Hegyes, ollószerű fogazat, rövid tápcsatorna A kutya húsevő, de hogyan befolyásolja ez a mindennapi, egészséges táplálását?

Az árulkodó emésztőrendszer

Az eledel gyomor-bél traktusban eltöltött idejének hosszát befolyásolja a tápanyagok felszívódása és lebomlása. Ennek megfelelően a nehezen emészthető táplálékok felszívódásához és lebomlásához hosszú emésztőrendszerre van szükség, és ennek természetesen ellenkezője is igaz: a könnyedén emészthető tápanyagok (mint a hús) esetében rövidebb emésztőrendszer szükségeltetik. A különféle állatoknál táplálkozási szokásaik és táplálékuk alapján különböző arányok figyelhetők meg.

Ha összehasonlítjuk egy növényevő, egy mindenevő és egy húsevő emésztőrendszerét, szembetűnő különbséget találunk. A növényevők rendelkeznek a leghosszabb tápcsatornával, ugyanis a növényi tápláléknak egy kizárólag rájuk jellemző erjesztési folyamaton is át kell esniük ahhoz, hogy a folyamat végén az abban található cellulóz és keményítő energiaként hasznosulhasson. A húsevők tápcsatornája ehhez képest lényegesen rövidebb, ráadásul hiányzik belőle a cellulóz emésztéséért felelős terület, hiszen arra nincs is szükségük.

Nagy különbség továbbá, hogy a növényi táplálékok emésztése már a nyál enzimei segítségével elkezdődik, hiszen azok elősegítik az említett cellulóz és keményítő cukorrá alakítását. Ezek az enzimek nem találhatóak meg a húsevők nyálában, így a kutyáéban sem.

A kutya emésztőrendszere egyértelműen egy húsevő szokásait tükrözi: tápcsatorna-testhossz aránya mindössze 6:1, míg a növényevő szarvasmarha esetében ez az arány 21:1.

A zsákmány elfogyasztásához speciális fogazatra van szükségük

Az emésztőrendszer mellett a fogak is sokat elárulnak az állat táplálkozási szokásairól: az alak, a méret és a rágó mozdulatok iránya is jellegzetes. A növényevők lapos, nagy méretű fogaikkal és állkapcsuk vízszintes mozgásával rágnak, míg a húsevőket hegyes, éles fogaik segítik a zsámány elejtésében és elfogyasztásában. Állkapcsukat vízszintesen nem tudják mozgatni, csupán függőlegesen csukják és nyitják.

Mit jelent a kutya mindennapi táplálkozásai igényeire nézve, hogy húsevő?

A kutya a szükséges energiát az állati eredetű fehérjéből, avagy a friss húsból nyeri. Ennek megfelelően minden nap minél természetesebb állapotú friss húsra van szüksége, hiszen sem a növényi eredetű fehérjéket, sem a szénhidrátokat nem képesek olyan mértékben hasznosítani, mint a friss húst. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kedvencünk étrendjéből teljes mértékben ki kell zárnunk az említetteket, csupán annyit, hogy egészséges táplálkozásának alappillére a mindennapokban is a friss hús.

Milyen kutyaeledel felel meg kedvencünk ősétől, a farkastól eredő táplálkozási igényeinek?

A válasz a fentiek alapján egyértelmű: minél magasabb friss hústartalommal rendelkező, teljes értékű és egészséges eledel. Ahhoz azonban, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy friss húsra vágyó kedvencünk valóban azt is kap, olvassuk el alaposan az összetevők listáját! Keressük minden esetben a friss húst az első helyen, hiszen a hozzávalók sorrendje azok mennyiségére is utal: minél több található meg egy összetevőből az eledelben, annál előkelőbb helyet foglal el a listában.

A sorrend azonban ennek ellenére is becsapós lehet. Az összetevők feltüntetésének ugyanis két módja van: az összevont és a nyílt. Összevont feltüntetés / deklaráció esetén az összetevőket csoportosítva tüntetik fel. Így például a búzát és más gabonákat a gabonafélék gyűjtőnév alatt foglalják össze.

Ugyanez a helyzet a húsok esetében is. Az itt használatos csoportos megnevezések: „hús“ vagy „hús és állati melléktermékek“. A deklarációnak ez a fajtája csak a mennyiségi arányokról közöl információt, a felhasznált hús fajtájáról és minőségéről azonban nem.

A nyílt feltüntetés vagy deklaráció esetén minden egyes összetevőt egyenként felsorolnak. Ez valóban jól hangzik, azonban itt is van mód a trükközésre. A gyártók egy bizonyos anyag különböző formáit külön tüntethetik fel. Ez azt jelenti, hogy például a hús kerülhet az első helyre abban az esetben is, ha a külön feltüntetett különböző gabonafélék (például darált kukorica, kukoricasikér, búzatápliszt, búza) összesített aránya sokkal nagyobb mennyiséget képvisel, mint a hústartalom.

Azonban egyéb meglepetés is érhet bennünket kutyatáp vásárlásakor: bár az elülső oldalon található címke még azt hirdeti „finom csirkehússal“, a hátoldalon az összetevők feltüntetésénél már ez áll: „hús és állati melléktermékek (közte min. 4% csirke), gabona és növényi melléktermékek, cukor, olajok és zsírok, ásványi anyagok”.

Ez valójában a következőt jelenti: az összetevők 96%-a rejtve marad előttünk, és a dobozban valójában csak 4% csirke van. Ráadásul, még erről sem lehet megállapítani, hogy vajon minőségi húsról van-e szó, vagy olyan melléktermékekről, mint a karom vagy a csőr.

PLATINUM eledelek a kutya igényeire szabva

A PLATINUM prémium kutyaeledelek maximálisan megfelelnek a kutya húsevő igényeinek. A száraztápok legalább 70% friss, emberi fogyasztásra is alkalmas húsból, míg a nedves eledelek legalább 83% friss húsból/halból készülnek. Kizárólag egész hússzeletekből, vágóhídi hulladék és nyesedék nélkül. Teljes értékűek, a friss hús mellett minden összetevőjükkel a kutya egészségét szolgálják: hidegen sajtolt olajok, friss gyümölcsök és zöldségek, vitaminok egészítik ki az összetevői listát. Azonban nem csak a kimagasló hústartalmuk miatt olyan különlegesek.

Speciális FSG eljárással készülnek, víz hozzáadása nélkül, pusztán saját húslevükben. Ennek köszönhetően egészségesek és valóban ínycsiklandóak.

Az FSG eljárás teszi különlegessé a PLATINUM kutyatápokat:

• Tápanyagokban rendkívül gazdagok
• Kutyája számára különösen ízletesek
• A húslének köszönhetően jól rághatók és puhák
• Kiválóan emészthetőek
• Nem duzzadnak meg a gyomorban (nincs puffadt has)
• Csökkentik a fogkőképződést és nem hízlalnak

(x)