Floridában partra sodródott delfinek agyában az Alzheimer-kórhoz hasonló elváltozásokat találtak a kutatók. A vizsgálatok szerint a jelenség hátterében a cianobaktériumok által termelt mérgező anyagok állhatnak, amelyek a felmelegedő tengervízben és a tápanyagokkal szennyezett part menti ökoszisztémákban egyre gyakrabban fordulnak elő.

A tudósok több tucat palackorrú delfin agyát vizsgálták, amelyek a floridai Indian River Lagoon partján vetődtek partra. Az eredmények szerint ezek az állatok jelentős mennyiségű BMAA nevű neurotoxint halmoztak fel, amelyet a cianobaktériumok termelnek. A méreganyag az élelmiszerláncon keresztül jut el a tengeri ragadozókig, és olyan kóros fehérje-lerakódásokat okozhat az agyban, mint amilyenek az emberi Alzheimer-kór kialakulásánál is megfigyelhetők.

A melegedő vizek és a szennyezés súlyosbítják a helyzetet

A kutatók szerint a probléma gyökere a klímaváltozás és a vízszennyezés. A mezőgazdasági eredetű tápanyagok és a szennyvíz bejutása a tavakba és folyókba elősegíti a cianobaktériumok elszaporodását, amelyek mérgező „algavirágzást” okoznak. Ezekből a vizekből gyakran engednek le szennyezett vizet a tengerbe, például a Lake Okeechobee-ból a St. Lucie folyón keresztül, ami a delfinek fő élőhelyét is érinti.

Dr. David Davis, a Miami Egyetem kutatója szerint a delfinek „környezeti őrszemként” működnek, vagyis agyi károsodásuk azt jelzi, hogy az emberre is veszélyes mértékben szennyezetté váltak az óceánok.

Az emberre is figyelmeztető jel lehet

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a Guam-szigeten élők, akik rendszeresen fogyasztanak cianobaktériumokkal szennyezett élelmiszert, gyakrabban szenvednek Alzheimer-szerű idegrendszeri betegségekben. Dr. Paul Alan Cox, a Brain Chemistry Labs kutatója szerint ez a mostani felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a környezeti mérgek közvetlen szerepet játszhatnak a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.

A tanulmányt a Nature Communications Biology folyóiratban közölték, és a floridai Hubbs-SeaWorld Research Institute, a University of Miami és a Brain Chemistry Labs tudósai közösen jegyzik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

 A felvételen jól látszik, ahogy a kifáradt állatot horoggal a szárnya alatt húzzák fel a hajóra, miközben a környéken tartózkodók hiába könyörögnek a szabadon engedéséért. A műveletet egy cég végezte, amely engedéllyel rendelkezik tengeri állatok befogására, ám az eset óriási felháborodást váltott ki.

Védett faj, amely kulcsfontosságú az óceánok ökoszisztémájában

Az ördögráják akár nyolc méteres fesztávval is rendelkezhetnek, és planktonnal táplálkozó, békés állatok. Az óceán élővilágának egészsége szempontjából kiemelt szerepet töltenek be, mégis világszerte veszély fenyegeti őket. Gyakran esnek halászhálók áldozatául, egyes országokban pedig a kopoltyúlemezeik miatt vadásszák őket. Emiatt az Egyesült Államokban is védett fajnak számítanak, így különösen sokkoló, hogy egy engedély birtokában mégis kifoghatták őket.

A botrány nyomán republikánus és demokrata politikusok egyaránt követelték, hogy vonják vissza a kiadott engedélyt, és tiltsák meg a hasonló befogásokat. A floridai hal- és vadvédelmi hatóság végül bejelentette: 2026-ig felfüggeszti az új engedélyek kiadását, és felülvizsgálja a szabályozást. Ez ritka siker az állatvédők számára, akik régóta küzdenek azért, hogy a veszélyeztetett fajokat a természetes élőhelyükön védjék meg.

A kérdés: helyük van-e az állatoknak akváriumban?

Az eset újra ráirányította a figyelmet arra a dilemmára, vajon van-e bármiféle indok arra, hogy a vadon élő állatokat szórakoztatási célból rabul ejtsük. Az állatvédők szerint az óceán élőlényeinek helye a tengerben van, és minden hasonló eset gyengíti a fajmegőrzés ügyét. A közvélemény reakciója pedig egyértelmű: egyre többen gondolják úgy, hogy az élővilág tisztelete és védelme nem fér össze az állatok akváriumokban való mutogatásával.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A hatóságok szerint a férfi valójában engedéllyel rendelkező kutyakozmetikus volt, ám nem volt jogosult állatorvosi tevékenység végzésére. A 61 éves férfi ellen állatkínzás és engedély nélküli állatorvosi tevékenység miatt emeltek vádat a Collier megyei Seriff hivatal közlése szerint. A hamis állatorvos más áldozatáról egyelőre nincs hír.

Egy csivavához hívták segítségül

A Sugar nevű csivavához gazdái hívták ki az állatorvosnak hitt férfit. A kutya vemhes volt, a gazdik pedig úgy látták, hogy Sugar nem tudja egyedül világra hozni kicsinyeit.  A férfi hamarosan megérkezett az  otthonukba,  és egy átalakított mentőautóban végezte el a műtétet. A kutyát megműtötte, egy halott kölyköt emelt ki a kutyából. A szolgáltatásért 600 dollár fizetséget kért. A kutya állapota azonban nem javult, sőt, egy hét elteltével fertőzés alakult ki nála. A tulajdonosok azonnal sürgősségi állatkórházba vitték. Itt kiderült, hogy a seb összevarrásánál nem megfelelő varróanyagot használták. A szakértők szerint ez is hozzájárulhatott a fertőzés kialakulásához. Sugar állapota egyre romlott, és néhány órával később elhunyt.

Életben maradhatott volna

Az állatkórház orvosa elmondta, hogy vemhes kutyáknál egyáltalán nem ritka beavatkozás a császármetszés. Ha egy képzett állatorvos végezte volna a beavatkozást, a kutya valószínűleg életben maradt volna.  Ez az eset ismételten rávilágít arra, mennyire fontos a megfelelő képesítés és engedély megléte az állatorvosi tevékenységek végzéséhez. Az állatok egészsége és jóléte érdekében elengedhetetlen, hogy csak hivatalosan képzett és engedélyezett szakemberek végezzék az állatorvosi beavatkozásokat. Az állattartóknak is érdemes alaposan utánajárniuk az állatorvosok hátterének és engedélyeinek, hogy meggyőződjenek a hitelességükről és a szakmai kompetenciájukról, mielőtt bármilyen beavatkozást elvégeztetnek kedvenceiken.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nbcdfw

A Greater Good Charities jótékonysági szervezet Good Flights programjának keretén belül sürgősségi repülőjáratot indított az állatok elszállítására. Összesen 90 kutyát és cicát sikerült evakuálniuk és biztonságos helyre szállítaniuk. Az Ian hurrikán tombolását követően több mint két millió ember maradt áram nélkül és rengetegen veszítették el otthonaikat. A kutató-és mentőcsapatok folyamatosan dolgoznak és keresik a túlélőket, a halálos áldozatok száma már eléri a százat.

Repülős mentés ítéletidőben

A Good Flights csapata is erős esőzések és széllökések mellett kezdte meg a mentést vasárnap. A legsúlyosabban érintett területek menhelyeiről gyűjtötték össze az állatokat. Összesen 56 macskát és 34 kutyát szállítottak New Jerseybe.

Az érkező állatokat négy szervezet fogadta, a  St. Hubert’s Animal Welfare Center, a Liberty Humane Society, a Pennsylvania SPCA és a Lucky Dog Animal Rescue.  A szervezet munkatársai mellett sok önkéntes is várta az állatok érkezését a reptéren.

Mindegyik szervezet kiemelten kezeli a Floridából érkező kutyákat, pedig ezeknek a menhelyeknek a többségénél is teltház van. Az USA-ban bevett szokás, hogy egy kutya örökbefogadásánál úgynevezett „örökbefogadási díjat” kell fizetni. A leendő gazdik ezzel támogatják a szervezet munkáját és működését. Ezt a díjat most a legtöbb menhely elengedi, hogy az érkező kutyáknak minél gyorsabban szabaduljon fel hely.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: theanimalrescuesite, greatergood.org, Facebook

Az ötlet egy lelkes és profi búvárnak, Aarav Chavda-nak köszönhető, aki évek óta nézte tétlenül, hogyan pusztítják a tűzhalak, vagy más néven oroszlánhalak Florida őshonos trópusi halainak populációját. Aztán megszületett benne az ötlet, hogy a halbőr, konkrétan a tűzhal bőre tökéletes alapanyagként szolgálhat a divatiparnak.

Miért van ilyen rossz hatással a tűzhal az óceánra?

A tűzhal ismerős lehet az otthoni akváriumokból, látványos formája miatt sokan választják otthonuk szépítésére. Azonban kevesen tudják róla, hogy az Egyesült Államok délkeleti és karibi part menti vizeiben virágzó invazív faj. Invazív, vagyis nem őshonos. Csúcsragadozó, tehát nincs természetes ellensége, az őshonos csúcsragadozókkal szemben ráadásul még annyi előnye is van, hogy nem halásszák, mert húsa értéktelen.  Becslések szerint a fiatal tengeri élőlények 79 százalékát felfalja, a korallzátonyrendszerbe való bejutást követő öt héten belül.

Új termék, mellyel mindenki jó jár

Chavda és egy csapat környezettudatos búvártársa úgy döntött, hogy meglapítanak egy céget, mely a tűzhalakból új terméket készít: halbőrt. Ötletükkel bekerültek az ORIC (Global Ocean Resilience Innovation Challenge) kihívás 9 döntőse közé. A halbőröket szárítószerekkel, cserzéssel és festéssel dolgozzák fel, majd eladják. A feldolgozó cégek pedig luxustermékeket, például pénztárcákat, öveket és kézitáskákat készítenek belőlük. A halbőr vékony, de mivel a rostszerkezet keresztben fut, erősebb, mint sok más bőrtípus.

Fenntartható, segíti a szegényeket és jó hatással van az óceánra

A bőrök fenntarthatóbbak, mint a hagyományos állatbőrök, amelyek általában óriás területeken történő legeltetést igényelnek, ami a talajok leromlásához és magas szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet. A projekt része az is, hogy nem a cég halássza a tűzhalat, hanem elszegényedett halászokat akarnak halászati szövetkezetekbe terelni, akiknek nincs más megélhetési forrásuk. Például a mexikói Quintana Roóban, a halászok kockázatának átvállalásával, a tűzhalakra vonatkozó 100 százalékos fogási és készpénzfizetési garanciát adnak a szövetkezet tagjainak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A lamantinok óriási számban hullottak el az elmúlt évben, ennek elsődleges oka az volt, hogy a vízszennyezés miatt kipusztult természetes táplálékuk. Élőhelyükön már egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tudnak táplálkozni. Ezek a nagytestű tengeri emlősök szó szerint éheznek a táplálékhiány miatt. A lamantinok tömeges pusztulása az egész helyi élővilágra kihat, hiszen a faj fontos szerepet tölt be a tengeri ökoszisztéma működésében.

Tengeri fű helyett fejessaláta

A lamantinok, más néven tengeri tehenek télen melegebb vizekbe vándorolnak, ahol elsősorban tengeri füvekkel táplálkoznak. Ennek hiányában az állatmentők most fejes salátával próbálják táplálni az állatokat.  A szennyezett víz miatt ugyanis Florida Atlanti-óceán felé eső partvidékén nagyon elszaporodtak az algák, és emiatt kipusztult a tengeri fű, a lamantinok pedig élelem nélkül maradtak. A környezetvédő aktivisták arról számoltak be, hogy naponta látják a táplálékot kereső lamantinok reménytelen helyzetét és próbálnak rá megoldást találni.

Több mint ezer lamantin pusztult már el

A floridai és szövetségi állatvédelmi szervezetek több más intézkedés mellett elkezdték az állatok kézzel etetését és nyolcmillió dollárra emelték az állatmentés támogatását. A lamantinok számlálását légi módszerrel szokták végezni, a legutóbbi ilyen számláláson már csak 5700 példányt találtak az állam partvidékein. Évente átlagban 500 lamantin pusztul el, ez az elmúlt 5 év statisztikája. Húsz évvel ezelőtt, 2001-ben mindössze 325 lamantin tetemét találták meg, és halálukat főként a hajók okozták.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuradian, MTI

A kék méheket már a legtöbb természettudós kihaltnak gondolta, hosszú ideig egyáltalán nem észleltek egyetlen példányt sem megszokott élőhelyükön. Az Osmia Calaminthae néven is ismert különleges kék színű méhek egyébként is nagyon ritkán fordultak elő a természetben. Azok a növények, melyekből táplálkoznak, szintén kis példányszámban vannak csak jelen élőhelyükön. Ezeknek a növényeknek a csökkenésével a kék színű méhek túlélése is esélytelenné kezdett válni. A kutatók ezért is gondolták azt, hogy már soha többet nem fogunk velük találkozni a természetben.

Korábban leghosszabb ideig Wales Ridge-ben, nagyjából egy 41 négyzetkilométeres területen figyelték meg jelenlétüket. A Floridai Természettudományi Múzeum munkatársai most ugyanitt fedezték fel őket újra. Chase Kimmel professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy borzasztóan izgalmasnak találták a felfedezést. Ez ugyanis arra is rádöbbentette őket, hogy valójában milyen keveset tudnak a rovarok világáról, fejlődésükről. Rengeteg dolgot kell még felfedezniük és sok mindenre kell rájönniük kutatások során. Például, hogy lehetséges, hogy egy faj eltűnik a föld színéről majd évek múlva egyszer csak újra előkerül.

Védelmet igényelnek

Az első kék méhet március elején észlelték de mivel nem sikerült befogni, így nem tudták 100 százalék biztonsággal állítani a kék méh visszatérését. Kimmel és társai elkezdtek csapdákat felállítani a területen és pár nap múlva már sikerült közelebbről is megvizsgálni egy-két befogott példányt. Ezután már biztosan állíthatták, a ritka kék színű méh nem halt ki, bár kis példányszámban, de továbbra is aktív. Jelenleg sajnos nem tartozik a védett állatok közé, viszont az őt tápláló gazdanövény, a calamintha ashei szerencsére igen. Egyelőre még sok adat hiányzik ahhoz, hogy a kék méhet is védett fajjá nyilvánítsák. Ezért dolgoznak most a kutatók és végeznek nagyon tüzetes, mindenre kiterjedő vizsgálatokat a csodaszép kék méhekkel.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: awarennesact.com