Környezetvédelem - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová

Miért földikutya a neve, ha egyszer nem is kutya?

Bujdosó-Szalay Adél — Thu, 21 May 2026 18:27:29 +0000

A neve alapján sokan valamilyen furcsa, föld alatt élő kutyafélére gondolnának, pedig a földikutya valójában egy különleges rágcsáló. Ráadásul olyan rejtőzködő életmódot folytat, hogy a legtöbb ember egész életében nem lát egyet sem. Még akkor sem, ha történetesen ott él a közelében.

A Magyarországon előforduló faj, a nyugati földikutya fokozottan védett és rendkívül ritka állat. Leginkább az Alföld egyes területein él, laza, könnyen ásható talajban, ahol szinte teljes életét a föld alatt tölti.

Egy állat, amely szinte sosem jön a felszínre

A földikutya igazi föld alatti specialista. Hatalmas metszőfogaival ás alagutakat, szemei pedig annyira visszafejlődtek, hogy kívülről szinte nem is láthatók. Nincs igazán szüksége látásra: a járatrendszerében tájékozódik, ott keres táplálékot, és ott neveli az utódait is.

Leginkább növényi részeket, gyökereket, hagymákat fogyaszt, és járatai akár több tíz méter hosszúak is lehetnek. A vakondhoz hasonló túrások árulkodhatnak a jelenlétéről, bár a két állat egyáltalán nem közeli rokon.

De akkor miért „kutya”?

A legjobb kérdés valószínűleg tényleg ez.

A név eredete évszázadok óta foglalkoztatja a nyelvészeket és néprajzkutatókat is. A földikutyát régen gyakran összekeverték más állatokkal: vakonddal, patkánnyal, egérrel, sőt sündisznóval is. Több tájnyelvi neve is ismert volt, például vakkutya, heréc vagy fődipatkány.

A „kutya” utótag valószínűleg nem azért került bele a nevébe, mert hasonlítana egy kutyára, hanem mert a régi népi állatnevekben gyakran használták különféle furcsa, nehezen besorolható állatok megnevezésére. Hasonló logika alapján létezett például a vízikutya elnevezés is a vidrára.

Ritka és sérülékeny állat

A földikutya ma Európa egyik legveszélyeztetettebb emlőse. Az élőhelyek eltűnése, a mezőgazdasági területek átalakulása és az elszigetelt populációk miatt nagyon sérülékeny fajnak számít.

Érdekesség, hogy bár szinte teljesen a föld alatt él, néha ragadozó madarak — például sasok — zsákmányává is válhat, amikor rövid időre a felszínre kerül.

A földikutya tehát egyszerre nyelvészeti különlegesség, evolúciós kuriózum és természetvédelmi ritkaság. És bár nem kutya, a neve kétségtelenül az egyik legemlékezetesebb a hazai állatvilágban.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://mme.hu/foldikutya-mint-sastaplalek; https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_f%C3%B6ldikutya; https://anyanyelvcsavar.blog.hu/2021/01/04/a_foldikutya_nepi_elnevezesei; Kép: Készítette: Lajos.rozsa – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=32251130

The post Miért földikutya a neve, ha egyszer nem is kutya? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rekordaszály idején: mit tehetünk a kertünkért – és hosszabb távon a környezetért?

Bujdosó-Szalay Adél — Sun, 10 May 2026 13:38:50 +0000

Az elmúlt években egyre gyakrabban halljuk az „aszály” szót, de 2026 tavaszára a helyzet már nemcsak mezőgazdasági probléma lett. Magyarországon rekordközeli szárazságról beszélnek a szakértők, több helyen kritikusan alacsony a talaj nedvességtartalma, és a folyók vízszintje is látványosan csökkent. A hosszú csapadékmentes időszakok és a hirtelen lezúduló esők váltakozása már a kertekben is érezhető.

Sokan ilyenkor automatikusan több locsolással próbálják megmenteni a növényeket, de a szakemberek szerint önmagában az öntözés nem jelent hosszú távú megoldást. A legfontosabb kérdés egyre inkább az: hogyan tudjuk megtartani a vizet?

A talaj a legfontosabb „víztározó”

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy vigyázunk a talaj nedvességtartalmára. A csupasz föld nagyon gyorsan kiszárad és felmelegszik, ezért sokat segíthet a mulcsozás: például fakéreggel, levágott fűvel vagy szalmával takarhatjuk a növények körüli talajt. Ez csökkenti a párolgást, hűvösebben tartja a földet, és kevesebb öntözést igényelnek a növények.

Az sem mindegy, mikor locsolunk. A déli órákban a víz jelentős része egyszerűen elpárolog, ezért érdemes inkább kora reggel vagy este öntözni. A lassú, célzott öntözés – például csepegtető rendszerrel – sokkal hatékonyabb, mint a gyors „elárasztás”.

Az esővizet érdemes megtartani

A klímaváltozás egyik furcsasága, hogy miközben hosszú száraz időszakok vannak, néha rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső zúdul le. Ilyenkor a víz gyakran egyszerűen elfolyik a csatornákba.

Pedig egy egyszerű esővízgyűjtő hordóval is rengeteg vizet lehet megspórolni. Az ereszcsatornához csatlakoztatott gyűjtőrendszerek vagy nagyobb kerti tározók segíthetnek átvészelni a szárazabb heteket.

Egyre többet beszélnek az úgynevezett „esőkertekről” is. Ezek olyan kialakított mélyebb területek vagy növényágyások, amelyek felfogják és lassabban engedik elszivárogni a csapadékot. Nemcsak praktikusak, hanem a biodiverzitásnak is jót tesznek.

Nem biztos, hogy a gyep a jövő

A hagyományos, folyamatosan zöld pázsit rengeteg vizet igényel. Egyre több kertész javasolja, hogy legalább részben váltsuk fel szárazságtűrő növényekkel, vadvirágos részekkel vagy mediterrán jellegű kertekkel. A levendula, zsálya, varjúháj vagy rozmaring például sokkal jobban viseli a hőséget és kevesebb gondozást igényel. Ráadásul, ezeket a növényeket a beporzók is nagyon szeretik.

Bővebben arról, hogyan lehet a kertünk kutya- és természetbarát, itt olvashatsz: Kutyabarát kert – természetesen – 2. rész

A fák szerepe is felértékelődik. Árnyékot adnak, hűtik a környezetet és segítenek lassítani a talaj kiszáradását. Egy jól megválasztott fa hosszú távon sokkal többet számíthat, mint gondolnánk.

Hosszabb távon szemléletváltásra lesz szükség

A szakértők szerint az aszály már nem átmeneti probléma, hanem tartós alkalmazkodást igénylő kihívás. Egyre többen hangsúlyozzák, hogy a jövő nem a „minél gyorsabban elvezetett vízről”, hanem a víz helyben tartásáról szól.

Ez egyéni szinten apró döntésekkel kezdődik: kevesebb betonozott felület, több növény, esővízgyűjtés, tudatos öntözés és olyan kertek kialakítása, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott klímához.

Lehet, hogy ezek kis lépéseknek tűnnek, de amikor egyre gyakoribbak a szélsőséges nyarak, valójában minden megtartott liter víz számít.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Agroinform.hu; WWF Magyarország; Kép: Roman Biernacki: https://www.pexels.com/photo/autumn-bloom-wilted-pink-hydrangea-35213997/

The post Rekordaszály idején: mit tehetünk a kertünkért – és hosszabb távon a környezetért? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Föld Napjának története: hogyan kezdődött és miért fontos

Bohata Krisztina — Tue, 21 Apr 2026 06:07:16 +0000

Először 1970-ben ünnepelték meg, azóta pedig olyan eseménnyé vált, mely világszerte emberek millióit vonja be különböző környezetvédelmi akciókba és eseményekbe.

A Föld Napjának születése

A Föld Napjának születése az 1960-as évekre vezethető vissza. Ez az időszak Amerikában jelentős társadalmi és kulturális változásokat hozott. Az országban megerősödtek a polgárjogi, békepárti és környezetvédelmi aktivitások. Az emberek egyre inkább megértették a környezetszennyezés hatását a bolygóra és a saját életükre. Abban az időben az Egyesült Államok súlyos környezeti válsággal nézett szembe. Riasztó volt a levegő és a víz szennyezettsége. Mérgező hulladéklerakók működtek szabályozatlanul, széles körben használták a káros növényvédő szereket. A kaliforniai Santa Barbara partjainál 1969-ben bekövetkezett olajszennyezés tovább fokozta az emberek környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmait, és cselekvésre késztette őket.

Országos tanítási napként indult

Gaylord Nelson wisconsini demokrata szenátor is a változást követelő aktivisták között volt. 1969 szeptemberében országos „tanítási napot” hirdetett meg a környezetvédelemről, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a bajra. Környezetvédelmi aktivisták támogatásával Nelson a tavasz első napjára tervezte az eseményt, remélve, hogy kihasználja a téli szünetről visszatérő egyetemisták energiáját. 1970. április 22-én végül emberek milliói álltak az Egyesült Államokban az ügy mellé.

Az első Föld napja hatalmas siker volt, 20 millió amerikai vett részt a gyűléseken, tüntetéseken és oktatási rendezvényeken. A környezetvédelmi kérdések hirtelen nemzeti üggyé váltak, és a kormány a nyilvánosság nyomására cselekedni kezdett. A Föld Napja mozgalom jelentős szerepet játszott a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megalakulásában és számos környezetvédelmi törvény, köztük a tiszta levegőről szóló törvény, a tiszta vízről szóló törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény elfogadásában.

Ma már 193 országban ünneplik

Azóta a Föld napja globális mozgalommá nőtte ki magát, amelyhez emberek milliói csatlakoznak világszerte. Az esemény az érdekérvényesítés, a tiltakozás és az oktatás platformjává vált, amely felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, valamint a fenntartható életmód és gazdaság fontosságára. Ma már több mint 193 országban ünneplik a Föld napját. A környezetvédelmi helyreállításoktól és szemétszedésektől kezdve a faültetésen át az oktatási fórumokig sokféle rendezvényt tartanak.

Miért fontos és mit üzen?

A Föld napja felhívja a figyelmet arra, hogy milyen riasztó ütemben használjuk ki és pusztítjuk a Föld erőforrásait. Hangsúlyozza, hogy sürgősen cselekednünk kell környezetünk védelmének érdekében. Az esemény arra ösztönzi az embereket, hogy életmódbeli változtatásokkal csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Csökkentsék az energiafelhasználásukat, a hulladéktermelést és váltsanak fenntarthatóbb életmódra. Emlékezteti a vállalkozásokat, vállalatokat és a politikai döntéshozókat a környezeti felelősségvállalás fontosságára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: earthday.org ,onegreenplanet

The post A Föld Napjának története: hogyan kezdődött és miért fontos appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Okosabbak a hollók, mint hittük: nem is követik a farkasokat

Bohata Krisztina — Thu, 26 Mar 2026 11:46:10 +0000

A Yellowstone Nemzeti Parkban végzett vizsgálatok megdöntötték azt a régi hitet, miszerint a hollók egyszerűen a farkasok után repülnek a táplálék reményében. A Max Planck Állatviselkedési Intézet kutatói GPS-jeladókkal figyelték meg az állatokat két és fél éven keresztül. Az adatokból kiderült, hogy a madarak valójában sokkal okosabbak. Nem a ragadozókat figyelik, hanem megjegyzik azokat a területeket, ahol a vadászatok a legsikeresebbek. Így a hollók sokszor több tíz kilométerről, nyílegyenesen repülnek a tetemekhez.

Memóriából dolgoznak

A kutatás során 69 hollót és 20 farkast láttak el jeladóval, hogy pontosan lássák a mozgásukat. A tudósok megdöbbenve tapasztalták, hogy a hollók szinte soha nem követték egy kilométernél tovább a falkákat. Ehelyett a madarak saját belső térképükre támaszkodtak. Megtanulták, mely völgyekben és tisztásokon ejtenek leggyakrabban zsákmányt a farkasok. Dr. Matthias Loretto, a tanulmány vezetője szerint a hollók akár hat órát is képesek megállás nélkül repülni, hogy célba érjenek.

Bár a hollók gyakran megjelennek a vadászatok helyszínén, a kutatás rávilágított, hogy nem ragaszkodnak egy-egy falkához. A madarak rendkívül rugalmasak, és saját tapasztalataik alapján döntik el, hol keressenek élelmet. A farkasok közelségét csak rövid távon használják ki, például a vonyítást vagy a közvetlen mozgást figyelve. Ez a felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi a dögevők intelligenciáját, hiszen bizonyítja, hogy képesek hosszú távú mintázatokat felismerni a tájban.

A természet egyik legokosabb párosa

A projektben részt vevő biológusok szerint eddig alaposan alulértékeltük a hollók képességeit. Korábban mindenki azt hitte, hogy a madarak csak potyautasok, akik a farkasok nyomában loholnak. Mostanra bebizonyosodott, hogy önállóan navigálnak és terveznek. A Yellowstone park farkasai tehát nem akaratlan vezetők, hanem inkább kiszámítható partnerek a hollók számára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Okosabbak a hollók, mint hittük: nem is követik a farkasokat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rendszeresen ellopják a farkasok a pumák zsákmányát

Bohata Krisztina — Thu, 19 Mar 2026 13:00:10 +0000

A Yellowstone Nemzeti Park két legfontosabb csúcsragadozója között feszült a viszony, a küzdelem pedig korántsem egyenlő. Az Oregon Állami Egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a farkasok szisztematikusan kiszorítják a pumákat a saját zsákmányuk mellől. A kutatók kilencévnyi GPS-adatot és közel négyezer zsákmányolási helyszínt elemeztek, hogy feltérképezzék ezt az egyoldalú párharcot. Az adatokból kiderült, hogy a pumák szinte soha nem próbálják visszalopni az ételt, inkább kitérnek a konfliktus elől.

Menekülés és étrendváltás

A pumák nem harccal, hanem kényszerű alkalmazkodással válaszolnak a nyomásra. Mivel a farkasok falkában vadásznak, a magányos nagymacskáknak esélyük sincs a fizikai összecsapásban. A pumák ezért elkezdték kerülni a nyílt terepeket, és inkább sziklás vagy fás részeken vadásznak, ahol könnyen menekülhetnek a magasba. Emellett az étrendjüket is átalakították: a nagytestű állatok helyett egyre többször ejtenek el kisebb szarvasokat. Ezeket ugyanis gyorsabban meg tudják enni, mielőtt a tolvajok felbukkannának a láthatáron.

Adatokkal alátámasztott dominancia

A kutatócsoport munkáját modern technológia is segítette a terepi szemlék mellett. Mesterséges intelligenciát használtak a farkasok mozgásmintáinak elemzéséhez, amivel pontosan modellezték a ragadozók találkozásait. Az eredmények egyértelműek: a vizsgált interakciók majdnem felében a farkasok olyan helyszíneken tűntek fel, ahol eredetileg a puma ejtette el a vadat. Ezekben az esetekben a macskák szinte harc nélkül átadták a zsákmányt, hogy elkerüljék a sérülést vagy a pusztulást.

A békés együttélés feltételei

A tanulmány végkövetkeztetése szerint a két faj közös jövője nem csupán a zsákmányállatok mennyiségén múlik. A farkasok terjeszkedése mellett a pumáknak szükségük van változatos terepviszonyokra és sűrű erdőkre is. Ha elegendő búvóhely áll rendelkezésre, a két csúcsragadozó képes osztozni a vadászterületeken. Ez a felismerés alapvető fontosságú a természetvédelmi szakemberek számára, hiszen mindkét faj egyre több olyan területre tér vissza az Egyesült Államokban, ahol évtizedekig nem voltak jelen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: sciencedaily

The post Rendszeresen ellopják a farkasok a pumák zsákmányát appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Történelmi döntés: Indonéziában többé nem ülhetnek turisták elefántokra

Bohata Krisztina — Mon, 02 Mar 2026 08:29:34 +0000

Indonéziában hivatalosan is véget ért az elefántlovagoltatás. Az új szabály minden állatkertet, szafariparkot, természetvédelmi központot és turisztikai helyszínt érint. Az elefántokat többé nem lehet turisták szórakoztatására használni. A döntés fontos lépés az állatvédelem és a felelős turizmus irányába.

Kötelező érvényű kormányzati utasítás

Az indonéz Erdészeti Minisztérium természetvédelemért felelős főigazgatósága 2025 végén adta ki az erre vonatkozó rendeletet. A dokumentum egyértelműen kimondja: minden érintett létesítménynek fel kell hagynia az elefántlovagoltatással. Aki nem tartja be az előírást, elveszítheti a működési engedélyét. A döntést követően a bali Mason Elephant Park 2026. január 25-én például már le is állította az elefántos programokat. A park korábban még kínált lovagoltatást, de a hatósági figyelmeztetés után átáll az etikusabb, megfigyelésen alapuló bemutatókra.

Miért probléma az elefántlovaglás?

Sokan ártalmatlan turistaprogramnak gondolják az elefántlovaglást. A valóság azonban jóval árnyaltabb. A szakértők szerint az elefántokat gyakran kemény, félelemre épülő módszerekkel kényszerítik arra, hogy elfogadják a hátukra ülő embereket. A rendszeres terhelés, a korlátozott mozgás és az állandó irányítás hosszú távon testi és lelki károkat okozhat. Az állatvédő szervezetek évek óta kampányoltak a gyakorlat megszüntetéséért. Jelentéseik szerint az ilyen programok komoly szenvedéssel járhatnak az állatok számára. A tiltás után az elefántok együtt lehetnek társaikkal, legelhetnek, fürödhetnek. Ez az ő jólétüket szolgálja, és a látogatók számára is biztonságosabb környezetet teremt.

Az etikus turizmus erősödhet a régióban

Az új szabályozás az érintésmentes, megfigyelésen alapuló élményeket támogatja. A cél az, hogy a turisták tisztes távolságból ismerhessék meg az elefántokat, miközben a létesítmények valódi természetvédelmi munkát végeznek. Indonézia döntése túlmutat az ország határain. Egyre több utazó keresi ugyanis az olyan programokat, amelyek nem az állatok kizsákmányolására épülnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: WorldAnimalProtection

The post Történelmi döntés: Indonéziában többé nem ülhetnek turisták elefántokra appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Esküvő helyett kutyamentés: megható történet egy pár önzetlenségéről

Bohata Krisztina — Mon, 09 Feb 2026 07:35:50 +0000

Dylan McCay egy Facebook-bejegyzésben olvasott egy súlyosan sérült kutyáról, akit egy autós elütött, és magára hagyott az út szélén. A goldendoodle kutya esőben feküdt, véresen, két törött lábbal. Dylan azonnal autóba ült, és húsz percnyi vezetés után rátalált az állatra.

„Reszketett, köhögött, de még így is próbált hozzám mászni, és a fejét az ölembe hajtotta” – írta Dylan a közösségi oldalán. Az állatot egy sürgősségi állatkórházba vitte, ahol kiderült, hogy nemcsak súlyos csonttörései vannak, hanem zúzódott a tüdeje is, és életveszélyes állapotban van. Az orvosok attól tartottak, hogy amputálni kell az egyik lábát, és a kezelés költségei gyorsan az egekbe szöktek.

Esküvői pénzből életmentés

Mivel Acklin – ahogy a kutyát később elnevezték – gazdája nem jelentkezett, Dylan és mennyaszonya, Emily vállalták az összes állatorvosi költséget. A pár nem habozott: még az esküvői megtakarításaikat is feláldozták, hogy megmentsék az állatot. A történetük gyorsan elterjedt az interneten, és sok idegen nyújtott segítséget. Elindítottak egy adománygyűjtő oldalt, ahol több mint 18 000 dollárt gyűjtöttek össze Acklin gyógyítására. Az orvosok később jó hírt közöltek: Acklin lábát mégsem kell amputálni, bár hosszú rehabilitáció vár rá. Már most képes önállóan járni kisebb segítséggel.

Acklin végül hazatérhetett Dylan és Emily otthonába, ahol szeretetteljes környezetben folytathatja a gyógyulást. A pár nemcsak megmentette az életét, hanem hivatalosan is befogadták őt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás:Facebook/Dylan McCay

The post Esküvő helyett kutyamentés: megható történet egy pár önzetlenségéről appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Miért a palackorrú delfin az egyik legintelligensebb állat a Földön?

Bohata Krisztina — Fri, 09 Jan 2026 07:44:53 +0000

Egy kisebb autó hosszával vetekszik, mégis az egyik legkedvesebb, legbarátságosabb megjelenésű állat a Földön. A palackorrú delfin nemcsak ikonikus külseje, hanem kivételes intelligenciája és összetett társas élete miatt is az óceánok igazi nagykövete. Nem véletlen, hogy ez az a faj, amelyről a legtöbben először eszünkbe jut, ha delfinekről beszélünk.

Hol él, és mekkora valójában?

A palackorrú delfinek a világ szinte minden meleg és mérsékelt égövi tengerében előfordulnak, az Északi- és a Déli-sarkvidéket leszámítva. Két fajukat különböztetik meg: a közönséges és a indiai-óceáni palackorrú delfint. Testhosszuk elérheti a 4 métert, testsúlyuk pedig élőhelytől függően 150 és 650 kilogramm között mozog. Színük különböző szürke árnyalatú, jellegzetes, palack formájú orrukról kapták a nevüket.

Photo by Martha Mazariegos on Unsplash

Táplálékuk rendkívül változatos: halakat, tintahalakat és rákféléket is fogyasztanak. Vadászat közben echolokációt használnak, vagyis hanghullámok segítségével „látják” a zsákmányt. Sokszor csapatban dolgoznak, sőt egyes területeken egészen különleges technikákat alkalmaznak. Ilyen a partszegélyre hajtott halrajok elejtése, vagy az úgynevezett iszapgyűrűs vadászat, amikor felkavart üledékkel zavarják össze a prédát. Brazíliában pedig dokumentálták azt is, hogy halászokkal együttműködve segítik a halfogást.

Intelligencia, kultúra és érzelmek

A palackorrú delfinek játékosak, kíváncsiak, és nemcsak szükségből, hanem örömből is játszanak – ez az intelligencia egyik fontos jele. Egyes populációknál eszközhasználatot is megfigyeltek: Ausztráliában tengeri szivacsot használnak „védőkesztyűként” a köves tengerfenéken való táplálékkereséshez. Ez a viselkedés tanulással terjedt el, ami a kultúra egyik formájának számít. A delfinek agyában olyan idegsejtek is találhatók, amelyek az empátiával és az összetett érzelmekkel hozhatók összefüggésbe.

Photo by Miguel Angel Arreola Perez on Unsplash

Veszélyek és természetvédelmi helyzet

Bár a palackorrú delfin sok helyen gyakori faj, számos veszély fenyegeti. A zaj- és vegyi szennyezés, a halászhálók, valamint a műanyaghulladék komoly kockázatot jelentenek számukra. Egyes állományok már veszélyeztetettnek számítanak: a Fekete-tenger térségében élő palackorrú delfinek például hivatalosan is veszélyeztetett besorolásúak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: discoverwildlife

The post Miért a palackorrú delfin az egyik legintelligensebb állat a Földön? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Városi vaddisznók Budapesten – már nem „betévednek”, hanem itt élnek

Bohata Krisztina — Mon, 01 Dec 2025 08:49:45 +0000

A fővárosban egyre gyakrabban találkozunk vaddisznókkal, sokan pedig még mindig úgy gondolják, hogy ezek az állatok az erdőből tévednek be a városba. A Pilisi Parkerdő és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem friss vizsgálatai azonban megcáfolják ezt. A budapesti vaddisznók többsége életvitelszerűen él városi környezetben, és már genetikailag is alkalmazkodik az itt tapasztalható hatásokhoz. A vizsgálat eredményéről a Pilisi Parkerdő Facebook oldalán osztott meg részleteket.

Genetikailag is alkalmazkodtak a városi élethez

A MATE kutatói erdei és városi állományból vettek mintát, majd összehasonlították az adatokat. Elemzéseik szerint a városban élő vaddisznók 18-as kromoszómája eltér az erdőben élő egyedekétől. Ez a kromoszóma olyan tulajdonságokért felel, mint a stressztűrés és az alvási ritmus. Tehát pontosan azokért, amelyekre a zajos, ingergazdag, emberközeli környezetben nagy szükségük van. A vaddisznó tehát nem véletlenül bukkan fel Budapesten. A város számukra élhető, kiszámítható és táplálékban gazdag terület lett.

Hogyan lett vonzó élőhely számukra a város?

A nagyvárosi környezet több ponton is kedvez ezeknek az állatoknak. A kutatók szerint különösen a következők járulnak hozzá a megtelepedésükhöz:

elhanyagolt, bozótos telkek
zöldhulladékkal teli közterületek
hullott gyümölcs, veteményes kertek
könnyen hozzáférhető élelemforrások

A természetes ellenség alacsony száma, valamint a folyamatos emberi jelenléthez való alkalmazkodás tovább erősíti, hogy a vaddisznók hosszú távon is itt maradjanak.

Mit lehet tenni a belterületi vaddisznók ügyében?

Fontos tudni, hogy a települések belterülete nem minősül vadászterületnek, így a Pilisi Parkerdő nem végezhet itt vadgazdálkodási vagy vadászati tevékenységet. A belterületen megjelenő vaddisznó eltávolítása kizárólag hatósági – rendőrségi – engedéllyel történhet, amelyet az önkormányzat által megbízott szakemberek kérhetnek meg.

A városi vaddisznó jelenléte tehát összetett kérdés, amelyet csak közös, rendszerszintű együttműködéssel lehet kezelni. A lakosság felelős magatartása – például a kerti hulladék megfelelő kezelése és a nem szándékos etetés elkerülése – éppúgy része a megoldásnak, mint a szakmai és hatósági intézkedések összehangolása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Pilisi Parkerdő

The post Városi vaddisznók Budapesten – már nem „betévednek”, hanem itt élnek appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Rekordszámú bálnát találtak halászhálókba és kötelekbe gabalyodva Kalifornia partjainál

Bohata Krisztina — Fri, 03 Oct 2025 11:47:56 +0000

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint tavaly 95 esetet regisztráltak, ami jóval meghaladja az éves átlagot. Kalifornia vezeti a listát, az esetek negyedével. A jelentések szerint a legtöbb elakadt bálnát San Francisco és Monterey-öböl térségében észlelték. Az állatok elsősorban halászzsinórokba, hálókba, bójákba és horgonykötelekbe gabalyodnak.

Nem mindenkinek tudnak segíteni

A 95 eset közül 87 még élő állatot érintett, nyolc bálnát azonban már elpusztulva találtak meg. A púpos bálnák szenvedték el a legtöbb sérülést: 77 alkalommal az ő fajukról volt szó. Rajtuk kívül szürke bálnák, ámbráscetek és barázdásbálnák és érintettek voltak

A bálnákra nemcsak a halászeszközök jelentenek veszélyt. 2024-ben a San Francisco-öbölben 21 szürke bálna pusztult el hajóütközés következtében. Az állatokat egyre inkább veszélyezteti az élelemhiány, a hajóforgalom, a zajszennyezés, a műanyaghulladék, a betegségek és a szennyezett víz. A NOAA adatai szerint 2007 óta több mint 920 púpos bálna sérült meg vagy pusztult el a rákhalászatban használt kötelek miatt.

Megoldások és aggodalmak

A szakértők évek óta próbálnak együttműködni a halászokkal a veszélyek csökkentésének érdekében. Az egyik ígéretes megoldás az úgynevezett „felbukkanó halászeszköz”, amely távirányítással emeli fel a csapdákat a tengerfenékről, így nincs szükség hosszú kötelekre. Mindeközben azonban az állatvédők szerint a helyzet tovább romolhat. A NOAA költségvetése veszélyben van, és a kongresszus olyan törvényjavaslatot tárgyal, amely gyengítené a tengeri emlősöket védő 1972-es jogszabályt.

Gib Brogan, az Oceana nevű óceánvédő szervezet kampányigazgatója szerint: „Ez a jelentés világosan mutatja, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek.” Kathi George, a Marine Mammal Center cetfélék védelmével foglalkozó igazgatója hozzátette: „Csak közös fellépéssel csökkenthetjük a veszélyt, a tudomány legjobb eredményeire és a halászokkal való együttműködésre támaszkodva.”

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: L.A.Times

The post Rekordszámú bálnát találtak halászhálókba és kötelekbe gabalyodva Kalifornia partjainál appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Túlélik a trópusi száraz erdők a következő 50 évet?

Bohata Krisztina — Thu, 24 Jul 2025 07:07:02 +0000

A trópusi száraz erdők a világ legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Egykor hatalmas területeket borítottak Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában, mára azonban sok helyen alig 5-8 százalékuk maradt fenn. Az elmúlt húsz évben kétszer akkora területet veszítettek el, mint Németország teljes területe. Ha nem történik gyors és hatékony beavatkozás, ezek az erdők akár teljesen eltűnhetnek a következő 50 évben.

Miért fontosak ezek az erdők?

A száraz erdők nemcsak jaguároknak, tapíroknak és különleges madárfajoknak adnak otthont, hanem több százmillió embernek biztosítanak megélhetést világszerte. Sok közösség számára ezek az erdők jelentik az egyetlen forrást tűzifára, gyógynövényekre, vadgyümölcsökre és élelemre. Emellett méz, viasz és egyéb termékek értékesítésével is hozzájárulnak a helyi gazdaságokhoz. A tudósok szerint minden egyes elveszített állat- vagy növényfaj olyan lehetőséget tüntet el, amely akár az emberek túléléséhez is hozzájárulhatna a jövőben.

Az erdők legfőbb ellensége az emberi terjeszkedés. A kisebb családi gazdaságokat ma már felváltják a nagyüzemi mezőgazdasági területek, amelyek gyorsan és visszafordíthatatlanul irtják ki ezeket az élőhelyeket. Emellett a klímaváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent. A száraz évszakok hossza megnőtt, a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, és egyre gyakoribbak a pusztító erdőtüzek. Mindezek miatt az állatoknak és növényeknek kevesebb idejük marad az alkalmazkodásra, sok faj számára pedig ez a kihalást jelenti.

Van még remény?

A kutatók szerint sürgős cselekvésre van szükség. Olyan programokat kell indítani, amelyek helyreállítják az erdőket, összekötik az apró megmaradt foltokat, és segítik az állatokat és növényeket az új környezethez való alkalmazkodásban. Costa Ricában például sikerült egyesíteni kisebb erdőfoltokat, így létrejött egy regenerálódó, fiatal száraz erdőterület. Mexikóban a Calakmul rezervátumban újra megjelentek a jaguárok és a tapírok. A tudósok szerint ezek az apró sikerek bizonyítják, hogy van lehetőség a változásra – de gyorsan kell cselekednünk, mielőtt túl késő lesz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mongabay

The post Túlélik a trópusi száraz erdők a következő 50 évet? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Szimat a természetért: hogyan dolgoznak a természetvédelmi keresőkutyák?

Bohata Krisztina — Fri, 07 Mar 2025 14:37:48 +0000

Ezek a kivételes szaglással rendelkező állatok segítenek a biológusoknak olyan nehezen megtalálható dolgok felkutatásában, mint az invazív és veszélyeztetett fajok, állati ürülék vagy akár orvvadászok nyomai. A keresőkutyák munkája hatékonyabbá teszi az adatgyűjtést, mivel képesek olyan mintákat is megtalálni, amelyeket az emberek más módszerekkel nehezen tudnának felfedezni. Egy jól kiképzett kutya gyorsabban és pontosabban dolgozik, mint a hagyományos keresési technikák, és kevésbé invazív módszert biztosít az állatok tanulmányozására.

Jack szimata a természet szolgálatában

Collette Yee az NPR hírportálnak mesélt természetvédelmi keresőkutyájáról és közös munkájukról Kezdetben nem tűntek ideális párosnak. A kutya nem mutatott különösebb érdeklődést a közös munka iránt, inkább saját kedvére fedezte fel a környezetét, ahelyett hogy a keresési gyakorlatokat végezte volna. Idővel azonban, amikor az első valódi terepmunkájukra került sor, Jack viselkedése teljesen megváltozott. Nyugodtabb, összeszedettebb lett, és egyértelműen élvezte a kihívást jelentő feladatokat.

A páros számos területen bizonyította képességeit: megtalálták veszélyeztetett poszméhfészkeket, invazív zöld rákokat, washingtoni földimókusokat és más ritka állatokat. Az állati ürülékek felkutatása szintén fontos része a munkájuknak, hiszen ezek rengeteg információt hordoznak az adott faj egészségügyi állapotáról és populációjáról. A kutya által megtalált minták lehetővé tették a biológusok számára, hogy pontosabb képet kapjanak az ökoszisztémáról anélkül, hogy közvetlen beavatkozásra lett volna szükség.

Kutyák a bálnák nyomában

A keresési munka során egy különösen izgalmas kihívás a bálnaürülék megtalálása. A vízben gyorsan széteső és elsüllyedő anyagot rövid időn belül kell lokalizálni. A felkészítés során Jacket először szárazföldön, majd lebegő tartályban elhelyezett mintákkal tanították meg a bálnaürülék szagának felismerésére. A valódi keresés során a csónakban figyelmesen pásztázta a levegőt, és minden apró szagmintára reagál, segítve ezzel a kutatókat abban, hogy pontosan meghatározzák a keresett anyag helyét.

Jack és a hozzá hasonló keresőkutyák egyre fontosabb szerepet játszanak a természetvédelemben. Ezek a négylábú segítők olyan helyeken is hatékonyan dolgoznak, ahol az emberek és a modern technológia már nem bizonyul elegendőnek. Kivételes szaglásuk révén segítenek a biológusoknak az állatvilág megismerésében, az élőhelyek védelmében és az ökoszisztémák megőrzésében. A jövőben még szélesebb körben alkalmazhatják őket a kutatásokban, így tovább növelve a természetvédelem hatékonyságát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: npr

The post Szimat a természetért: hogyan dolgoznak a természetvédelmi keresőkutyák? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az idős állatok bölcsessége nélkülözhetetlen az ökoszisztémában

Bohata Krisztina — Fri, 06 Dec 2024 11:11:28 +0000

Keller Kopf, az ausztráliai Charles Darwin Egyetem ökológusa és a tanulmány vezető szerzője elmondta, célja az volt, hogy cáfolja azt az általános elképzelést, miszerint az öregedés mindig negatív folyamat. Bár az öregedés gyakran társul az egészség és a funkciók romlásával, egyre több bizonyíték mutatja, hogy az idős állatok számos előnyt nyújtanak a populációk számára – mondta Kopf. A tanulmány célja az volt, hogy összegyűjtse a különböző állatcsoportokban végzett kutatások eredményeit.

Stabilitás és bölcsesség az állatközösségekben

Az idős állatok jelentős stabilitást nyújtanak populációiknak és ökoszisztémáiknak. Például az idősebb halak több és jobb helyen lévő ikrát raknak le, mint fiatalabb társaik, míg egyes madarak idős korukban jobb táplálékot és gondoskodást biztosítanak fiókáiknak. Emellett bizonyos mélytengeri korallok, amelyek évezredekig élhetnek, nélkülözhetetlen táplálékot és menedéket nyújtanak számos tengeri élőlénynek – ezek „lényegében pótolhatatlanok az emberi élettartamhoz viszonyítva” – mondta Kopf.

A tanulmány kiemelte, hogy az idős állatok által megszerzett „bölcsesség” szintén felbecsülhetetlen értékű. Olyan fajok, mint a bálnák, elefántok, illetve bizonyos vándormadarak és halak, az idősebb egyedek tapasztalataira támaszkodnak, hogy élelmet találjanak, vagy jobb szaporodóhelyeket keressenek. Ezzel szemben a szociálisan szervezett fajoknál, például a farkasoknál, az idős vezetők elvesztése destabilizálhatja a falkát.

A természetvédelem kihívásai és lehetőségei

Tim Coulson, az Oxfordi Egyetem zoológia professzora, aki nem vett részt a tanulmányban, „átfogónak és meggyőzőnek” nevezte az eredményeket. Rámutatott, hogy a nagy, idős halak kifogására vagy az öreg fák kivágására való fókuszunk „súlyosan félrevezető.” A kutatás szerzői azt javasolják, hogy a fajok kereskedelmi hasznosítása során – különösen a halászatban – előtérbe kell helyezni az idősebb egyedek megóvását.

Lewis Barnett, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) halbiológusa úgy véli, a szabadidős horgászatban életképes megoldás lehet az idősebb halak visszaengedése, míg a kereskedelmi halászatban „praktikusabb eszközökre, például a nem halászható területek kijelölésére, az eszközök módosítására és az összesített fogási arány csökkentésére” van szükség.

A kutatók azt is javasolják, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a fajok státuszának értékelésekor vegyék figyelembe az életkori osztályokat is, amely jelenleg nem szokásos gyakorlat. Kopf ezt az idős erdőkhöz hasonlította: „Kivághatod az összes nagy fát, és még mindig marad rengeteg fiatal fa. De ez nem jelenti azt, hogy a populáció vagy a faj egészséges állapotban marad.”

Forrás: mongabay

The post Az idős állatok bölcsessége nélkülözhetetlen az ökoszisztémában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egy hatósági döntés elválaszthatja Mollyt, a szarkát kutya barátaitól

Bohata Krisztina — Sun, 01 Dec 2024 18:31:22 +0000

Molly története 2020-ban kezdődött, amikor Juliette Wells és Reece Mortensen megmentették őt, miután kiesett a fészkéből. A szarka különleges barátságot alakított ki a család két kutyájával, Peggyvel és Rubyval. Ez a szoros és különleges kapcsolat futótűzként kezdett terjedni a közösségi médiában, és világszerte meghódította az állatbarátok szívét. Idén azonban Mollyt le kellett adnia gazdáinak a queenslandi hatóságokhoz, mivel kiderült, hogy a pár nem rendelkezik a madár tartásához szükséges engedélyekkel.

Átmeneti engedély, ami nem tartott sokáig

A nyilvános felháborodás hatására a vadvédelmi hatóságok különleges engedélyt adtak, amely lehetővé tette Molly visszatérését gondozóihoz. Az engedély azonban szigorú feltételekkel járt: a gondozóknak le kellett mondaniuk bármilyen kereskedelmi haszonról Molly kapcsán, vadvédelmi képzést kellett teljesíteniük, és folyamatosan együtt kellett működniük a hatóságokkal.

Ez a döntés azonban több vadvédelmi csoport szerint egyáltalán nem volt helyes. A csoport azzal érvelt, hogy az engedély kiadása aláássa a természetvédelem alapelveit. „Mi vagyunk azok, akiknek meg kell birkóznia az ilyen közösségi média által felerősített problémák következményeivel.” – mondta a csoport egyik tagja. A vadvédelmi csoport úgy tapasztalta, hogy Mollyt rengetegen látják a közösségi médiában és tévesen az az információ jut el az emberekhez, hogy a szarka egy kedvtelésből tarott állat is lehet. Ez pedig nem igaz. A bíróság végül nekik adott igazat, és megállapította, hogy hibák történtek az engedélyezési folyamat során.

Mi lesz Mollyval?

A queenslandi környezetvédelmi minisztérium elismerte, hogy hibáztak, és most a következő lépéseket mérlegelik. „Mindig is Molly jólétének védelme volt a célunk, de hibát követtünk el. Most azon dolgozunk, hogy ezt helyrehozzuk” – nyilatkozta a minisztérium egyik képviselője.

Juliette Wells és Reece Mortensen, Molly gondozói, bíznak benne, hogy lesz megoldás. „Egyelőre nem tudjuk, mi fog történni, de amint kapunk információt, tájékoztatjuk a követőinket” – írták közösségi oldalukon. Addig is minden pillanatot kihasználnak, amit Mollyval tölthetnek.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Peggyandmolly (@peggyandmolly) által megosztott bejegyzés

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: TheGuardian

The post Egy hatósági döntés elválaszthatja Mollyt, a szarkát kutya barátaitól appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Igéző kiskutya szemek – egy új tanulmány cáfolja, hogy az ember miatt fejlődött ki az a bizonyos tekintet

Bujdosó-Szalay Adél — Sun, 26 May 2024 05:18:49 +0000

Ha belegondolunk, kevesen tudunk ellenállni, ha az igéző kiskutya szemek ránk szegeződnek. Gyakorlatilag a kutyák szinte azonnal megkapják, amit szeretnének. Ez pedig, mondhatni, egy, a közös evolúciónk alatt kifejlődött, remekbe szabott manipulációs eszköz az ebek számára. Egy 2019-es tanulmány arról számolt be, hogy a farkasoknál teljesen hiányzik egy szemizom. Ez az izom a kutyáknál olyan finom arcmozgásokat tesz lehetővé, amelyekkel például igézően és rettentő cukin tudnak ránk nézni. Erre az eredményre alapozták azt a feltevést, hogy a „kiskutya szemek” egyenesen az emberrel való kommunikáció céljára fejlődtek ki.

Az elmélet az, hogy a kutyák az idők során úgy fejlődtek ki, hogy utánozzák az arckifejezéseinket. Ennek eredményeként pedig egy nagyon is emberhez hasonló, könyörgő tekintet fejlődött ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy megkapják tőlünk, amit akarnak. A feltevés alapja ugye az volt, hogy az ezt lehetővé tevő izom nem volt jelen a farkasoknál.

A következtetésnek ellent mond egy új felfedezés. Heather Smith, a Midwestern University kutatója és csapata egy elpusztult afrikai vadkutyát (Lycaon pictus) vizsgáltak. A kutatók azt találták, hogy a kiskutya szemek mimikát lehetővé tevő izom ugyanolyan fejlett volt, mint az emberrel élő kutyákban.

Ezt pedig tekinthetjük az elmélettel ellentmondó tapasztalatnak. Hiszen az afrikai vadkutya nem az ember mellett, azzal szoros közelségben fejlődött. Esetében nem beszélhetünk koevolúcióról, így olyan evolúciós előnyről sem, amelyet a kiskutya szemek kapcsán feltételeztek.

Ugyanakkor, ez nem azt jelenti, hogy teljesen el kell vetni az eddigi elgondolásokat. A 2019-es tanulmány első szerzője, úgy nyilatkozott, hogy az apró szemizmoknak köszönhető a kutya – gazdi kapcsolatban teljesen egyedi szemkontaktuson alapuló kommunikáció. Ami viszont csak a két faj között létrejött kapcsolat. A szemkontaktus a kommunikáció egy fontos formája az emberek között, a kutyák között azonban nem megszokott. A kutya – gazdi kapcsolatban a gyakorlati kommunikáció mellett érzelmi szerepe is van. Az emberekre megnyugtatóan hat, ha kutyájuk szemébe néznek, illetve a szemkontaktus erősíti a kötődést is.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.thewildest.com/dog-behavior/puppy-dog-eyes-study?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/C7SRVa8BlgF; Kép: Photo by Steshka Willems: https://www.pexels.com/photo/white-and-red-cavalier-king-charles-spaniel-puppy-close-up-photo-1407718/

The post Igéző kiskutya szemek – egy új tanulmány cáfolja, hogy az ember miatt fejlődött ki az a bizonyos tekintet appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.