Mindezt egy neves természetvédő csoport foglalta össze jelentésében, amely országszerte megkongatta a vészharangot a vadvilág állapotával kapcsolatban. A NatureServe több mint 1000 tudós meglátásait használta fel, és öt évtizednyi adatot értékelt az észak-amerikai növény- és állatfajok természetvédelmi helyzetéről. Állításuk szerint az állatfajok 40 százalékát és a növényfajok 34 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Mindemellett az ökoszisztémák 41 százaléka szinte az összeomlás szélén áll. Ez a szám nem tartalmazza az olyan ökoszisztémákat, mint az édesvízi tavak és patakok, a barlangok vagy a tengerparti tengeri élőhelyek.

A csigák és kétéltűek vannak a legnagyobb veszélyben

Az állatfajok közül a csigák vannak a legnagyobb veszélyben. Az édesvízi csigák és a szárazföldi csigák háromnegyedét fenyegeti a kihalás veszélye. A szakértők szerint a vízi élőhelyek állapota romlik a legnagyobb mértékben. Főként a szennyezés és egyéb emberi beavatkozások miatt. Ennek következtében az édesvízi kagylók, rákok, garnélarákok és halak is a veszélyeztetett állatok listájának elején vannak.

A kétéltűek is hasonlóan rosszul állnak, 42 százalékos a veszélyeztetettségük. A hüllők több mint egyötöde és majdnem ugyanennyi emlős szintén veszélyeztetett. A rovarok és más szárazföldi állatok nagy száma is veszélyben van, különösen a méhek. Az értékelt méhfajok 37 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A madarak több mint tizede szintén folyamatos veszélyeknek van kitéve.

„Az édesvízzel kapcsolatos fajok, köztük a kétéltűek, csigák, kagylók, rákok és számos vízi rovar a legnagyobb arányban veszélyeztetett fajok, ami rávilágít az édesvízi ökoszisztémák védelmét célzó természetvédelmi stratégiák fontosságára” – írják a jelentés szerzői.

A növények sincsenek jó állapotban

A mérsékelt égövi gyepek, a boreális gyepek és a bozótosok kiemelkednek az erősen veszélyeztetett ökoszisztémák közül. A 78 ismert gyeptípus 51 százalékát fenyegeti az egész területre kiterjedő összeomlás veszélye. A mérsékelt égövi erdők, a boreális erdők és az erdős területek szintén többszörös nyomásnak vannak kitéve. Ez pedig az Egyesült Államok 107 őshonos erdőtípusának 40 százalékánál veszélyeztetett állapotot eredményez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Natureserve

Óriási meglepetés érte a vadőröket, amikor felfedezték a bölény bébit a Canterbury melletti West Blean és Thornden Woods erdőkben élő bölénycsorda ellenőrzése közben. A kis borjú anyját és két másik nőstény bölényt még júliusban engedték szabadon az erdőben.

Visszatelepítési program

A bölények a  Kent Wildlife Trust és a Wildwood Trust által indított betelepítési program egyik fontos szereplői. A folyamatot a klímaválság és a biológiai sokféleség megőrzésére tett erőfeszítések hívták életre. A vemhességre pedig senki nem számított. A bölények nagyon jól titkolják a vemhességet annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók támadását. A vadőröket tehát teljesen váratlanul érte a borjú látványa, az öröm pedig óriási volt.

We have a ‘tiny’ announcement… there is a new member of our #bison herd! 🐃

By supporting our #WilderBlean project, you can help provide the best possible environment for Kent’s youngest ecosystem engineer. If #nature thrives, we do too: https://t.co/6uo8eCl6IG @WildwoodTrust pic.twitter.com/bH9H1nRIWr

— Kent Wildlife Trust (@KentWildlife) October 21, 2022

Hogyan segítik a bölények a biológiai sokféleséget?

A bölények méretüknél fogva igen hasznosak az élőhelyek szabályozásában. Ők Európa legnagyobb szárazföldi állatai. Méretük és viselkedésük miatt pedig óriási hatással vannak a környezetre. Tulajdonképpen egy ökológiai mérnök szerepét töltik be a vadonban.  A bölények nagyban hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásában.

A gyakorlatban ez egy nagyon egyszerű és természetes folyamat. A bölények ezeken a területeken legelnek, frissítik a bozótokat, rágják a fákat, bokrokat. Tapossák a talajt, kidöntik a fákat, egyszóval átalakítják az élőhelyet, tisztásokat és változatosabb környezetet hoznak létre. Olyat, amit csak a bölények tudnak létrehozni.Egy ilyen „felfrissített” helyen pedig minden más vadon élő állat is jobban fejlődik és szaporodik.

Mikor halt ki a vadon élő bölény Európában?

Az európai bölény a kontinens nyugati felén már régen kipusztult. Az Egyesült Királyságban kb. 6000 évvel ezelőtt élt utoljára bölény a vadonban. Az elmúlt évszázadokban már csak a Kárpát-medencében, Erdélyben és a Kaukázusban fordultak elő. Az utolsó bölényről annyit tudni, hogy Erdélyben, 1762-ben ejtették el.

A híres magyar őrségi bölények

Magyarországon még élnek bölények, sőt nem is akármilyenek. Az Őrségi Nemzeti Park területén élő csorda egy hatalmas területen él, de sokszor meg lehet őket csodálni a bemutatóhelyként ismert tisztáson.  De miért olyan különlegesek ezek a bölények?

Attól, hogy az egyetlen kaukázusi-hegyvidéki bika utódaitól származnak. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az utolsó bölényt 1762-ben elejtették. Gyakorlatilag akkor végérvényesen ki is pusztult a kaukázusi-hegyvidéki bölény.  Egyetlen egy szerencsés bika azonban életben maradt. Ez a bika aztán egy fajmentő programon belül három síkvidéki tehenet fedezett. Tőlük származnak a hegyvidéki vérvonalat örökítő egyedek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: euronews 

Ökológusok évtizedek óta figyelmeztetnek az élővilág sokféleségének homogenizálódására, vagyis a fajok egyformává válására. A Sheffieldi Egyetem a napokban tette közzé új kutatását. Ennek eredménye szerint a feltűnő és szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező madarak fognak először kihalni.

A tanulmány vezetője, Dr. Emma Hughes szerint a globális kihalási válság nem csak egyszerűen azt jelenti, hogy fajokat veszítünk el. Ennél sokkal összetettebb problémáról van szó, aminek hatásait még felmérni sem tudjuk. Elveszítjük az egyedi vonásokat és az evolúciós történelmet. Az emberi tevékenység tehát nemcsak a fajok számát csökkenti drasztikusan, hanem aránytalanul nagy mértékben pusztítja el a Föld legegyedibb, legszokatlanabb és legkülönlegesebb élőlényeit.

Nem csak a távoli, egzotikus helyeket érinti

A probléma nem csak azokat az egzotikus helyeket érinti, ahol nagyobb számban fordulnak elő szokatlan fajok. Színes, érdekes madarak nemcsak a trópusokon vannak, hanem szerte a világon. A kihalási válság az Egyesült Királyságban is éreztetni fogja hatását. Veszélyben vannak például a különleges lundák, a háromujjú csüllő (Black-legged kittiwake) és a villás viharfecske is. Bármely faj elvesztése tragikus, de szembe kell néznünk a legkülönlegesebb, legszínesebb, legizgalmasabb fajok elvesztésével. Röviden, arra számíthatunk, hogy a világ „nagyon egyszerűvé, barnává és unalmassá” válik – mondta a New York Timesnak Dr. Eliot Miller, a Cornell Ornitológiai Laboratórium munkatársa.

Így kell elképzelni a biodiverzitás válságot

A biodiverzitás válsága nehezen elképzelhető, de ez a kutatás rámutat a lényegére. A bennünket körülvevő világ kevésbé lesz ragyogó, színes és érdekes. Ha kiirtjuk a legegyedibb tulajdonságokkal rendelkező madarakat és fajokat, és továbbra is pusztítjuk a Föld gazdag sokszínűségét, akkor mindannyian olyan módon fogunk elszegényedni, amit még fel sem tudunk fogni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

Egy kormányközi friss jelentésből szemlézett a BBC hírportál, melyet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) készített. Ez a szervezet a természetvédelemben olyan, mint a klímakutatásban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A jelentés szerint a kihalás motorja a fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat.

Lehet másként?

Az IPBES jelentését összesen 139 ország hagyta jóvá Bonnban. Központi témája pedig arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet fenntarthatóbb módon fát kitermelni, halászni és vadászni. Mindezt úgy, hogy a biológiai sokféleség is megmaradjon és az élelmiszerbiztonság se kerüljön veszélybe. Jelenleg a világon több milliárd ember hagyatkozik nagyjából 50 ezer vadon élő állat-, növény és gombafajra különböző célokból. Elsősorban élelmezési, de gyógyászati és például üzemanyag-ellátási forrásként használják őket. A jelentésben rámutatnak arra a mértéktelen kizsákmányolásra, amely mindezzel jár.

Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére.Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal – írta a jelentés.

Kényszerpálya

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat. Ők sokszor kerülnek kényszerpályára. A megélhetésükhöz nincs más lehetőség, minthogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat elsősorban élelmezési célokra.

 „Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBC, MTI

A túlfogyasztás, a klímaváltozás és az ember természetkárosító hatásának következtében a vadállatok egyre több faja kerül komoly veszélybe. Drasztikusan csökken az egyedszámuk, elveszítik természetes élőhelyüket, nem találnak táplálékot és nem tudnak szaporodni. Bár az átlagember tehetetlennek érzi magát, ezekkel a folyamatokkal szemben, mégis van egy-két apró dolog, amit mindenki megtehet, hogy segítse ezeket az állatokat.

Tengeri teknősök

Ezek az állatok már több mint 110 millió éve léteznek, és ez idő alatt túlélték a dinoszauruszokat, a meteorokat és a természeti katasztrófákat. Most azonban az eddigi legnagyobb fenyegetéssel kell szembenézniük: az emberrel. A tengeri teknősöknek hét faja létezik, és mindegyikük veszélyeztetett. Az őket fenyegető legfőbb veszélyek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat. A tengeri teknősök minden évben több millió tojást raknak le a tengerpartokon világszerte. Ezeknek a kikeléseknek azonban csak kis százaléka éri meg a felnőttkort, a többit a ragadozók felfalják, vagy más okból elpusztulnak. Számukra a legnagyobb segítség egy olyan szervezet támogatása, mely a tevékenyen részt vesz a szaporodási folyamat védelmében, például a SeaTurtleFundation Ausztráliában.

Orangután

Az orángutánok is veszélyeztetett fajnak számítanak, már csak körülbelül 60-80 ezer példány él a vadonban Indonéziában és Malajziában. Élőhelyük pusztulása és az illegális vadállat-kereskedelem miatt kritikusan veszélyeztetettek. Segíthetsz az orángutánokon, ha támogatod az élőhelyük védelmén dolgozó szervezeteket, például az Orangutan Foundation International.

Hópárduc

A hópárducok Közép-Ázsia hegyvidékein élnek, és populációjuk riasztó mértékben csökken. A hópárducokat leginkább az emberi tevékenység – például a bányászat, az útépítés és a mezőgazdaság – miatt bekövetkező élőhelyvesztés fenyegeti. A másik nagy veszélyt a bundájuk és csontjaik miatt folytatott illegális vadászat jelenti. A hópárducok megmentésén fáradhatatlanul dolgozik a Snowleopard Trust szervezet, akiket online adománnyal támogathatsz. Hidd el, a legkisebb összeg is számít.

Orrszarvúak

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az összes orrszarvúfajt a „súlyosan veszélyeztetett” vagy „veszélyeztetett” kategóriába sorolja. A csökkenés elsődleges oka a szarvukért folytatott orvvadászat, amelyet a hagyományos ázsiai gyógyászatban használnak. Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az orrszarvú szarvának fogyasztása bármilyen egészségügyi előnnyel járna, a kereslet továbbra is növekszik. Ennek eredményeképpen az orrszarvúakat riasztó ütemben ölik meg – egyes becslések szerint naponta akár három orrszarvút is orvvadásznak. Az egyik legnagyobb szervezet, aki a faj megmentésével és védelmével foglalkozik a Save The Rhino, online adományokkal támogathatod őket.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingondwildlife

Az egyik ősi magyar kutyafajtát komoly veszély fenyegeti. A komondorok a magyar tanyavilágban voltak leginkább népszerűek. Feladatuk az volt, hogy őrizzék a tanyát és az állatokat a betolakodóktól, vadállatoktól. A tanyavilág fokozatos megszűnésével a komondorok funkciója is háttérbe került, pedig ez a csodálatos kutyafajta nem csak a tanya őrzésére alkalmas. Sok tévhit kering a komondorok tartása és jelleme körül, ami szintén nem teszi túl népszerű fajtává.

Elképesztően jól alkalmazkodik

Anda-Marócsek Anita, az Andaházi Tanyák Őre Komondor Kennel tulajdonosa az InfoRádió-ban beszélt arról, mennyire fontos, hogy minél többen megismerjék ezt a fajtát, mert ha ilyen ütemben fogy az egyedszámuk, húsz év múlva már sem komondorok, sem tenyésztők nem lesznek Magyarországon.  A szakértő elmondta, hogy a komondor az egyik legjobban alkalmazkodó kutyafajták közé tartozik.  Feladata valóban a tanya őrzése volt, de ezt a funkcióját tökéletesen ellátja egy háznál is. Ezek a kutyák mindenkire odafigyelnek, tiszteletben tartják a családtagokat, a környezetüket és a gyerekekkel is igazán jól megértik egymást.

Nem való lakásba

Bár egyre több kutyafajtát tartunk lakásban, a tenyésztő szerint a komondort nem szabad bent tartani. Ezek a kutyák kifejezetten kinti kutyák, de sem területigényük, sem mozgásigényük nem túl nagy. Egy 7-800 négyzetméteres kertben már tökéletesen érzi magát ez az csodálatos óriás. Sokan úgy vélik, a komondorok szőrének ápolása is nagy kihívás, de ez sem igaz. Egyáltalán nem kell folyamatosan gondozni a szőrüket.  Fontos tudni, hogy a komondor kimondottan egészséges fajta, kevés jellemző betegséggel. Táplálásuk sem túl bonyolult, nem érzékenyek és nem esznek túl sokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: infostart

A World Wide Fund for Nature (Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Összesen 96 országban van tevékenyen jelen, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. Céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntartható fejlődés segítése és a környezetszennyezés csökkentése. Különösen fontos számukra az erdők, édesvizek, óceánok állapotának fenntartása, hiszen ezek a régiók a legjelentősebbek a biodiverzitás szempontjából. Legújabb jelentésük szerint a világ jelenleg egy olyan brutális méretű kihalás felé tart, melyre nem volt példa a dinoszauruszok óta. Növények és állatok millió kerülnek a kihalás szélére a következő évtizedben.

Győztesek és vesztesek

A szervezet 2021-es, „Győztesek és vesztesek” című jelentése szerint az elefántok, a jegesmedvék, a cápák, a békák és a halak mind-mind kiemelt veszélyben vannak. Jelenleg 142 500 faj szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján, és közülük 40 000-et fenyeget kihalás. A listát 1964-ben készítették el először, azóta soha nem volt még ilyen magas a kihalás közelében lévő fajok száma. A WWF nemcsak a fajok kihalására figyelmeztet, hanem új globális természetvédelmi paktum kidolgozását sürgeti.

Kiemelt veszélyben lévő állatok

Az afrikai elefánt állománya az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent, így ez a faj tartozik a leginkább veszélyeztetett állatok közé. De a jegesmedvék sincsenek jobb helyzetben. Becslések szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja 2035 nyarára teljesen el fog olvadni, ez pedig a jegesmedvék élőhelyének végleges pusztulását jelenti majd.  A cápák és ráják száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben, a túlhalászás, az élőhelyek elvesztése és globális felmelegedés miatt.

Van reménysugár

A WWF szerint azonban reményre ad okot, hogy 2021-ben számos sikertörténet is született a világban. Az indiai orrszarvúk száma Nepálban például növekedésnek indult, ez pedig a természetvédők és aktivisták elkötelezett munkájának köszönhető. A kormánnyal együttműködve olyan intézkedéseket vezettek be az országban, melynek eredményeként 2015 óta 16 százalékkal nőtt a számuk. Az ibériai hiúz egyedszáma az elmúlt 18 évben megtízszereződött, jelenleg 1111 egyed él Spanyolországban és Portugáliában. Egy áttelepítési programnak köszönhetően az Alpokban élő szakállas keselyűk száma is ugrásszerűen megnőtt a kihalás széléről, jelenleg már 300 egyed él a régióban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, dailymail

A BirdLife International közzé tette legújabb Vörös Listáját, mely 544 Európában előforduló madárfaj veszélyeztetettségét vizsgálja. A lista a kihalás kockázatát értékeli, a Természetvédelmi Világszövetség nemzetközi kritériumai alapján. Az átfogó elemzés szerint ma már Európában a madárfajok csaknem 20 százaléka a veszélyeztetett kategóriába került, ez tehát azt jelenti, hogy minden ötödik faj valamilyen mértékben veszélyben van.

T- Threatened

A legsúlyosabb kategória a Threatened (T), amelyik fajt ide sorolják, azt közvetlenül fenyegeti a kihalás veszélye. Az összes vizsgált faj 13 százalékát, azaz 71 fajt soroltak ide. A Near Threatened (NT), vagyis mérsékelten veszélyeztetett kategóriába 36 faj került, ők kevésbé veszélyeztetettek. Ahhoz, hogy egy fajt a veszélyeztetett kategóriába soroljanak, az európai populációnak három generáció alatt minimum 30 százalékkal kell csökkennie. Amennyiben ez a csökkenés ugyanennyi idő alatt csak megközelíti ezt az értéket, de nem éri el, akkor sorolják a mérsékelten fenyegetett kategóriába.

Öt madárfaj pusztult ki

Európai szinten öt madárfajt soroltak kipusztult kategóriába, közülük három olyan faj van, amelyek az elmúlt 6 évben haltak ki. Ezek a guvatfürj, a talpastyúk és a fenyősármyán. A leggyorsabban csökkenő tendenciát a vízimadarak és a tengeri madarak mutatják, valamint a parti madarak és a ragadozók.

Hazánkban is szomorúak a számok

A hazai madárfajok között is megfigyelhető az európai tendencia. A fürj korábbi stabil kategóriájából a mérsékelten veszélyeztetett csoportba került. Az állomány számának csökkenése elsősorban a mezőgazdasági tevékenységnek köszönhető, első sorban a növényvédő szerek alkalmazásának. Ezek ugyanis kiírtják a madarak táplálékát. Az is hozzájárul a csökkenéshez, hogy a fürj több dél-európai országban még mindig vadászható faj, illetve vonuló madárként a klímaváltozás hatásai sem tesznek jót a fürjeknek.

A vetési varjú két kategóriát esett vissza a veszélyeztetettségi listán, és nagyon rossz eredményeket produkált a kék vércse is. Ez utóbbi faj mára már döntően mesterséges fészektelepeken költ, így a populáció száma nagy mértékben a természetvédelmi tevékenységtől függ.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Európai Madárfajok Vörös Listája , MME

A Living Planet Report 2020 című, kétévente megjelenő tanulmányt a WWF (World Wide Fund for Nature, Természetvédelmi Világalap) és Zoological Society of London (Londoni Zoológiai Társaság) készíti. Drámai számok kerültek napvilágra az emberi fogyasztás hatásairól.

68 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja

A jelentés megállapította, hogy a vadon élő állatok egyedszáma az elmúlt 50 évben átlagosan 68 százalékkal csökkent. Csaknem 21 000 populációt figyeltek meg, közel 4400 különféle emlős-, madár- hal- és hüllőfaj monitorozását folytatták az 1970-es évektől kezdődően.  A legnagyobb változások Latin-Amerikában és a Karib-térségben következtek be, ahol a csökkenés 94 százalékos volt. További drámai változás az édes vízi élőhelyeken voltak, ahol összességében átlagosan 84 százalékos csökkenést figyeltek meg.  Rebecca Shaw, a WWF vezető tudósa arról számolt be, hogy a legkomolyabb változás az édesvízi ökoszisztémában történt.  Ennek oka pedig az édesvíz-erőforrások felhasználása az egyre növekvő népesség élelmiszer ellátásához.

Átfogó kutatás

Ez a riport az egyik legátfogóbb képet mutatja a világ ökoszisztémájának helyzetéről. Több mint 130 szakértő állítja össze a világ minden tájáról. A hosszas kutatás, tanulmányok készítése és összevetése után pedig egyhangúan arra jutottak a kutatók, hogy soha nem látott és fenntarthatatlan mértékben pusztítja a természetet az emberi fogyasztás.  Az is egyértelmű, hogy ha ez így folytatódik tovább, akkor az ember saját magát is képtelen lesz megvédeni a környezet pusztításának hatásaitól. Ez a pusztítás ma már közel egymillió fajt veszélyeztet, nagyjából 500 ezer növény-és állatfaj valamint ugyanennyi rovarfaj került közel a teljes kihaláshoz.

Van kiút?

Azonnali és radikális változásra lenne szükség az élelmiszer-és mezőgazdasági szektorokban valamint nagy mértékben csökkenteni kellene az emberi túlfogyasztást. Az erdők irtását például rögtön abba kellene hagyni.  Ezekre az intézkedésekre azonban nem sok esélyt látnak a kutatók. Robin Freeman, aki a Londoni Zoológiai Társaság kutatását vezette, úgy nyilatkozott, hogy már 10-20 éve is nagyjából ugyanilyen tendenciákról és előrejelzésekről számoltak be, de semmilyen érdemi változás nem történt.  Nagyon nehéz látni, hogy a világ vezetői nem érzékelik, mennyire drámai a helyzet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch

Az elemzés 500 olyan fajra mutat rá, amelyeknek kipusztulása felgyorsult és a kihalás szélén állnak. Ez nagyjából annyi faj, mely összesen az előző században eltűnt a bolygóról.  Ez az 500 faj valószínűleg nagyjából 20 év alatt véglegesen el fog tűnni. Az ember természetpusztító tevékenysége nélkül ez a folyamat több ezer évig tartott volna. Azokat a fajokat sorolják kritikus státuszba, melyeknek kevesebb mint 1000 egyede maradt fent. Többek között ide tartoznak orrszarvú fajok, madarak, teknősök, békák is. Egyes populációknak már a 94%-a kipusztult.

Dominóhatás

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes fajok kihalása dominóhatást indít el. Ez azt jelenti, hogy ha egy faj kipusztul, mely egy másik faj elesége volt, akkor ez utóbbi is előbb utóbb el fog tűnni. Minden faj kipusztulása újabb kipusztulást és újabb fajok eltűnését jelenti, mely visszafordíthatatlan.  A tudósok szerint sürgősen kezelni kell az emelkedő népességszámot, az élőhelyek pusztítását, a vadon élő állatok kereskedelmét, vadászatát, a mértéktelen szennyezést és minden olyan tevékenységet, mely a klímaváltozás felgyorsulásához vezet.

Rá kell jönnie az emberiségnek, hogy ha egy fajt elpusztít, annak a rendszernek egy részét semmisíti meg, mely az ő életfenntartó rendszere is. Ezért a veszélyeztetett fajok kipusztulását a kormányoknak globális vészhelyzetté kellene nyilvánítaniuk, mely nagyban hozzájárul ahhoz az éghajlati zavarhoz, melynek hatásait egyre inkább érezzük. A kutatást Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Egyetem professzora vezette. Szerinte a végső pillanat előtt állunk, különben a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Összesen 29 400 szárazföldi gerinces fajra vonatkozó adatokat vizsgáltak meg melyek közül 505 olyan fajt azonosítottak, melyek már 1000 példányszám alatt vannak. Ezek közül pedig nagyjából a felében már kevesebb, mint 250 faj található csak. Ezek emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek. Nagy részük trópusi és szubtrópusi régiókban találhatók. A dominóhatás ezért elkerülhetetlen.

De nem csak a gerinces fajok tömeges kipusztulása fenyegeti a biodiverzitást. Egy 2019-es kutatás  szerint évente 2,5 százalékkal csökken a rovarok száma. Becslések szerint, ha ebben az ütemben folytatódik a pusztulás, 10 év alatt negyedére csökken a számuk, 50 év alatt felére, 2119-re teljesen kihalnak, nem lesznek rovarok a Földön.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A jegesmedvék pusztulását nemcsak a globális felmelegedés és élőhelyük eltűnése fogja okozni rövid időn belül, hanem az ember trófeavadászati tevékenysége – állítja egy természetvédelmi szakértő és fotós, aki sok éve tanulmányozz a jegesmedve populációkat. 1960 óta több mint 50 000 jegesmedve pusztult el, ez nagyjából kétszer annyi, mint amennyi jegesmedve ma él a Földön. Nem nehéz kitalálni, hogy ha ilyen ütemben folytatódik pusztulásuk, nem sokáig maradnak közöttünk ezek a csodálatos állatok.

Jegesmedvék és emberek

Ole Jørgen Liodden természetfotós és állatvédő, aki tulajdonképpen a vadonban él és folyamatosan tanulmányozza az ott élő állatok és növények életét, viselkedését, változását. Négy éven át dolgozott jegesmedve projektjén, melynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet ennek a gyönyörű fajnak a súlyos veszélyeztetettségére. Tapasztalatait és eredményeit, valamint csodálatos fotói a Polar Bears & Humans (Jegesmedvék és emberek) című könyvben meg is jelentette. 

Globális felmelegedés vagy trófeavadászat?

Sok helyen és sokat hallottunk arról, hogy a jegesmedvék száma drámaian csökken a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek köszönhetően. Azonban arról már kevés szó esik és még kevesebb adat született, hogy hány jegesmedvék öltek meg vadászok és a trófeavadászat milyen károkat okoz. A sarkvidéki állatok élőhelyének látványos pusztulása miatt a jegesmedvék szép lassan a globális felmelegedés fő szimbólumává váltak, mintha csak az olvadás jelentené számukra a veszélyt. Miközben a vadászatok miatt elpusztult medvékről nem esik szó, maga a tevékenység sem transzparens és nagyon kevéset tudunk róla.

Mértéktelen vadászat

Liodden meggyőződése szerint az elmúlt három évtizedben bekövetkezett egyedszám csökkenésének nagyobb része a kontrollálatlan és korlátlan vadászatnak köszönhető. A következő 10-15 évben pedig nagyobb szerepet fog játszani a jegesmedve populációk számának csökkenésében a vadászat, mint a globális felmelegedés. Mégsem történik semmi, óriási homály fedi a vadászok kilétét, a megrendelőket, az egész ipart. Annyi azonban bizonyos, hogy Kínában folyamatosan nő a kereslet a jegesmedve trófeákra. 

Az erőseket kilövik, a gyengéket meghagyják

A vadászat egyik legnagyobb problémája, hogy a trófeát kereső vadász a legnagyobb, legerősebb, legszebb medvét ejti el, a gyenge vagy öreg példányok nem érdekesek számukra. Tehát pont a szaporodni képes, erős génállományt továbbadó egyedeket pusztítják el. A jegesmedvék vadászata az 1940-es években kezdődött az USA-ban, Alaszkában és Norvégiában. Az expedíciók hamar elkezdték vonzani a gazdag hobbivadászokat és trófeavadászokat, viszonylag gyorsan elkezdtek repülőgépes, helikopteres és hajós vadászatokat is szervezni.  Elsőként Oroszország tiltotta be a jegesmedvék vadászatát 1957-ban, majd 1972-ben az Egyesült Államok, rá egy évre pedig Norvégia is bejelentette a tiltást. Jelenleg Kanada sarkvidéki térsége az egyetlen hely, ahol a mai napig legálisan lehet jegesmedvékre vadászni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: unilad.co.uk, oleliodden.com

Fotók: oleliodden.com, twitter