Tények és tévhitek a kutyák egészséges táplálásáról
A következőkben pár, széles körben elterjedt kutyatáplálási elvet veszünk górcső alá, a tudományos tények tükrében.
A kutyák egészséges táplálása témakörében rengeteg téves vagy félinformáció kering. Elsősorban azért, mert az interneten nehéz eldönteni, hogy a fellelt információk valójában mennyire hitelesek. Bár a mítoszok többsége ártalmatlan, egyes tévhitek veszélyeztethetik a kutyánk egészségét. Jöjjenek a tények!
Emberi étrend
Az elmúlt években a kutyák táplálkozásában is számos, az emberi diétákhoz hasonló, trend jelent meg, mint például a vegetáriánus vagy vegán étrend. Sokan aggódnak amiatt, hogy a növényi alapú táplálkozás nem biztosítja a kutyák számára szükséges tápanyagokat, azonban a kellő körültekintéssel, gondosan összeállított növényi étrend képes fedezni a kutyák szükségleteit. Más kérdés, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető vegetáriánus és vegán tápok között minőségbeli eltérések vannak. Érdemes észben tartani, hogy a tojást és tejtermékeket is tartalmazó étrend (vegetáriánus) szélesebb skálán tartalmazza a tápanyagokat, mint a kizárólag növényi alapú.
Az ételünk megosztása a kutyánkkal a szeretet jele
Nehéz ellenállni a könyörgő „kiskutya tekintetnek”, és ugyan, ki ne adna egy-két falatot a sajátjából? Lehet, hogy nekünk jó érzés, hogy adunk pár falatot a finomságokból, azért érdemes mérlegelni, hogy az extra kalóriáknak legtöbbször nincs a kutya számára hasznos tápértéke. Az emberek által „finomságként” számontartott ételek nagy része ugyanis üres kalória: sütik, pizza, nassolnivalók, stb… ezek nekünk és a kutyánknak sem egészséges táplálékok. Ráadásul néhány emberi táplálék a kutyák számára veszélyes, pl. xilit, csokoládé, mazsola, avokádó, stb. Általános szabály, hogy a nasik és jutalomfalatok ne tegyék ki a kutya napi energiaszükségletének 5-10%-nál nagyobb részét, és inkább hasznos, egészséges falatokat osszunk meg velük.
A kutyák számára egészséges a tej
Sok kutya szereti a tejet és örömmel fellefetyelnek akár egy egész tálkányit is, de ettől függetlenül a tej nem szükséges része az étrendjüknek. 8 hetes kor után a kiskutyák laktáz enzim termelése csökken (ez az enzim bontja le a tehéntejben található tejcukrot), és néhány kutyánál annyira lecsökken a laktáz mennyisége, hogy – az emberekhez hasonlóan – laktóz intolerancia alakul ki náluk, és a tejtől hasmenés, puffadás jelentkezik náluk. Jó hír, hogy a joghurtban és a sajtfélékben is sok fehérje van, viszont ezeket az érzékenyebb kutyák is könnyebben meg tudják emészteni.
Az otthon főzött étel jobb, mint a bolti
Valójában nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az otthon készített étel egészségesebb lenne. A nem kellő körültekintéssel összeállított, kiegyensúlyozatlan otthon készített étel akár hiánybetegségekhez is vezethet. A minőségi, kereskedelmi forgalomban kapható tápokat úgy állítják össze, hogy a kutyák tápanyagszükségleteinek megfeleljenek. Ha az otthoni főzés során nem vesszük figyelembe a tápanyagigényeket, akkor előfordulhat, hogy valamiből nem viszünk be eleget. Mire egy hiánybetegségnek klinikai tünetei lesznek, addigra a folyamat már gyakran nem visszafordítható.
Ez nem azt jelenti, hogy ne főzzünk otthon! Az alapanyagok gondos megválogatásával ugyanis tisztább, mesterséges adalékanyagoktól mentes ételeket adhatunk kedvencünknek, ami ráadásul ízletesebb is, mint a száraztáp. Fontos azonban a tudatos tervezés és a megfelelő körültekintés! Először is, konzultálj az állatorvosoddal, és együtt határozzátok meg a kutyád kalória és tápanyag-igényét. Kezdetben többet kell méricskélned, de ez hamar rutinná válik. A napi menüt olyan receptek alapján állítsd össze, ahol pontos mennyiségek, tápanyag- és kalóriatáblázatok szerepelnek.
A fagyasztott étel nem olyan jó, mint a frissen főzött
Manapság már számos lehetőség közül választhatunk, ha kutyánk napi betevőjéről szeretnénk gondoskodni. Ha nem szeretnél tápot adni kedvencednek, de nincs időd minden este otthon főzni, akkor az ételkiszállítás lehet a jó megoldás. Ebben az esetben a frissen főtt menüt fagyasztják és úgy szállítják ki, adagokra bontva. Azt érdemes tudni erről, hogy az elkészülés után az ételt azonnal fagyasztják, ezzel megőrizve a tápanyagtartalmát, ráadásul a fagyasztás miatt nem szükséges tartósítószer sem. Ugyan ez a megoldás első látásra drágának tűnhet, érdemes számításba venni, hogy a minőségi alapanyagokból, megfelelő étrend-kiegészítőkkel gazdagított menük nagyon jól hasznosulnak, ezért kevesebb is elég belőlük, mint egy gyengébb minőségű alapanyagból készült étel esetében.
A nyersetetés a legjobb a kutyáknak
A pártolók szerint a nyersetetés több tápanyaghoz juttatja a kutyát, ráadásul rengeteg egészségügyi előnnyel jár. A másik oldal azonban a fertőzések kockázata és a kiegyensúlyozatlanság miatt tart tőle. Fontos tudni, hogy a nyersetetéssel foglalkozó profi cégek ugyanolyan, ha nem szigorúbb egészségügyi előírásokat követnek, mint a tápgyártók, valamint számos kutatás bizonyította, hogy nyersetetéssel is biztosítható a kutya számára a szükséges tápanyagok bevitele. Arra vonatkozóan, hogy a nyersetetés valóban jobb-e, mint más táplálási módok, még nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos bizonyíték. Egyelőre a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy inkább az alapanyagok (elsősorban a fehérjék) minősége a döntő tényező, mint az, hogy főve vagy nyersen kerül elfogyasztásra.
Csak hús és más semmi!
Sokan tartják magukat ahhoz az elképzeléshez, hogy mivel a kutya húsevő állat, ezért nincs szüksége másra, mint húsra. Igaz, hogy a vöröshúsok és a baromfi a jó minőségű fehérje egyik legjobb forrása, viszont a húsban nincs elég kalcium, foszfor és egyéb ásványi anyag, hogy fedezze a kutyák szükségleteit. A farkasokhoz képest a kutyák szervezetében több az amiláz enzim, ami lehetővé teszi számukra a növényi eredetű ételek és a szénhidrátok emésztését, ráadásul a kutyák fehérjeigénye alacsonyabb, mint a farkasoké. A ragadozóktól eltérően, de az emberhez hasonlóan, a kutyák képesek A- és D-vitamint előállítani növényi táplálékból is. Ezt figyelembe véve a kutyák inkább a mindenevőnek minősülnek.
A kutyáknak szükségük van szénhidrátokra
Való igaz, a kutyák képesek hasznosítani a szénhidrátokat, de az is igaz, hogy tényleges szükségük nincs rájuk. A kérdés, hogy hasznos-e a számukra, ha az étrendjük szénhidrátot is tartalmaz? Mit mondanak a tények? Két vizsgálatban a kutyák maguk választhatták ki, hogy mit ennének, és általánosságban azt az étrendet részesítették előnyben, amelynek 30-38%-a fehérje, 59-63%-a zsír és 3-7%-a szénhidrát. (A macskák és a farkasok a mindössze 1% szénhidráttartalmú étrendet preferálták.) Érdekes módon, ezen az étrenden a kutyák hízni kezdtek. Lehet, hogy ennél egy kicsivel több szénhidrát beiktatása az étrendbe segíthet, hogy a kalóriák „felhígításával” megelőzzük az elhízást.
