A trófeavadászati iparág átfogó vizsgálatáról, adatairól és kegyetlen, korrupt működéséről készült könyv szerint több mint 1,7 millió állatot öltek meg az elmúlt évtizedben trófeavadászok. Oroszlánokat, elefántokat, orrszarvúakat és egyéb veszélyeztetett fajokat.  Az állatok megöléséért pedig busás összegeket fizettek, melynek köszönhetően a trófeavadászat évi 300 millió fontos üzletággá nőtte ki magát.

Trophy Leks

Eduardo Goncalves könyve, a Trophy Leaks: Top Hunters And Industry Secrets még 2021. decemberében jelent meg, és felkavarta az állóvizet.  A szerző hosszú, részletes és komoly oknyomozást valamint terepmunkát végzett a témában, mely egészen megdöbbentő dolgokat tárt fel. Az amerikai vadászok legújabb őrülete például, hogy alacsonyan repülő helikopterből lövik a menekülő állatokat. Részletesen beszámol arról is, hogy a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa az egyik legnagyobb nyertese a trófeavadászatnak. Nemcsak saját vadászatot szervező cége van, de külön erre a célra tenyészt különleges, mutáns állatokat. Több millió fontot keresett már tevékenységével, mindezt az ország elnökeként.

A könyv beszél az „African Big 5” díjról is, melyet csaknem 800 vadász szerzett meg egyetlen év alatt. A díjat az kapja meg, aki legalább egy oroszlánt, egy elefántot, egy leopárdot, egy orrszarvút és egy bivalyt elejtett.  Más díjakat is kiosztanak a hős vadászok között, a Safari Club International például különdíjjal jutalmazza azokat a vadászokat, akinek több mint 80 különböző faj egyedét sikerül kilőnie.

Korrupció és hamis kampányok

A szerző kitér arra is, hogy a trófeavadászat iparág legnagyobb szereplői több mint 600 ezer font értékben folytattak hamis, dezinformációs kampányt  közösségi oldalakon és több mint 1,5 millió fontot adományoztak amerikai politikusoknak kampány célokra, köztük Donald Trumpnak is.

„A trófeavadászat nem egy maroknyi beteg emberről szól, hanem egy hatalmas iparágról, mely rendkívüli hatalommal bír és az országok kormányait is manipulálja. ” Eduardo Goncalves

A könyv megjelenését és a szerző trófeavadászat betiltását célzó kampányát olyan hírességek támogatták mint Leondardo DiCaprio és Joanna Lumley.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A Turkiye újság tudósítása szerint a 32 éves Ozgur Gevrekoglu a múlt hétvégén halt meg, miközben barátjával vadászott a törökországi Samsun tartományban, a Kızlan-fennsíkon. A vadászt saját kutyája lőtte le véletlenül.

A baleset a vadászat után történt. Gevrekoglu a vadászfelszerelést pakolta be az autó csomagtartójába. A jelentés szerint a kutya ekkor beugrott a kocsi hátsó ülésére és rálépett a töltött sörétes puska ravaszára. A fegyver ennek következtében elsült és közvetlen közelről találta el a kutya gazdáját.

Tragikus baleset

A vadászt olyan súlyosan megsebesítette a hasán a fegyver, hogy elvesztette életét mire a mentők kiértek a helyszínre. A vizsgálat még mindig folyik, bizonyos részletek tisztázására még nem került pont. A tragikus baleset súlyosságát tovább tetézi, hogy Gevrekoglu mindössze 10 nappal a baleset előtt lett édesapa. A helyi rendőrség a vadász barátját is őrizetbe vette első körben, aki együtt volt vele a baleset helyszínén. Azóta azonban szabadon engedték és az idegenkezűséget teljes egészében kizárták.

Az elhunyt férfinek több kutyája is volt, általában vadászkutyák, legtöbbjük kopó. Számos képet posztolt korábban a közösségi médiában szeretett kutyáival. Egyelőre az sem derült ki, hogy melyik kutya okozta a balesetet.

Nem az első eset

Hasonló baleset történt Új-Mexikóban 2018-ban, amikor egy vadászt szintén véletlenül lőtt le a kutyája egy nyúlvadászaton. Sonny Gilligan a pickup első ülésén ült a parkoló autóban, három kutyája pedig mögötte várakozott. Az ülésen heverő sörétes puskára az egyik rottweiler kutyája lépett rá. A lövedék a vezetőülésen keresztül hatolt be a vadász hátába. Több bordáját, valamint a kulcscsontját törte el. Sonny-nak azonban szerencséje volt, túlélte a szörnyű balesetet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: buzz

A Science című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint nemcsak Arizonában ilyen súlyos a helyzet. Másik 37 államban a sasok közel fele szintén folyamatos ólommérgezéssel küzd. A mérgező anyag táplálkozás közben kerül a szervezetükbe.

A vadászathoz használt ólomgolyók és lövedékek becsapódáskor szétesnek és a meglőtt állat szervezetében maradnak. A helyszínen maradt állatok tetemeit pedig nagyrészt a ragadozó madarak fogyasztják el.  A táplálékkal együtt azonban az ólom lövedék is bekerül a szervezetükbe.

Krónikus és akut mérgezés

A Science tanulmány egyik társszerzője, Vince Sable szerint a mérgezés miatt 4 százalékkal csökkent a fehérfejű rétisasok populációjának növekedése. Az elmúlt években ez a tendencia 10 százalékos növekedést mutatott. Az ólommérgezés ronthatja a sasok repülési képességét. A sasok 46-47 százaléka krónikus ólommérgezéssel, 27-33 százaléka pedig akut ólommérgezéssel küzdött. A krónikus ólommérgezésnél már a madarak csontjaiban is található ólom, az akut ólommérgezésnél a vérben és a tollazatban mutatták ki a mérgező anyagot.

A megoldás: ólommentes lőszer

A vadászok sokszor jó szándékkal és direkt hagyják nagyrészt nyílt terepeken a lelőtt állatok tetemét. Éppen azért, hogy a ragadozó madarak táplálkozni tudjanak belőlük. Kevesen gondolnak bele, hogy az ólommal lelőtt állat elfogyasztása milyen veszélyt rejt magában. A szakértők szerint a legjobb megoldás, ha a vadászok lecserélik lőszereiket ólommentesre. Erre pedig már egy csere programot is elindítottak Arizonában, akár ingyenesen is cserélhetők az ólomlövedékek.

Vezető halálok

Az ólommérgezés már régóta problémát jelent, 2018-ban egy megfigyelt és jeladóval ellátott szirti sas pusztult el. A kifejlett ragadozó madár a  Yellowstone sas-kutatási programjában vett részt. Jeladója segítségével találták meg a tetemét, majd boncolást követően megállapították, hogy rendkívül magas az ólomtartalom a szervezetében. Ez éppen egybeesett a vadászati idénnyel, a sas pedig többször is evett a vadászok által hátrahagyott tetemekből. A kaliforniai kondorkeselyűk között is vezető halálok az ólommérgezés.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife, NG, Science.org

A vadászati kvótát annak ellenére szabadítják fel, hogy a bálnavadászatra vonatkozó globális moratórium van életben az egész világon.  A norvég vizeken 2020-ban több mint 500 bálna esett áldozatul vadászoknak. A kormány tavaly még enyhített is a vadászatra vonatkozó szigorú előírásokon és szabályokon, így több hajó és több ember számára nyílt meg a lehetőség, hogy bálnára vadászhasson.

A halászati fegyverekre vonatkozóan sincs komoly előírás, azok használatához pedig nem kell engedély, vagy tanfolyam. Így sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állatokat a kevésbé gyakorlott vadászok egy szigonypuskával csak megsebesítik, de nem tudják azonnal megölni.  Legtöbbször puskával kell kilőni az óriási állatot, hogy véget érjen a szenvedése.

1982 óta bálnavadászati moratórium van életben

A bálnák kereskedelmi célú leölését 1982-be szabályozták, amikorra már olyan mennyiségű állatot pusztítottak el a vadászok, hogy az egész faj a kihalás szélére sodródott. A bálnavadászat tiltását természetesen nem nézték jó szemmel a húspiac szereplői, többek között Norvégia sem hagyott fel a gyakorlattal, a moratórium kihirdetése óta több mint 14 000 bálnát halászott ki a tengereiről. A bálnákat többnyire az élelmiszeripar dolgozza fel, a bálnahús iránti kereslet azonban csökken. A vadászat mennyiségén ennek ellenére azonban nem nagyon látszik a visszaesés. Egy felmérés szerint a norvégok mindössze 5 százaléka eszik rendszeresen bálnahúst.

A bálnák fontos szerepe

A bálna populációk nagy mértékű csökkenése bizony hozzájárul a globális felmelegedés gyorsulásához.  A bálnák ugyanis rengeteg szén-dioxidot nyelnek el, életük során akár 33 tonna megkötésére képesek, míg egy fa csak nagyjából 20-22 kilogrammot évente.  Az IMF egy korábbi jelentése szerint ha a bálnák száma visszaállna  4-5 millióra, az nagyjából olyan hatással lenne a környezetre, mintha 2 milliárd kifejlett, érett fával lenne több a földön. A bálnák szerepe tehát pótolhatatlan az éghajlat változás elleni küzdelemben.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Spanyol Környezetvédelmi Minisztérium ezzel a lépéssel szeretné megakadályozni, hogy az ibériai farkasok újra a kihalás szélére kerüljenek. Az 1970-es években a farkasokat kártevő állatoknak tekintették Spanyolországban. Mérgezéssel, csapdázással és egyéb kegyetlen eszközökkel irtották őket.  Becslések szerint jelenleg kevesebb mint 2000 egyed él az északi vidékeken és hivatalosan is veszélyeztetett faj besorolásba számítanak.

A haszonállatokat védték

Észak-Amerikához hasonlóan Spanyolországban is a haszonállatokat védték a farkasok elpusztításával. Gyakran érte farkas támadás a gazdaságokban élő szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket.  A farkasok irtása azonban nem érte el a célját, sőt valójában visszaütött. Egy 2014-es tanulmány szerint ugyanis a farkas falkák felbomlása, a tagok elvesztése arra kényszerítik az életben maradt farkasokat, hogy olyan könnyű zsákmányra vadásszanak mint a gazdasági haszonállatok. Egy erős, összetartó falka képes a vadvilágban zsákmányt ejteni, szervezetten vadászni és élelmet szerezni. Azonban ha a falka legyengül, elveszti erejét és létszámát, nem tud olyan hatékonyan vadászni és a természetben nehezebbem tud élelemhez jutni. Bár ez a tanulmány az észak-amerikai farkas populációkat vizsgálta, ez a viselkedési mintázat a világ minden táján élő farkasokra igaz lehet.

Az állattartók nem örülnek

Az állatvédők egyetértenek a döntéssel és fontosnak tartják a természet egyensúlyának fenntartását, a farkasok védelmét. Az állattartók azonban korántsem örülnek az intézkedésnek, féltik állatállományukat és tehetetlennek érzik magukat a farkas támadások ellen.  A spanyol kilövési kvóta azonban ebben a formában tarthatatlan volt, tekintettel a faj veszélyeztetett státuszára.  A farkasok létfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. A farkasok számának csökkenése a zsákmányállatok túlszaporodásához vezet, ez pedig az egyensúly megbomlását jelenti, betegségek terjedését, talajeróziót és a zsákmányállatok túlzott fogyasztását, mely a növényvilágra van rossz hatással. Az őshonos farkasok számának csökkenése tehát pusztító ökológiai hatásokkal jár.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: reuters

A  League Against Cruel Sports nevű szervezet egy új jogszabály kidolgozására szólította fel a kormányt, mely szigorítja a kutyás vadászat szabályait az országban. Az állatvédők azután indították el a petíciót és kezdték el kidolgozni az új jogszabály tervezetét, miután sokkoló felvételek jelentek meg arról, hogy egy vadászkutya falka hogyan üldözött halálra egy szarvast.

A szervezet vezetője Janice Watt elmondta, hogy nagyon szeretnék elérni, hogy 2020 legyen az utolsó év, amikor Észak-Írországban előfordulhat olyan, hogy vadászkutyák marcangolnak szét egy vadállatot vadászat címszó alatt. Véleményük szerint ez a kegyetlen gyakorlat nem más mint állatkínzás.

A szervezet pártok és egyéb civil szervezetek támogatását kérte és úgy látszik sikerült politikai támogatókat is szerezniük az ügyüknek.  John Blair az MLA Szövetségi Párt elnöke már be is jelentette, hogy januárban benyújtanak egy törvény tervezetet, mely szigorúan szabályozza a vadászati módszereket. A tervezetben tilos a rókák , mezei nyulak és szarvasok üldöztetése és befogatása kutyával, valamint a terrierek „munkáját” is korlátoznák.  Egy 2019-es októberi felmérés szerint Észak-Írország lakosságának döntő többsége, 84 százaléka egyet ért a kutyás vadászat betiltásával.

Az Egyesült Királyság többi országában már tilos

Az Egyesült Királyságban Észak-Írország az egyetlen olyan ország jelenleg, ahol még szabadon lehet kutyákkal vadakra vadászni.  Skóciában 2002-ben, Walesben és Angliában pedig 2005-ben szigorították a vadászati törvényét. Észak-Írországban azonban szigorúbb szabályozást szeretnének elfogadtatni, mert szerintük a többi államban sok kiskapu létezik a törvény kijátszására és a valóságban továbbra is előfordul kutyás vadászat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife.com

A halott arany sast egy túrázó találta meg egy hegyoldalon még a nyár folyamán. A hatóságok azt állították eddig, hogy a madár halálát egy gombás fertőzés okozta, azonban állatvédők kikérték a vizsgálat során készült röntgenfelvételeket. Ezekből pedig egyértelműen kiderül, hogy a madarat legalább kétszer meglőtték. A madár 12 évig élt az országban.

A BBC forgatott róla dokumentumfilmet

Iolo Williams, a BBC Springwatch műsorvezetője a The Last Wilderness of Wales (Wales utolsó vadonja) című dokumentumfilm forgatása során hetekig kísérte figyelemmel az arany sast, aki egy igazi celeb volt a környéken. Iolo megdöbbenve és szomorúan osztotta meg a hírt Twitter oldalán, elmondása szerint teljesen letaglózta a madár halála és annak oka. Az esetből szerinte látszik, hogy még mindig rengeteg olyan embernek van puskája, akinek nem szabadna, hogy legyen. Williams a forgatás során nem csak a madarat ismerte meg „közelről”, hanem a környéken élők rajongását is a madár iránt. Bármerre járt az országban, mindenhol csodálták és óvták a madarat, büszkék voltak rá a helyiek.

Társat akartak neki

Iolo a forgatás után elhatározta, hogy megfelelő szakmai segítséggel talál egy társat a madárnak, hogy fészket rakhassanak és szaporodhassanak. A sasnak saját Facebook oldalt is készítettek, ahol megosztották a róla készült fotókat és az észlelési időpontokat. Előfordult olyan is, hogy hónapokig nem látták, de idővel mindig felbukkant a környéken.  Az eredetileg fogságban élő madarat 12 évvel ezelőtt engedték szabadon, és egészen idén nyárig boldogan és békésen élt utolsó arany sasként a területen.  A 2,2 méter szárny fesztávolságú arany sas már 1850-ben kipusztult Walesben, így nem véletlenül kísérte nagy figyelem a madár elengedését és megfigyelését.

A hatóságok szerint nem a lövés okozta a halálát

A boncolási jegyzőkönyvben több, krónikus elváltozásról írtak az orvosok, többek között gombás fertőzésről, melyek miatt kiszáradás és tápanyaghiány okozta a halálát. Azt elismerték utólag, hogy valóban mutat a röntgenfelvétel két lövedéket, de szerintük a halált nem ez okozta.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife.com

Minden évben megrendezésre kerül az a barbár és józan ésszel felfoghatatlan vérengzés a Feröer-szigeteken. Ennek során több száz bálnát mészárolnak le, hagyományőrző vadászat keretein belül. Az idén júliusban megrendezett első vadászat több mint 250 bálna életét követelte. Ezt a hagyományt több mint ezer éve őrzik és hajtják végre a helyiek. Nem számít az állatvédők kétségbeesett tiltakozása, de még a világjárvány sem szab határt az őrületnek.

A bátor „vadászok” vagy „halászok” akkor ejtik foglyul az állatokat, amikor azok a dán partok mentén vándorolnak és a tengerparthoz érnek. Ekkor körbeveszik és barbár módon csapásokkal, késsel oltják ki az életüket.

Július elején 252 bálnát, 35 atlanti fehérsávos delfint öltek meg Hvalbában. A vadászatból származó húst szétosztják a nagyjából 70 résztvevő között, akik egy része hajókkal tereli be az állatokat az öbölbe, másik részük pedig a vízben állva késével befejezi a hagyományos vadászatot.  Ennyi állat lemészárlásából azonban bőven marad még a falu lakosságának is, akik aztán kedvükre kereskedhetnek a hússal, vagy el is fogyaszthatják.

A Feröer-szigetek közelében évente körülbelül 100 000 bálna halad el, melyek közül átlagosan 800-at vadásznak le. Mindenkinek, aki a vadászatba részt vesz, engedéllyel kell rendelkeznie. Rengeteg kritika éri az ország hagyományát és a kormányt, mely tudomást sem vesz az állatvédők folyamatos kérvényeiről. A hagyományt egyelőre nem sikerült még megállítani, egyelőre sejteni sem lehet, hogy meddig fogja még bálnák vére vörösre festeni a partokat a Feröer-szigeteken.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Focusingonwildlife, Mirror

A Human Society International (HSI) adta hírül, hogy június 17-től Skóciában tilos kilőni a fókákat, melyek a vadászok szerint a kereskedelmi halászatot veszélyeztetik.  A jelenlegi határozat tulajdonképpen egy meglévő törvény módosítása, mely lehetővé tette engedélyek kiadását fókák vadászatára. Ezzel pedig az illegális fókavadászatnak is teret engedett.  Az új törvény értelmében a büntetés akár 12 hónap börtön és 40 000 angol font pénzbüntetés is lehet. A HSI és a kormány adatai szerint 2011 óta összesen 1917 fókát lőttek le azért, hogy védjék a halászati tevékenységet.

Évekig dolgoztak az eredményért

A HSI tengerészkutatója Mark Simmonds és csapat évek óta figyelik a skót vizeket és nagyon aggasztónak találták a fókákkal szembeni fellépést. Megfigyeléseik szerint riasztóan sok egyedet lőnek le, sokukat pedig megsebesítik vadászat közben. Ezek az egyedek rendszerint lassan és fájdalmasan halnak meg, többségük meg sem jelenik a hivatalos statisztikában.  Hosszú évekig dolgoztak azon, hogy tudományos bizonyítékokat nyújtsanak be a törvényhozóknak arról, milyen fontos a fókák szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásához.  Érthetően óriási eredményként könyvelték el a mostani törvénymódosítást.

Ugyanakkor azt is elismerik, hogy a halgazdaságok vezetőinek joguk van megvédeni állományaikat a fókáktól. Ezt azonban sokkal humánusabb módszerrel kell elérniük, nem pedig azok kilövésével. Erre vonatkozóan további javaslatokat is tesznek a halászati vezetőknek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org, HSI

A  Nemzeti Park Szolgálat (The National Park Service) és az USA Hal- és Vadvédelmi Szolgálata (U.S. Fish and Wildlife Service) enyhíti azokat a vadászati szabályokat, melyek Alaszka egyes természetvédelmi területein és a Kenai Nemzeti Vadvédelmi területen voltak életben 2015 óta. Természetvédők kegyetlennek és szélsőségesnek tartják az így alkalmazható vadászati módszereket. Alaszkai vezetők, törzsi tagok és vadászok viszont támogatják a változásokat. Ezzel az enyhítéssel az Obama kormány által bevezetett vadászati szigorításokat oldják fel, így veszélybe kerülnek a medve és farkas kölykök is.

A gigantikus alaszkai medve

Az alaszkai medve, más néven kodiak medve a barna medve legnagyobb termetű alfaja. A legnagyobb testű szárazföldi ragadozó a jegesmedve mellett. A hímek marmagassága akár 1,5 méter is lehet, felágaskodva magasságuk elérhetik a 3 métert, súlyuk pedig a 800 kilogrammot is. A legnagyobb kodiak medvét egy állatkertben regisztrálták 966 kilogrammal.

Akár kölykökre is vadászhatnak

Az enyhítés lehetővé teszi a vadászoknak, hogy mesterséges fénnyel kicsalogassák a medve nőstényeket és bocsait a barlangjaikból és elejtsék őket. Farkasokra és prérifarkasokra is vadászhatnak korlátozások nélkül, akár kölykökre is. A Tanana Chiefs Conference, amely 42 alaszkai törzs érdek képviselete, kifejezetten támogatta az enyhítések bevezetését. Véleményük szerint a 2015-ös szigorítás az ő megkérdezésük nélkül történt, az Obama kormány egyáltalán nem egyeztetett velük ebben a kérdésben. A törzsi konzultáció nélkül meghozott szabályozás veszélyeztette az évszázadok óta tartó gazdálkodási gyakorlatokat és az emberek megszokott.

A vadon élő állatok védelmezői nyilatkozatot tettek közzé, melyben mélységesen elítélik a Trump-kormány döntését. Szerintük a ragadozók ritkításával akarják elérni a vadállomány növekedését a trófeavadászok számára. A Center for Western Priorities vezetője, Jesse Prentice-Dunn nyilatkozata szerint ezzel a lépéssel a Trump-kormány állatvédelem szempontjából újabb mélypontjára került. Különösen barbár és kegyetlen megadni azt a lehetőséget egy vadász számára, hogy egy medve vagy farkas kicsinyét lelőjék.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat.com, wikipedia