Jeoung-ae Han, a dél-koreai Demokrata Párt közgyűlési képviselője törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek elfogadása esetén megszűnne a dél-koreai kutyahús-ipar. Han törvényjavaslata, amelyet 11 másik törvényhozó is támogat, betiltaná a kutyák emberi fogyasztásra történő tenyésztését és levágását. Betiltaná a kutyahús farmokat, a kutyavágóhidakat és a kutyahús értékesítését egész Dél-Koreában.

A tervezet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek támogatják a kutyatenyésztőket a különböző vállalkozásokra való átállásban. A Humane Society International/Korea Models for Change közel egy évtizede működtet sikeresen hasonló programot.

Öt évig tartana a folyamat

2015 óta a HSI/Korea több mint 2700 kutyát mentett ki a kutyahús farmokról, és segített a gazdáknak átállni más megélhetési formákra. A szervezet a színfalak mögött is dolgozik a koreai törvényhozókkal, hogy ösztönözze a tilalom bevezetését. Ha a törvényt elfogadják, egy átmeneti időszakot követően az emberi fogyasztásra szánt kutyák tenyésztésének és levágásának tilalma öt év múlva lépne teljes mértékben hatályba.

Az iparág egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy farmonként lehessen fellépni ellene.Becslések szerint még mindig 1 millió kutyát tenyésztenek intenzíven több ezer farmon szerte az országban, és az állatok helyzete ezeken a farmokon több, mint aggályos. A kutyákat kis, kopár, drótketrecekben tartják, elegendő élelem, víz és menedék nélkül. Rövid életük során gyakran kapnak bőr- és szemfertőzéseket, különböző betegségeket. Az unalom és frusztráció okozta harcokból származó, kezeletlen sérülésekkel és sebekkel élnek, mielőtt megölik őket.

Egyre nagyobb a támogatottsága a tilalomnak

Bizonyos értelemben nem meglepő, hogy eljött ez a nap. A dél-koreai emberek ugyanis egyre jobban támogatják a kegyetlen iparág betiltását. A Nielsen Korea közvélemény-kutatásai szerint a lakosság 87,5%-a nem eszik kutyahúst, vagy a jövőben nem fog, és 56% támogatja a tilalmat. Bár korábban is születtek már javaslatok a kutyahús termelés megszüntetésére, ilyen politikai és közvéleményi támogatás és lendület még soha nem volt a kérdésben.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: HumaneWorld

A legális állati bőrtől való megkülönböztetés nehézsége miatt valószínűsíthető, hogy az USA-ba viszonylag sok olyan bőr áru kerül, melyek kutya-vagy macskabőrből készültek. A bőrtermékek problémája azonban az állatvédő aktivisták munkájának köszönhetően már a kongresszus előtt van.

Eszünkbe sem jutna

A legtöbb vásárlónak eszébe sem jutna, hogy táskája, cipője vagy új öve nem tehén-vagy sertésbőrből, hanem kutyák és macskák bőréből készült. De ha még gondolna is rá, szinte lehetetlen megkülönböztetni, vagy felismerni, hogy az adott áru milyen bőrből van. Ezért szinte észrevétlenül kerülnek ki Kínából az amerikai és nyugat-európai kiskereskedelmi hálózatokba a kutya-és macskabőrből készült bőrtermékek.

Törvény tiltja

Az USA a 2000. évi kutya- és macskavédelmi törvényének részeként betiltotta a kutya- és macskabőr behozatalát, ami akár 10 000 dollárig terjedő pénzbírsággal is büntethető. A kutya- és macskabőrt azonban nem könnyű megkülönböztetni a tehén-, juh- és sertésbőrtől, ami lehetővé teszi a gátlástalan gyártók számára, hogy a kutyabőrt „legális” állatok bőrének adják ki. Az USA 2014-ben az 8,5 milliárd dollár értékben importált bőrárut Kínából. Nem lehet tudni, hogy az egyes évek összértékéből mennyi lehetett kutya- vagy macskabőr.

Leleplező oknyomozás

A kutyabőrrel kapcsolatos vita 2014-ben érte el új csúcspontját, amikor egy, a PETA (People for the Ethical ázsiai szervezetének dolgozó oknyomozó leleplezte, hogy Kínában kutyákat öltek le bőrgyártás céljából. A kutatás szerint naponta 100-200 kutyát vágtak le, a keletkező bőrt pedig az amerikai piacra történő exportra és ottani értékesítésre szánták. Az oknyomozásról rejtett kamerás felvételek is készültek, melyek már a kongresszus ingerküszöbét is elérték. A felvételeken látható volt, hogy ahogy a kutyákat agyonverik, elvágják a torkukat majd lenyúzzák a bőrüket.

A kutyahús-fogyasztással van összefüggésben

Kínában még mindig legálisan lehet kutyát ölni a húsáért. Az állatok bőre pedig mellékterméknek tekinthető, melyet ruházati vagy egyéb termékek gyártásában használnak fel. A szakértők egyet értenek abban, hogy amint megtiltanák a kutyahús fogyasztást és kereskedelmet, úgy ez a mellék-iparág is nyomtalanul eltűnne. Tévedés azt gondolni,hogy a kínai emberek nagy része egyetért ezzel a gyakorlattal. Helyi állatvédők a PETA Asia segítségével folyamatosan dolgoznak azért, hogy ez a szörnyű gyakorlat végre véget érjen.

Egyre erősebbek az állatjóléti mozgalmak

Kína a világ legnagyobb bőr-és szőrmegyártója és fogyasztója. Az országban pedig gyakorlatilag nincs állatvédelmi törvény. A kínai társadalomban történt változások azonban egyre jobban hatással vannak a helyzetre. 2014-ben már több mint 100 állatvédő csoport dolgozott az országban azért, hogy végre irányuljon figyelem az állatok jogainak megvédésre és számoljanak le az olyan tradíciókkal, melyek ártatlan kutyák-és macskák életébe kerülnek. Kínában is egyre többen tartanak kedvtelésből háziállatot, akiknek többsége el sem tudná képzelni, hogy kutyahúst fogyasszon. A kormány azonban egyelőre ellenáll, féltik azokat a vállalkozásokat, melyek ebben az iparágban tevékenykednek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Moon Jae-in dél-korai elnök akkor tette ezt a megjegyzést, amikor tájékoztatták őt az országban bevezetésre kerülő új állatvédelmi intézkedésekről. Bár az elnök kutyabarát hírében áll, eddig még soha nem tett efféle megjegyzést, de még utalás sem történ arra, hogy ilyen jellegű szabályozást fontolgatna. A kutyahús fogyasztás teljes betiltásáért pedig folyamatosan küzdenek nemzetközi állatvédő szervezetek.

Csökken a kereslet

Érdemes tudni, hogy a koreaiak többsége soha nem evett és nem is akar enni kutyahúst. Bár a kereslet is folyamatosan csökken, becslések szerint mégis évente akár egymillió kutyát és levágnak élelmezési céllal az országban. Az utóbbi években egyre többen fordulnak a tradíció ellen és kérdőjelezik meg a létjogosultságát.

Ez annak is köszönhető, hogy egyre növekvő tendenciát mutat a kutyák házi kedvencként való tartása, tehát az egész kutyatartási kultúra kezd radikálisan megváltozni Dél-Koreában is. A folyamattal párhuzamosan már történtek intézkedések korábban is, a kutyák és macskák kegyetlen levágása például már tilos, de maga a fogyasztás még nem. Ennek eredményeként az ország három legnagyobb kutyahús-piaca már be is zárt.

Többen tartják állatkínzásnak, mint hagyománynak

A Nielsen piackutató 2020-ban végzett egy felmérést a HSI (Humane Society International) részére, mely szerint a dél-koreaiak 84 százaléka még soha nem fogyasztott kutyahúst és a jövőben sem fog. A dél-koreaiak 59 százaléka pedig támogatja a kutyahús fogyasztásának betiltását. Jövőre elnökválasztás lesz az országban, ez pedig bizonyára fellendíti majd a témát. Már most több elnökjelölt is felvette programjába a kutyahús fogyasztás betiltásának lehetőségét.

Az egyik legjelentősebb jelöltnek tartott Lee Jae-myung, Gyeonggi tartomány kormányzója már említette is kampánya során, hogy foglalkozik ezzel a témával, de nagyon óvatosan fogalmazott. Véleménye szerint új törvényekre és politikára van szükség az országban, de ezeknek a változásoknak társadalmi konszenzuson kell alapulniuk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com

A büntetőeljárást egy férfivel szemben indították a hatóságok, miután egy ellenőrzés során húskereskedelemre szánt kutyákat találtak a teherautóján. A férfi  összesen 78 kutyát szállított emberi fogyasztásra szánt leölésre és feldolgozásra. A kutyák közül csak 62 élte túl a szállítást, hiába léptek közbe a hatóságok még a célállomás előtt. A kutyahús kereskedelem felszámolása ezzel a gyakorlatban is elkezdődött az országban.

Példátlan büntetés

Indonéziában még soha nem indult ehhez hasonló büntetőeljárás és nem vontak még felelősségre senkit hasonló cselekedet miatt. Éppen ezért példaértékű és precedens az ítélet, mely szerint a férfinek 10 hónapra börtönbe kell vonulnia és tízezer dollár bírságot kell fizetnie. Indonéziában egy ideje már hatályban van az a törvény, mely tiltja a kutyahús kereskedelmét. Sokáig tartott a folyamat, és civil szervezetek fáradhatatlan kampányának köszönhetően sikerült csak elfogadtatni. Azonban a törvényt eddig még egyszer sem alkalmazták.

Precedens lehet

Az állatvédő szervezetek egyöntetűen úgy vélik, ez egy nagyon fontos mérföldkő a témában, és hatékonyan riaszthatja el az illegális kutyahús kereskedelemmel foglalkozó embereket a tevékenységük folytatásától. A civilek szerint a kutyahús kereskedelem a gyakorlatban rengeteg szenvedést okoz az állatoknak. A kereskedők összeszedik a kóbor kutyákat az utcákról, de gyakran megesik, hogy gazdás állatokat lopnak el, majd szűk ketrecekbe zsúfolják őket, és embertelen körülmények között szállítják hosszú órákon át a vágóhídig. Ahol aztán kíméletlenül és fájdalmasan leölik őket. A leölést gyakran bántalmazás, kivéreztetés előzi meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Human Society International (HSI) szervezet évek óta küzd a dél-koreai húspiacok felszámolásáért. Nemzetközi segítséget és helyi állatvédők támogatását is igénybe véve hónapról hónapra számolnak fel, záratnak be egy-egy telepet és mentik ki a kutyákat. A biztos halál torkából kiemelt kutyákat ezután repülővel az Egyesült Államokba szállítják, ahol gondos előkészítés után örökbefogadó családokat keresnek számukra.

Lassú, de hatékony folyamat

A HSI eddig 17 kutyahús telep felszámolását és végleges bezárását érte el. A szervezet sikerük annak is köszönhető, hogy Dél-Koreában a legtöbb ember nem eszik rendszeresen kutyahúst. A kutyahús kereskedelem betiltásának támogatása egyre inkább növekszik, mégis több ezer telep működik még mindig, ahol kutyák ezrei élnek sanyarú körülmények között és kerülnek lemészárlásra, majd értékesítésre.  A szervezet igyekszik a gazdálkodóknak valamilyen más alternatívát kínálni a megélhetésre, így nem csak a telepek bezárásán, hanem felvilágosító és támogató tevékenységen is van hangsúly. A szervezet bízik abban, hogy hamarosan állami támogatást is fognak kapni és a koreai kormány partner lesz a kutyahús-ipar végleges megszüntetésében. Becslések szerint évente közel 2,5 millió kutyát tartanak és ölnek meg kutyahús telepeken.

Csökkenő kereslet

A legbiztosabb módszer a kutyahús kereskedelem felszámolására a kereslet csökkentése. Ez azonban a tradicionális kutyahús fogyasztás miatt lassú és nehéz folyamat. Folyamatos felvilágosítást igényel, melyet önkéntes szervezetek próbálnak végezni a lakosság és a farmokat üzemeltető gazdák között. Szerencsére a fogyasztás valóban évről-évre csökken, így a kereslet is kezd apadni. A kutyahús telepet üzemeltető gazdák lassan már nem csak emberségből, hanem üzleti megfontolásból is fel fognak hagyni ezzel a tevékenységgel. Bohata Krisztina (Kutyabarát.hu) Forrás: onegreenplanet

A Humane Society International jelentése szerint a kutyákat kimentették a biztos halálból és elszállították őket az Egyesült Államokba. Érkezésük után több szervezetnek továbbították őket, akik felkészítik az örökbe adásara a mentett állatokat. A dél-koreai húsfarmról Virginia, Pennsylvania, New Jersey, Maryland és New York fogadta a mentett állatokat.

A HSI már májusban is levezényelt egy nagyobb mentést, akkor 60 kutyát szállítottak az USA-ba. A szervezet célja, hogy ezeket a húspiacokat végre teljesen bezárják az egész ország területén. Ezért egy olyan párbeszédet kezdtek a tulajdonosokkal, kereskedőkkel, melynek célja, hogy más munkához, megélhetéshez segítség őket.

Két millió kutya évente

A szervezet készített egy tanulmányt is, mely részletesen taglalja az ázsiai országok kutyahús fogyasztási szokásait. Ebből az is kiderült, hogy Dél-Korea a legnagyobb kutyahús kereskedő ország, becslések szerint csak itt évente 2 millió kutyát szaporítanak kimondottan a több ezer húspiac számára. Ezek a kutyák borzasztó körülmények között élnek, szűk ketrecekben, orvosi ellátás és megfelelő élelem nélkül.  Többségük soha nem kerül ki a ketrecek fogságából, ahogy elérik a felnőtt kort brutálisan leölik őket, akasztással vagy áramütéssel.

Hatékony párbeszéd

A bezárási program és a párbeszéd viszont egyre jobban működik. A dél-koreai kutyafarmokat üzemeltető kereskedők számára megpróbálnak humánusabb és jövedelmezőbb alternatívát nyújtani a megélhetésre és amennyiben ez sikerül, egy megállapodást kötnek. A szaporító aláír egy 20 évre szóló szerződést, mely kimondja, hogy semmilyen állatot nem tenyészthet kereskedelmi céllal.

A húspiacon álló ketreceket lebontják és az ott élő kutyákat első körben beoltatják majd karanténba helyezik. Ezután azok a szerencsések, akik életben maradtak újabb ellenőrzésen vesznek részt, melynek során az orvosok megbizonyosodnak arról, hogy egészségesek a repülőúthoz és az Egyesült Államokba való beutaztatáshoz.

A  HSI ezzel a módszerrel már több mint 2000 kutyát mentett ki az országból.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Fotók/ Forrás: HSI.org

A Kambodzsában található kutyavágóhíd, ahol évente több mint 2000 kutyát mészároltak le étkezési célra állatvédőknek köszönhetően bezárt.

A civil szervezet gondjaiba vette a vágóhídon még életben talált kutyákat. A közlemény szerint a vágóhídon talált kutyák „szörnyű” állapotban voltak, a szűk ketrecben tartott állatok izmai két év alatt úgy elsorvadtak, hogy alig bírtak lábra állni.

A közlemény szerint a kutyavágóhíd tulajdonosa ki akart szállni a „kutyahúsbizniszből”, ezért a szervezet segítségét kérte. A tulajdonos a vágóhídról való lemondásért cserébe földet kapott, ahol a jövőben rizst és zöldséget fog termeszteni.

Kambodzsában becslések szerint évente 3 millió kutyát ölnek meg a húsukért, az állatvédő szervezet csak Phnompenben 110 olyan étteremről tud, ahol kutyahúsból készült fogásokat is kínálnak.

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com (illusztráció)

(Kutyabarát.hu)

Szöul polgármestere Park Won-soon több mint egy éve kampányol már azért, hogy elérje ezt a szigorítást.

Dél- Korea ez egyetlen olyan ország, ahol kutyahús farmokat üzemeltetnek, kifejezetten vágási és fogyasztási céllal.  Az emberek viszont egyre kevésbé vásárolnak kutyahúst, egyes felmérések szerint a koreaiak több mint 70%-a nem fogyaszt már kutyahúst.  Az első jelentős előrelépést az jelentette, hogy 2008-ban bezárták a Taepyeong vágóhidat, mely az ország legnagyobb kutyahús feldolgozó telepeként üzemelt. A bezárás elsődleges oka az állatokkal való kegyetlen bánásmód volt.

Ez év elején második lépésként a legnagyobb kutyahússal foglalkozó céget is bezárták az országban. A Gupo Livestock cég Busan városban rendelésre vágott le kutyákat és mélyhűtött húst kínált a fogyasztóknak.  A Gupo bezárásához nagy mértékben hozzájárult a The Humane Society International (HSI) működése és lobbija, mely szervezet munkatársai több mint 80 kutyát mentettek meg csak a Gupo-ból, ezen kívül több mint 15 kutyafarm bezárását érték el az országban, ahonnan nagyjából 1500 kutyát mentettek meg és helyeztek biztonságba majd közvetítették végleges otthonba.

Az ország miniszterelnöke Moon Jae-in 2017-ben nagyon fontos példát mutatott az országnak, amikor örökbefogadott egy kutyahús telepről mentett kutyát, Tory-t. Az esemény kapcsán kiadott egy nyilatkozatot is, melyben hangsúlyozta, hogy számára nagyon fontos, hogy az országban az állatok ugyanolyan biztonságban és békében éljenek az emberek.  Az üzemek bezárásán túl az ilyenfajta társadalmi edukáció és kommunikáció jelentik a legfontosabb lépéseket a közvélemény formálásában.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: livekindly.co