Sokkoló felfedezést tettek a hatóságok egy észak-kaliforniai no-kill menhely területén. A no-kill menhelyek alapelve, hogy az egészséges vagy gyógyítható állatokat nem altatják el pusztán helyhiány miatt, vagy azért, mert hosszabb ideje nem találnak számukra gazdát. Eutanáziára általában csak akkor kerül sor, ha az állat gyógyíthatatlanul beteg, súlyosan szenved, vagy veszélyt jelent másokra. A nyomozók most mégis eddig 117 kutya földi maradványait emelték ki a feltételezett tömegsírokból. A vizsgálat során több állat csontjaiban lövedéktöredékeket is találtak. Az ügyben állatkínzás és csalás gyanúja miatt folyik nyomozás.

Lövedéktöredékeket és több száz nyakörvet találtak

A Humboldt megyei seriffhivatal áprilisban indított nyomozást, miután egy szomszéd bejelentést tett a Miranda’s Rescue Animal Sanctuary működésével kapcsolatban. A hatóságok talajradar segítségével kutatták át a területet, majd több feltételezett sírhelyet is feltártak. Két ásatási helyszínen összesen 117 kutya tetemét találták meg. Egy harmadik helyszínen további 21 kutyakoponya, több száz csont, hat mikrochip és több mint 600 kutyanyakörv került elő.

A helyszínen megvizsgált 70 tetem röntgenfelvétele alapján számos kutya csontjaiban lövedéktöredékeket találtak. A nyomozók egy istállóban olyan területet is azonosítottak, ahol feltételezésük szerint az állatokat elpusztíthatták. A megtalált mikrochipek segítségével most próbálják azonosítani a kutyákat és felderíteni, hogyan kerültek a menhelyre.

A menhely vezetője visszautasítja a vádakat

A Miranda’s Rescue Animal Sanctuary hosszú éveken át no-kill menhelyként működött, és más állatvédő szervezetektől is fogadott kutyákat. A menhely alapítója, Shannon Miranda közleményében azt állította, hogy kizárólag nagyon ritka esetekben alkalmaztak eutanáziát. Elmondása szerint erre csak súlyos viselkedési problémák esetén került sor, és minden ilyen esetet előzetesen bejelentettek a helyi hatóságoknak. A seriffhivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozás még tart. A bizonyítékok feldolgozása és az állatok azonosítása hosszabb időt vesz igénybe. Egyelőre senki ellen nem emeltek vádat, de a hatóságok állatkínzás, csalás és más lehetséges bűncselekmények gyanúja miatt vizsgálódnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: CNN 

The post Tömegsírra bukkantak egy kaliforniai no-kill menhelynél appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Egy napon altatták el a kapibarát és tapírt, hogy egyikük se maradjon magára appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy háziállat elaltatásáról dönteni az egyik legnehezebb kérdés, amivel gazdiként szembesülhetsz. Búcsút venni attól, aki hosszú éveken át a legjobb barátod volt – akár kölyökkorától nevelted, akár később fogadtad örökbe – szívszorító. Nemcsak a halál ténye fáj, hanem az is, amikor látod, ahogy kedvenced lelassul, idős korában vagy betegség miatt szenvedni kezd, és közeledik az elkerülhetetlen.

Bár a fájdalom és a halál az élet természetes része, gazdiként van lehetőséged arra, hogy enyhítsd társad szenvedését. Gondoskodhatsz a kezeléséről, fájdalomcsillapításáról, és amikor már nincs más út, választhatod az eutanáziát. Ami talán az utolsó és legnagyobb szeretetből fakadó ajándék, amit adhatsz neki, még ha hatalmas lelki teher is.

Légy gyengéd önmagaddal ebben a folyamatban. Beszélj az állatorvosoddal, a pároddal, egy tanácsadóval vagy akár gyászkísérővel. És tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket, amelyek segíthetnek tisztábban látni, hogy valóban elérkezett-e az idő. Ne feledd: kedvenced konkrét tüneteiről mindig állatorvossal érdemes konzultálni, aki szakértőként tud iránymutatást adni. A döntés meghozatalában segíthet, ha átgondolod az alábbi tíz kérdés mentén.

Tapasztal még örömöt a kedvencem?

Keresi a simogatást? Érdeklődik játék, emberek vagy étel iránt? Fel tud lelkesülni a sétán, játékidőn vagy a megszokott rutinokon? Vagy a fájdalom, a fáradtság, esetleg a kognitív hanyatlás mindent felülír? Ez utóbbi esetben érdemes elgondolkodni, hogy magad miatt, vagy az ő érdekében nem hozod meg a döntést.

Eszik és iszik még normálisan?

Az étvágytalanság és a kiszáradás gyakori jelei lehetnek a vég közeledtének. Próbálhatod kedvencedet csemegével vagy kedvenc ételével kínálni, de erőltetni nem tudod. Az éhezés vagy a szomjazás fokozhatja a szenvedést, ugyanakkor az is, ha evésre kényszeríted, amikor már nem képes rá. Figyelj a viselkedésére, és engedd, hogy az vezessen. Ha az étvágytalanság fennáll, és a kutyád nem képes magától enni és inni, mindenképpen beszélj az állatorvossal.

Még mozgékony?

Tud járni, magától a megfelelő helyre üríteni, elérni az ételt és vizet? Esetleg sántít, összeesik, vagy nem talál kényelmes testhelyzetet?
„Egyes állatok nyomorúságosan érzik magukat, ha nem mozoghatnak, mások könnyebben veszik.” – mondja Dr. Cannon. A lényeg, hogyan éli meg a kedvenced. Érdemes figyelni, mennyire zavarja őt a mozgáskorlátozottság, mert ami ma még elfogadható, holnapra már kínzó lehet. Azt is számításba kell venni, hogy ha kedvenced nem képes magától inni vagy üríteni, akkor milyen fokú segítségre van szüksége tőled, és te hogyan vagy képes ezt biztosítani.

Visszahúzódik, elbújik vagy agresszívan viselkedik?

Sok állat, amikor fájdalma van vagy közeledik a vég, elvonul. Elbújhat, szokatlan helyeken alszik, vagy megpróbálhat támadni, ha megérinted. Ez nem azt jelenti, hogy már nem szeret téged – hanem hogy beteg, fájdalmai vannak, és szeretné, ha békén hagynák.

Képes fenntartani a higiénéjét?

Ha kedvenced már nem tudja tisztán tartani magát, és a segítségedet sem viseli el, nagyobb fertőzésveszélynek van kitéve. Egyes állatok szívesen engedik a tisztogatást, mások hevesen tiltakoznak. Amikor a higiénia már teher, amit nem tud kezelni, az intő jel lehet.

Több a rossz nap, mint a jó?

Ez alattomosan nehéz kérdés, mert sokszor fokozatosan szokunk hozzá a hanyatláshoz. Érdemes egy-két hétig naplót vezetni: mikor látod vidámnak, és mikor tűnik levertnek, fáradtnak vagy fájdalmasnak. Mutasd meg ezt az állatorvosnak is. Ne feledd: egy rossz pillanat nem jelent teljes rossz napot, és egy jó nap nem törli el az összességében romló állapotot. Ha van olyan ismerősöd, barátod, aki régóta ismer titeket, de nem látja a kutyádat napi szinten, érdemes lehet megkérni, hogy segítsen objektívan látni a helyzetet.

Szenved a kedvencem, és kezelhető ez a szenvedés?

A szenvedés néha nyilvánvaló, máskor lassan, észrevétlenül kúszik be. Végstádiumú betegségnél a palliatív ellátás enyhítheti a fájdalmat, de nem mindig szünteti meg.
Ha a kedvencünk végstádiumú betegségben szenved és hanyatlani kezd, lehet, hogy jobb az eutanázia mellett dönteni, mint kitolni a fájdalmakat.
Ha viszont a betegség nem feltétlenül végzetes, mindig érdemes az összes kezelési lehetőséget átbeszélni az állatorvossal, mielőtt végső döntést hozol.

Várok a „természetes halálra”, hogy ne nekem kelljen dönteni?

Sokan remélik, hogy kedvencük békésen, álmában megy el. De a természetes halál sokszor elhúzódó fájdalommal, zavartsággal és válsággal jár.
Az eutanázia szó szerint ‘jó halált’ jelent. Lehet rá úgy gondolni, mint az utolsó ajándék, amit adhatunk. Érdemes végig gondolni, hogy a halogatás valóban a kedvencedért van-e, vagy a saját gyászod elodázásáról szól.

Félek, hogy rossz döntést hozok, és később megbánom?

Ez az egyik leggyakoribb félelem. Senki sem akar hibázni. De ezek a döntések sosem lehetnek teljesen rosszak vagy jók, nem derül ki, hogy mi lett volna ha.
A legtöbb döntés szeretetből születik, és óhatatlanul számos kérdést felvet – és szabadjára engedi a gyászfolyamat mindent elsöprő érzelmi hullámait. Engedd meg magadnak a gyászt ítélkezés nélkül. A döntésed megalapozott volt, és a lehető legjobb dolog, amit a kutyádért tehettél. Még ha elviselhetetlenül fáj is.

Hogyan szeretném, hogy véget érjen a története?

Szeretnéd, ha még ki tudná mutatni, hogy boldog és vannak jó pillanatai, napjai? Vagy csak akkor engednéd el, amikor már minden öröm kiveszett az életéből? A „jó napok” a vég közeledtével egyre nagyobb árat követelhetnek. Csak te döntheted el, mikor túl nagy már ez az ár. Ebben pedig ő vezéreljen, és ha úgy érzed, nem bírod egyedül, kérj segítséget! Egy idős vagy beteg kutya ápolása eszméletlenül fárasztó és kimerítő. Lépj ki egy picit, pihenj vagy lazíts, hogy gondolkozni tudj és tisztább fejjel ítélhesd meg a helyzetet.

Hogyan tovább, ha meghoztad a döntést?

Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget. Beszélj állatorvossal, gyásztanácsadóval, pszichológussal vagy gyászkísérővel. Egy külső, pártatlan szem sokszor segít tisztábban látni. Ez különösen fontos lehet, ha a családtagok – például a párod – másképp gondolják, mi a helyes.

Egy háziállat elvesztése komoly feszültséget is okozhat a kapcsolatokban. Óvd a kapcsolatotokat azzal, hogy elismeritek egymás gyászát. Lehet, hogy másként gyászoltok, de az empátia és tisztelet segít összekapcsolva maradni.

Ha az eutanázia mellett döntesz, beszélj az állatorvossal a részletekről. Van lehetőség otthoni eutanáziára is, ha szeretnéd, hogy kedvenced ismerős, nyugodt környezetben menjen el. Gondolj előre a hamvasztásra vagy temetésre is, hogy a gyakorlati részletek ne a búcsú pillanatában nehezedjenek rád.
És amikor eljön az idő, legyél ott vele. Búcsúzz el tőle – úgy, ahogy nektek a legbékésebb. Gyújts gyertyát, idézz fel közös emlékeket, írj neki pár sort. A szeretet nem ér véget a földi életével.

Ha bűntudattal, haraggal vagy a ‘mi lett volna, ha…’ körforgásával küzdesz, tudd, hogy ez természetes. A kapcsolatodat nem az utolsó napok határozzák meg. A lényeg az, hogy szeretted őt, és megtettél érte mindent, amit tudtál. Ugyanakkor, ha úgy érzed, nem bírod egyedül a veszteség súlyát, kérj segítséget! Még ha nehéz is, még ha úgy érzed, ezt senki sem értheti, fel nem foghatja, akkor is! A barátok, családtagok, akik ismerték és szerették Őt, melletted tudnak lenni és meg tudnak hallgatni. Ha nincs olyan ismerősöd, akire úgy érzed, hogy támaszkodhatsz, fordulhatsz segítő szakemberhez is – erről bővebben itt olvashatsz: Kutyás gyászcsoportok és a segítség más formái

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/pet-lifestyle/questions-to-ask-before-putting-a-pet-down?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DOMdMG3AQbH Kép: Joshua Slate: https://www.pexels.com/photo/short-coated-brindle-dog-594583/

The post 10 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak, mielőtt elengeded kedvencedet appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rishi Sunak miniszterelnök az év elején jelentette be az XL bully fajtára vonatkozó korlátozásokat, miután számos emberre irányuló – köztük néhány halálos kimenetelű –  XL bully támadás történt az elmúlt időszakban.  A törvény értelmében december 31-től az XL bully kutyák csak szájkosárral és pórázon vezetve mehetnek közterületre. A kutyák tenyésztése, értékesítése, reklámozása, elhelyezése, elhagyása és kóborlásra való engedése szintén illegális lesz Angliában és Walesben.

Az XL bullyk tartásának teljes tilalma 2024. február 1-jén lép majd hatályba. Kivéve, ha a tulajdonos január vége előtt  mentességet kér, amely lehetővé teszi számára, hogy megtartsa kedvencét. Mentességi bizonyítványt csak akkor lehet kapni, ha a háztartás vállalja, hogy betartja a szigorú szabályokat. A kutyákat június 30-ig ivartalanítani is kell, kivéve, ha egyévesnél fiatalabbak.

A kormányhivatal több ezer engedélyt adott ki

Az illetékes hivatal több ezer XL bully tulajdonos figyelmét hívta fel rá, hogy nem kell elaltatniuk kutyáikat, amikor a fajta betiltása jövőre hatályba lép. Ehhez azonban kérelmet kell benyújtaniuk a gazdiknak. Eddig már több mint 4000 kérelmet kapott a hivatal,  és a Sky News értesülése szerint a többségüket már jóvá is hagyták. Hogy pontosan hány kutya kapott eddig mentességet, azt egyelőre nem lehet tudni.

Azok a tulajdonosok, akik nem kapnak mentességet, 200 fontot (kb. 89 000 Forint) igényelhetnek az állatorvos által végzett elaltatás költségeinek fedezésére. A mentő- és állatmentő szervezetek szintén 100 fontot igényelhetnek állatonként. Az eutanáziát 2024. január 31-ig kell elvégezni ahhoz, hogy a pénzügyi igénylés sikeres legyen. A Sky News úgy tudja, legalább 246 kutyát kell elaltatni a törvénymódosítás miatt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: SkyNews

The post Több ezer XL bully kaphat mentességet a tilalom alól Angliában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A legtöbbünk életében elérkezik az a nap, amikor meg kell hoznunk a döntést. Az eutanázia témája nem egyszerű, hiszen ilyenkor arról döntünk, hogy kutyánk élete folytatódjon tovább, vagy véget érjen. Ez pedig elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy valaki, aki talán mindenkinél közelebb áll hozzánk, megszűnik létezni. A cikk korábbi részeiben a halálról és az eutanázia felé vezető útról volt szó. A befejező részben az eutanáziával kapcsolatos lehetőségeket vesszük számba.

Hol, hogyan, kikkel?

Ha elérkezett az idő, érdemes mérlegelni, hogy hogyan szeretnénk, hogy megtörténjen. Hagyományosan, az állatorvosi rendelőben történik az eutanázia. Minden rendelőben van lehetőség arra, hogy a gazdi vagy gazdik jelen legyenek. Ezt megnyugtatóan hat az állatra, és segíti a veszteség feldolgozását is. Vannak olyan helyek, ahol van arra lehetőség, hogy külön helyiségben búcsúzzunk el kutyánktól, időt és teret adva a gazdiknak, hogy megéljék és kifejezzék az érzéseiket. Az eutanázia során az állatorvos és az asszisztensek támogatók és megértőek, segítik a gazdikat a búcsúzásban.

Lehetőség van az otthoni eutanáziára is. Ebben az esetben az állatorvos házhoz jön, nem kell a haldoklót mozgatni, utaztatni. Akik ezt a lehetőséget választják, többnyire azért teszik ezt, hogy a kutya számára minimális stresszel és fájdalommal járjon az eutanázia. Otthon az egész család, akár a többi állat is jelen lehet, és a kutya békésen, a megszokott, szerető közegében távozhat az élők sorából. Patricia McConnell ír erről a The Other End of the Leash című könyvében. Szépen leírja, hogy búcsúzott többi kutyája, melyikük, milyen módon élte meg a társuk elvesztését. Volt, aki virrasztott az elhunyt állattal, míg volt, aki a helyiségbe se tette be a lábát. Az otthoni eutanázia megadja a lehetőséget arra, hogy minden családtag úgy élje meg a halált, ahogy neki a leginkább megfelelő.

A gyász előszobája

Mivel több lehetőség közül is tudunk választani, ezért érdemes őszintén szembenéznünk azzal, hogy mit szeretnénk. Ehhez lehet, hogy olyan tabukat kell ledöntenünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek. És az is előfordulhat, hogy olyan gátak szakadnak fel, amelyeket a fájdalommal szembeni védekezésképpen emeltünk. Egy haláleset során valamelyest újra átéljük minden addigi halálesettel járó veszteségünket és gyászunkat. Ha elfojtottuk, és nem hagytuk felszínre törni az érzelmeinket, esetleg nem dolgoztuk fel a gyászunkat, akkor valószínűleg felszínre fog törni az a fájdalom is. Ez ijesztően hangzik, és, nem áltathatunk senkit: az is. Viszont, benne van a lehetőség, hogy dolgozzunk azzal, amit hoz ez a helyzet.

Az eutanázia, a halál és a veszteség feldolgozása embert próbáló folyamat. Nem véletlenül hívják gyászmunkának. A feldolgozásban sokat segít, ha meg tudjuk osztani a terhet, ha beszélhetünk az érzéseinkről, megoszthatjuk a fájdalmunkat – és támogató, meghallgató barátok, családtagok vesznek körül. Ez, sokszor, sajnos nem adatik meg. Lehetőségünk van azonban gyászfeldolgozást segítő szakemberekhez fordulni. Az egyéni segítségen kívül társállat gyász feldolgozó csoportok is indulnak, akár személyesen, akár online formában.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Képek: Photo by Boys in Bristol Photography: https://www.pexels.com/photo/back-view-of-an-elderly-man-walking-with-his-dog-on-seashore-11725643/; Photo by Plato Terentev: https://www.pexels.com/photo/crop-woman-caressing-cute-dog-with-fluffy-fur-6166214/; Photo by Pixabay: https://www.pexels.com/photo/golden-retriever-greyscale-photography-159492/; Photo by Ylanite Koppens: https://www.pexels.com/photo/grayscale-photography-of-dog-2479241/

The post Eutanázia, a legnehezebb döntés – előtte, közben, utána – 3. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A legtöbbünk életében elérkezik az a nap, amikor meg kell hoznunk a döntést. Az eutanázia témája nem egyszerű, hiszen ilyenkor arról döntünk, hogy kutyánk élete folytatódjon tovább, vagy véget érjen. Ez pedig elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy valaki, aki talán mindenkinél közelebb áll hozzánk, megszűnik létezni. A cikk első részében a halálról és a halállal való szembenézés nehézségéről írtunk, a következőkben az eutanázia felé vezető útról lesz szó.

Ahogy a társállatok családtaggá válnak, párhuzamosan változik az is, ahogy az állatorvosok kezelik a halál és az ahhoz vezető út kérdését. Szerencsére, az állategészségügyben van választásunk, hogy a méltóságot az élet mindenáron történő meghosszabbítása elé helyezzük. Ahogy a fájdalomcsillapításnak is hatékony eszközei állnak rendelkezésre. És, természetesen, az eutanázia.

Van választásunk

Az eutanázia egy lehetőség. Nem teszi könnyebbé számunkra a kutyánk elvesztését. Nem lesz jobb utána, és nem csillapítja azt az űrt, ami hátramarad. Az eutanázia nem rólunk szól. Hanem arról, hogy megállíthatjuk a szenvedést, elvehetjük a fájdalmat, amikor már tudjuk, hogy nincs visszaút. Az állatot kezelő állatorvos és a gazdi közös mérlegelésének eredménye, hogy jókor hozzuk meg a döntést. Akinek volt már hasonlóban része, az tudja, hogy eljön az a pillanat, amikor a kutyák készek elmenni – készek arra, hogy az életüknek vége legyen. Ennek orvosi, az állat állapotában megfigyelhető jelei vannak, amelyet az állatorvos érzékel. Illetve érzelmi, az emóciók szintjén, az állat kommunikációjában megnyilvánuló változások is jelzik. Ezt a gazdik látják. Talán, csak, nem akarjuk látni. Hiszen tudjuk, hogy ha megtörténik, akkor az végleges, visszafordíthatatlan. Elveszítjük őt. És ezt kimondani szívszorítóan nehéz.

Vissza akarjuk tartani, hogy még velünk lehessen. Pedig ezzel csak a haláltusáját nyújtjuk meg. De az élet elvesztése, az, hogy mindenáron meg akarjuk hosszabbítani, nagyon emberi. Ahogy a bevezetőben is írtuk, nem tudjuk elengedni. Egyrészt azért, mert nem tudjuk, mi vár ránk a halál után, és ez félelmetes. Másrészt pedig azért, mert tudjuk, hogy a szerettünk halála annak az iszonyatos fájdalomhullámnak a kezdete, ami a mélybe ránt és ott tart, amíg ki nem tudunk evickélni belőle. Magával ragadja a szívünk egy darabját, és már soha nem lesz olyan, mint előtte volt. Az, amit a halál elvesz tőlünk, soha, semmi sem fogja tudni pótolni.

Nem csoda hát, hogy halogatjuk a döntést, és kapaszkodunk az utolsó szalmaszálba. Ugyanakkor, ezzel éppen annak okozunk felesleges és elkerülhető szenvedést, akit a legjobban szeretünk. Ideje van az elmúlásnak. Vegyük észre, és hallgassunk a belső bölcsességünkre.

Folytatjuk…

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Képek: Photo by Boys in Bristol Photography: https://www.pexels.com/photo/back-view-of-an-elderly-man-walking-with-his-dog-on-seashore-11725643/; Photo by Plato Terentev: https://www.pexels.com/photo/crop-woman-caressing-cute-dog-with-fluffy-fur-6166214/; Photo by Pixabay: https://www.pexels.com/photo/golden-retriever-greyscale-photography-159492/; Photo by Ylanite Koppens: https://www.pexels.com/photo/grayscale-photography-of-dog-2479241/

The post Eutanázia, a legnehezebb döntés – előtte, közben, utána – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A legtöbbünk életében elérkezik az a nap, amikor meg kell hoznunk a döntést. Az eutanázia témája nem egyszerű, hiszen ilyenkor arról döntünk, hogy kutyánk élete folytatódjon tovább, vagy véget érjen. Ez pedig elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy valaki, aki talán mindenkinél közelebb áll hozzánk, megszűnik létezni. Hogy nem lesz ott többé, hogy fájni fog a hiánya és soha, semmi nem fogja visszahozni.

Talán furcsa így leírva olvasni ezeket a gondolatokat, hiszen a halál még ma is tabu. Nem beszélünk róla nyíltan. Kertelünk, hiszen ha kimondjuk, akkor közelebb kerül valami, amit a lehető legtávolabb akarunk tartani. Nem mondjuk ki, mert akkor nem is valódi, nem is kézzelfogható. Pedig, ki kell mondani és beszélni is kell róla, mert csak akkor tudunk szembenézni vele, és akkor tudjuk meghozni azokat a döntéseket, amik a nekünk és kutyánknak legmegfelelőbbek.

A halál és a halálról alkotott képünk

Ahogy Irvin D. Yalom, egzisztencialista pszichoterapeuta fogalmaz: az élet egyetlen felvillanás a végtelen sötétségben. Ennek a gondolatnak a mentén elképzelhető, hogy a halál valójában a születés előtti létbe való visszatérés. Az, hogy milyen koncepcióink vannak erről, miben hiszünk, az mindannyiunk számára egyéni. A különböző vallások és filozófiák mind-mind más képet alakítanak ki. Ezekben többnyire közös, hogy az élet végén a teremtőhöz vagy egy univerzális egységhez tér vissza a lélek. De mi a helyzet vajon a kutyák esetében? A vallások és filozófiák vajmi keveset írnak a társállatok lelkéről. Talán a reinkarnációban és a természetvallásokban érhető tetten a gondolat. Itt találkozhatunk azzal, hogy az emberi lélek a halál után akár állat testében is visszatérhet, illetve, hogy az élet tulajdonképpen egy egységes nagy lélek, melynek mindannyian részei vagyunk.

Ugyanakkor, a mi kultúránkban, az európai filozófia és a zsidó – keresztény vallások által meghatározott rendszerben, az sem elfogadott, hogy az állatoknak van lelke. Ha kutyánk elvesztését, vagy éppen az eutanázia döntésének súlyát szeretnénk megosztani valakivel, gyakran szkepticizmus, felszínes frázisok amikre számíthatunk. Mivel még az emberi halál is tabu, ezért kevesen tudnak valóban osztozni a halált megelőző folyamat, maga a halál és az azt követő gyász kérdéseiben. Kutyánk betegsége, halála esetén ritka, hogy a barátok, ismerősök vagy családtagok enyhíteni tudnák a terheket. Bár, szerencsére, egyre inkább elfogadottá válik a társadalomban a társállatok valódi családtagként való kezelése.

Folytatjuk…

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Képek: Photo by Boys in Bristol Photography: https://www.pexels.com/photo/back-view-of-an-elderly-man-walking-with-his-dog-on-seashore-11725643/; Photo by Plato Terentev: https://www.pexels.com/photo/crop-woman-caressing-cute-dog-with-fluffy-fur-6166214/; Photo by Pixabay: https://www.pexels.com/photo/golden-retriever-greyscale-photography-159492/; Photo by Ylanite Koppens: https://www.pexels.com/photo/grayscale-photography-of-dog-2479241/

The post Eutanázia, a legnehezebb döntés – előtte, közben, utána – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Minden háziállatra vonatkozó új szabályozás Hollandiában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Egyre több kutyát altatnak el Kaliforniában, új törvényjavaslat született appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Egy menhely, ahol agresszív kutyák kapnak esélyt egy új életre appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy budapesti rendelőintézetbe, Dr. Vainer Attila állatorvoshoz pár hete egy két-három hetes núbiai kecskegidát vittek be gazdái. A kis gida súlyos kutyaharapás áldozata lett, gazdái pedig úgy látták, a gidának semmi esélye az életben maradásra. Mire az állatorvoshoz értek, szinte már biztosak voltak benne, hogy el kell altatni a kis gidát.

Nem fogadta el az anyja

A kis núbiai kecskegida élete nem indult zökkenőmentesen. Születése után az anyja nem fogadta el, ezért pótmama tejével próbálták táplálni gazdái. Sajnos néha előfordul az állatvilágban is, hogy az anyai ösztönök nem működnek megfelelően. Mivel a kicsinek nem volt anyja, így felügyelet nélkül bóklászott az akolban, amiből aztán később óriási baj lett. Négy napos volt, amikor rossz helyen pihent meg, és a kerítésen át egy kutya elkapta a lábát.

A brutális támadás eredménye többszörös szilánkos és egy nyílt combcsont törés lett. A gazdáinak nemigen volt pénze drága orvosi ellátásra. A közelben lakó asszisztensként is dolgozó állattartóhoz fordultak segítségért. Együtt ellátták a sérülést. Fertőtlenítették, stabil rögzítőkötést alkalmaztak. Két nap múlva már látszott, hogy ez a kezelés nem elegendő. Ekkor hozták el hozzám. Véleményem szerint a nagyon súlyos csont és lágyrész sérülések miatt a műtét sem vezetett volna eredményre. A végtag kezdett elhalni, üszkösödni. A harapás által okozott fertőzés életveszélyesnek tűnt. Komolyan szóba jött az euthanázia is. (Dr. Vainer Attila)

Altatás helyett életmentés

Az orvos és a gazdik közösen végül úgy döntöttek, hogy megpróbálják megmenteni a gida életét a sérült láb amputálásával. Az eljárás kockázatos volt, hiszen kutya és macska esetében már számos esetben végezett az orvos ilyen eljárást, de kecske esetében még nem. Míg azt már tudjuk, hogy a kutyák és a macskák remekül alkalmazkodnak és gond nélkül tudnak tovább élni egy végtag elvesztése után is, ennél a kis gidánál semmi sem volt biztos. Vajon egy ilyen kis növényevő is képes erre? Kibírja-e egy ennyire fiatal, alig két kilós szervezet az altatást, általános érzéstelenítést? Volt kockázata az eljárásnak, de nem volt más esély.

A kis gida műtétje jól sikerült.  Orvosa szerint a természet és az életösztön és a megfelelő egészségügyi ellátás sok mindenre képes. A kicsi pedig jól van, kedvező a prognózis az életkilátásai pedig kifejezetten jók.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: FB/DrVau

The post Altatás helyett esélyt adott az orvos a sérült kecskegidának appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Egy egész város kísérte utolsó útjára a rendőrkutyát appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A NASA egyetlen nap alatt 27 öreg és beteg majmot altatott el appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„A kísérleti állatok egy része örökbefogadható lesz a kísérletek lejárta után.” – jelentette be az FDA, az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal az USA-ban.

Az Hivatal közleménye szerint az érintett állatok első csoportja már úton van, vagy meg is érkezett az őket fogadó menhelyekre. A gyógyszerkísérletekben alkalmazott, és azokat túlélő állatokra eddig eutanázia várt, de mostantól az egészséges kutyák, macskák, nyulak és tengeri malacok, illetve néhány haszonállat „szabadon távozhat”.

Arról persze nem szól a fáma, hogy mi lett azokkal, akik nem felelnek meg a kritériumoknak, mivel belehaltak a kísérletekbe vagy olyan súlyos egészségkárosodást szenvedtek, amellyel nem bocsáthatók szabadon. Természetesen felmerül a kérdés, hogy egy laboratóriumi körülmények között töltött élet után milyen örökbefogadási esélyek állnak a kísérleti állatok előtt? Nem beszélve arról, hogy ez egy folyamatos ördögi kör, aminek véget kellene vetni, és ezt csak az állatkísérletek betiltásával lehet.

Az FDA egyébként nem saját jószántából döntött az új irány mellett, hanem a nemrég elfogadott „AFTER” törvénymódosítás hatására. Az Animal Freedom from Testing, Experiments and Research (AFTER) Törvény 2019-ben, Susan Collins szenátor javaslatának elfogadását követően lépett életbe. A törvény kötelezi a szövetségi laboratóriumokat, hogy bizonyos állatokat „menhelyeken és állatotthonokban helyezzenek el, miután a rajtuk folytatott kísérletek befejeződtek”.

Forrás: The Independent; Kép: pexels.

The post Eutanázia helyett örökbefogadás lehet a kísérleti állatok sorsa? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kutyatámadás

Amikor egy kutya megtámad és súlyosan megsebesít valakit, azonnal karanténba helyezik és halálra ítélik, kezelhetetlen agresszió miatt. A legtöbb esetben nem kerül sor a kutya, vagy az eset hátterének kivizsgálására és nagyon ritkán ismeri be bárki is nyilvánosan, hogy akármennyire is sajnáljuk az áldozatot és bármennyire is tragikus egy ilyen baleset, a támadás nem a kutya hibája volt.

Az a gazda, aki agresszióra neveli a kutyáját és hagyja egy olyan helyzet kialakulását, amely támadáshoz vezethet (nyitott kertkapu, póráz nélküli sétáltatás, önsétáltatás stb.) sokkal inkább hibás, mint a kutya, aki végső soron támad. Mégis őt ítélik halálra. Az agresszív, veszélyes kutyák nagyon ritkán kapnak esélyt a rehabilitációra és sajnos sokszor már az sem segítene rajtuk.

Ügyvédi segítség a halálra ítélt amerikai bulldognak

John Schill, arizonai ügyvéd először egy 2014-es eset során kezdett ezzel a jelenséggel foglalkozni, amikor is egy amerikai bulldogot, Mickey-t ítélték azonnali altatásra azért, mert megharapott egy kisfiút. Az eset pontosan úgy történt, hogy a kerítéshez kötött kutyához odament a kisgyerek és el akarta venni tőle a csontját. A kutya reakciója támadás volt, a kisfiú arcába harapott. Schill az eset hallatán azonnal közbelépett, mert szerinte nem a kutya altatása lett volna a megoldás, hanem a gazda büntetése és a kutya rehabilitációja. Segítségével Mickey megmenekült a halálból, gazdájától elvették és bár nem örökbeadható, egy olyan létesítményben éli békés mindennapjait, ahol szakértő kezek között nem kerülhet többé veszélybe sem ő, sem a környezete. Az ügyvéd ezután folyamatosan látogatta Mickey-t és fejlődését, boldogságát látva elkezdett hasonló esetek után kutatni.

Egy McLovin nevű kutyán, aki egy macskát ölt meg gondatlan tulajdonosa miatt, sajnos nem tudott segíteni, mert másik államban történt az eset. McLovin-t elaltatták. Schill ezután az eset után vetette bele magát igazán a kutyák megmentésébe, ma már a legtöbb szervezet, menhely vagy rehabilitációval foglalkozó szakember őt keresi, ha segítségre van szükség. Sajnos nem minden esetben sikerül megmenteni az életüket, de ezeknek a kutyáknak annyira rossz a megítélésük és olyan kevés helyről kapnak segítséget, hogy Schill minden egyes mentése igazán példaértékű.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: www.facebook.com/TheSchillLawGroup , 3milliondogs.com

The post Az ügyvéd, aki halálra ítélt kutyákat képvisel appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.