Növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában

A Tisza tisztítására irányuló mozgalmak és összefogások a kommunális hulladéktól próbálják folyamatosan megtisztítani a folyót, de legalábbis csökkenteni azt a hatalmas műanyag szennyeződést, amit a Tisza már országunkba belépve nagyrészt magával hoz.

Mi a helyzet a mikroműanyagokkal?

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folytat kutatást azzal kapcsolatban, hogy a jól látható és érzékelhető kommunális műanyag hulladék mellett a folyóban miként alakul a mikroműanyag szennyeződés. A mikroműanyag szennyezés elsősorban kommunális eredetű. A 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.

Kutatási metódus

A SZTE a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával zajló projekt keretében a Tisza forrásától egészen a torkolatáig vizsgálják az üledék minták mikroműanyag-szennyezettségét. Ezen kívül pedig az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.

Akár 1000 évig sem bomlik le

A vizsgálatok szerint egyre több a mikroműanyag a Tiszában. Amióta műszálas ruhák léteznek és a mosásukon keresztül a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerülnek, nagyjából azóta növekszik folyamatosan a folyó mikroműanyag tartalma. Ezek az anyagok pedig akár 500-1000 évig sem bomlanak le. A Tisza kutatása és a szennyeződés mérésre továbbra is folyik. A kutatók arra is keresik a választ, hogy az árvízek miként szállítják tovább a szennyezést és végül hol rakják le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban. Kutatják továbbá, hogy milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: SZTE, MTI