A természetfotósok és filmesek munkájuk megszállottjai. Legtöbbször szélsőséges körülmények között, komoly fegyelemmel, türelemmel és kitartással kell végezni munkájukat, hogy egyetlen pillanatot el tudjanak kapni. Jeges, fagyos téli erdő hóban, a dzsungel mélye vagy éppen az óceán feneke – számukra nincs akadály és határ. Érdemes megnézni a nagy sikerű Our Planet (Netflix) sorozat „behind the scenes” (a kulisszák mögött) epizódjait, például EZT, amely bemutatja, hogyan zajlik egy forgatás az Antarktiszon. Az Our Planet amúgy is az egyik valaha volt legjobb természetfilm sorozat, hihetetlen és lenyűgöző képsorokkal. Azonban ha megnézed, hogyan készültek ezek a hihetetlen felvételek, még jobban magával fog ragadni amit látsz.

A jegesmedvék bűvöletében

A jegesmedvék fotózása és megfigyelése hasonló kihívás, mint a fent említette antarktiszi forgatás. Csodálatos és különleges állatok, sajnos egyre ritkábban lehet őket elcsípni természetes élőhelyükön, mely a globális felmelegedés gyorsulása miatt számuk egyre fogy. Ezért is lett a jegesmedve a klímaváltozás áldozatának egyik jelképe, hiszen ha a sarkköri jégtakaró ilyen ütemben olvad tovább, hamarosan valóban nem lesz hol élniük. Emellett trófeavadászat is ritkítja a populációk számát, mely érthetetlen módon még mindig engedélyezett egyes országokban.

Egy igazi családi fotózás

A kanadai Wapusk Nemzeti Parkban február közepétől március közepéig  minden évben nagy eseménynek lehetnek tanúi a szemfüles, bátor és kíváncsi természetfotósok. A jegesmedvék először bújnak elő barlangjaikból 3-4 hónapos csemetéikkel. Daisy Gilardini természetfotós hosszas tervezés és előkészület után 2016-ban úgy döntött, hogy megörökíti ezeket a pillanatokat. 13 napot töltött a nemzeti parkban és ebből 117 órát konkrétan a barlang előtt várakozott a -50 fokban. A kitartás azonban meghozta a gyümölcsét, elképesztően bájos és ritka fotósorozat készült egy jegesmedve családról. Hálásak lehetünk Daisy-nek, hogy mi is tanúi lehetünk ezeknek a pillanatoknak.

Nézzétek meg a galériát, lejjebb görgetve pedig egy rövid videó felvételt is láthattok a bocsokról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Fotók/Forrás: Daisy Gilardini

Ugyanebben a MarineLand nevű delfináriumban ért véget nemrég Kiska élete is, akiről korábban többször is hírt adtunk. Kiskát a világ legmagyányosabb orkájaként tartották számon. 44 évet élt fogságban, ebből 11 évet teljesen magányosan, egyedül egy medencében. Kanada utolsó fogságban tartott kardszárnyú delfine március 9-én pusztult el. A delfinárium nem egészen két hónapra rá egy közleményben adta hírül a két újabb halálesetet. Egy beluga és egy delfin pusztult el, tisztázatlan körülmények között.

„Mélységesen felkavaró a hír, hogy egy beluga és egy delfin is elpusztult a MarineLand-ben. Ez számos kérdést vet fel a gondozás minőségével kapcsolatban, és megerősíti a létesítményben lévő többi állat jóllétével kapcsolatos folyamatos aggodalmakat.” – mondta Michèle Hamers, a World Animal Protection vadvilági kampányának vezetője egy nyilatkozatban.

Vizsgálatot sürgetnek

A World Animal Protection már régóta és folyamatosan jelzi aggályait a létesítményben folyó tevékenységgel és az ontariói szabályozás hiányával kapcsolatban. A szervezet megállapította, hogy a MarineLand a jelek szerint továbbra is kizsákmányolja a létesítményben lévő állatokat, köztük a delfineket is. Ez pedig a kanadai büntető törvénykönyv szerint illegális. A MarineLand ellen korábban már vádat emeltek, mert fogságban tartott delfineket használtak fel „szórakoztatási” célú előadásokon. Ezeket a vádakat decemberben ejtették, elsősorban az ontariói jogrendszer és joggyakorlatban tapasztalható hiányosságok miatt.

Az állatjólét és a fogságban tartás Kanadában egyaránt tartozik szövetségi és tartományi hatáskörbe is. A MarineLand – mint oly sok más nem megfelelően szabályozott létesítmény Ontarioban – továbbra is kibújik a felelősségre vonás alól, mivel a tartományban nem túl szigorúak az állatjóléti törvények. Azt a kevés létező szabályt sem tartják be, melyek az állatok védelmét szolgálnák. A World Animal Protection szervezet szigorúbb szabályok bevezetését követeli:

„Tekintettel az állatpusztulások magas számára a tartománynak átfogó vizsgálatot kellene lefolytatnia az állatok halálának okáról és a körülményekről, amelyek között a megmaradt állatokat tartják. Felszólítjuk Michael Kerzner ontariói főügyészt, hogy sürgősen vezessen be szigorúbb szabályozást és végrehajtást a MarineLandben, valamint Ontario más, nem megfelelően szabályozott állatkertjeiben és létesítményeiben” – Michèle Hamers

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: WAN

A kutyafuttatóra kihelyezett táblák szerint tilos a kutyának ugatnia, vonyítania vagy nyüszítenie. Tehát nagyjából minden kutyahang tiltólistára került a futtató területén. A kutyaugatást betiltotta az önkormányzat.

A tiltást akár viccnek is vehetnék a gazdik, azonban a súlyos büntetés nem csal senkinek mosolyt az arcára. 500 és 2000 kanadai dollár közötti büntetésre számíthat ugyanis az a gazdi, akinek kutyája megszegi az előírást. Ez nagyjából 125 ezer és 500 ezer forint közötti összegnek felel meg.

A táblák fogadtatása igencsak vegyes

A gazdik nem nagyon tudják, mit kezdjenek a tilalommal. Mivel a kutyák természetes kommunikációja az ugatás és csaholás, nem értik, hogyan gondolhatja bárki komolyan, hogy ezt be lehet tiltani. Ugyanakkor a város vezetősége próbál egyensúlyt teremteni a kutyások és nem kutyások igényei között. A sűrűn lakott területeken, lakóparkokban és társasházaknál bizony zavaró lehet az állandó kutyaugatás és zaj. Az intézkedés azért is érthetetlen, mert a szóban forgó kutyafuti egy kereskedelmi központban fekszik. Nem lakóövezetben és nem lakások ablakai alatt. A környéken kimondottan kevesen laknak.

A szabály már régóta életben van

Az önkormányzat szerint régóta életben van az a szabály, hogy akinek a háziállata zavarja mások nyugalmát, az büntethető. Tehát szerintük csak a táblák és a kihelyezés új. Arra azonban nem válaszoltak, hogy miért pont abba a futtatóba helyezték el az ugatást tiltó táblákat. Az is kérdéses, hogy ki és milyen módon fogja ellenőrizni és betartani a szabályt. Mi alapján lesz valaki büntethető, mi számít túl soknak és mi fér bele még a büntetési határba. Számos  kérdés merült fel tehát a kutyaugatást betiltó táblák alkalmazásával kapcsolatban.

A kutyások hiányolják a párbeszédet, az önkormányzat ugyanis egyáltalán nem egyeztetett velük sem a problémáról, az esetleges panaszokról, sem a megoldási lehetőségekről. További intézkedések is tervben vannak, melyek a zajt csökkentenék. Ilyenek például a kerítés befedése és zajcsökkentő fal építése a futik köré. Ezek a törekvések sokkal életszerűbbnek tűnnek az kutyaugatást tiltó táblák kihelyezésénél.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ctvnews.ca

Kanada utolsó fogságban tartott kardszárnyú delfine március 9-én késő este pusztult el a MarineLand nevű vidámparkban, az Ontario állambeli Niagara Fallsban. Kiskát 1979-ben fogták el izlandi vizeken. 47 évet élt, ebből 44-et fogságban, egy delfináriumban.  Az illetékes minisztérium arról tájékoztatta a sajtót, hogy Kiskán boncolást végeznek el, hogy megállapítsák a halála pontos okát.

A világ legmagányosabb orkája

Kiska a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezettől kapta a „világ legmagányosabb orkája” jelzőt, ami sajnos nagyon is leírja az életét. Fogságban töltött évei alatt 5 borja is született, de mindegyik meghalt még hétéves kora előtt. Élete utolsó 11 évében teljesen egyedül élt egy medencében. Nem voltak körülötte más kardszárnyú delfinek, sőt egyáltalán semmilyen más állat sem, aki társaságot nyújthatott volna neki.  Pedig az orkák kimondottan szociális lények, a természetben nagy csapatokban, családokban élnek. Minden utódját túlélte, szomorú volt az élete és a halála is borzasztóan szomorú lett. Kiska élete volt a tanúbizonyság arra, milyen bűnt követ el az ember, amikor egy ilyen intelligens állatot egész életére börtönbe zár.

Kiska, “the world’s loneliest whale” and the last captive orca in Canada, has died.

After being captured from the wild in 1979, she spent her life in various marine parks before ending up at Marineland, where she spent the last twelve years of her life in solitary confinement. pic.twitter.com/Tl05iiRrlN

— World Animal Protection US (@MoveTheWorldUS) March 11, 2023

Az állatvédők mindent megtettek, hogy kiszabadítsák

A PETA és egyéb állatvédő szervezetek is keményen dolgoztak azért, hogy Kiskát legalább utolsó éveire egy jobb helyre szállítsák.  Az elmúlt években rendre kerültek fel olyan videók az internetre, melyben jól látszik, hogy Kiska szenved. Mozdulatlanul lebegett a vízben és többször nekicsapta fejét a medence falának. Borzasztó, szenvedéssel teli élete végén talán már megváltás volt neki a halál. Ezzel pedig Kanadában véget ért a fogságban tartott orkák története. Ő volt az utolsó kardszárnyú delfin, akinek így kellett élnie az országban. Kanadában 2019-ben ugyanis elfogadtak egy mérföldkőnek számító törvényt, amely megtiltja a bálnák, delfinek és disznódelfinek fogságban tartását.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Kanadai rendőrök lőtték agyon azt a jegesmedvét, aki betévedt egy québeci településre. A medve több száz kilométert vándorolt élőhelyétől, így mindenkit nagyon meglepett a felbukkanása.  Ilyen eset még korábban soha nem fordult elő, soha nem ment még le ennyire délre jegesmedve. A szakértők szerint egyértelműen a globális felmelegedés hatására történt az eset, és a jövőben gyakoribbá fog válni.

A tengeri jégtakarók olvadása során a jegesmedvék természetes élőhelye egyre fogy. A medvék pedig csak egy irányba, délre tudnak elindulni, ahol elsősorban élelmet keresnek. A rendőrök először Madeleine-Centre település közelében látták a jegesmedvét, és értesítették a lakosságot is az esetről. Mivel még soha nem fordult elő ilyen eset, a vadvédelmi szervezetek és szakértők sem igazán tudtak felkészülni rá. Arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozó a várostól északra, a tengeri jégről vándorolt el. Ahhoz, hogy a Gaspé-félsziget északi csúcsát elérje, a Szent Lőrinc-folyó egy részét át kellett úsznia.

A szakértők szerint elkerülhetetlen volt a kilövés

Az állatot vasárnap reggel találták meg és lőtték agyon. A szakértők szerint elkerülhetetlen volt a kilövés. Az észlelést követően drónokkal és helikopterekkel is keresték a medvét, mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy a város közelébe menjen. A tartomány vadvédelmi vezetője, Sylvain Marois nyilatkozata szerint még soha nem volt dolguk jegesmedvével. Számtalan rénszarvassal, őzzel, fekete medvével találkoztak már a terepen, de jegesmedvével még soha. A szakértők szerint nehéz megtervezni vagy kitalálni, hogy ilyenkor mi a helyes teendő, a vadvédelem nem tud felkészülni ilyen esetekre.

Nagy kihívás a jegesmedvéknek

Az Északi-sarkkör jege egyre csak veszít kiterjedéséből. Nemcsak a zsugorodás, de a kiszámíthatatlanság miatt is óriási kihívás ez az ott élő állatoknak. A jegesmedvék téli- és nyári táplálkozása is a jégtakarótól függ, a tenger jegén alapszik. A jegesmedve kilövése Kanadában a címlapkora került és óriási visszhangja volt. Az ügyben nyilatkozó kutató azonban nem érti, hogy miért ekkora a felháborodás, amikor az őslakos vadászok évente több mint 500 jegesmedvét ejtenek el.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, TheGuardian

A Pretzel névre keresztelt hároméves nőstény oroszlánfókát minden jel szerint lelőtték és sorsára hagyták. A fóka még életben volt, amikor megtalálták és a segítségére siettek járókelők. A rendkívül alultáplált, egy lőtt sebbel rendelkező fókát a Vancouveri Akvárium Tengeri Emlősök Mentőközpontjában helyezték el.

Továbbra is súlyos állapotban van

Az oroszlánfókát március 18-án találták meg, azt nem lehet tudni, hogy hány napja agonizált már a köveken. Állapota még most is súlyos. Már az első röntgenfelvételek után megállapították, hogy a fiatal nőstényt meglőtték. Egyelőre még mindig a stabilizálására koncentrálnak a gondozók és orvosok, majd további diagnosztikai vizsgálatokon fog részt venni. Az egyik szeme nagyon súlyos állapotban van, az orvosok megpróbálják megmenteni, de minden további lépés az állapotától függ.

Napok óta szenvedhetett

Az orvosok szerint egy ilyen lőtt sérülés nem öli meg azonnal az állatot. Napok, vagy akár hetek óta is szenvedhetett már, mikor megtalálták. Az orvosok szerint nem ritka, hogy fegyverrel támadnak fókákra és lőtt sebet ejtenek rajtuk. Nehéz megmondani, hogy miért történik ez, de valószínűleg halászok útjába került és nem kívánatos halakat fogyasztott el.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás:   ctvnews

Marineland az egyik legnagyobb kanadai tengeri akvárium és delfinárium. A tengeri szórakoztató központ működése komoly léket kapott, miután egy vizsgálat kiderítette, hogy az állatokat illegálisan használták szórakoztatásra.

A büntetés nagyjából 200 000 dollár ( kb. 60 millió Forint). Kanadában 2019-ben lépett életbe egy törvény, mely szerint tilos bálnákat és delfineket fogságban tartani és szórakoztatásra használni. A Marineland delfinárium tulajdonosai azonban láthatóan nem sokat törődtek a törvény hatályba lépésével, a delfináriumban továbbra is delfinbemutatókat tartottak.

A rendőrségi vizsgálat során egészen pontosan az derült ki, hogy még ez év augusztusában is delfineket és bálnákat használtak fel szórakoztatási célra, anélkül, hogy erre engedélyt kértek és kaptak volna. A tematikus parkban a klasszikus delfinbemutatókat tartották, ahol az állatoknak különböző trükköket, mutatványokat kell véghezvinniük.

Tagadnak

A Marineland park vezetősége egyértelműen tagadja a vádakat, szerintük csak és kizárólag oktatási célokra használták az állatokat. A törvény erre egyébként lehetőséget ad. Mint minden más állatvédelmi intézkedés esetén, sajnos itt is létezik ez a kiskapu. Bizonyítékok nélkül utólag azonban nehéz megállapítani, hogy mi számít oktatási célnak és mi számít szórakoztatásnak. Az állatvédők azonban nem hagyták annyiban a park védekezését, és komoly lobbi munkával most delfinek és bálnák menyhelyre szállítását követelik a kormánytól.

A delfinárium börtön az állatoknak

Sajnos még mindig nagyon sokan nem szembesülnek, vagy nem akarnak szembesülni a ténnyel, hogy a delfináriumokban élő állatok szó szerint szenvednek. Természetes élőhelyükhöz képest borzasztóan kicsi helyen kell élniük, fagyasztott halakon élnek a természetes, friss táplálék helyett. Szociális életük egyenlő a nullával és mozgásigényüket sem tudják kielégíteni. Rengeteg delfin esik mély depresszióba egy ilyen helyen és ebbe többen bele is pusztulnak. Az állatok fogságban tartása csupán az emberek szórakoztatására rendkívül kegyetlen és kizsákmányoló gyakorlat, mely sajnos a mai napig életben van. De csak addig, amíg ezekre a borzadályokra van kereslet, amíg az emberek jegyet váltanak rá.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A globális felmelegedés drámai növekedésének egyik oka az erdők folyamatos pusztítása és pusztulása.  Az elmúlt évtizedekben ugyan sokszorosára növekedtek az erdők visszatelepítésével kapcsolatos faültető programok és az ültetés is sokkal gyorsabb ütemben zajlik a kritikus területeken.  A tempó azonban még így sem elég!

Gyorsaság, drón a neved

Egy profi faültető hetente nagyjából 11 000 fát képes elültetni ideális terepen és időjárási körülmények között.  Ez a szám egészen addig tűnik soknak, míg mellé nem állítjuk egy drón teljesítményét. A Flash Forest nevű startup tervei szerint , két pilóta és egy drón segítségével egy nap alatt 100 000 fát lesznek képesek elültetni.  Jelenleg még nem tartanak ennél a sebességnél, de folyamatos fejlesztéseiknek köszönhetően a cél egyáltalán nem tűnik teljesíthetetlennek. 2028-ig 1 milliárd fával szeretnék újra benépesíteni a bolygót.

1 milliárd hektár fa szükséges

A Flash Forest nem az egyetlen cég, amely hasonló módszerekkel próbálja felgyorsítani a faültetést. Az éghajlat változással foglalkozó szakemberek szerint nagyjából egy milliárd hektár fát kellene ültetni ahhoz, hogy a globális hőmérséklet emelkedés 1,5 Celsius fok alatt maradjon. Nagyjából akkora területet kell elképzelni, mint az egész Egyesült Államok. Ezt a mennyiséget képtelenség elérni záros határidőn belül robotok segítsége nélkül.  A drónok tízszer olyan gyorsan ültetnek, mint az emberek, ezt pedig a jelen helyzetben vétek lenne nem kihasználni.

Így dolgoznak

Egy új projekt indításakor először feltérképezik a terepet, szintén drónok segítségével. Meghatározzák a talajtípust,  az éghajlatot és kiválasztják a legmegfelelőbb helyet és fajtát az ültetésre.  Ezután a drónokat megtöltik speciális, nedvességet tároló maghüvelyekkel , amit aztán a meghatározott helyre tesz le a gép és takar be földdel. A drónok olyan terepen is képesek dolgozni, melyet ember a szárazföldön nagyon nehezen tudna csak megközelíteni.  A Flash Forest együtt dolgozik a helyi vetőmag-bankokkal, közösen határozzák meg a fajták elosztását. Nemcsak a jelenlegi viszonyokat vizsgálják, fontos azt is figyelembe venniük, hogy 5-8 év múlva mi várható az adott területen.  Az elültetett palántákat aztán többször is ellenőrzik, pár hónaposan majd egy-két évesen is megnézik,  hogy alakul az elültetett fák élete és általuk hogyan változik segítségükkel éghajlatunk és környezetünk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat

A legtöbb kanadainak fogalma sincs róla, hogy a juharszirupon kívül az egyik legnagyobb nemzeti exportjuk a lóhús. Pedig a világ egyik legnagyobb lóhús szállítója, évente több tízezer lovat visznek Kanadából Ázsiába, az üzlet pedig dollármilliókat termel az országnak. A lóhúst azonban nem csak Ázsia, de néhány európai ország is vásárolja Kanadától.

Élve is szállítanak

A legtöbb  lovat Alberta tartományban fogják be, vagy tenyésztik. Egy részüket már levágva és feldolgozva friss húsként szállítják. Sok lovat azonban élve, 20 órás repülőúton viszik az ázsiai vágóhidakra. Az így szállított lovak általában 1-2 évesek és borzasztó körülmények között, szűk szállító boxokba zsúfolva kerülnek a repülőkre.  Az értékes hús ezután olyan éttermekbe kerül, ahol nemcsak főzve vagy sütve kerülnek az asztalra, de nyers ínyencségeket is készítenek belőle.  A Canadian Horse Defense Coalition (CHDC) non-profit állatvédő egyesület már 2019-ben feljelentette a Kanadai Élelmiszer Ellenőrzési Hivatalt (CFIA), mert az ilyen szállítási gyakorlat súlyosan sérti az állatvédelmi törvényt.  Sajnos nem jártak sikerrel, a hivatal szerint a lovak szállítása megfelelő módon és biztonságos körülmények között történik. Az állatvédők nagy része azonban az export teljes leállítását szorgalmazza, erre azonban kevés az esély.

Nem csak Ázsiában fogyasztanak lovat

Az ország lakóinak nagy része teljes mértékben elutasítja a lóhús fogyasztását, azonban Kanadában is lehet kapni élelmiszerboltokban és éttermekben is felszolgálják.  Európában sem teljesen tabu a lóhús, Svájcban és Lengyelországban is fogyasztják, de hazánkban is elérhető.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Freshdaily.ca  

A NASA legújabb műholdas képei igazolják, hogy a kanadai Nunavut tartományban lévő két jégsapka teljesen eltűnt a térképről. Ez a tény pedig semminél nem szemlélteti jobban a globális felmelegedés gyorsulását és drasztikus hatásait.

Volt, nincs

A Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (National Snow and Ice Data Center/NSIDC) munkatársai jelezték, hogy a július 14-i műhold felvételeken a Szent Patrik-öböl területén már egyáltalán nem látszódnak a jégsapkák. Ezt a területet 1959 óta kiemelten figyelik a kutatók, így pontos adataik vannak arról, hogyan változtak a jégsapkák méretei és milyen ütemben fogyatkoztak. Mark Serreze az NSIDC igazgatója három éve még úgy fogalmazott egy tanulmányban, hogy a jégsapkák öt éven belül elolvadhatnak. Tehát az eltűnésük nem okozott meglepetést, az viszont igen, hogy ez milyen gyorsan történt. A két jégsapka területe az 1959-es adatokhoz képest eredeti méretük 5 százalékára csökkent.

40 év alatt teljesen megsemmisültek

Serreze a CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy még őket is sokkolta a jégsapkák ilyen gyors ütemű olvadása. Semmilyen eddigi kutatásuk és előrejelzésük nem számolt ezzel a gyors olvadással. Elmondta, hogy amikor először látta ezeket a jégsapkákat, el sem tudta képzelni nélkülük a Szent Patrik-öböl területét. Majd egy 2015-ös nagy olvadás tudatosította bennük először, hogy a jégsapkák nem lesznek túl hosszú életűek a gyorsuló felmelegedés hatásai miatt.

Gleccsereket és jégsapkákat gyászolnak a világon

A jégsapkák drasztikus olvadása egyértelműen a gyorsuló globális felmelegedés hatásának tudható be. Egyes adatok szerint 115 ezer éve nem volt ilyen meleg a sarkvidéken, mely területet a klímaváltozás különösen súlyosan érint. Itt sokkal gyorsabban növekszik az átlag hőmérséklet, mint bárhol máshol a világon. Egyes kutatások szerint kétszer, háromszor is gyorsabb a melegedés üteme.

Ugyanez a helyzet a magasan fekvő gleccserekkel, melyek olvadását, eltűnését a helyiek különösen érzékenyen fogadják. Izlandon tavaly augusztusban állítottak egy emléktáblát egy eltűnt gleccsernek. Svájcban 2019 szeptemberében 250 fő részvételével temetést rendeztek szintén egy elolvadt gleccser emlékére. Hasonlóan éreznek most a kanadai kutatók is, a döbbenet és a sokk után egy különös gyászmunka veszi kezdetét. Számukra különösen fájdalmas egy ilyen természeti katasztrófa, hiszen a két jégsapka életük és munkásságuk szerves része volt az elmúlt évtizedekben. Azonban nem csak nekik, hanem mindenkinek fontos lenne szembe néznie azzal, ami a sarkvidéken történik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nsidc.org, ecowatch.com, Wikipedia

Joaquin Phoenix az egyik legaktívabb és legelszántabb állatvédő a hollywoodi filmes csillagok közül. Tavaly a PETA az év állatvédő emberének választotta, számos akcióban, kampányban vett részt az állatok nevében. Évek óta vegán étrenden él és nem hajlandó olyan kosztümöt felhúzni forgatások alatt, mely állati eredetű alapanyagból készült. Joaquin tehát nem csak beszél az állatok védelméről, hanem valóban eszerint éli az életét.

Csatlakozott egy virrasztáshoz

Pár nappal ezelőtt minden előzetes egyeztetés vagy jelzés nélkül feltűnt egy virrasztáson és ott is maradt egészen reggelig. A virrasztás egy tragikus körülmények között elhunyt állatvédelmi aktivista, Regan Russel emlékére tartották. Regan-t egy teherautó gázolta halálra Toronto külvárosában. Az autó malacokat szállított a vágóhídra. Regan Russel 65 éves volt és Kanadában jól ismert aktivista. Nem csak az állatok jogaiért állt ki, hanem például az emberi jogokért és az egyenlő bánásmódért. A rendezvényen nagyjából száz fő vett részt, így igen nagy volt a meglepetés, amikor Phoenix megjelent.

Együttérzését fejezte ki

A színész aktivista figyelemmel kísérte Regan Russell életét és munkásságát, aki rengeteg malacot mentett meg a vágóhíd és a borzasztó tartási körülmények közül. Olyan sertéseket fogadott be, akik azelőtt soha még csak közelébe sem kerültek emberi érintésnek. Szaporítótelepen születtek, ott élték rövid életüket és egyetlen útjuk a telepről a vágóhíd felé vezetett volna.  Phoenix arra hívta fel nyilatkozatában az Animal Save kanadai állatvédelmi közösség tagjainak figyelmét, hogy bár Regan halála borzasztóan tragikus és óriási veszteség, az emlékéért tovább kell küzdeni és nem szabad feladni soha a harcot az állatok jogaiért. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com