  akkor az év hátralévő részében az összes halászati tevékenységet fel kell függeszteni.

Nem teljesen szokatlan ez a halálozás

Ezen a területen sajnos nem szokatlan, hogy nagyobb számban hullanak el tengeri állatok. A World Animal News jelentése szerint tavaly óta 331 álcserepesteknős, 10 delfin, 15 oroszlánfóka, 131 közönséges levesteknős, 18 olajzöld fattyúteknős és 6 bálna pusztult el ugyanezen a környéken.  Egy másik szervezet, a Plataforma Nacional de Transparencia (Nemzeti Átláthatósági Platform) szerint 2018-ban további 459 álcserepesteknőst, 97 fekete teknőst is találtak holtan.

Hiába van rendelet, ha nem tartják be

A halászati tevékenység leállítására azonban még nem került sor. A környezetvédelmi hatóságok nem hajtják végre az alkalmazandó szabályt, a környezetvédők és civil szervezetek pedig aggódnak és tiltakoznak.  Szerintük a kormánynak kell foglalkoznia az esettel, mert a környezetvédelmi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és költségvetéssel egy ilyen művelet végrehajtásához. A tengeri teknősök száma pedig mindeközben riasztóan fogy.

A legtöbb kárt a halászhálók okozzák

A Center for Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Központja) szerint a legtöbb halálesetet és kárt a halászhálók és hátramaradt tengeri halászati eszközök okozzák. Sajnos ez a probléma nem csak Mexikó partjainál áll fenn, a világ számos táján ugyanez a tendencia észlelhető. Ezek az eszközök egyes felmérések szerint nagyobb kárt okoznak az állományban, mint maga a halászati tevékenység. Erről korábban ITT írtunk.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: TheAnimalRescueSite

Fotó: pexels.com

A tengeri teknősöket India Odisha államában is hasonló veszély fenyegeti azóta, mióta tojásaik ínyencségnek számítanak a helyi lakosok és a turisták körében. Számuk rohamosan csökken, egyre kevesebb kis teknős jut el odáig, hogy egyáltalán megszülessen. A helybéli halászok azonban felismerték, hogy a teknősök mennyire fontosak az ökoszisztémának és hogy komoly problémát jelentene a kihalásuk. Ezért összefogtak és egy mozgalmat indítottak, mely a tojások megvédését tűzte ki célul.

A tojások két hónapot töltenek a tengerparti homokban

Az Indiai-óceán több partszakaszán is fészkelnek tengeri teknősök. Odisha partja is fontos fészkelőhely számukra. Minden évben január és április között a nőstények visszatérnek három strandra (Gahirmatha, Devi és Rushikulya), hogy lerakják tojásaikat. Nagyjából két hónap elteltével pedig a kis teknősök elkezdenek kikelni a homokból és elindulnak a tenger felé. Születésük és első lépéseik óriási turista szenzációnak számítanak, sokan utaznak ide azért, hogy lássák a tengeri teknősök születését. 

Más veszély is fenyegeti őket 

A tengeri teknősöket a halászat is fenyegeti. Rengeteg nőstény teknős pusztul el a halászat miatt, annak ellenére, hogy a törvény által védett fajok közé tartoznak. Nem halásznak rájuk, de főként fészkelés idején sok nőstény tartózkodik a part menti vizeken és sokuk találkozik a halászok hálójával. Belegabalyodnak, nem tudnak kiszabadulni és megfulladnak. 2007 és 2010 között egyes becslések szerint 10 000 teknős pusztul el így.

Halászati tilalom fészkelés idején

A kormány, természetvédők kérésének megfelelően betiltotta a halászati tevékenységet fészkelés idején a partok mentén. A hatékony védelemhez azonban szükség van a helyi halászok összefogására is.  Az indiaiak soha nem bántanák direkt a teknősöket, hiszen őket Lord Vishnu (hindu istenség) avatarának tartják. De tojásaikat összeszedték, megették vagy eladták. Egy felvilágosító kampány után azonban a helyi közösség felhagyott ezzel a szokással és különös figyelemmel kezdték el védeni a tojásokat, a fészkelő helyeket és a kis teknősöket. Ma már arra is ügyelnek, hogy ragadozók se férjenek hozzá a tojásokhoz és a lehető legtöbb teknős jusson el a tengerig.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/fotó: sustainability-times.com