Trófeák, testrészek és élő oroszlánok: ezek uralják a globális kereskedelmet

Az oroszlánok évszázadok óta lenyűgözik az embert méltóságteljes megjelenésükkel, ikonikus sörényükkel és félelmetes üvöltésükkel. Mára – talán éppen ezért –  az oroszlán lett a világ legkeresettebb vadmacskája. A CITES – az élővilág nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény – szerint évente több ezer engedélyt adnak ki az oroszlánokkal való kereskedelemre. Ezek a tranzakciók leggyakrabban trófeákat, csontokat, bőröket, fogakat és karmokat érintenek – de élő példányokat is adnak-vesznek, főként szórakoztatóipari célokra. A legnagyobb forgalom Dél-Afrikához köthető, ahol az oroszlánfarmok és a konzerv vadászat révén kialakult egy erősen vitatott, de jövedelmező iparág.

A trófeavadászat árnyékában

A legnagyobb tételt a kereskedelemben az oroszlántrófeák adják: 2000 és 2023 között 26 718 ilyen trófeát adtak el világszerte. Az ezt követő leggyakoribb termékek a csontvázak és a csontok voltak. A legális kereskedelem mögött gyakran trófeavadászok állnak, akik hazaviszik zsákmányuk egy részét, míg más esetekben a tradicionális orvoslás használja fel az oroszlánrészeket – főként Délkelet-Ázsiában, ahol a tigriscsont pótlására keresnek alternatívákat.

A CITES adatai szerint az Egyesült Államok a legnagyobb importőr, míg Dél-Afrika és Zimbabwe a legnagyobb exportőr országok közé tartozik. Érdekesség, hogy 2016 és 2023 között Magyarország és Lengyelország is felkerült a legnagyobb trófeaimportőrök közé. A trófeák mellett jelentős mennyiségben kereskednek élő oroszlánokkal is – ezek gyakran cirkuszokban, állatkertekben vagy magángyűjteményekben végzik.

Jövedelmező iparág

Dél-Afrikában jelenleg is több mint 7 800 oroszlánt tartanak 342 létesítményben, ezek többsége a kereskedelem és a konzerv vadászat céljait szolgálja. Bár a dél-afrikai kormány igyekszik felszámolni az iparágat, az érdekellentétek miatt ez nem megy könnyen: 2025 márciusában például több oroszlánfarm és vadászati vállalkozás peres úton próbálta meg visszavonatni a csontkereskedelem tilalmát. A 2010-es évek közepén Dél-Afrika még évente több száz oroszláncsontvázat exportált, főként Laoszba. A kereskedelmet azonban 2019 óta betiltották, így azóta minden ilyen tevékenység illegálisnak számít. A tiltás óta megfigyelhető az illegális csontkereskedelem felerősödése, ám 2025-re a kereskedelem volumene – legálisan és illegálisan is – minimálisra csökkent.

Fajvédelem a kereskedelem szorításában

Az oroszlánok természetes populációja drámaian csökken: az IUCN Vörös Listája szerint a faj „sebezhető” besorolást kapott, populációja 1993 és 2014 között körülbelül 43%-kal csökkent. A legfőbb veszélyek közé a természetes élőhelyek elvesztése, az ember–állat konfliktusok és a zsákmányállatok fogyatkozása tartozik, ám az orvvadászat és a kereskedelem is egyre komolyabb fenyegetést jelent. Az oroszlánokkal való kereskedelem mára sokrétű, globális iparággá nőtte ki magát, amely mind gazdasági, mind kulturális, de legfőképpen természetvédelmi szempontból súlyos dilemmákat vet fel.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay