Mexikóban, a Campeche állambeli Calkiní városában olyan fesztivált tartottak, ahol a piñatákba nem édességet vagy gyümölcsöt, hanem élő állatokat – iguánákat, békákat és madarakat – rejtettek. A gyerekeket arra buzdították, hogy üssék szét a papírból készült figurákat, az állatok pedig rémülten menekültek, miközben sokukat rugdosták, taposták vagy elpusztították a káoszban. A helyi polgármester, Milton Millán Atoche állítólag jóváhagyta a rendezvényt, az eset miatt hivatalos vizsgálat indult.

A hagyomány nem erről szól

A piñata a mexikói kultúra színes és kedvelt része, eredetileg édességekkel teli figura, amelyet ünnepeken törnek szét. Calkiníben azonban ez a hagyomány kegyetlen formát öltött, ahol az állatok szenvedése szórakozásként jelent meg. Szemtanúk szerint a látványosság sokkoló volt: a rettegő élőlények hiába próbáltak menekülni, a gyerekekből és felnőttekből álló közönség erőszakkal bánt velük. Az állatvédők szerint az ilyen gyakorlatok nemcsak állatkínzást jelentenek, hanem normalizálják az erőszakot a gyerekek szemében, akik azt tanulják meg, hogy az állatok bántalmazása elfogadható.

Alternatívák és felelősség

Állatvédelmi szervezetek rámutattak: a kulturális hagyományokat úgy kell ápolni, hogy azok ne járjanak kegyetlenséggel. A piñatákat gyümölcsökkel, édességekkel vagy akár növényi alapú finomságokkal kell megtölteni, amelyek ugyanolyan örömöt okoznak, de nem jelentenek szenvedést semmilyen élőlény számára. A történtek hatására országszerte felmerült a kérdés, hogyan lehet modernizálni a fesztiválokat és a népszokásokat úgy, hogy azok tiszteletben tartsák az élőlényeket.

I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Egy törött gerincű, feltehetően hajóval ütközött bálnát vettek videóra  a mexikói Baja California Sur partjainál. A hosszúszárnyú bálnáról (Megaptera novaeangliae) egy drónkamerával készült felvételen látható, hogy a gerince a faroknál súlyosan deformálódott .

A bálnát 2023 decemberében észlelte Alexander Schmidt, az Apex Ocean Divers víz alatti fotósa, Cabo San Lucas közelében. A bálnáról készült felvételeket megosztotta a Csendes-óceáni Bálna Alapítvánnyal, egy hawaii székhelyű nonprofit szervezettel.

Figyeltek már meg korábban is sérült bálnát

A tudósok kezdetben azt hitték, hogy a bálna Moon lehet, az a bálna, aki törött háttal 4800 kilométert tett meg Kanadából Hawaiira. Stephanie Stack, a Pacific Whale Foundation vezető biológusa közelebbi elemzése azonban megerősítette, hogy egy másik bálnáról van szó.

Stack szerint a törött hát nehézséget okozna az úszásban, ami befolyásolná a bálna vándorlási, táplálkozási, levegővételi  és a ragadozók elől való menekülési képességét.

„A púpos bálnák rendkívül szűkös energiatartalékokkal rendelkeznek és egy olyan sérülés, amely befolyásolja a normális mozgásra való képességüket, katasztrofális következményekkel járhat. A fizikai kihívásokon túl egy törött hát valószínűleg jelentős stresszt és fájdalmat is okoz az érintett bálnának.”

Nem tudni biztosan, hogy  a Baja California Surnál lévő bálna hogyan sérült meg. Az azonban biztos, hogy rengeteg bálna sérülését okozzák hajók, pontosabban a hajókkal való ütközések. A Friend of the Sea nonprofit szervezet kutatásai szerint évente több ezer bálna pusztul el ilyen balesetben. 2023 márciusában egy 17 méter hosszú bálnát (Balaenoptera physalus) láttak Spanyolország partjainál, súlyosan sérült háttal, ami miatt nehezen tudott úszni. A szakértők szerint a sérülést valószínűleg szintén egy hajóütközés okozta, és a bálna valószínűleg lassan éhen fog halni.

Sebességkorlátozást vezettek be a bálnák védelmére

A bálnák pusztulása jelentős probléma az Egyesült Államok nyugati partjainál, mivel számos veszélyeztetett faj fordul meg ezeken a vizeken. Ennek eredményeképpen a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) sebességszabályozást vezetett be, amelynek értelmében a 65 láb (20 m) hosszúságnál hosszabb hajók az év bizonyos időszakaiban nem haladhatják meg a 10 csomós (11,5 mph, azaz 18,5 km/h) sebességet.

Egy 2021-ben közzétett tanulmány szerint az alacsonyabb sebességre vonatkozó szabályok 95%-os betartása csak 25% és 30% közötti mértékben csökkentené a bálnák halálozását.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Alexander Schmidt Márquez (@alexsharks_) által megosztott bejegyzés

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: livescience

Mexikó hatalmas és az egész világ számára példaértékű lépést tett a cápák védelmében. Isla Guadalupe szigetén betiltott minden cápákkal kapcsolatos turisztikai tevékenységet. Többek között a népszerű cápaketrec merülést is. Az egzotikus vulkanikus sziget mintegy 250 kilométerre fekszik a kaliforniai Baja partjaitól.

A mexikói kormány már 2005-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította  a területet, ez azonban nem rendítette meg a cápaketrec-turizmus népszerűségét. Az elmúlt hónapban azonban a Védett Természeti Területek Nemzeti Bizottsága bejelentette a cápafigyelési tevékenységek, a sporthorgászat és a nem tudományos célú drónok használatának végleges felfüggesztését. A tilalom 2023. január 10-én lépett életbe.

Ideiglenes felfüggesztést követően végleges tilalom

Isla Guadalupe tiszta, meleg vizéről és virágzó tengeri élővilágáról híres. Többek között fókák, tonhalak és nagy fehér cápák élnek szép számmal a térségben. A sziget a cápás ketrecbúvárkodás egyik legkedveltebb célpontjává vált az elmúlt években. 2019-ben mintegy 2800 látogató vett részt a cápaketrec-turizmus valamilyen formájában, és a cápaketrec-búvárhajók üzemeltetőinek száma 2014 és 2019 között hatról tízre nőtt.

A mexikói kormány 2022 májusától az év végéig ideiglenesen felfüggesztette a sporthorgászatot és a cápafigyelést. A felfüggesztés ideje alatt pedig információkat gyűjtöttek az élővilág fenntarthatóságának leghatékonyabb gyakorlatairól. Az ideiglenes tilalom miatt a cápatúra szervező cégek is felfüggesztették a tevékenységüket, többen véglegesen be is zárták vállalkozásukat. A mostani bejelentés azonban a még működő cégekre is végső csapást mért. Többen közülük tárgyalásokat kezdeményeztek a hatóságokkal a fehér cápák megfigyelésére vonatkozó irányelvek bevezetéséről.

Káros a cápák viselkedésére

Állatvédők, tudósok és etológusok szerint a ketrecbúvárkodás nincs jó hatással a cápák viselkedésére. A ketrecben leereszkedő búvárok ugyanis különféle csalikat használnak, hogy a ragadozók a közelükbe menjenek. Ez a csaliztatás és a csalinak használt anyagok megváltoztathatják a cápák viselkedését, mely mind az emberekre, mind a cápákra veszélyes lehet. Nem véletlen, hogy Új-Zéland már  2018-ban betiltotta a cápák ketrecbúvárkodását.

A nagy fehér cápákat az IUCN Vörös Listája sérülékeny, de nem veszélyeztetett kategóriába sorolta.  Főként alacsony szaporodási potenciáljuk és lassú növekedési ütemük miatt. Az ember is negatívan hatott a cápapopulációra az éghajlatváltozással és az élőhelyeik megzavarásával.  A nagy fehér cápákat azonban leginkább a halászhálók és a trófeavadászok veszélyeztetik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Egészen horrorisztikus történetről adott hírt a mexikói rendőrség. Egy állatkert korábbi igazgatója állítólag megölt, majd felszolgált négy törpe kecskét az állatkert karácsonyi vacsoráján.

José Rubén Navát január 12-én váltották le a Chilpancingo városban található állatkert igazgatói posztjáról, miután egy szarvas tisztázatlan körülmények között elpusztult. A nyomozás során azonban a szarvas halálának oka mellett más megdöbbentő tényekre is fény derült. Az igazgató számos esetben engedélyezte, sőt elrendelte, hogy az állatkerti állatok közül néhányat eladjanak, elcseréljenek, vagy megegyenek.

Az állatkert területén vágták le őket

Fernando Ruiz Gutierrez, a környezetvédelmi hivatal vadvilágért felelős igazgatója elmondta, hogy az igazgató az állatkert négy hím törpe kecskéjét leölte, megfőzte és felszolgálta a karácsonyi ünnepségen. Azon túl, hogy teljesen törvénytelen és etikátlan a tett, még veszélyes is. Ezek az állatok ugyanis nem voltak alkalmasak emberi fogyasztásra. Az igazgatónak így nemcsak az állatok megöléséért, hanem a munkatársak egészségének veszélyeztetéséért is felelnie kell.

A nyomozás során kiderült, hogy több zebrának is nyoma veszett az állatkertben. Ezeket az igazgató elmondása szerint korábban különböző szerszámokra cserélték. A cseréről azonban semmilyen dokumentumot nem találtak, valamint az eszközöket sem nem tudták bemutatni a rendőröknek. Arra is fény derült, hogy szarvasokat és watusi szarvasmarhákat adtak el magánszemélyeknek az állatkerti állományból. A vadállatok kereskedelme pedig illegális az országban. Súlyosbító körülmény, hogy az állatkerti állományból történt az adásvétel.

Virágzik a vadállatok illegális kereskedelme

Mexikóban szinte mindennapos az illegális vadállat kereskedelem és annak következményei. Szintén a napokban Aguascalientes városban egy illegálisan tartott oroszlán szökött el. Súlyosan megsebesített egy nőt, megtámadott két kutyát és egy macskát. A nőt jelenleg is kórházban ápolják, a láb-, fej- és tüdősérülésekkel. Az oroszlánt azóta sikerült befogni és egy helyi állatkertbe szállítani. A veszélyes állat szintén illegálisan került tulajdonosához, aki nem megfelelő körülmények között tartotta. Ezzel nemcsak az állatot, hanem a környezetében élő embereket is veszélyeztette.

A mexikói környezetvédelmi hatóság adatai szerint 2019 és 2020 között 660 százalékkal nőtt az illegálisan tartott vadállatok lefoglalásának száma.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Independent

A kutyák elképesztően sokszor és sokféle módon szolgálják az embert. Nemcsak hűséges barátaink és társaink, de számos olyan „munkát” elvégeznek, melyre az ember egyszerűen nem képes. Robbanószert és drogokat keresnek, rákos sejteket vagy éppen a koronavírus jelenlétét szagolják ki. Bizonyítottan minden kezelésnél jobb hatással vannak a PTSD-s (poszttraumás stressz szindróma) betegekre. Lelki támaszt nyújtanak szorongóknak, vezetik a látássérülteket, kiszolgálják a mozgássérülteket. És elkapják a legkeresettebb bűnözőket.

A nagy fogás

Az FBI legkeresettebb bűnözői listáján szerepelt már hosszú évek óta Rafael Caro Quintero, Mexikó egyik leghírhedtebb drogbárója. Vesztét végül Max, a hat éves véreb okozta, aki elől nem tudott elbújni. Sinaloa hegyein keresztül vezette a katonákat Quintero rejtekhelyére. Max hihetetlen bravúrt hajtott végre, nélküle nem találták volna meg a sok éve keresett bűnözőt.

Gyilkosságért is keresték

Caro Quintero nemcsak drogkereskedő múltja miatt volt az FBI célkeresztjében. Megkínzott és megölt egy FBI ügynököt, ezért pedig el is ítélték Mexikóban, azonban 2013-ban kiengedték a börtönből. Annak érdekében, hogy Caro Quinterót elfogják és az Egyesült Államokban bíróság elé állítsák, az FBI 2018-ban felvette a 10 legkeresettebb személy listájára és 20 millió dolláros jutalmat ajánlott a nyomravezetőnek.

Ezeken a képsorokon pedig már az elfogását láthatjátok, hála Maxnak:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: animalrescuesite

Sinaola, Mexikó ötödik állama, ahol betiltották a bikaviadalokat. A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) adatai szerint évente több ezer bikát ölnek meg a viadalok során. A kegyetlen, brutális és legfőképpen elavult tradíció az embereket hivatott szórakoztatni, de a legtöbb ember már nem kér az efféle szórakozásból.

Egy bikaviadal során többször megszúrják az állatot lándzsákkal és botokkal, haláluk lassú és gyötrelmes. Amennyiben nem sikerül megölni a bikát a porondon, kivonszolják a szenvedő állatot az arénából és levágják.

A bikaviadal állatkínzás

Az állatvédelmi aktivisták évek óta kampányolnak a bikaviadalok teljes betiltásáért, de csak lépésről-lépésre haladnak. Minden alkalom, amikor egy régió, város, állam vagy ország leteszi voksát a viadalok ellen, újabb és újabb mérföldkő a végső célhoz. A mexikói Sinaloa állam az állatvédelmi törvény reformjának keretén belül állatkínzásnak minősítette a bikaviadalokat és betiltotta azok további szervezését és látogatását. A törvény már 2021 januárjában megszületett, de Quirino Ordaz Coppel kormányzó megpróbálta megvétózni, a vétóját azonban most hatályon kívül helyezték.

Hat év börtön

Sinaloa államban mostantól akár hat év börtönt is kaphat az, aki részt vesz a bikaviadalokon. Kis lépés az állatvédőknek, nagy lépés a bikáknak. A viadalok továbbra is legálisak Mexikó 27 államában, Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, Kolumbiában, Venezuelában, Peruban és Ecuadorban. Azonban az, hogy egy mexikói állam elismeri a bikaviadalok kegyetlenségét és állatkínzásnak minősíti a tradíciót, egy óriási lökés lehet nemzetközi viszonylatban is.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Mexikó az első észak-amerikai ország, mely betiltotta a kozmetikai állatkísérleteket, így ezzel a döntésével történelmet írt. A világon a 41. országként döntöttek úgy, hogy nem asszisztálnak kegyetlen és szükségtelen állatkísérletekkel a kozmetikai iparágnak.

Évente több mint 100 ezer állat

A kozmetikai állatkísérleteknek csak az Egyesül t Államokban évente több mint 100 ezer állat esik áldozatul. Leggyakrabban nyulakat használnak erre a célra, a kísérletek és tesztek pedig sokszor fájdalmasak és szenvedést okoznak nekik. A különböző vegyi anyagok szemben és bőrön történő tesztelése legtöbb esetben elavult módszerrel történik, a mérési eredmények pedig pontatlanok.

Save Ralph – egy animációs film hihetetlen hatása

A Humane Society International (HSI) több híresség közreműködésével készített egy animációs filmet, a Save Ralph-ot (Mentsük meg Ralph-ot), hogy egészen különleges módon hívja fel a figyelmet a kozmetikai állatkísérletek kegyetlenségére az egész világon.  Többek között ennek a filmnek a hatására Mexikóban több mint 1,3 millió ember írt alá egy petíciót a kozmetikai állatkísérletek beszüntetéséért.  A petíciónak köszönhetően a törvényhozás is a közvélemény mellé állt. Nemcsak az ország területén tiltotta be a kozmetikai állatkísérleteket, de ezentúl sem forgalmazni, sem az országba behozni nem lehet állatokon tesztelt kozmetikumokat.  Ralph megható történetét magyar felirattal itt tudod megnézni:

Az Egyesült Államok is kezd felzárkózni

Mexikó az első észak-amerikai ország, ahol megszületett a kozmetikai állatkísérleteket beszüntető törvény, de az Egyesült Államokban is elkezdődött már a változás. Hét államban már szintén tilos ilyen kísérleteket végezni, három továbbiban pedig már előkészületben van az erre vonatkozó törvényjavaslat.  Az igazi változás azonban ebben az esetben is a fogyasztói szokásoknál kezdődik. Ma már minden kozmetikai terméken fel van tüntetve, hogy az előállítás során végeztek-e rajta állatkísérleteket. Ha te is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy ez a kegyetlen gyakorlat lassan az egész világon megszűnjön, akkor olyan kozmetikai termékeket vásárolj, melyeket nem állatokon teszteltek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theanimalrescuesite

A világjárvány ideje alatt Mexikó sűrűn látogatott turista helyein, csodálatos tengerpartjain is megcsappant az emberi jelenlét. Ez azonban kimondottan jó hatással volt a természetre, ebben az évben rekord mennyiségű tengeri teknős költött a partokon. A turisták eltűnése mellett azonban a helyi természetvédők is rengeteget tettek azért, hogy ilyen sok kis teknős születhessen.

Az ismert fészkelő helyen általában 500-1000 teknős születik és kezdi meg felnőtt életét, ha sikerül eljutnia a homokos partról a vízbe. Ezt a folyamatot felügyelik minden évben helyi állatvédő csoportok, hogy a turisták ne zavarhassák meg a kis teknősök útját. Idén azonban a megszokottnál jóval több teknőst sikerült a vízbe segíteni, több mint 2250 olajzöld fattyúteknős kelt ki a gondosan lerakott tojásokból.  A helyiek elmondása szerint, még soha nem volt példa ilyen nagy populáció születésére.

Különös fészkelési szokások

A világjárvány okozta veszteségekre a természet csodája nyújt némi enyhülést a helyi közösségek számára. A kevés turista és lecsökkent hajóforgalom gazdaságilag igazi csapás az országnak, de a természet új életre kelt. Az olajzöld fattyúteknős (olive ridley) az egyik leggyakoribb tengeri teknősfaj, fészkelő helyeik csökkenése miatt azonban különösen veszélyeztetettnek számít.

A faj populációja az elmúlt évtizedekben 30-50 százalékkal csökkent.  Különösen a Mexikó partjainál élő és fészkelő rajok száma csappant meg drámaian. Ezek a teknősök ugyanis sajátos fészkelési szokással rendelkeznek. A nőstények általában ugyanarra a partszakaszra térnek vissza tojást rakni, ahol ők is kikeltek. Ez azt jelenti, hogy egy adott fészekrakó hely pusztulása drámai hatással lehet az egész populációra.  Ezen kívül az orvvadászok és a halászati tevékenység is közrejátszott egyedszámuk csökkenésében. Az elmúlt hónapokban azonban szinte zavartalanul élhettek ezek a csodálatos tengeri állatok és szaporodásuk, fejlődésük is virágzásnak indult.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org

Mexikó legészakibb és legnyugatibb tagállama Baja Californa, más néven Alsó-Kalifornia, melynek partjainál rejtélyes körülmények között több mint 350 tengeri teknős tetemére bukkantak. Nem sokkal korábban pedig ugyanazon a területen a hatóságok 137 oroszlánfókát találtak holtan. Egészen döbbenetes és szomorú látvány, ahogy az elpusztult teknősök a víz felszínén lebegnek.

Az elhullott állatokat a hatóságok rögzítették, hiszen ezen a területen komoly halászati szabályozás  van életben. Az előírás szerint, ha az elhullott teknősök száma meghaladja egy évben a 90 példányt,  akkor az év hátralévő részében az összes halászati tevékenységet fel kell függeszteni.

Nem teljesen szokatlan ez a halálozás

Ezen a területen sajnos nem szokatlan, hogy nagyobb számban hullanak el tengeri állatok. A World Animal News jelentése szerint tavaly óta 331 álcserepesteknős, 10 delfin, 15 oroszlánfóka, 131 közönséges levesteknős, 18 olajzöld fattyúteknős és 6 bálna pusztult el ugyanezen a környéken.  Egy másik szervezet, a Plataforma Nacional de Transparencia (Nemzeti Átláthatósági Platform) szerint 2018-ban további 459 álcserepesteknőst, 97 fekete teknőst is találtak holtan.

Hiába van rendelet, ha nem tartják be

A halászati tevékenység leállítására azonban még nem került sor. A környezetvédelmi hatóságok nem hajtják végre az alkalmazandó szabályt, a környezetvédők és civil szervezetek pedig aggódnak és tiltakoznak.  Szerintük a kormánynak kell foglalkoznia az esettel, mert a környezetvédelmi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és költségvetéssel egy ilyen művelet végrehajtásához. A tengeri teknősök száma pedig mindeközben riasztóan fogy.

A legtöbb kárt a halászhálók okozzák

A Center for Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Központja) szerint a legtöbb halálesetet és kárt a halászhálók és hátramaradt tengeri halászati eszközök okozzák. Sajnos ez a probléma nem csak Mexikó partjainál áll fenn, a világ számos táján ugyanez a tendencia észlelhető. Ezek az eszközök egyes felmérések szerint nagyobb kárt okoznak az állományban, mint maga a halászati tevékenység. Erről korábban ITT írtunk.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: TheAnimalRescueSite

Fotó: pexels.com

Szívszorító történetet osztott meg egy mexikói menhely arról, hogy egy kölyök pitbull kutyát találtak a menhely ajtaja előtt egy dobozban, mellette egy kézzel írt levéllel. Egy Andres nevű kisfiú részletesen leírta, hogy azért vitte szeretett kutyáját a menhelyre, hogy megóvja erőszakos apjától, aki többször is bántalmazta a kiskutyát.

Kutyaviadaltól mentették meg

A kisfiú édesanyjával döntött úgy, hogy ezt a módját választják a kiskutya megmentésének, mert az apa a bántalmazáson túl kutyaviadal szervezőknek akarta őt eladni.  A kutyát azért rakták ilyen módon a menhely elé, mert féltek, hogy ha személyesen viszik be a kölyköt, a menhely feljelentést fog tenni az apa ellen, ettől pedig saját biztonságuk miatt féltek.

A mackóját is becsomagolták mellé

Andres levele így szólt: „A nevem Andres, 12 éves vagyok. Édesanyámmal úgy döntöttünk, hogy kiskutyánkat erőszakos apám tudta nélkül a gondjaitokra bízzuk. Apám verte és rugdosta őt. Egyszer annyira megrúgta, hogy megsérült a farka. Remélem, hogy tudtok rá vigyázni és segíteni neki új családot találni. Mellé raktam a mackóját, hogy emlékezzen rám.„

300 jelentkező pár óra alatt

A menhely megosztotta Facebook oldalán a kiskutya történetét, aki azonnal elképesztően népszerű lett a követők körében. Pár óra leforgása alatt több mint 300 örökbefogadó jelentkezett, hogy befogadná a kiskutyát, akit Rene-nek neveztek el. A kis Rene a menhelyen is mindenkinek belopta magát a szívébe, hányatott sorsa így megoldódni látszik. Életét és egy valószínűleg boldog életet egy bátor és önzetlen kisfiúnak köszönheti, akiről mindannyian példát vehetünk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: unilad.co.uk