
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>óceán - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</title>
	<atom:link href="https://kutyabarat.hu/cimke/ocean/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://kutyabarat.hu/cimke/ocean/</link>
	<description>Kutyás és kutyabarát szállások, éttermek, kávézók, munkahelyek, üzletek és kutyás cikkek, rendezvények, programok. Minden, ami kutya és kutyabarát hely.</description>
	<lastBuildDate>Mon, 17 Nov 2025 14:09:20 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0</generator>
	<item>
		<title>Cápaharapást túlélt kutató: „A tengernek szüksége van a ragadozóira”</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kornyezetvedelem_2/135548/capaharapast_tulelt_kutato_a_tengernek_szuksege_van_a_ragadozoira/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 17 Nov 2025 14:09:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[cápa]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=135548</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1080" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/kris-mikael-krister-qSR0KbeNbtk-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" fetchpriority="high" /></div>
<p>Mauricio Hoyos tengerbiológus évtizedek óta tanulmányozza a cápákat, és munkája során számtalanszor került közel ezekhez a lenyűgöző állatokhoz. Legutóbbi találkozása [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kornyezetvedelem_2/135548/capaharapast_tulelt_kutato_a_tengernek_szuksege_van_a_ragadozoira/">Cápaharapást túlélt kutató: „A tengernek szüksége van a ragadozóira”</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1080" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/kris-mikael-krister-qSR0KbeNbtk-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" /></div><p data-start="166" data-end="602">Mauricio Hoyos tengerbiológus évtizedek óta tanulmányozza a<a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/119869/mexiko_veget_vetett_a_capaketrec_turizmusnak/" target="_blank" rel="noopener"> cápákat,</a> és munkája során számtalanszor került közel ezekhez a lenyűgöző állatokhoz. Legutóbbi találkozása azonban kis híján az életébe került: egy tízlábas galápagosi cápa a Costa Rica melletti Cocos-szigetnél végzett jelölés közben hirtelen a fejébe és az arcába mart. A cápa azonnal elengedte, ő pedig mély hegekkel, de még mélyebb tisztelettel folytatta tovább a kutatást.</p>
<h4 data-start="604" data-end="652">A kutató szerint a támadás félreértés volt</h4>
<p data-start="653" data-end="1030">A BBC News Mundo beszámolója szerint Hoyos nem agressziónak, hanem egy pillanatnyi zavarnak gondolja a harapást. A cápa számára fenyegető helyzet alakult ki, és gyorsan reagált – ahogy egy kutya is odakaphat, ha túl közel kerül valaki. „Ez a nőstény megkímélte az életemet” – mondta. A sérülés számára nem a természet veszélyességét, hanem annak törékeny egyensúlyát idézi fel. Hoyos története szembemegy azzal a sok évtizedes félelemmel, amely a cápákat övezi. A filmek és a szenzációhajhász hírek gyakran mutatják be őket szörnyetegként, miközben a valóságban nélkülözhetetlen szereplői a tengeri ökoszisztémáknak.</p>
<p data-start="1325" data-end="1751">A tudományos kutatások egyértelművé tették: ha eltűnnek a csúcsragadozók, az egész rendszer felborul. A cápák szabályozzák a zsákmányállatok számát, ezzel megelőzik a túllegelést és a korallzátonyok pusztulását. Ahol kevesebb a cápa, ott gyorsan megnő a kisebb ragadozók populációja, ami hosszú távon súlyos károkat okoz az élővilágban – és végső soron az emberi közösségekben is, amelyek a tengeri erőforrásokra támaszkodnak.</p>
<h4 data-start="1753" data-end="1816">Visszatért a vízbe – és reméli, újra találkozik a cápával</h4>
<p data-start="1817" data-end="2091">Hoyos már újra folytatja a munkát, és abban is bízik, hogy egyszer visszatérhet ahhoz a nőstényhez, amely megsebesítette. Úgy érzi, az állat fontos része annak a hálózatnak, amely a tenger egészségét fenntartja. Üzenete egyértelmű: a cápák nem szörnyek, hanem a tenger őrei.</p>
<p data-start="2093" data-end="2406" data-is-last-node="" data-is-only-node="">A kutató szerint a védelem ott kezdődik, hogy másképp tekintünk rájuk. A tengerek megóvását mindenki segítheti: az <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/122244/miert_jo_hogy_egyre_tobb_capa_van_az_oceanokban/" target="_blank" rel="noopener">óceánvédelmi</a> szervezetek támogatásával, felelős fogyasztással és azzal, hogy nem erősítjük a cápákról szóló tévhiteket. A tenger „kék szíve” csak akkor marad dobogó, ha vigyázunk azokra, akik őrzik.</p>
<p data-start="2093" data-end="2406" data-is-last-node="" data-is-only-node="">Bohata Krisztina</p>
<p data-start="2093" data-end="2406" data-is-last-node="" data-is-only-node="">(Forrás: <a href="https://www.onegreenplanet.org/" target="_blank" rel="noopener">onegreenplane<span style="text-transform: initial;">t</span></a></p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kornyezetvedelem_2/135548/capaharapast_tulelt_kutato_a_tengernek_szuksege_van_a_ragadozoira/">Cápaharapást túlélt kutató: „A tengernek szüksége van a ragadozóira”</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kisebb csoda az Atlanti-óceánon: növekszik az északi simabálna populáció</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/allatvedelem/135313/kisebb_csoda_az_atlanti_oceanon_novekszik_az_eszaki_simabalna_populacio/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 03 Nov 2025 15:53:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[bálna]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=135313</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1438" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/jonathan-xu-PQZHHkXN18Y-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" /></div>
<p>Az egyik legritkább bálnafaj, az északi simabálna (North Atlantic right whale) állománya ismét kis mértékben nőtt – derül ki a [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/135313/kisebb_csoda_az_atlanti_oceanon_novekszik_az_eszaki_simabalna_populacio/">Kisebb csoda az Atlanti-óceánon: növekszik az északi simabálna populáció</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1438" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/jonathan-xu-PQZHHkXN18Y-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" /></div><p data-start="247" data-end="680">Az egyik legritkább <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/127848/hajoutkozes_aldozata_lett_egy_balna_kaliforniaban/" target="_blank" rel="noopener">bálnafaj,</a> az északi simabálna (North Atlantic right whale) állománya ismét kis mértékben nőtt – derül ki a North Atlantic Right Whale Consortium friss jelentéséből. A becslések szerint jelenleg 384 példány él, ami nyolccal több, mint tavaly. Az elmúlt négy évben a faj populációja több mint 7 százalékkal emelkedett a 2020-as adatokhoz képest.</p>
<p data-start="682" data-end="1010">A hír azért is különösen biztató, mert 2010 és 2020 között a bálnák száma mintegy 25 százalékkal csökkent, főként a hajóütközések és a halászeszközökbe való belegabalyodás miatt. Philip Hamilton, a New England Aquarium kutatója szerint ez a mostani növekedés annak a jele, hogy a védelmi intézkedések működnek.</p>
<h4 data-start="1012" data-end="1376">Védelem Kanadától az Atlanti-óceánig</h4>
<p data-start="1012" data-end="1376">Hamilton kiemelte, hogy Kanada új szabályozásai – amelyek célja, hogy a bálnákat biztonságban tartsák a Szent Lőrinc-öböl területén – különösen fontos szerepet játszanak a faj védelmében. <em>„Ha ezt a mérsékelt növekedést évről évre fenn tudjuk tartani, az valódi populációnövekedéshez vezethet”</em> – mondta a kutató.</p>
<p data-start="1378" data-end="1612">A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a bálnák továbbra is komoly veszélyben vannak. A <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/122182/vilagszerte_rekordmagas_az_oceanok_homerseklete/" target="_blank" rel="noopener">melegedő óceán</a> miatt táplálékkeresés közben elhagyják a védett területeket, ami növeli a sérülések és elhullások kockázatát.</p>
<h4 data-start="1614" data-end="1905">Tizenegy borjú született</h4>
<p data-start="1614" data-end="1905">A szaporulat továbbra is alacsony, de vannak pozitív jelek. Idén négy nőstény szült először, és néhány tapasztalt anya rövidebb időn belül ismét ellést produkált. Összesen 11 borjú született, ami kevesebb a vártnál, de a kutatók szerint ez is bíztató. Heather Pettis, a fajmegőrzési program vezetője elmondta: <em>„A populáció kis mértékű növekedése, a halálesetek hiánya és a korábbi éveknél kevesebb sérülés óvatos optimizmusra ad okot. Ez a populáció már többször is képes volt hirtelen fordulatra.”</em></p>
<h4 data-start="2161" data-end="2507">A túlélés kulcsa a védelem</h4>
<p data-start="2161" data-end="2507">Az északi simabálnákat egykor a kihalás szélére vadászták a kereskedelmi <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/105556/ot_sokkolo_teny_a_balnavadaszatrol/" target="_blank" rel="noopener">bálnavadászat</a> idején, de már évtizedek óta szövetségi védelem alatt állnak. A bálnák minden évben Florida és Georgia partjainál hozzák világra borjaikat, majd északra, Új-Anglia és Kanada térségébe vándorolnak táplálékért.</p>
<p data-start="2509" data-end="2890" data-is-last-node="" data-is-only-node="">A környezetvédők szerint azonban a jelenlegi intézkedések nem elegendőek. Gib Brogan, az Oceana kampányigazgatója figyelmeztetett: <em>„A tengeri emlősök védelméről szóló törvény gyengítése tovább növeli ennek a törékeny populációnak a kockázatát. A Kongresszusnak meg kell erősítenie, nem pedig aláásnia azokat a programokat, amelyek esélyt adnak az északi simabálnák túlélésére.”</em></p>
<p data-start="2509" data-end="2890" data-is-last-node="" data-is-only-node="">Bohata Krisztina</p>
<p data-start="2509" data-end="2890" data-is-last-node="" data-is-only-node="">(Kutyabarát.hu)</p>
<p data-start="2509" data-end="2890" data-is-last-node="" data-is-only-node="">Forrás: <a href="https://www.theguardian.com/" target="_blank" rel="noopener">TheGuardian</a></p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/135313/kisebb_csoda_az_atlanti_oceanon_novekszik_az_eszaki_simabalna_populacio/">Kisebb csoda az Atlanti-óceánon: növekszik az északi simabálna populáció</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A mélytengerek 99,999%-át még soha nem látta emberi szem</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/132225/a_melytengerek_99999_at_meg_soha_nem_latta_emberi_szem/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 08 May 2025 07:59:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[tenger]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=132225</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1280" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/05/ned-daniels-dr_9oxbVnuc-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" /></div>
<p>Bár már embereket küldtünk a Holdra, és távoli bolygók felszínét is feltérképeztük, a saját bolygónk legnagyobb és legrejtélyesebb részéről – [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/132225/a_melytengerek_99999_at_meg_soha_nem_latta_emberi_szem/">A mélytengerek 99,999%-át még soha nem látta emberi szem</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1280" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/05/ned-daniels-dr_9oxbVnuc-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" /></div><p class="" data-start="406" data-end="1080">Bár már embereket küldtünk a Holdra, és távoli bolygók felszínét is feltérképeztük, a saját bolygónk legnagyobb és legrejtélyesebb részéről – a mélytengerről – alig tudunk valamit. Egy friss kutatás szerint az óceánfenék mély, sötét területeinek 99,999%-át még soha nem látta emberi szem, vagy akár csak kamera sem. Ez azt jelenti, hogy az <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/126491/muanyagevo_gombara_bukkantak_a_csendes_oceani_szemetszigeten/" target="_blank" rel="noopener">óceán</a> mélyének csupán töredéke – egy amerikai államnyi terület, például Rhode Island mérete – az, amit valóban ismerünk. Pedig ez a világ, ahol különös élőlények élnek, nemcsak különlegességei miatt érdekes, hanem mert alapvető hatással van a Föld <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/129111/az_idos_allatok_bolcsessege_nelkulozhetetlen_az_okoszisztemaban/" target="_blank" rel="noopener">ökoszisztémájára</a> és az emberiség jövőjére is.</p>
<h4 data-start="1087" data-end="1143">A mélytenger: a bolygó legnagyobb ismeretlenje</h4>
<p class="" data-start="1144" data-end="2018">Katy Croff Bell  közel huszonöt éve foglalkozik mélytengeri felfedezésekkel. Munkatársaival kutatást indított, hogy kiderítsék, vajon mekkora részét ismerjük a mélytengereknek?  A tudóscsapat több mint 43 000 különféle merülési adatot gyűjtött össze 1958 óta, beleértve robotikus járműveket, ember által vezetett tengeralattjárókat és egyszerű leszálló egységeket. Ezek túlnyomó többsége azonban csupán néhány ország partvidékéhez – főként az <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/131675/oriasi_kutyaviadal_halozatot_lepleztek_le_az_egyesult_allamokban/" target="_blank" rel="noopener">Egyesült Államokhoz</a>, Japánhoz és Új-Zélandhoz – közeli térségekre korlátozódott. Így a világ óceánjainak jelentős része, köztük például az Indiai-óceán, gyakorlatilag fehér foltnak számít a térképen. Ez a föld alatti, sötét világ jelenleg szinte teljesen kívül esik a globális tudományos fókuszon, noha hatása messze túlmutat a víz alatti világon.</p>
<h4 data-start="2025" data-end="2100">Láthatatlan mélységek, amelyek befolyásolják a felszíni életet is</h4>
<p class="" data-start="2101" data-end="3020">Sokan hajlamosak úgy tekinteni a mélytengerre, mint egy távoli, érdektelen világra – holott az ott zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják a felszíni élővilágot, sőt, az emberi társadalmakat is. Az óceán mélyében húzódó áramlatok oxigént és létfontosságú tápanyagokat hoznak fel a felszínre, fenntartva ezzel a tengeri ökoszisztémák működését. Emellett a mélytenger különleges élőhelyei – például hidrotermális kürtők, lúgos szellőzések vagy hideg szivárgások – teljesen más típusú életformáknak adnak otthont, mint amit a felszíni vizekben megszoktunk. Az 1970-es években felfedezett mikroorganizmusok, amelyek a napsütés helyett kémiai reakciókból nyerik energiájukat, forradalmasították a biológia tudományát, és bebizonyították, hogy az élet a Nap jelenléte nélkül is kialakulhat. Ezek a felfedezések nemcsak tudományos kuriózumok, hanem alapvető kérdéseket vetnek fel az élet eredetéről – akár más bolygókon is.</p>
<h4 data-start="3027" data-end="3081">Új irányok és lehetőségek az óceánkutatásban</h4>
<p class="" data-start="3082" data-end="3868">A kutatás jövője azonban nemcsak a technikai fejlődésen, hanem a hozzáférhetőségen is múlik. Jon Copley brit tengeri biológus szerint, ha valóban előre akarunk lépni a mélytenger feltérképezésében, akkor nem szuperjachtokkal és drága expedíciókkal kell versenyezni, hanem olcsó, hatékony, globálisan elérhető technológiák fejlesztését kell támogatni. Ez lehetővé tenné, hogy a világ minden tájáról érkező kutatók részt vehessenek a felfedezésben, és ne csak néhány gazdagabb ország alakítsa a tudásunkat az óceánról. Ráadásul, mint Copley hangsúlyozza, a már feltárt területek ismételt meglátogatása is fontos: csak így derülhet fény arra, hogyan változnak az élőhelyek idővel, és milyen hosszú távú hatásokkal kell számolnunk a klímaváltozás vagy az emberi tevékenységek következtében.</p>
<p data-start="3082" data-end="3868">Bohata Krisztina</p>
<p data-start="3082" data-end="3868">(Kutyabarát.hu)</p>
<p data-start="3082" data-end="3868">Forrás: <a href="https://www.npr.org/" target="_blank" rel="noopener">NPR</a></p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/132225/a_melytengerek_99999_at_meg_soha_nem_latta_emberi_szem/">A mélytengerek 99,999%-át még soha nem látta emberi szem</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Ezért érzékelik a bálnák tápláléknak a műanyagot</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/allatvedelem/128450/ezert_erzekelik_a_balnak_taplaleknak_a_muanyagot/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 28 Oct 2024 07:01:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[bálna]]></category>
		<category><![CDATA[műanyagszennyezés]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=128450</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1440" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2024/10/naja-bertolt-jensen-BJUoZu0mpt0-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="A mélytengeri környezetben, ahol a napfény nem éri el a vizeket, a bálnák főként a hangokra hagyatkoznak a táplálékszerzés során." decoding="async" loading="lazy" /></div>
<p>Új kutatások szerint azonban ezek az óceán mélyére merülő bálnák gyakran tévedésből fogyasztanak műanyaghulladékot  természetes táplálékuk helyett. Ezek a tárgyak ugyanis [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/128450/ezert_erzekelik_a_balnak_taplaleknak_a_muanyagot/">Ezért érzékelik a bálnák tápláléknak a műanyagot</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1440" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2024/10/naja-bertolt-jensen-BJUoZu0mpt0-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="A mélytengeri környezetben, ahol a napfény nem éri el a vizeket, a bálnák főként a hangokra hagyatkoznak a táplálékszerzés során." decoding="async" loading="lazy" /></div><p>Új kutatások szerint azonban ezek az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/122182/vilagszerte_rekordmagas_az_oceanok_homerseklete/" target="_blank" rel="noopener">óceán</a> mélyére merülő bálnák gyakran tévedésből <span style="text-transform: initial;">fogyasztanak </span><span style="text-transform: initial;">műanyaghulladékot  természetes táplálékuk helyett. Ezek a tárgyak ugyanis hasonló visszhangot adnak, mint zsákmányuk, például a tintahal. A Duke Egyetem kutatója, Greg Merrill által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a műanyag tárgyak, például a lufik és a műanyag zacskók olyan hangjeleket bocsátanak ki, amelyek megtévesztik ezeket a tengeri emlősöket, és így műanyagot vesznek fel táplálék helyett. Az eredményeket a </span><em style="text-transform: initial;">Marine Pollution Bulletin</em><span style="text-transform: initial;"> című tudományos folyóiratban publikálták.</span></p>
<p>Merrill magyarázata szerint a műanyagok akusztikai visszhangja nagyon hasonló a zsákmányéhoz. Ezért válhatnak a bálnák számára ételhez hasonlóvá. A kutatás minden műanyagfajtát megvizsgált, és kiderült, hogy hangjelzéseik nagyrészt megegyeznek vagy akár meg is haladják a bálnák zsákmányának visszhangját, ami súlyosbítja az óceánokban található <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/127117/muanyagszennyezes_miatt_halnak_meg_a_szamarak_kenyaban/" target="_blank" rel="noopener">műanyagszennyezés</a> problémáját.</p>
<h4 style="text-transform: none;">A kutatás módszere</h4>
<h4><span style="color: #4a4a4a; font-family: 'Open Sans', sans-serif; font-size: 15px; text-transform: initial;">A kutatók gyakorlati megközelítést alkalmaztak: a helyi strandokról gyűjtöttek műanyag tárgyakat, például zacskókat és <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/115110/ezeket_az_allatokat_veszelyeztetik_legsulyosabban_a_lufik/" target="_blank" rel="noopener">lufikat,</a> majd azokat vízbe merítve, szonár frekvenciákkal tesztelték visszhangjukat, amelyeket a bálnák echolokációjához hasonlítottak. Az eredmények szerint a műanyag darabok, különösen a fóliák, hasonló visszhangot adnak, mint a bálnák természetes zsákmánya, például a tintahal. Az egyes műanyagok típusai, összetételük, alakjuk, méretük és elhasználódásuk mind befolyásolhatják a hangvisszaverődési mintákat.</span></h4>
<h4>A bálnák vadászatát megzavaró műanyagszennyezés</h4>
<p>A bálnák vadászat közben különleges hangjeleket, például kattogásokat és zümmögéseket bocsátanak ki egy, az orrnyílásuk közelében található szerkezetből. Ezeket a hangokat egy „melon” nevű, olajjal töltött szöveten keresztül küldik ki. A visszhangokat pedig az állkapcsukban lévő zsírban gazdag szerkezet fogadja, hogy az agyukba jutva jelezze a közelben lévő élelem jelenlétét. Az echolokációs technika évmilliók óta segíti a tengeri emlősök táplálékszerzését. A műanyagszennyezés növekedésével azonban ez a módszer egyre inkább veszélybe kerül.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: <a href="https://www.onegreenplanet.org/" target="_blank" rel="noopener">onegreenplanet</a></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/128450/ezert_erzekelik_a_balnak_taplaleknak_a_muanyagot/">Ezért érzékelik a bálnák tápláléknak a műanyagot</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Világszerte rekordmagas az óceánok hőmérséklete</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/122182/vilagszerte_rekordmagas_az_oceanok_homerseklete/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 07 Aug 2023 09:39:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[globális felmelegedés]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[üvegházhatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=122182</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1067" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-scaled.jpg 1067w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-300x225.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-1024x768.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-768x576.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-1536x1152.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1067px) 100vw, 1067px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/122182/vilagszerte_rekordmagas_az_oceanok_homerseklete/">Világszerte rekordmagas az óceánok hőmérséklete</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1067" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-scaled.jpg 1067w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-300x225.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-1024x768.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-768x576.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-1536x1152.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2023/08/hiroko-yoshii-9y7y26C-l4Y-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1067px) 100vw, 1067px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adatai szerint a globális felmelegedés miatt az óceánok felszíni hőmérséklete újabb csúcsot döntött. 2016-ban mértek legutóbb rekordot, ez pedig idén megdőlni látszik. Az óceánok hőmérséklete ugyanis elérte a 20,96 Celsius-fokot, mely jóval magasabb, mint amennyi ebben az időszakban szokott lenni. Az óceánok vízének nem augusztusban kellene a legmelegebbnek lenniük, hanem márciusban.</p>
<h6>Sok mindenre hatással van</h6>
<p>Az óceánok komoly szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában. Amellett, hogy elnyelik a hőt, a Föld oxigénkészletének felét állítják elő valamint fontos szerepet játszanak az időjárási jelenségekben is. Ha a víz melegebb az átlagnál, csökken a<a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/110553/az_orszag_mely_elerte_a_netto_zero_uveghazgaz_kibocsatast/" target="_blank" rel="noopener"> széndioxid-felvevő</a> képessége. Ezáltal jóval több olyan gáz marad a levegőben, mely további felmelegedést idéz elő. A meleg tengervíz ezen kívül megzavarja a halak és <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/121943/a_kek_balnak_hihetetlen_visszaterese_a_kaliforniai_vizekbe/" target="_blank" rel="noopener">bálnák</a> életét, akik emiatt hidegebb vizekbe költöznek. Ez pedig felborítja az egész élelmiszerláncot. A brit plymouthi Marine Lab, Matt Frost a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a szennyezéssel és a túlhalászással nagyobb stressznek tesszük ki az óceánokat, mint történelmünk során bármikor.</p>
<h6>Egyre több a tengeri hőhullám</h6>
<p>Tudósok szerint azért melegíti jobban a tengervizet az éghajlatváltozás, mert a kibocsátott üvegházhatású gázok nagy részét az óceánok nyelik el.  A 2016-os rekord idején teljes erővel tombolt az El Nino meteorológiai jelenség. Ezt a jelenséget a tengervíz felszínének felmelegedése idézi elő Dél-Amerika nyugati partjainál. Idén is elkezdődött az El Nino, de a 2016-os képest még gyengébb, így valószínűleg a következő hónapokban még magasabb óceánvíz átlaghőmérséklet várható.</p>
<p>Az idei tengervízi meleg rekordot több tengeri hőhullám előzte meg. Nagy-Britanniában, az Atlanti-óceán északi medencéjében, a Földközi-tengeren és a Mexikói-öbölben. Ezek a hőhullámok pedig olyan helyeken következtek be, ahol nem is számítottak rájuk a tudósok. A brit partoknál a víz hőmérséklete 3-5 fokkal meghaladta az átlagot júliusban a brit Meteorológiai Hivatal és az Európai Űrügynökség szerint. <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/115236/egy_floridai_rendorkapitanysag_ahol_32_segito_es_munkakutya_dolgozik/" target="_blank" rel="noopener">Floridában</a> pedig a normálisnak tekintett 23-31 Celsius-fokhoz képest 38,44 fokos volt az óceán vize. Ezt az adatot a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közölte.</p>
<p>A tengeri hőhullámok gyakorisága 1982 és 2016 között a kétszeresére nőttek és intenzívebbé váltak 1980-hoz képest az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: MTI, <a href="https://www.bbc.com/" target="_blank" rel="noopener">BBC </a></p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/122182/vilagszerte_rekordmagas_az_oceanok_homerseklete/">Világszerte rekordmagas az óceánok hőmérséklete</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Három delfint engedtek vissza az óceánba többéves fogság után</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/allatvedelem/117484/harom_delfint_engedtek_vissza_az_oceanba_tobbeves_fogsag_utan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 08 Sep 2022 15:31:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Bali]]></category>
		<category><![CDATA[delfin]]></category>
		<category><![CDATA[delfinárium]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[rehabilitáció]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=117484</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="640" height="427" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash.jpg 640w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash-300x200.jpg 300w" sizes="auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px" /></div>
<p>unspl</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/117484/harom_delfint_engedtek_vissza_az_oceanba_tobbeves_fogsag_utan/">Három delfint engedtek vissza az óceánba többéves fogság után</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="640" height="427" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash.jpg 640w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/09/tj-fitzsimmons-vQGwNgWl2Ew-unsplash-300x200.jpg 300w" sizes="auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px" /></div><p>unspl<div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Johhny, Rocky és Rambo egy utazó delfináriumban dolgoztok sok éven át, majd egy szállodakomplexum alkalmazásába kerültek. Mindkét helyen szűkös medencékben éltek, fagyasztott halon és folyamatos produkciókkal kellett szórakoztatniuk a nagyérdeműt. Miután az üdülőkomplexum bezárt, a három delfint sikerült megmentenie egy állatvédő szervezetnek.</p>
<p>Három év gyógyulás</p>
<p>A delfinek egy újabb <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83680/ezert_bojkottald_a_delfinariumokat_nyaralaskor/" target="_blank" rel="noopener">delfinárium</a> helyett szerencsére egy indonéziai delfin menhelyen kötöttek ki. Állatvédők kitartó munkájának köszönhetően az állatok nem kerültek további értékesítésre, hanem átadták őket a szervezetnek. Az elmúlt három évüket itt töltötték, gyógyulással, erejük visszanyerésével. A gondozók folyamatosan arra készítették fel őket, hogy egy napon majd visszaengedhetők legyenek az óceánba. Leromlott fizikai és mentális állapotuk ezt ugyanis azonnal nem tette lehetővé. A felkészítés során újra élő halak közé engedték őket, megtanultak vadászni és saját magukat ellátni friss élelemmel. Számos, nem várt problémával kellett azonban szembenézniük.</p>
<h6>Fogkorona</h6>
<p>A legidősebb delfin, Johhny például olyan mértékű fogkopással érkezett, hogy már nem volt képes élő halat enni. Ez a fogkopás az éveken át tartó fagyott halas táplálás törvényszerű következménye. Sajnos visszafordíthatatlan folyamat és csak egy módon lehetett orvosolni, mégpedig koronával. Johhny delfin fogára az orvosok koronát készítettek, mellyel sikeresen újra megtanult rágni és élő halakat enni.</p>
<h6>Kinyíltak a kapuk</h6>
<p>Végül elérkezett az idő, és a Balin található delfin rehabilitációs központ kapui múlt héten kinyíltak. A delfinek félve megnézték a nyílást és először nem nagyon akaródzott nekik kimenni a nyílt <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/113797/ismet_megdolt_az_oceanok_melegrekordja/" target="_blank" rel="noopener">óceánra.</a> Nagyjából egy óra múlva azonban már boldogan úsztak és ugráltak a nyílt vízen. Mielőtt azonban elindultak, még egyszer visszafordultak és körbejárták a területet, ahol elmúlt három évüket töltötték. Az egyik gondozó szerint így köszöntek el tőlük.  A három delfint most egy éven át GPS nyomkövetővel figyelik. Bármikor visszatérhetnek a menhelyre, de erre nem sok esélyt látnak a szakértők. Úgy vélik, hogy hamarosan csatlakoznak egy falkához, lehet hogy együtt maradnak, de az is elképzelhető, hogy külön utakon folytatják szabad életüket.</p>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_video_widget wpb_content_element vc_clearfix   vc_video-aspect-ratio-169 vc_video-el-width-100 vc_video-align-left" >
		<div class="wpb_wrapper">
			
			<div class="wpb_video_wrapper"><iframe loading="lazy" title="Rescued Dolphins Johnny, Rocky and Rambo- Free At Last!" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/Kqlw8me_ek4?wmode=transparent&amp;rel=0&amp;feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></div>
		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: <a href="https://www.onegreenplanet.org/" target="_blank" rel="noopener">onegreenplanet.org</a></p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/117484/harom_delfint_engedtek_vissza_az_oceanba_tobbeves_fogsag_utan/">Három delfint engedtek vissza az óceánba többéves fogság után</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tömegesen pusztulnak a kék pingvinek Új-Zélandon</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/allatvedelem/116485/tomegesen_pusztulnak_a_kek_pingvinek_uj_zelandon/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 29 Jun 2022 17:15:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[éghajlatváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[kék pingvin]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[pingvin]]></category>
		<category><![CDATA[Új-Zéland]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=116485</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="640" height="360" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash.jpg 640w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash-300x169.jpg 300w" sizes="auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/116485/tomegesen_pusztulnak_a_kek_pingvinek_uj_zelandon/">Tömegesen pusztulnak a kék pingvinek Új-Zélandon</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="640" height="360" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash.jpg 640w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/06/isaac-benhesed-k1WjC4cbEsg-unsplash-300x169.jpg 300w" sizes="auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>A kis pingvineket az ország természetvédelmi minisztériuma most a veszélyeztetett kategóriába sorolta, miután tömegesen kezdtek el pusztulni a partok mentén. Csak az elmúlt hónapban a Ninety Mile Beachen 183 halott pingvint, a Cable Baynél több mint 100, már bomlásnak induló tetemet fedeztek fel. Május végén, szintén a Ninety Mile Beachen 109 halott pingvint találtak, május közepén pedig negyvenet egy közeli partszakaszon.</p>
<h6>Egyelőre nem tudni az okát</h6>
<p>2022 május eleje óta több mint 500 halott pingvint mosott partra a víz. A minisztérium vezető kutatási tanácsadója, Graeme Taylor szerint pontos számot nem lehet tudni, mert néhányat az emberek fedeztek fel és temettek el. A madarak tetemeit megvizsgálták, elsősorban betegségeket, mérgeket kerestek szervezetükben.</p>
<p>Az vizsgálatok eredményei szerint azonban a pingvinek éhen haltak. Az összes vizsgált tetem súlyosan alultáplált volt. Normál esetben a súlyuk 800 és 1000 gramm között van, a halott pingvinek ennek nagyjából a felét nyomták. Nem volt rajtuk testzsír, izomzatuk elsorvadt. A kevés zsírréteg miatt hipotermiában is elpusztulhatnak, mert alámerüléskor nincs, ami meggátolja a szervezet kihülését.</p>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<blockquote class="twitter-tweet">
<p dir="ltr" lang="en">Hi <a href="https://twitter.com/docgovtnz?ref_src=twsrc%5Etfw">@docgovtnz</a>, 3 dead blue penguins on 90 mile beach today, about 12km north of <a href="https://twitter.com/hashtag/Ahipara?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw">#Ahipara</a>. All within a 100m stretch of each other. Run over by cars? Or victims of a certain fishing method? <a href="https://twitter.com/hashtag/NewZealand?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw">#NewZealand</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/Aotearoa?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw">#Aotearoa</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/Wildlife?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw">#Wildlife</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/Penguins?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw">#Penguins</a><a href="https://twitter.com/nzherald?ref_src=twsrc%5Etfw">@nzherald</a> <a href="https://twitter.com/NZStuff?ref_src=twsrc%5Etfw">@NZStuff</a> <a href="https://twitter.com/Breakfaston1?ref_src=twsrc%5Etfw">@Breakfaston1</a> <a href="https://t.co/isuo4OV1Yk">pic.twitter.com/isuo4OV1Yk</a></p>
<p>— Jeff Rice (@EvolvingCaveman) <a href="https://twitter.com/EvolvingCaveman/status/1520963135993430017?ref_src=twsrc%5Etfw">May 2, 2022</a>
</p></blockquote>
<p><script async src="https://platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script></p>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h6>Az óceán melegedése az oka</h6>
<p>A pingvinek nagy valószínűség szerint azért nem jutnak táplálékhoz, mert  a <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/114642/ezzel_a_hat_egyszeru_eletmodbeli_valtoztatassal_sokat_tehetsz_a_klimavaltozas_ellen/" target="_blank" rel="noopener">klímaváltozás</a> miatt túl meleg lett az óceánok vize az általuk fogyasztott halak számára. Már hat egymást követő évben jelentenek a történelem során feljegyezett legmagasabb<a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/114850/hatodik_alkalommal_sujtja_a_nagy_korallzatonyt_tomeges_korallfeheredes/" target="_blank" rel="noopener"> óceáni hőmérsékletet</a>, amely kihatással van az óceánok ökoszisztémájára. Ahogy a vízhőmérséklet emelkedik, a kis halak mélyebbre vándorolnak, hogy hűvösebb vizeket keressenek. A kék pingvinek maximum 20-30 méterre tud lemerülni, ezt a szintet pedig már valószínűleg elhagyták azok a halak, melyek a táplálékuk nagy részét jelentették.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás:<a href="https://focusingonwildlife.com/news/about-this-website/" target="_blank" rel="noopener"> focusingonwildlife</a>, Twitter, Wikipedia</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/116485/tomegesen_pusztulnak_a_kek_pingvinek_uj_zelandon/">Tömegesen pusztulnak a kék pingvinek Új-Zélandon</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tegyél te is kutyusoddal az Óceánokért!</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/109859/tegyel_te_is_kutyusoddal_az_oceanokert/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sziládi-Kovács Tibor]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 19 Jun 2021 04:24:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hasznos tanácsok]]></category>
		<category><![CDATA[Közösségi élet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[kutyajáték]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[West Paw]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=109859</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="868" height="481" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="wp seaflex" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex.jpg 868w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex-300x166.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex-768x426.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 868px) 100vw, 868px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/109859/tegyel_te_is_kutyusoddal_az_oceanokert/">Tegyél te is kutyusoddal az Óceánokért!</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="868" height="481" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="wp seaflex" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex.jpg 868w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex-300x166.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/wp-seaflex-768x426.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 868px) 100vw, 868px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h4 style="text-align: center;"><span style="font-weight: 400;">Az új kevert technológiának köszönhetően minden egyes játék teljesen egyedi mintázatú, akár egy kagylóhéj!</span></h4>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h5><strong>Love it garanciával biztosított * FDA minősítésű * Oceanworks garanciával ellátott * 100%-ban újrahasznosítható * CE minősítésű * Lebeg a vízen * Mosogatógépben tisztítható</strong></h5>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h4>Sailz™</h4>
<p>A Sailz a West Paw legújabb esélyese, hogy a kutyád kedvenc frizbijévé váljon. A környezettudatosság szellemében megalkotott káros anyag-mentes Seaflex™-ből készített korong-formájú frizbit úgy tervezték, hogy ez most aztán igazán messzire repüljön! Egyszerre tartós, mégis rendkívül könnyű. A közepén kialakított lyuknak köszönhetően a kutyáknak egyszerű elkapni, hogy visszahozhassák neked egy újabb dobásra.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-109860" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/sailz.jpg" alt="westpaw 1" width="900" height="500" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/sailz.jpg 900w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/sailz-300x167.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/sailz-768x427.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 900px) 100vw, 900px" /></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Méret: </span><span style="text-transform: initial;">22 cm x 2,5 cm</span></p>
<p><span style="text-transform: initial;">3 színben kapható: Kék(SUR) , Zöld (EMD) , Lila (HIB)</span></p>
<ul>
<li><span style="font-weight: 400;"> Közepes harapású kutyáknak tervezve</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Interaktív játékra tervezve, gyorsan és messzire repül </span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> A futkározásért rajongó kutyák számára remek edzésforma </span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Könnyen megragadható és pehelysúlyú, így a gazdi jó messzire röpítheti</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> A közepén kialakított lyuknak köszönhetően a kutyák futás közben is el tudják kapni </span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Alapanyaga a környezettudatosság szellemében megalkotott Seaflex, amely 12,5% újrahasznosított óceáni műanyag és a hulladékmentes Zogoflex® egyedülálló keveréke</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Károsanyag-mentes: BPA-, ftalát- és latex-mentes, FDA minősítéssel ellátott</span></li>
<li>Fenntartható: Az UL <i style="text-transform: initial;">(egy független környezetvédelmi validáló program)</i><span style="font-weight: 400;"> által jóváhagyott újrahasznosított anyagból készült, továbbá a Join the Loop® kezdeményezésnek </span><i style="text-transform: initial;">(a West Paw saját újrahasznosítást ösztönző programja)</i><span style="font-weight: 400;"> köszönhetően a játék újra- és újra újrahasznosítható.</span></li>
</ul>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h4>Snorkl ™</h4>
<p>A Snorkl-t a csontok, bumerángok és a kötélhúzós küzdelmek szerelmeseinek tervezték. Húzódzkodásra csábító mókás formájának köszönhetően az igazán aktív kutyák is kitombolhatják magukat a West Paw új termékével &#8211; legyen akár a gazdi vagy éppen egy másik kutya a Snorkl ellenkező végén!</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-109861" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/snorkl.jpg" alt="snorkl" width="900" height="500" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/snorkl.jpg 900w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/snorkl-300x167.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/snorkl-768x427.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 900px) 100vw, 900px" /></p>
<p>Méret: <span style="font-weight: 400;">21,5 cm x 18 cm</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">3 színben elérhető: Kék (SUR) , Zöld (EMD) , Lila (HIB)</span></p>
<ul>
<li><span style="font-weight: 400;"> Közepes harapású kutyáknak tervezve</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> interaktív és kötélhúzós játékra tervezve </span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Kifogyhatatlan energiával bíró kutyák számára ideális</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Alapanyaga a környezettudatosság szellemében megalkotott Seaflex, amely 12,5% újrahasznosított óceáni műanyag és a hulladékmentes Zogoflex® egyedülálló keveréke</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Károsanyag-mentes: BPA-, ftalát- és latex-mentes, FDA minősítéssel ellátott</span></li>
<li>Fenntartható: Az UL <i style="text-transform: initial;">(Egy független környezetvédelmi validáló program)</i><span style="font-weight: 400;"> által jóváhagyott újrahasznosított anyagból készült, továbbá a Join the Loop® kezdeményezésnek </span><i style="text-transform: initial;">(a West Paw saját újrahasznosítást ösztönző programja)</i><span style="font-weight: 400;"> köszönhetően a játék újra- és újra újrahasznosítható.</span></li>
</ul>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h4>Drifty™</h4>
<p>A kutyák imádják a csontokat, de mi a helyzet velünk, gazdikkal? Mi ennél sokkal többre vágyunk &#8211; fontos számunkra az újrahasznosíthatóság, a könnyű tisztíthatóság és a termékgarancia. A West Paw éppen ezért alkotta meg a Drifty-t: a hagyományos csontok mosogatógépben is tisztítható változatát, amelyet a környezettudatosság szellemében megalkotott károsanyag-mentes Seaflex™-ből készítenek.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-full wp-image-109862" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/DRIFTY_GROUP_SMALL.jpg" alt="drifty" width="900" height="500" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/DRIFTY_GROUP_SMALL.jpg 900w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/DRIFTY_GROUP_SMALL-300x167.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/06/DRIFTY_GROUP_SMALL-768x427.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 900px) 100vw, 900px" /></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Két méretben érhető el: </span></p>
<p><span style="text-transform: initial;">Kicsi 14,5 cm x 4,5 cm és n</span><span style="text-transform: initial;">agy 21,5 cm x 5 cm</span></p>
<p><span style="text-transform: initial;">3 színben kapható: Kék (SUR) , Zöld (EMD) , Lila (HIB)</span></p>
<ul>
<li><span style="font-weight: 400;"> Közepes harapású kutyáknak tervezve: gumós végei remekül rágcsálhatóak</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Formája olyan, mint egy valódi csonté, így apportírozáshoz és rágáshoz is ideális</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Hosszított kialakítása miatt a kutyák rágás közben is meg tudják tartani </span> mancsaikkal</li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Alapanyaga a környezettudatosság szellemében megalkotott Seaflex, amely 12,5% újrahasznosított óceáni műanyag és a hulladékmentes Zogoflex® egyedülálló keveréke</span></li>
<li><span style="font-weight: 400;"> Károsanyag-mentes: BPA-, ftalát- és latex-mentes, FDA minősítéssel ellátott</span></li>
<li>Fenntartható: Az UL <i style="text-transform: initial;">(egy független környezetvédelmi validáló program)</i><span style="font-weight: 400;"> által jóváhagyott újrahasznosított anyagból készült, továbbá a Join the Loop® kezdeményezésnek </span><i style="text-transform: initial;">(a West Paw saját újrahasznosítást ösztönző programja)</i><span style="font-weight: 400;"> köszönhetően a játék újra- és újra újrahasznosítható.</span></li>
</ul>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<h5>A SEAFLEX termékcsalád termékeit megtaláljátok <a href="https://4mydog.store/index.php?route=product/list&amp;keyword=seaflex&amp;category_id=129&amp;description=1&amp;utm_source=facebook&amp;utm_medium=fbpost&amp;utm_campaign=seaflex&amp;fbclid=IwAR3WvH_AiuRyLvGY8cMk5BM2fR-3NydKgNXfGSHv-On_xTL-wLzOtoJDSlU" target="_blank" rel="noopener">az alábbi linken</a>!</h5>

		</div>
	</div>

	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p style="text-align: right;">(x)</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/109859/tegyel_te_is_kutyusoddal_az_oceanokert/">Tegyél te is kutyusoddal az Óceánokért!</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Három lenyűgöző tény az óceánok legismertebb állatairól</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/109530/harom_lenyugozo_teny_az_oceanok_legismertebb_allatairol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 01 Jun 2021 05:42:48 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[állatvilág]]></category>
		<category><![CDATA[delfin]]></category>
		<category><![CDATA[kék bálna]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[polip]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=109530</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-1536x1024.jpg 1536w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/109530/harom_lenyugozo_teny_az_oceanok_legismertebb_allatairol/">Három lenyűgöző tény az óceánok legismertebb állatairól</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/05/stephanie-harlacher-cBHt4js8nVQ-unsplash-1536x1024.jpg 1536w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>A földfelszín 72 százalékát sós víz borítja, az óceánokat több mint 230 ezer ismert faj lakja és nagyjából 2 millió ismeretlen. A Föld óceánjainak hozzávetőlegesen csak az 5 százalékát fedezték eddig fel, tehát óriási túlzás azt állítani, hogy ismerjük a lakóit. Még azok a fajok is, akikről úgy gondoljuk, mindent tudunk, számos meglepetést tartogatnak számunkra.</p>
<h6>A polip hímek párzást követően életük végéig demenciában szenvednek</h6>
<p>A polip már magában egy fantasztikus állat, 9 aggyal és három szívvel él. A kilenc agy nem teljesen helytálló megfogalmazás, ugyanis egy teljes értékű aggyal rendelkezik, a többi 8 úgynevezett idegi struktúra. Ezek pedig egyenként 50 millió idegsejtből tevődnek össze. Funkciójuk a külvilág érzékelésére és a reflexszerű mozdulatok irányítására korlátozódik. A polip másik érdekessége, hogy kék a vére. Amit azonban az Aquarium Store Depot polipjain figyeltek meg, az egészen zavarba ejtő. A hím polipok ugyanis párzás után állítólag krónikus memóriavesztést szenvednek el, és hátralévő életüket <a href="https://kutyabarat.hu/egeszseg/98532/kutya_demencia/" target="_blank" rel="noopener">demensen</a> élik le. Ennek némileg ellentmond, hogy más megfigyelések szerint a hím polipok párzás után azonnal elpusztulnak.</p>
<h6>A kék bálna nyelvének súlya akkora, mint egy egész elefánt</h6>
<p>A <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105894/a_kek_balnak_valoszinuleg_megmenekultek_a_kihalastol_a_vadaszati_szabalyozasnak_koszonhetoen/" target="_blank" rel="noopener">kék bálna</a> a világ legnagyobb ismert állatfaja. Akár 30 méterre is megnőnek és 199 tonnát is lehet a súlyuk. Egy teljesen kifejlett bálnának csak a nyelve akár 7000 kilogrammot is nyomhat, mely megfelel egy felnőtt elefánt súlyának. A kék bálna kicsinye pedig nagyjából már születésekor akkora, mint egy felnőtt elefánt.</p>
<h6>A delfinek nyitott szemmel alszanak</h6>
<p>A delfinek barátságos és hihetetlenül intelligens állatok. Számos cikket olvashattál már róluk nálunk, elsősorban a <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83680/ezert_bojkottald_a_delfinariumokat_nyaralaskor/" target="_blank" rel="noopener">delfináriumok</a> kegyetlen világával kapcsolatban mutattuk be a delfinek igazi életét, személyiségét és tulajdonságait. Azonban azt még nem említettük, hogy ezek az állatok hihetetlen szintre emelték az éberséget. Egyszerre csak az agyuk egyik felével alszanak, a szemük pedig az alvási periódusban is nyitva van.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás:<a href="https://focusingonwildlife.com/news/" target="_blank" rel="noopener"> focusingonwildlife</a>, wikipedia</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/109530/harom_lenyugozo_teny_az_oceanok_legismertebb_allatairol/">Három lenyűgöző tény az óceánok legismertebb állatairól</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kék Öv &#8211; indul a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/108581/kek_ov_indul_a_vilag_legnagyobb_ocean_megfigyelo_rendszere/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 08 Apr 2021 15:26:58 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[cápa]]></category>
		<category><![CDATA[Egyesült Királyság]]></category>
		<category><![CDATA[Kék Öv]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=108581</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/108581/kek_ov_indul_a_vilag_legnagyobb_ocean_megfigyelo_rendszere/">Kék Öv &#8211; indul a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/04/tai-s-captures-FGkxir8eVI0-unsplash-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>A teljes projektet az Egyesült Királyság finanszírozza, ezzel az övék lesz a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere. A Kék Öv (<a href="https://www.gov.uk/government/publications/the-blue-belt-programme" target="_blank" rel="noopener">Blue Belt</a>) program több mint 4 millió négyzetkilométernyi óceáni területet ölel majd fel, amelynek védelmét az Egyesült Királyság kormánya vállalta.</p>
<h6>Új perspektívák</h6>
<p>Ma az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104294/tobb_mint_14_millio_tonna_muanyag_van_az_oceanok_feneken/" target="_blank" rel="noopener">óceánok</a> csupán 7,65 százaléka tartozik védett területek közé. Sajnos a legtöbb, az óceán élővilágának védelmét célzó projekt csak a legfőbb és legismertebb témákra összpontosítanak. Általában egyes fajok, vagy területek részletes vizsgálata van fókuszban. Ez a projekt azonban az óceán más területeire irányítja majd a figyelmet. A rendszer kiépítéséhez speciális eszközöket fejlesztettek ki, mely a Baited Remote Underwater Video Systems (BRUVS) nevet viseli.</p>
<h6>Drámai adatok</h6>
<p>Egy januárban végzett tanulmányból kiderült, hogy a <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/103042/5_dolog_amit_biztosan_nem_tudtal_a_capakrol/" target="_blank" rel="noopener">cápák</a> populációja az 1970-es évek óta 71 százalékkal csökkent. A népességcsökkenés fő oka a túlhalászás és az éghajlatváltozás.</p>
<blockquote><p>
&#8222;Tengereink élővilága a leglátványosabbak közé tartozik a világon, és többet kell tennünk annak védelme érdekében&#8221; &#8211; mondta Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. „Az olyan élvonalbeli technológia, mint ezek a kamerák, létfontosságúak lesznek az éghajlatváltozás elleni keresztes hadjáratunk során. Tengeri szakértőink világelsők, akik nagy szerepet játszanak óceánunk és a benne élő számtalan faj védelmében. ”
</p></blockquote>
<p>Lord Goldsmith, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett figyel az olyan problémákra, mint például az óceán biológiai sokféleségének csökkenése és az éghajlatváltozás.</p>
<blockquote><p>
„Ezek az Egyesült Királyság által finanszírozott víz alatti videokamerák rengeteg információt nyújtanak a tengerek biológiai sokféleségéről, ideértve a globálisan veszélyeztetett cápa- és vándorló halfajokat, például a kékúszójú tonhalat.”
</p></blockquote>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás:<a href="https://inhabitat.com/" target="_blank" rel="noopener"> inhabitat</a></p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/108581/kek_ov_indul_a_vilag_legnagyobb_ocean_megfigyelo_rendszere/">Kék Öv &#8211; indul a világ legnagyobb óceán-megfigyelő rendszere</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Több mint 14 millió tonna műanyag  van az óceánok fenekén</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104294/tobb_mint_14_millio_tonna_muanyag_van_az_oceanok_feneken/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 14 Oct 2020 20:00:54 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[mikroműanyag]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<category><![CDATA[szennyeződés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=104294</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1067" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-scaled.jpg 1067w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-300x225.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-1024x768.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-768x576.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-1536x1152.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-2048x1536.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1067px) 100vw, 1067px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104294/tobb_mint_14_millio_tonna_muanyag_van_az_oceanok_feneken/">Több mint 14 millió tonna műanyag  van az óceánok fenekén</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1067" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-scaled.jpg 1067w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-300x225.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-1024x768.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-768x576.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-1536x1152.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-2048x1536.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/naja-bertolt-jensen-IUBc0cxN7Lc-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1067px) 100vw, 1067px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Egészen pontosan 14 millió tonna olyan műanyag hulladékról van szó, melynek darabjai 5 mm-nél kisebbek, tehát <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/102674/a_novenyek_is_taroljak_a_mikromuanyagot/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">mikroműanyagok.</a> A számot pedig ausztrál kutatók becsülték meg egy alapos és hosszú kutatási munkát követően.  Hat, egymástól távol eső helyszínen, mintegy 300 km-re az ország déli partjaitól vettek mintát a 3 kilométer mélységű óceáni üledékből.  Összesen 51 mintát vizsgáltak meg, majd megállapították, hogy minden gramm üledék átlagosan 1,26 mikroműanyagot tartalmaz, melyeknek mérete 5 mm, vagy annál kevesebb.</p>
<p>A kutatást a <a href="https://www.csiro.au/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">CSIRO </a>(Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation), az ország tudományos kutatási szervezete végezte.  A teljes tanulmány a Frontiers in Marine Science folyóiratban jelent meg, ahol Dr. Denise Hardesty, az egyik fő kutató elmondta, hogy ez az eredmény elsősorban arra bizonyíték, hogy a műanyag ma már mindenhol jelen van a világon. Az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83125/5_sulyos_tevhit_az_oceanok_muanyag_szennyezeserol/">óceán</a> fenekén landoló műanyag mennyisége azonban viszonylag kicsi az összes műanyag hulladékhoz képest, ami arra utal, hogy a legtöbb végül nem az óceán fenekére kerül. A kutatók szerint a döntő többsége a partok mentén reked, és ott halmozódik fel.</p>
<h6>Sokkoló számok</h6>
<p>A műanyaggyártás világszinten eléri a 300 millió tonnát. Csak Magyarországon 2015-ben 1,6 millió tonnát gyártottak, ennek 50%-át exportra. Az Európai Unióban csak csomagolásra évente 24 millió tonna műanyagot használnak fel.  Az évente előállított 300 millió tonna műanyagnak mindössze a 10%-át hasznosítják újra, több százezer tonna pedig a környezetbe kerül.  A műanyaggyártás visszaszorítása csak a kereslet csökkentésével és szigorú szabályozással lehetséges. Az egyszer használatos műanyagok ellen szépen lassan egyre több ország lép fel, de szabályozás és törvény nélkül is fontos az egyéni felelősség hangsúlyozása.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: Guardian, mikromuanyag.hu</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104294/tobb_mint_14_millio_tonna_muanyag_van_az_oceanok_feneken/">Több mint 14 millió tonna műanyag  van az óceánok fenekén</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>5 súlyos tévhit az óceánok műanyag szennyezéséről</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83125/5_sulyos_tevhit_az_oceanok_muanyag_szennyezeserol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 17 May 2019 09:08:28 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[környzezetvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[műanyagszennyezés]]></category>
		<category><![CDATA[óceán]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=83125</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1280" height="720" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez.jpg 1280w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-300x169.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-768x432.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-1024x576.jpg 1024w" sizes="auto, (max-width: 1280px) 100vw, 1280px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83125/5_sulyos_tevhit_az_oceanok_muanyag_szennyezeserol/">5 súlyos tévhit az óceánok műanyag szennyezéséről</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1280" height="720" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez.jpg 1280w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-300x169.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-768x432.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/TOC_Entangled_Turtle_by_Francis_Perez-1024x576.jpg 1024w" sizes="auto, (max-width: 1280px) 100vw, 1280px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Nicholas Mallos, a Ocean Conservancy <a href="https://oceanconservancy.org/trash-free-seas/">Trash Free Seas </a> (szemétmentes óceánok) programjának igazgatója tevékenyen részt vesz az óceánok és tengerek partjainak megtisztításában, a programok alkalmával rengeteg önkéntessel találkozik, akik bár lelkesen vesznek részt a programban, mégis nagyon sok fontos kérdésben nem látnak tisztán. Mint ahogy a legtöbbünk meglepődik azokon a tényeken, amit Nicholas fontosnak tartott tisztába tenni.</p>
<p><strong>1.TÉVHIT</strong> &#8211; Minden óceánban vannak úszó műanyag-szigetek.</p>
<p><strong>TÉNY: </strong> Az óceáni <strong>műanyagok csak kis hányada úszik a tenger felszínén.</strong> A legtöbb műanyag függőlegesen, vízoszlopokban oszlik el, valamint a tengerfenéken, az északi-sarki jégben vagy az óceáni állatok belsejében landol.  A műanyag örvények, melyekről szoktunk hallani a hírekben elsősorban apró műanyag részecskékből állnak, melyek a palackok, játékok, mindenféle háztartási műanyag hulladék apróra hullott darabjaiból áll, mely darabok nagyjából rizsszem méretűek.</p>
<p><strong>2.TÉVHIT</strong> &#8211; Az óceáni műanyag hulladék elsősorban az iparból és a hajózásból származik.</p>
<p><strong>TÉNY:</strong> Az óceánban található műanyagok <strong>nagy része háztartási műanyag</strong> hulladék &#8211; zsákok, palackok, szívószálak – naponta használt műanyag termékek.</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div  class="wpb_single_image wpb_content_element vc_align_left">
		
		<figure class="wpb_wrapper vc_figure">
			<div class="vc_single_image-wrapper   vc_box_border_grey"><img loading="lazy" decoding="async" width="624" height="416" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/AAxMhly.jpg" class="vc_single_image-img attachment-full" alt="" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/AAxMhly.jpg 624w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2019/05/AAxMhly-300x200.jpg 300w" sizes="auto, (max-width: 624px) 100vw, 624px" /></div>
		</figure>
	</div>
</div></div></div></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p><strong>3.TÉVHIT:</strong> Mivel az óceáni áramlatok nagyjából egy helyre gyűjtik a szemetet, így azt <strong>könnyen el lehet takarítani.</strong></p>
<p><strong>TÉNY:</strong> A felületen úszó szeméttől meg lehet tisztítani a vizet, de sok műanyag lebomlik és szétszóródik. Mivel az óceáni szemét csak nagyon kis része úszik a felszínen, a többi a víz és az állatok belsejébe kerül, így egyelőre <strong>nincs reális és hatékony módja annak, hogy ezt a szennyeződést eltávolítsuk a vizekből.</strong></p>
<p><strong>4.TÉVHIT:</strong> Az óceáni műanyag szennyeződés <strong>„csak szemét”</strong> probléma.</p>
<p><strong>TÉNY:</strong> A hulladékból származó műanyag részecskék <strong>az óceáni élővilág teljes egészében megtalálhatók,</strong> a kagylóktól a halakig, a teknősöktől a bálnákig – minden élőlény szervezetébe bekerülnek.</p>
<p><strong>5.</strong><span style="text-transform: initial;"><strong>TÉVHIT:</strong> Létezik <strong>egy megoldás</strong>, ami megállíthatja az óceánok műanyag szennyezését</span></p>
<p><strong>TÉNY:</strong> Nincs ilyen megoldás. Sok mindent kell egyszerre tenni azért társadalmi, kormányzati és egyéni szinten is, hogy ez a hulladék csökkenjen. A tilalmak, újrafeldolgozás, büntetések, termékek újragondolása és <strong>az egyéni felelősségvállalás</strong> javíthat csak ezen a tendencián. Az eldobható műanyag termékek hétköznapi életből való teljes száműzése jelenthet hosszú távon megoldást a problémára.</p>
<p><strong>Tehát nagyjából csak rajtunk, hétköznapi embereken múlik.  Tegyünk érte!</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<h6><em>Bohata Krisztina</em><br />
<em>(Kutyabarát.hu)</em></h6>
<h6><em>Forrás: onegreenplanet.hu</em><br />
<em>Fotók: theoceancleanup.com</em></h6>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/83125/5_sulyos_tevhit_az_oceanok_muanyag_szennyezeserol/">5 súlyos tévhit az óceánok műanyag szennyezéséről</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
