Az üvegházhatású gázok kibocsátása által termelt többlet hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el. Az 1958-ban kezdődő feljegyzések az óceánok hőmérsékletének megállíthatatlannak tűnő emelkedését mutatják. A felmelegedés pedig 1990 után drasztikusan felgyorsult.

Szélsőséges időjárási viszonyok

A tengerek felszíni hőmérséklete nagyban befolyásolja a világ időjárását. A melegebb óceánok hozzájárulnak a szélsőséges időjárási viszonyok felerősödéséhez. Ez pedig intenzívebb hurrikánokhoz, tájfunokhoz vezet. A folyamat eredményeként több nedvesség kerül a levegőbe, ami intenzívebb esőzéseket és áradásokat eredményez. A melegebb víz kitágul, ami megemeli a tengerszintet és veszélyezteti a part menti városokat.

Az óceánok hőmérsékletét sokkal kevésbé befolyásolja az éghajlat természetes változékonysága, mint a légkör hőmérsékletét. Az óceánok ezért a globális felmelegedés vitathatatlan mutatói. Hőmérsékletük mérése a legpontosabb módja annak megállapítására, mennyire van kibillentve bolygónk egyensúlya. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal frissen közzétett kutatása kimutatta, hogy az éghajlati válság miatt 2022-ben számos szélsőséges időjárási esemény valószínűbbé és intenzívebbé vált. Ilyenek például a heves esőzések, amelyek pusztító áradásokat okoztak Csádban, Nigerben és Nigériában.

40 hajszárító/ember

Az óceánok 2022-ben mintegy 10 zettajoule-lal több hőt nyeltek el, mint 2021-ben. Ez nagyjából annyi hőt jelent, mintha a Földön minden ember 40 hajszárítót működtetne egész nap. Az év minden napján. A kutatók a sótartalmat is elemezték. A hőmérséklet mellett ez határozza meg a víz sűrűségét.  Az óceánok sótartalmának változékonyságát mérő index 2022-ben szintén rekordmagasságot ért el, ami a globális hidrológiai ciklus folyamatos erősödését mutatja.

Cél a nettó nulla kibocsátás

Az északi féltekén egyre gyakrabban fordulnak elő rekordokat döntő hőhullámok és aszályok. Ez teljes mértékben összhangban van a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán középső szélességi körének intenzív óceáni felmelegedésével. Az óceánok felmelegedése és az időjárásra gyakorolt hatása mindaddig fokozódni fog, amíg az emberiség el nem éri a nettó nulla kibocsátást.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Miután a tengeri teknősök lerakják tojásaikat a parton, a homok hőmérséklete befolyásolja, hogy hím vagy nőstény fog-e kikelni. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint a 31 Celsius-foknál melegebb homokban keltetett tengeri teknőstojásokból leginkább nőstények kelnek ki.

Floridai biológusok négy éve nem láttak hím tengeri teknőst

Az utóbbi években a globális felmelegedés hatására a tengerparti fészkelő homok hőmérséklete is évről évre melegebb. Ez pedig azt eredményezi, hogy sokkal kevesebb hím tengeri teknős születik a korábbi évekhez képest. Sőt, mára már kimondottan ritkaság számba megy a hím teknősök születése. Egy floridai állatkórház jelentése szerint, az általuk megvizsgált tengeri teknősök között egyetlen hím sem volt az elmúlt négy évben. A Science Alert adatai szerint a hím tengeri teknősök a teljes populáció kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki, és ez a szám minden évben csökken.

Nem csak Floridában jellemző

A jelenség nem korlátozódik a Florida körüli vizekre. Egy  2018-as tanulmány szerint Kelet-Ausztráliában a teknősök 99 százaléka szintén nőstény volt. A hímek hiánya a tengeri teknősök populációjának gyenge genetikai sokféleségéhez vezethet. Arról azonban megoszlik a szakértők véleménye, hogy mi lenne a legjobb egyensúly a nemek között. Olyan tanulmány is született már, mely szerint elég néhány hím ahhoz, hogy fennmaradjon egy egészséges populáció. A tudósok most attól tartanak, hogy eljut-e ez a folyamat odáig, hogy már egyetlen hím sem születik egy-egy fészkelési periódusban.

Nem csak ez a veszély fenyegeti őket

Az emelkedő hőmérséklet nem az egyetlen fenyegetés, amellyel a tengeri teknősöknek szembe kell nézniük. Az éghajlatváltozás a globális időjárási mintákat is megzavarja. Ennek következtében olyan viharok keletkeznek, melyek ezrével pusztítják el a tengeri teknősök fészkeit. A tengerszint emelkedése is a fészkek pusztulásával fenyeget. Az sem segíti a teknősök túlélését, hogy egyre több fészkelő helyen épülnek szállodák és lakóépületek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife 

A kis pingvineket az ország természetvédelmi minisztériuma most a veszélyeztetett kategóriába sorolta, miután tömegesen kezdtek el pusztulni a partok mentén. Csak az elmúlt hónapban a Ninety Mile Beachen 183 halott pingvint, a Cable Baynél több mint 100, már bomlásnak induló tetemet fedeztek fel. Május végén, szintén a Ninety Mile Beachen 109 halott pingvint találtak, május közepén pedig negyvenet egy közeli partszakaszon.

Egyelőre nem tudni az okát

2022 május eleje óta több mint 500 halott pingvint mosott partra a víz. A minisztérium vezető kutatási tanácsadója, Graeme Taylor szerint pontos számot nem lehet tudni, mert néhányat az emberek fedeztek fel és temettek el. A madarak tetemeit megvizsgálták, elsősorban betegségeket, mérgeket kerestek szervezetükben.

Az vizsgálatok eredményei szerint azonban a pingvinek éhen haltak. Az összes vizsgált tetem súlyosan alultáplált volt. Normál esetben a súlyuk 800 és 1000 gramm között van, a halott pingvinek ennek nagyjából a felét nyomták. Nem volt rajtuk testzsír, izomzatuk elsorvadt. A kevés zsírréteg miatt hipotermiában is elpusztulhatnak, mert alámerüléskor nincs, ami meggátolja a szervezet kihülését.

Hi @docgovtnz, 3 dead blue penguins on 90 mile beach today, about 12km north of #Ahipara. All within a 100m stretch of each other. Run over by cars? Or victims of a certain fishing method? #NewZealand #Aotearoa #Wildlife #Penguins@nzherald @NZStuff @Breakfaston1 pic.twitter.com/isuo4OV1Yk

— Jeff Rice (@EvolvingCaveman) May 2, 2022

Az óceán melegedése az oka

A pingvinek nagy valószínűség szerint azért nem jutnak táplálékhoz, mert  a klímaváltozás miatt túl meleg lett az óceánok vize az általuk fogyasztott halak számára. Már hat egymást követő évben jelentenek a történelem során feljegyezett legmagasabb óceáni hőmérsékletet, amely kihatással van az óceánok ökoszisztémájára. Ahogy a vízhőmérséklet emelkedik, a kis halak mélyebbre vándorolnak, hogy hűvösebb vizeket keressenek. A kék pingvinek maximum 20-30 méterre tud lemerülni, ezt a szintet pedig már valószínűleg elhagyták azok a halak, melyek a táplálékuk nagy részét jelentették.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife, Twitter, Wikipedia

A Great Barrier Reef Marine Park Authority kedden tette közzé a „Reef Snapshot” című jelentését, miután légi felméréseket végzett a korallok állapotáról.  A kutatók 719 zátonyt figyeltek meg Ausztrália keleti partvidéke mentén. Jelentésük szerint ezek közül 654-en fehéredés jeleit mutatták. Közülük sokan súlyosan vagy szélsőségesen kifehéredettnek minősültek.

Nyári hőmérséklet decemberben

Az kutatók közleménye szerint a Nagy-korallzátony vize 2021 decemberének elején felmelegedett, meghaladva a történelmi nyári maximumokat, amelyek jellemzően a legmelegebb nyári hónapokban fordulnak elő. Ez a hosszan tartó hőhatás a korallok tömeges kifehéredéséhez vezetett a Nagy-korallzátony egész területén. Hét év alatt ez volt a negyedik ilyen eset. Szokatlan módon ez volt az első olyan tömeges kifehéredés, amely La Nina természeti jelenség mellett következett be. Ilyenkor az óceán hőmérséklete a szokásosnál hűvösebb szokott lenni. A tudósok néhány vizsgált területen súlyos fehéredést figyeltek meg, teljesen fehér kolóniákat is találtak

Gyakorlatilag megfőnek

A fehéredés leggyakrabban akkor következik be, amikor a korallokat a szokásosnál melegebb víz gyakorlatilag megfőzi. Emiatt az érzékeny korallok betegesen fehérré válnak. Ha a hőmérséklet stabilizálódik, a korallok felépülhetnek. Azonban ha a meleg víz túl sokáig marad, a zátonyok hatalmas részei pusztulhatnak el.

Az ausztrál kormány védekezésbe kezdett

Scott Morrison ausztrál miniszterelnököt folyamatosan érik heves bírálatok, amiért nem foglalkozik kellően az éghajlat változással. Az ország most ígéretet tett arra, hogy több mint 2 milliárd dollárt költ a Nagy-korallzátony védelmére, de a kutatók szerint ez nem segít a pusztulás alapvető okán, a globális felmelegedés gyorsuló ütemén.  A tudósok már előre tartanak attól, hogy mi fog történni az El Nino jelenség ideje alatt, amikor a víz még a szokásosnál is melegebb lesz. Véleményük szerint ez végzetes lehet a korallok számára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: huffpost

Egy frissen megjelent közlemény szerint a fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra. Az Ökológiai Kutatóközpont elemzése szerint a nem megfelelő a tervezés és a kivitelezés akár ártalmas is lehet. Magyarország jelentős része pedig nem is alkalmas erdőtelepítésre.

A fatelepítés sikerességét számos tényező befolyásolja

A globális felmelegedés lassításának egyik eszközeként tartják számon a faültetést. Minél több fát ültetünk, azok annál több szén-dioxidot fognak megkötni a légkörből. Ez így is van, azonban a fásítás eredményét számos tényező befolyásolja. Való igaz, hogy a légköri szén-dioxidot legtartósabban az erdők kötik meg, de már a fásítás előkészítése is szén-dioxidot szabadít fel a talajból. Ha olyan fát ültetünk, melyet öntözni kell, még nagyobb lesz az energiaigénye. Ezért például olyan helyen, ahol az életben maradáshoz mesterséges beavatkozás (pl. öntözés) szükséges, nem érdemes fásítani.

Gyepes területek és képesek a szén-dioxid megkötésére

Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a szén-dioxid megkötése nem csak attól függ, mekkora a föld feletti növénytömeg. Így az olyan gyepes, cserjés területek is alkalmasak lehetnek erre a feladatra, de csak akkor, ha képesek az önfenntartásra. A kulcs tehát nem a fásítás, hanem minden területen az őshonos növényzet helyreállítása lenne.

Magyarország területén eltérőek a lehetőségek

Országunkban számos olyan terület létezik, ahol érdemes belefogni az erdőtelepítésbe őshonos fajokkal. A Dunántúl nyugati-délnyugati része, és az ország északi-északkeleti területeinek nagy része alkalmas erdősítésre. Az Alföld viszont túlnyomórészt gyepek létesítésére alkalmas. Idegenhonos növényfajok telepítését ökológiai szempontok miatt egyik területen sem javasolják.

Körültekintően kell tehát eljárni, figyelembe véve a leendő vegetáció túlélési esélyeit, vízigényét, illeszkedését a természetes ökoszisztémákhoz, és nem mellékesen a társadalmi igényekhez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Ökológiai Kutatóközpont

A svájci Alpokban található Titlis hegyen természetes védőpajzsként gyapjút tartalmazó hatalmas takarókat helyeztek el a gleccsereken, hogy megvédjék a nyári napsugaraktól és az olvadástól őket.  A hegy gleccsere az elmúlt években már hatalmas mennyiséget vesztett jegéből az olvadás miatt. Előrejelzések szerint a közvetkező 50 évben teljesen eltűnik majd.

Megpróbálják lassítani a folyamatot

A globális felmelegedéssel járó éghajlatváltozást és annak következményeit sajnos nem lehet megállítani, de bizonyos esetekben késleltetni lehet. Az üdülőhely alkalmazottjai és üzemeltetői erre tesznek kísérletet minden nyáron, amikor 5-6 héten keresztül azon dolgoznak, hogy a gleccsert gondosan betakarják és megóvják a napsütéstől. A poliészter-gyapjú anyag visszasugározza a nap energiáját a légkörbe, megakadályozza az olvadást és még a télen a gleccserre hullott havat is megőrzi. Az évek során közel 100 000 négyzetméternyi területet borítottak már be védőtakaróval.

Resort staff at one of Switzerland’s most popular Alpine destinations are covering parts of Mount Titlis with a protective polyester fleecing to stave off summer melting https://t.co/HSyXgO1DXd pic.twitter.com/cNwtfig4KM

— Reuters (@Reuters) August 27, 2021

Az éghajlatváltozás hatása a hegyi gleccserekre

A svájci síközpont példája jól mutatja, hogy az éghajlatváltozás nem csak a sarkkörök jegeire, hanem a hegyi gleccserekre is pusztító hatással van. Egy tanulmány szerint 2100-ra a gleccserek nagyjából kétharmada olvad el akkor, ha időközben sikerül csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását. Azonban ha semmilyen intézkedés nem történik, úgy ez az arány akár 90 százalékos is lehet. A leggyorsabban Alaszkában és az Alpokban olvadnak a gleccserek.

A védekezés nagyon költséges

A Fribourg Egyetem tanulmánya szerint a gleccser-takarás hatékony stratégiának bizonyul a kisebb helyi gleccserek esetében, például az üdülőhelyeken, síközpontokban.  A betakart gleccserek nagyjából 60 százalékkal kevesebb olvadást és hóveszteséget szenvedtek el, mint a fedetlenül hagyottak. A stratégia azonban széles körben borzasztóan költséges lenne. Évente nagyjából egymilliárd dollárba kerülne Svájc összes gleccserének lefedése.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Reuters, ecowatch

A jelentés még a kutatókat is sokkolta, hiszen a 2, 5 milliárd tonna nagyjából 1,2 milliárd tonnánál több, mint amit az eddigi kutatások becsültek.  Az eddigi adatok és becslések alapján úgy gondolták, hogy évente nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszer a veszteség, ez az összes megtermelt élelmiszer 33 százaléka. Ehhez képest ma már bőven elértük a 40 százalékot is.  A kutatást a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelte meg.

A gazdaságok élelmiszer-veszteségéről most először kapunk teljes képet

A Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszer-veszteségéről.  Ezt a jelentést az ellátási láncok veszteségére és a kiskereskedelmi, valamint a fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó adatokkal kombinálva teljes képet kapunk, a gazdaságtól egészen a fogyasztókig. A WWF kiemelte, hogy a teljes veszteséget legalább a felére kellene csökkenteni.

Az élelmiszerhulladék hatással van az éghajlatváltozásra is

Az élelmiszer termeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak, ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra: korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért felelős, ma ezt a számot már 10 százalékra teszik. Összehasonlításképpen: ez az Egyesült Államokban és Európában egy év alatt közlekedő összes autó által okozott karbonkibocsátás kétszeresének felel meg.

Ilyen erőforrások vesznek kárba

A korábban becsült 1,2 milliárd tonna előállításához világszerte 4,4 millió négyzetkilométer mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel. Ennek az eredménye mind elvész, vagy más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül felhasználásra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A világ legnagyobb jéghegye 2017-ben szakadt le az Antarktiszról. Három évet töltött a tengeren, most pedig elkezdett közelíteni Dél-Georgia szigete felé, ahol valószínűleg zátonyra fog futni. Az itt élő fókák és pingvinek számára ez óriási veszélyt jelent, mert a jéghegy el fogja zárni őket a nyílt víztől, vagyis a legfontosabb táplálékszerzési helyüktől.  Ez leginkább a keltetés és fiókák nevelésének időszakában veszélyes, mert ha túl nagy kerülővel, túl messzire kell menniük élelemért, nem biztos, hogy időben visszatérnek.

Történt már hasonló eset

A jéghegy körülbelül 500 km-re van a szigettől és nagyjából ugyanilyen méretű is. Műholdas felvételek szerint pontosan a sziget felé tart az áramlatoknak köszönhetően.  Az Antarktiszról  leszakadó jéghegyek útja általában ugyanez,  csak a mozgási sebességük változik attól függően, hogy milyen mélyen nyúlnak a vízvonal alá. Az A68 esetében ez csak pár száz méter, így haladási sebessége viszonylag gyors.  Amennyiben valóban zátonyra fut, úgy akár 10 évig is ott maradhat egy helyben, a  szigethez csapódva. Volt már ilyenre példa, 2004-ben Dél-Georgia partjainál futott zátonyra egy jéghegy, sajnos az ott élő pingvinek és fókák nagyon megsínylették a becsapódást, a fent leírt okok miatt. Nem sokkal a zátonyra futás után nagy számban találtak elhullott fókakölyköket és pingvineket.

Sok mindenre hatással lehet

A fókák és pingvinek életén túl sok minden mással is számolni kell egy ilyen zátonyra futás után.  Károsodhat az óceán fenekén található ökoszisztéma, de a hajózás is elakadhat és a halászatot is megzavarhatja. Egyelőre azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a jéghegy valóban a szigetnek fog ütközni, vagy egy áramlatnak köszönhetően elkerüli azt.  Ha mégis az óceánban marad, az segítheti a planktonok szaporodását, mely kiváló hatással van az éghajlatváltozás lassítására.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch

Az elemzés 500 olyan fajra mutat rá, amelyeknek kipusztulása felgyorsult és a kihalás szélén állnak. Ez nagyjából annyi faj, mely összesen az előző században eltűnt a bolygóról.  Ez az 500 faj valószínűleg nagyjából 20 év alatt véglegesen el fog tűnni. Az ember természetpusztító tevékenysége nélkül ez a folyamat több ezer évig tartott volna. Azokat a fajokat sorolják kritikus státuszba, melyeknek kevesebb mint 1000 egyede maradt fent. Többek között ide tartoznak orrszarvú fajok, madarak, teknősök, békák is. Egyes populációknak már a 94%-a kipusztult.

Dominóhatás

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes fajok kihalása dominóhatást indít el. Ez azt jelenti, hogy ha egy faj kipusztul, mely egy másik faj elesége volt, akkor ez utóbbi is előbb utóbb el fog tűnni. Minden faj kipusztulása újabb kipusztulást és újabb fajok eltűnését jelenti, mely visszafordíthatatlan.  A tudósok szerint sürgősen kezelni kell az emelkedő népességszámot, az élőhelyek pusztítását, a vadon élő állatok kereskedelmét, vadászatát, a mértéktelen szennyezést és minden olyan tevékenységet, mely a klímaváltozás felgyorsulásához vezet.

Rá kell jönnie az emberiségnek, hogy ha egy fajt elpusztít, annak a rendszernek egy részét semmisíti meg, mely az ő életfenntartó rendszere is. Ezért a veszélyeztetett fajok kipusztulását a kormányoknak globális vészhelyzetté kellene nyilvánítaniuk, mely nagyban hozzájárul ahhoz az éghajlati zavarhoz, melynek hatásait egyre inkább érezzük. A kutatást Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Egyetem professzora vezette. Szerinte a végső pillanat előtt állunk, különben a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Összesen 29 400 szárazföldi gerinces fajra vonatkozó adatokat vizsgáltak meg melyek közül 505 olyan fajt azonosítottak, melyek már 1000 példányszám alatt vannak. Ezek közül pedig nagyjából a felében már kevesebb, mint 250 faj található csak. Ezek emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek. Nagy részük trópusi és szubtrópusi régiókban találhatók. A dominóhatás ezért elkerülhetetlen.

De nem csak a gerinces fajok tömeges kipusztulása fenyegeti a biodiverzitást. Egy 2019-es kutatás  szerint évente 2,5 százalékkal csökken a rovarok száma. Becslések szerint, ha ebben az ütemben folytatódik a pusztulás, 10 év alatt negyedére csökken a számuk, 50 év alatt felére, 2119-re teljesen kihalnak, nem lesznek rovarok a Földön.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A fotósorozat egy jegesmedve családot mutat be, ahogy a vízparton a kölykök iszappal teli műanyag gallonokkal játszanak, műanyagok lógnak ki a szájukból vagy éppen megpróbálnak megenni egy műanyag zacskót.

Danny Sullivan fotós dokumentálta a szívfacsaró jeleneteket egy alaszkai utazása során. A fotók széles körű publikálásával reméli, hogy az emberek végre tényleg a fejükhöz kapnak és rájönnek, micsoda pusztítást okozunk a mérhetetlen mennyiségű műanyaghulladék termelésével.

Az olvadás miatt került felszínre a műanyag szemét

Az 58 éves fotós idegenvezető feleségét kísérte el októberben az alaszkai Kaktovikba, ahol már többször is járt korábban. Elmondása szerint nem csak a mérhetetlen szennyezésre mutatnak rá a fotók, hanem a felgyorsult éghajlatváltozásra is. 5 éve ugyanezen a helyen, ugyanebben a hónapban nagyjából 5 fokkal volt hidegebb, mindent hó borított, így a műanyag hulladékot is, amihez a medvék nem fértek hozzá. Az olvadásnak köszönhetően a hulladékok a felszínre kerültek, így potenciális veszélyt jelentenek az ott élő állatokra nézve is.

Egy műanyag palack Alaszkában, a semmi közepén, egy jegesmedve szájában mindennél jobban megmutatja, hogy amit teszünk, az egész bolygóra óriási hatással van. A palack szinte bárhonnan származhat a világból és nagy eséllyel jegesmedvék gyomrában fogja végezni. A lenyelt műanyag pedig végzetes lehet ezeknek az állatoknak.

A világon mindenhol ott van a szemetünk

Az emberiség szemete a legszebb érintetlen helyekre is eljut és hihetetlen károkat okoz. Sullivan, aki a saját szemével látta ezt a szomorú látványt, elkeseredetten nyilatkozott a helyzetről. Hiába váltjuk le szépen lassan a műanyagot alternatív megoldásokra, az már mindenhol ott van és visszafordíthatatlan károkat okozott.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nypost.com

Fotók: Mediadrumimages/DannySullivan

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb kutatása szerint nemcsak állatvédelmi okokból kellene sokkal nagyobb figyelmet szentelni a bálnapopulációkra, hanem azért is, mert kiemelkedő szerepük lehet a globális felmelegedés mértékének csökkentésében. Jelentésük szerint a szén-dioxid feldolgozásában és a szén megkötésében egy bálna több ezer fával ér fel. A bálnák ugyanis  elképesztő mennyiségű, akár 33 tonna szenet is képesek megkötni szervezetükben életük során, egy fa „csak” nagyjából 20-22 kilogrammot évente. Az IMF tehát a bálnapopulációk számának visszaállításában és fokozott védelmükben látja az egyik lehetséges megoldást a levegőbe jutó szén-dioxid semlegesítésére.

A bálnák szerepe pótolhatatlan

Az ipari méretű vadászat miatt a bálnapopulációk száma évszázadok óta csökken, mely nagy mértékben hozzájárulhatott a globális felmelegedéshez, hiszen számuk drasztikus csökkenésével nagy mértékben csökkent az általuk feldolgozott szén-dioxid mennyisége is.

Számításaik szerint ha a bálnák száma a mostani 1,3 millióról visszaállna a drasztikus csökkenés előtti 4-5 millióra, az nagyjából olyan hatással lenne a környezetre, mintha 2 milliárd kifejlett, érett fával lenne több a földön.

A jelentés egyértelműen kijelenti, hogy a bálnák szerepe pótolhatatlan az éghajlatváltozás enyhítésében, így védelmüket globális stratégiai célként kell kezelni. Véleményük szerint ezt a törekvést a párizsi klímaegyezménybe is iktatni kell, és az egyezményt aláíró 190 országnak is kiemelten kell foglalkoznia a bálnák védelmével.

Ez a törekvés azonban számos gazdasági és politikai érdekbe ütközik így a populációk növelése, a bálnavadászatok betiltása jelentős és nagyon széles összefogást, koordinációt igényelne. Az első lépés megszületett, az IMF jelentése egyértelmű tényekkel alátámasztott iránymutatást ad változtatásra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: imf.org

Cover foto: pixabay