Tényleg meg tudják jósolni a kutyák a földrengést?
A kutyák földrengést bejósló viselkedéséről az első fennmaradt írásos beszámoló az időszámításunk előtti IV. századi Görögországból származik. Az akkori megfigyelők a kutyák és más állatok szokatlan, nyugtalan viselkedését jegyezték le a későbbi földrengést megelőző órákban, napon. Azóta is számos történet és feljegyzés született a természeti csapásokat, elsősorban földrengést megelőző nyugtalan, menekülő vagy az embert figyelmeztető viselkedésről.
A legismertebb ilyen történet 1975-ben esett meg a Kína területén található Hajcseng városban. A beszámolók szerint a kígyók minden előzmény nélkül előbújtak téli rejtekhelyeikről és érintőirányban hagyták el a települést. A szarvasmarhák és a lovak nyugtalanul viselkedtek, a madarak szokatlanul repkedtek. A kutyák pedig menekülésre biztatták az embereket. A hatóságok az állatok szokatlan viselkedésén felbuzdulva elkezdték a város kiürítését. Pedig még semmilyen szeizmológiai adat vagy előrejelzés nem állt a rendelkezésükre arról, hogy földrengés várható! A szkeptikusok túlzónak tartották az intézkedést, és kritizálták a hatóságokat, amiért „babonás” emberekre hallgatnak.
Napokkal később érkezett csak meg a földrengést észlelő első figyelmeztetés, melyet követően hamarosan 7,3-as erősségű rengések rázták meg a várost. A becslések szerint körülbelül 150 000-rel több ember élete menekült meg a korai evakuációnak köszönhetően. Talán ennek az esetnek is köszönhető, hogy Kínában számos állatot alkalmaznak földrengés előrejelző laborokban, többek között kutyákat is.
Hogyan képesek rá?
Az, hogy a kutyák képesek előre érezni a természeti katasztrófák közeledtét, természetfelettinek tűnhet. Sokan egyfajta hatodik érzéket sejtenek a háttérben. Holott, valószínűbb, hogy az állatok érzékszervei bizonyos tekintetben fejlettebbek az emberénél, így olyan változásokat is megéreznek, amelyeket mi még a fejlett műszerekkel is csak nehezen tudunk detektálni. A viharfóbiás kutyák gazdái jól tudják, hogy egyes ebek képesek a vihart órákkal korábban is megérezni. Ennek oka lehet a vihart megelőző légnyomás-változás érzékelése. Erre az emberek kevésbé érzékenyek, ezért mi még semmit sem érzünk, nem látjuk a felhőket és nem halljuk a dörgést, amikor egyes kutyák már nyugtalanul viselkednek.
Az is tény, hogy a kutyák hallása jóval kifinomultabb, mint a miénk. Nem csak a magas hangokat hallják jobban, de egyes fajták, például a bernáthegyi, olyan mély hangokat is meghallanak, amelyek az emberi fül nem regisztrál. Így képesek arra, hogy a hó alatt rekedt embereket megtalálják – és ez segíthet a Föld mélyében zajló szeizmikus mozgások észlelésében is.