Saját KB bal
Saját KB jobb

“Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?”

Marc Bekoff a Psychology Today c. folyóiratban megjelent cikke

 

Marc Bekoff cikke eredetileg a Psychology Today folyóiratban 2021. január 26-án jelent meg What Do All These Dog Studies Really Mean? (Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?) címen.


bekoff
Marc Bekoff – Forrás: wikipedia commons.

Marc Bekoff a Coloradói Egyetem professzora, etológus, biológus. Dr. Jane Goodall-lal együtt az Ethologists for the Ethical Treatment of Animals (Etológusok az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért) alapítója. A kutyák viselkedéséről és a kutyák és az emberek evolúciójáról számos cikke, értekezése jelent meg. Könyvei a témában: Canine Confidential: Why Dogs Do What They Do; The Emotional Lives of Animals: A Leading Scientist Explores Animal Joy, Sorrow, and Empathy and Why They Matter. Az alábbi cikke eredetileg a Psychology Today folyóiratban 2021. január 26-án jelent meg.


A kutyákról egyre több tanulmány készül. Nyilvánvalóan, számos – hiteles és kevésbé hiteles forrásból – rengeteget tanulhatunk az otthonainkban és szabadon elő kutyák kognitív, érzelmi és morális életéről.

A címben szereplő kérdést az egyik végzős tanítványom tette fel. Arra kért, hogy értelmezzek jó pár, az elmúlt 5-10 évben megjelent kutatási beszámolót, különös tekintettel azokra, amelyek hasonló jelenséget vizsgáltak, ám különböző eredményekkel.

Röviden azt válaszoltam, hogy rengeteg remek kutatás létezik, de a túlzó általánosításokkal jobb lenne vigyázni.

Most szeretném bővebben kifejteni, hogy éveken át, a háziasított kutyákon és vadon élő rokonaikon végzett számos vizsgálat tükrében miért jutottam erre a következtetésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy a megállapításaim nem azt jelentik, hogy a tudományosság rossz, vagy szükségszerűen megkérdőjelezhető, – általánosságban a kutyák kutatása tudományosan alapos, de egyes vizsgálatok szigorúbbak, mint mások – inkább azt, hogy nem létezik egy “univerzális kutya”. Nem beszélhetünk “A” kutyáról vagy egyetlen egységes kutya elméről, és nagyon jó oka van annak, hogy a egyes kutyás tanulmányok eredményei miért mutatnak egymással nem konzisztens eredményeket. Még azok is, amelyeket szabadon élő kutyákon végeztek.

Arra is kitértünk, hogy a kutyás kutatások széles rétegekhez szólnak. Olvassák olyanok, akiket csak érdekelnek a kutyák: gazdik, akik együtt élnek velük. Aztán kutatók, akik vizsgálják őket és végül olyanok is, akik arra vállalkoztak, hogy megtanítják őket az emberek által uralt világban élni.

bekoff kutatásDe miért is különböznek az eredmények, amikor látszólag egyezniük kellene?

Azt hiszem, a kutatóknak egyfajta figyelmeztetéssel kellene ellátni a kutatási papírjaikat: “A jelen eredmények az adott körülmények között vizsgált kutyákra vonatkoznak, ezért a különböző tanulmányok között eltérések előfordulhatnak”.

A különböző kutyákat különböző körülmények között, különböző helyszíneken és különböző módszerekkel vizsgálják. Ezért két kutatás eredményeinek összehasonlítása nehézségekbe ütközhet.

Ráadásul, a laboratóriumokban valaha megfigyelt összes kutya csak egy picike százalékát teszi ki annak a körülbelül egy milliárd kutyának, akik a Földet lakják. Néhány tanulmány sajnos megszenvedi a túl kis minta hátrányait, amelynek következtében az egyes kutyákra túl nagy figyelem összpontosul. Ez persze nem “halálos ítélet”, csak annyit tesz, hogy ezeket a korlátosságoknak jobb, ha tudomásul vesszük.

A kutyák különböznek egymástól, ahogy az emberek és a kutya-ember kapcsolatok is mind eltérőek, csak úgy, mint a kutatási körülmények.

Az évek során lehetőségem nyílt részt venni számos kutatás elvégzésében, ahol laboratóriumokban és kutyafuttatókon figyeltünk meg kutyákat, de kóbor vagy csak estére hazajáró kutyákat is vizsgáltunk. A következőkben szeretnék megosztani pár történetet, amelyek segíthetnek szemléltetni, mi okozhatja a különböző helyszíneken végzett vizsgálatok eredményeiben a különbségeket. Illetve, hogy vajon ugyanaz a kutya miért viselkedik néha máshogy. Ezek a változók abban az esetben is fontosak, ha egy kutyának a “megfelelő” viselkedést próbáljuk megtanítani.

Példák

Egy vizsgálat során a váróban ücsörögtem, amikor a tesztre váró kutya gazdija beszélgetni kezdett velem. Lois megkérdezte, miért vagyok ott, mire mondtam, hogy a kutatókat látogatom meg és előadást fogok nekik tartani. Erre megosztotta velem, hogy bár a kutyája, Riley, már rutinos az ilyenfajta vizsgálatokban, ma mégis úgy érzi, hogy “feszült” és “stresszel”, mert kimaradt a napi 5 km-es futás. Lois is rosszkedvűnek tűnt, és tudjuk, hogy a kutyák fogékonyak a gazdáik érzéseire. Kiderült, hogy Riley “nem volt a topon” aznap. Teljesítménye elmaradt a megszokottól és alig várta már, hogy elhagyhassa a labort – csak a futáson járt az esze.

Egy másik esetben, Curtis, aki “imádott vizsgálatra jönni és odabújni”, egyenesen undok módon viselkedett. A gazdája, Emanuel, elmondta, hogy Curtis egész éjszaka csak forgolódott álmában, mert előző nap összekapott a barátjával, Ermával. Curtis, aki általában egyenesen besétált a laborba, és alig várta, hogy leteszteljék, most erőteljes unszolásra sem igen akart részt venni az ismerős vizsgálatokon. Azokban a feladatokban, amelyekben korábban “megszégyenítette Einsteint is”, most elbukott. Emanuel elmesélte a kutatóknak, hogy mi bántja Curtis-t és azok megígérték, hogy számításba veszik az eredmények kiértékelése során. Remélem, megtették.

bekoff kutatásMég egy elgondolkodtató példa: egy vizsgálat megfigyelése közben Marvin, egy gazdi, megosztotta velem, hogy elfoglalt volt aznap, és ezért a szokásosnál három órával később etette III. Vilmos nevű kutyáját. Azon aggódott, hogy a teszten, amelyben étellel jutalmazták a kutyákat, vajon hogyan fog így III. Vilmos teljesíteni. A vizsgálatot végül inkább egy másik napra halasztották.

Végül, egyszer egy kutyafuttatóban végzett vizsgálatot figyeltem. A kutatók szerintem egy kissé túlságosan beleavatkoztak a kutyák viselkedésébe.

Játékra biztatták a kutyákat, akik nem akartak játszani, és leállították a “durva” játékot. Aznap, ki tudja, miért, a kutyák inkább csak szaglásztak egymás mellett. Amikor a kelletlen kutyákat játékra bírták, – a gazdik elmondása szerint – máshogy játszottak, mint ahogy szoktak, és kevésbé tartották magukat az udvariassági szabályokhoz.

Pár nappal később hallottam, hogy a kutyák feszültebbek voltak, mivel új kutya érkezett aznap a parkba. Remélem, hogy a kutatás során feljegyezték ezeket a különbségeket, hiszen mindez hasznos adat arra vonatkozóan, hogy miben különbözik, ha a kutyák akarnak játszani és ha kényszerítik őket erre.

Az eltérés nem zaj, hanem fontos információ

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek és más tanulmányok nem hasznosak, vagy nem tanulhatunk belőlük a kutyákról vagy arról, hogy hogyan tegyük jobbá az életüket. Inkább csak arra szeretnék rávilágítani, hogy igenis meglehet az oka, ha egy kutya azonos helyzetben másképp viselkedik, és talán óvatosabban kellene bánnunk a kutyák képességeire vonatkozó konklúziókkal. Ne vonjunk le elhamarkodott döntést arról, hogy mire képesek vagy nem képesek, mit tudnak vagy nem tudnak illetve mit tanulhatnak vagy nem tanulhatnak meg a kutyák.

Abban is épp elég biztos vagyok, hogy a kutatás során a résztvevők lelkiismeretesen betartják az előírásokat. De lényegében, fontos, hogy számítsunk az eltérésre, és ne hagyjuk figyelmen kívül. Amikor ugyanis összefüggésekre bukkanunk a különböző kutyák eltérő körülmények között történő vizsgálata során, akkor az adatok fényt deríthetnek a kutyák viselkedésének, értelmének és érzelmeinek összefüggéseire.


Forrás: Psychology Today; Fordította: Szalay Adél; Képek: pexels.com; wikipedia: By Michael Noonan – https://vimeo.com/303165842, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=89380421.
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...