Először 1970-ben ünnepelték meg, azóta pedig olyan eseménnyé vált, mely  világszerte emberek millióit vonja be különböző környezetvédelmi akciókba és eseményekbe.

A Föld Napjának születése

A Föld Napjának születése az 1960-as évekre vezethető vissza. Ez az időszak Amerikában jelentős társadalmi és kulturális változásokat hozott. Az országban megerősödtek a polgárjogi, békepárti és környezetvédelmi aktivitások. Az emberek egyre inkább megértették a környezetszennyezés hatását a bolygóra és a saját életükre. Abban az időben az Egyesült Államok súlyos környezeti válsággal nézett szembe. Riasztó volt a levegő és a víz szennyezettsége. Mérgező hulladéklerakók működtek szabályozatlanul, széles körben használták a káros növényvédő szereket. A kaliforniai Santa Barbara partjainál 1969-ben bekövetkezett olajszennyezés tovább fokozta az emberek környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmait, és cselekvésre késztette őket.

Országos tanítási napként indult

Gaylord Nelson wisconsini demokrata szenátor is a változást követelő aktivisták között volt. 1969 szeptemberében országos „tanítási napot” hirdetett meg a környezetvédelemről, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a bajra. Környezetvédelmi aktivisták támogatásával Nelson a tavasz első napjára tervezte az eseményt, remélve, hogy kihasználja a téli szünetről visszatérő egyetemisták energiáját. 1970. április 22-én végül emberek milliói álltak az Egyesült Államokban az ügy mellé.

Az első Föld napja hatalmas siker volt, 20 millió amerikai vett részt a gyűléseken, tüntetéseken és oktatási rendezvényeken. A környezetvédelmi kérdések hirtelen nemzeti üggyé váltak, és a kormány a nyilvánosság nyomására cselekedni kezdett. A Föld Napja mozgalom jelentős szerepet játszott a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megalakulásában és számos környezetvédelmi törvény, köztük a tiszta levegőről szóló törvény, a tiszta vízről szóló törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény elfogadásában.

Ma már 193 országban ünneplik

Azóta a Föld napja globális mozgalommá nőtte ki magát, amelyhez emberek milliói csatlakoznak világszerte. Az esemény az érdekérvényesítés, a tiltakozás és az oktatás platformjává vált, amely felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, valamint a fenntartható életmód és gazdaság fontosságára. Ma már több mint 193 országban ünneplik a Föld napját. A környezetvédelmi helyreállításoktól és szemétszedésektől kezdve a faültetésen át az oktatási fórumokig sokféle rendezvényt tartanak.

Miért fontos és mit üzen?

A Föld napja felhívja a figyelmet arra, hogy milyen riasztó ütemben használjuk ki és pusztítjuk a Föld erőforrásait. Hangsúlyozza, hogy sürgősen cselekednünk kell környezetünk védelmének érdekében. Az esemény arra ösztönzi az embereket, hogy életmódbeli változtatásokkal csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Csökkentsék az energiafelhasználásukat, a hulladéktermelést és váltsanak fenntarthatóbb életmódra. Emlékezteti a vállalkozásokat, vállalatokat és a politikai döntéshozókat a környezeti felelősségvállalás fontosságára.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: earthday.org ,onegreenplanet

Egy 2019-es tanulmány szerint hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyag kerül a szervezetünkbe, ami egy hitelkártya súlyának felel meg. De hogyan távolíthatjuk el ezeket a mikroszkopikus műanyag részecskéket a vízből és a légkörből? Úgy tűnik, hogy a  Shinshu Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: akusztikus szűréssel.

Mi az az akusztikus szűrés?

A mikroműanyag-szennyezés elleni küzdelemben a kutatók egy olyan mikrofluidikai eszközt fejlesztettek ki, amely hang segítségével a műanyag részecskéket egy központi csatornába nyomja. Ez az innovatív módszer ultrahang hullámokkal változtatja meg a víz viselkedését. Az ultrahang a műanyag részecskéket a folyadékáram közepébe irányítva, ahol összegyűjthetők vagy kiszűrhetők. Ezzel szemben a hagyományos hálós szűrők könnyen eltömődhetnek, és közel sem olyan hatékonyak mint az akusztikus szűrés.

Jóval hatékonyabb bármely módszernél

A vezető kutató, Yoshitake Akiyama professzor szerint a hidraulikus és elektromos analógia alapján tervezett mikrofluidikai eszköz 500 kHz-es rezonanciafrekvenciájú akusztikus hullámot használ. Ez a mikroműanyagok 105-szörös általános feldúsulását eredményezi az eszközben. A kutatók azt találták, hogy a méret szerint csoportosított mikroműanyagokkal végzett kísérletek során a 10 μm, 15 μm , 25 μm, 50 μm és 200 μm méretű részecskék gyűjtési aránya több mint 90% volt. (μm =mikrométer, a méter milliomodrésze) A vegyes részecskeméretű vizsgálatokban a gyűjtési arány 80% körüli értéket ért el.

A Shinshu Egyetem csapata nem először próbálkozik az akusztikus szűrés módszerével. Korábban már kifejlesztettek egy kifejezetten mosodai szennyvizek szűrésére szolgáló eszközt. A találmány olyan eredményeket produkált, hogy akár ipari szennyvizek szűrésére is alkalmas lehet a jövőben. Akiyama elképzelései szerint a mikroműanyag szűrő készüléket háztartási mosógépekbe és ipari létesítményekbe is érdemes lenne telepíteni. Véleménye szerint a módszer hatékonyan gátolná meg a mikroműanyagok környezetbe jutását.

A technológia azonban még nem tökéletes, a kutatók folyamatosan dolgoznak a fejlesztésén. A tanulmány a Separation and Purification Technology című folyóiratban jelent meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Naponta tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák szervezetébe a legújabb kutatások szerint. Három-négy hónap alatt ez több mint egymilliárd részecskét jelent. Ennek a mennyiségnek a tömege pedig 230 kilogrammtól akár négy tonnáig is terjedhet. A kék bálnák így a legnagyobb műanyag szemét fogyasztók a világon.

Nem a vízben, hanem a táplálékban van

A tanulmányt végző kutatók szerint, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik, akkor hamarosan akár 150 millió részecske is bekerülhet a bálnák szervezetébe naponta. A tanulmányhoz a Kalifornia parti vizekből vettek minták, de a világ más részein ennél még sokkal nagyobb is lehet a szennyezettség. A megadott számok a szennyezésből levont következtetések. A kutatók a kék bálna, a közönséges barázdásbálna, valamint a hosszúszárnyú bálna mikroműanyag fogyasztását vették alapul. Arra is rámutattak, hogy a szervezetbe került műanyag túlnyomó része nem a vízből, hanem az elfogyasztott táplálékból származik.

A hatás még nem tisztázott

A mikroműanyag és a benne lévő mérgező vegyületek károsak lehetnek a bálnák számára, de a pontos hatást még nem tudják megállapítani. A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Shirel Kahane-Rapport  elmondta, hogy a következő lépés ennek kiderítése lesz.

A mikroműanyagok ma már a Mount Everest csúcsától az óceánok legmélyéig mindenhol megtalálhatóak. Legalább 1500 vadon élő faj szervezetében találtak már mikroműanyag részecskéket. A szennyezés az emberi szervezetbe is bejut élelmiszeren, vízen és a belélegzett levegőn keresztül. Sőt, ezek a részecskék már az emberi véráramban is kimutathatók.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

Először találtak mikroműanyagokat az Antarktiszon frissen lehullott hóban. Ez felgyorsíthatja a hó és a jég olvadását, valamint veszélyeztetheti a kontinens egyedülálló ökoszisztémájának egyensúlyát. Korábban is találtak az antarktiszi jégben és a felszíni vízben mikroműanyagot, de ez az első alkalom, hogy a frissen esett hóban is kimutatták őket – állítják a kutatók. A Canterbury Egyetem PhD-hallgatója, Alex Aves által végzett és Dr. Laura Revell által felügyelt kutatást a The Cryosphere című tudományos folyóiratban tették közzé.

A világ legtávolabbi pontjai is szennyezettek

A kutatók által gyűjtött 19 minta mindegyikében találtak mikroműanyag szennyezést. Ez pedig arra szomorú tényre mutat rá, hogy már a világ legtávolabbi régióiban is jelen van a műanyagszennyezés. A Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig. A most gyűjtött mintákban literenként átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét találtak, ami magasabb, mint a korábban a környező Ross-tengerből és az antarktiszi tengeri jégből jelentett tengeri koncentrációk.

A leggyakoribb szennyezést a PET okozza

13 különböző műanyagtípust találtak, a leggyakoribb a PET (Polietilén-tereftalát) műanyag. Ezt használják leggyakrabban üdítős palackokhoz (PET palack).  A légköri modellezés alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a kis műanyag részecskék a levegőben utaznak több ezer kilométert. Azonban az is előfordulhat, hogy az Antarktiszon megforduló emberek és az általuk otthagyott tárgyak maradványai kerülnek a légkörbe, majd a frissen leesett hóra. A mintavételi helyek közeléből származó korábbi fotókon ugyanis felfedeztek néhány jelölő, útbaigazító zászlót. Ezeknek a színe pedig megegyezett a leggyakrabban előforduló színű mikroműanyagokkal, melyet azon a területen találtak.

Elnyelik a sugárzást

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a légkörben lévő mikroműanyagok elnyelhetik a Föld által kibocsátott sugárzást, ezáltal pedig hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A jeges felszíneken lévő sötét mikroműanyagok elnyelhetik a napfényt, és helyi felmelegedéshez vezethetnek. A műanyagok az állatok és a növények számára is mérgezőek lehetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, Wikipedia, Másfélfok

Az afrikai vadon egyik utolsó érintetlen térségébe, az Okavanga-folyó medencéjébe tervez kőolaj-feltárásokat egy kanadai kőolaj ipari vállalat. A nagyszabású feltárás nemcsak több tízezer elefánt életét veszélyezteti, de a térség teljes ökoszisztémája, vadvilága és a helyi közösségek is áldozatul eshetnek.

A ReconAfrica vállalt több mint 34 ezer négyzetkilométernyi területet vett bérbe az Okavango-medencében és már el is kezdte a szeizmikus feltárásokat. A nagyszabású beruházás becslések szerint dollármilliárdokat hozhat a térség gazdaságának. A területen 60-120 milliárd hordó kőolaj kitermelésére van esély.

Rosemary Allest, a Global March for Rhinos and Elephants képviselője a The Guardian brit napilapnak nyilatkozott:

Felfoghatatlan, hogy a ReconAfrica folytatja a fosszilis fűtőanyagok felkutatását. Kevesebb mint 450 ezer elefánt él ma Afrikában az évekkel korábbi több millióhoz képest. Közülük 130 ezernek ez a térség az otthona, és a ReconAfrica tervei pedig közvetlen veszélynek teszik ki őket.

A kormány mást mond

A namíbiai kormány szerint a vállalat nem kapott engedélyt kitermelésre, csupán a feltárásokat engedélyezték számukra. Az Okavango hatalmas területe az UNESCO világörökség része. Környezetvédők szerint a feltárás veszélybe sodorhatja a vízellátást, így az egész érintetlen deltavidéket fenyegeti.

„E folyamat minden eleme, az új utak, a fúróhelyek, a finomítók és a terminálok el fogják pusztítani az ökoszisztémát és a helyi közösségeket, amelyek halászatból és mezőgazdaságból élnek” – mondta Nnimmo Bassey, a Health of Mother Earth Foundation igazgatója, az Oilwatch Africa szervezet elnöke.

Földrengések is jöhetnek

A feltárások gyakran földrengéseket is okozhatnak, megzavarják az elefántok nyugalmát. Az építkezések, közlekedés, utak építése elűzheti az állatokat a térségből és ezzel párhuzamosan az orvvadászok megjelenése is várható.  A kanadai olajcég szerint a beruházás új munkahelyeket teremt majd és óriási gazdasági előnyökkel jár majd, a természet pedig nem fog károsodni.

Ennek érdekében a zaj és a földrengések elkerülésére már van tervük és erre vonatkozóan külön intézkedéseket is vezettek be. Napelemes közösségi kutakat hoztak lére, vízalapú, biológiailag lebomló és klórmentes folyadékokat használnak a fúrásokhoz és alacsony frekvenciájú berendezéseket a vadvilág védelme érdekében.

Zéró kibocsátás 2050-re

A tervekkel némileg szembegy az a törekvés, melyet múlt hónapban közölt a Nemzetközi Energiaügynökség.  Szerintük idén be kell fejezni az új kőolaj- és földgázmezők feltárását és a régiek fejlesztésével is le kell állni. A cél világos. Korlátozni kell a globális felmelegedés mértékét és 2050-re el kellene érni a nettó zéró szén-dioxid kibocsátást.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian, MTI

A Frontiers in Marine Science című tudományos folyóiratban azonban 2020. decemberében publikálták az első olyan tanulmányt, mely egyértelműen igazolta, hogy a Kaliforniában létesített ipari parkok miatt magas az oroszlánfókák körében a rákos megbetegedések száma.

Mérésekkel igazolták, hogy a mérgező anyagok szintje rendkívül magas az állatokban,  mely kiváltó oka a későbbi rákos megbetegedéseknek és az állatok gyors pusztulásának. Az elmúlt 40 évben a kaliforniai Marine Mammal Center-ben  (Tengeri Emlős Központ) kezelt oroszlánfókák 18-23 százaléka halt meg emlőrákban. Ez azért szokatlan, mert a vadon élő emlősöknél ez a fajta betegség általában nem alakul ki. A kaliforniai oroszlánfókák körében azonban az emlőrák előfordulása magasabb, mint az embernél.

Évtizedekkel ezelőtt kezdődött

Ma nagyjából 250 000 oroszlánfóka él Kalifornia partjainál és mindegyikük ki van téve az ipari szennyezésnek. Ezen a területen már az 1960-as években elkezdődött az iparosodás és az urbanizáció, melynek hatását már akkor is érezni lehetett a környezeti változásokban. Ipari szemét, radioaktív anyagok és az olajfinomítók hulladéka is az óceánba került és nagy részük jelenleg is ott van.  Az oroszlánfókákkal kapcsolatos kutatás már 20 évvel ezelőtt elkezdődött. Két évtized alatt 394 olyan fókát vizsgáltak meg, akiket holtan találtak az óceánban. Legtöbbjük herpesz vírussal volt fertőzött, mely részben felelős lehet a rák kialakulásáért.  Ugyanakkor azt is megállapították, hogy mindegyikükben nagyon magas szinten voltak bizonyos mérgező vegyi anyagok, mely szintén vezethetnek az emlőrák kialakulásához.

Az emberre is veszélyes lehet

A kutatási eredmények arra is rávilágítanak, hogy évekkel, sőt évtizedekkel a szennyezés után is veszélyes az ipari és vegyi hulladék jelenléte az óceánokban. Ez pedig nem csak az ott élő állatokra, de az emberre is fokozott veszélyt jelenthet.  A tengeri halak és egyéb állatok, melyeket az ember elfogyaszt, ugyanúgy tartalmazhatják ezeket a veszélyes anyagokat így az ember egészségére is káros hatással lehetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: EcoWatch.com

Cover: unsplash

A fotósorozat egy jegesmedve családot mutat be, ahogy a vízparton a kölykök iszappal teli műanyag gallonokkal játszanak, műanyagok lógnak ki a szájukból vagy éppen megpróbálnak megenni egy műanyag zacskót.

Danny Sullivan fotós dokumentálta a szívfacsaró jeleneteket egy alaszkai utazása során. A fotók széles körű publikálásával reméli, hogy az emberek végre tényleg a fejükhöz kapnak és rájönnek, micsoda pusztítást okozunk a mérhetetlen mennyiségű műanyaghulladék termelésével.

Az olvadás miatt került felszínre a műanyag szemét

Az 58 éves fotós idegenvezető feleségét kísérte el októberben az alaszkai Kaktovikba, ahol már többször is járt korábban. Elmondása szerint nem csak a mérhetetlen szennyezésre mutatnak rá a fotók, hanem a felgyorsult éghajlatváltozásra is. 5 éve ugyanezen a helyen, ugyanebben a hónapban nagyjából 5 fokkal volt hidegebb, mindent hó borított, így a műanyag hulladékot is, amihez a medvék nem fértek hozzá. Az olvadásnak köszönhetően a hulladékok a felszínre kerültek, így potenciális veszélyt jelentenek az ott élő állatokra nézve is.

Egy műanyag palack Alaszkában, a semmi közepén, egy jegesmedve szájában mindennél jobban megmutatja, hogy amit teszünk, az egész bolygóra óriási hatással van. A palack szinte bárhonnan származhat a világból és nagy eséllyel jegesmedvék gyomrában fogja végezni. A lenyelt műanyag pedig végzetes lehet ezeknek az állatoknak.

A világon mindenhol ott van a szemetünk

Az emberiség szemete a legszebb érintetlen helyekre is eljut és hihetetlen károkat okoz. Sullivan, aki a saját szemével látta ezt a szomorú látványt, elkeseredetten nyilatkozott a helyzetről. Hiába váltjuk le szépen lassan a műanyagot alternatív megoldásokra, az már mindenhol ott van és visszafordíthatatlan károkat okozott.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nypost.com

Fotók: Mediadrumimages/DannySullivan

Kulturált, jólnevelt városi kutyataróként naponta 2-3-4 műanyag zacskóval járulunk hozzá a Föld szennyezéséhez. Ez évente kutyánként körülbelül 1100 műanyag zacskót jelent, egy kutya életében 15 000 zacskóval számolni nem túlzó. Csak Budapesten 3 millió gazdás kutya él – ez naponta 9 millió zacsi…

A szennyezett műanyag szemét nem újrahasznosítható, ezért minden egyes zacskó, amit erre a célra használunk, a szemétben végzi. Mi történik ezután velük? A kommunális hulladék újra nem hasznosítható részét szemétégetőben égetik el. Mivel a körforgásban semmi nem vész el, csak átalakul, ezért a műanyagok mérgező vegyületei is, amelyek a légkörbe jutva szennyezik a bolygónkat. Vannak olyan országok, ahol a hulladékgazdálkodás egyik módja, hogy hatalmas szeméttelepeken gyűjtik a szemetet, és hagyják, hogy a természet végezze a dolgát. A szemétből a méreganyagok a talajba jutnak, szennyezve a vízkészletet, a szél pedig felkapja és elhordja a mozgatható darabokat.

Az óceánokba jutó szemét 80%-a a szárazföldről kerül a vízbe. Mára odáig jutottunk, hogy ebből a hatalmas mennyiségű hulladékból egy új kontinens született, amelynek neve is van: Great Pacific Garbage Patch, azaz Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget.

Ma már nem kell zöld aktivistának lenni, hogy textilszatyorral menjünk bevásárolni, kerüljük az előrecsomagolt termékeket és ne vásároljunk rossz minőségű, kidobásra ítélt termékeket. Ugyanígy, nem csak nejlonzacskóval lehet feltakarítani a kutyánk után.

A környezetbarát zacskók között találunk olyat, amely természetes úton gyorsabban lebomlik, mint a hagyományos műanyag, de olyat is, amely keményítőből készül, tehát nem is műanyag. A csúcs, környezetvédelmi szempontból, a komposztálható zacskó, amely nem bomlik le lassabban, mint mondjuk a krumplihéj. Léteznek a WC-ben lehúzható zacskók is, amelyek nagyon kényelmesen használhatóak, és ugyanannyira károsak, mint bármi más, ami a WC-be kerül.

Magyarországon a lebomló műanyag zacskókat könnyen be lehet szerezni, a nagyobb állatfelszerelési üzletekben és online is. Az áruk elsőre borsosnak tűnhet, de ezek a zacskók többnyire strapabíróbbak és erősebbek a sima nejlonzacsiknál. Ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele ökológiai mancsnyomunkat!

Bujdosó-Szalay Adél / kutyabarát.hu

Forrás: greenpeace, WWF, Our World In Data

Képek: @flickr