Városi vaddisznók Budapesten – már nem „betévednek”, hanem itt élnek

A fővárosban egyre gyakrabban találkozunk vaddisznókkal, sokan pedig még mindig úgy gondolják, hogy ezek az állatok az erdőből tévednek be a városba. A Pilisi Parkerdő és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem friss vizsgálatai azonban megcáfolják ezt. A budapesti vaddisznók többsége életvitelszerűen él városi környezetben, és már genetikailag is alkalmazkodik az itt tapasztalható hatásokhoz. A vizsgálat eredményéről a Pilisi Parkerdő Facebook oldalán osztott meg részleteket.

Genetikailag is alkalmazkodtak a városi élethez

A MATE kutatói erdei és városi állományból vettek mintát, majd összehasonlították az adatokat. Elemzéseik szerint a városban élő vaddisznók 18-as kromoszómája eltér az erdőben élő egyedekétől. Ez a kromoszóma olyan tulajdonságokért felel, mint a stressztűrés és az alvási ritmus. Tehát pontosan azokért, amelyekre a zajos, ingergazdag, emberközeli környezetben nagy szükségük van. A vaddisznó tehát nem véletlenül bukkan fel Budapesten. A város számukra élhető, kiszámítható és táplálékban gazdag terület lett.

Hogyan lett vonzó élőhely számukra a város?

A nagyvárosi környezet több ponton is kedvez ezeknek az állatoknak. A kutatók szerint különösen a következők járulnak hozzá a megtelepedésükhöz:

• elhanyagolt, bozótos telkek

• zöldhulladékkal teli közterületek

• hullott gyümölcs, veteményes kertek

• könnyen hozzáférhető élelemforrások

A természetes ellenség alacsony száma, valamint a folyamatos emberi jelenléthez való alkalmazkodás tovább erősíti, hogy a vaddisznók hosszú távon is itt maradjanak.

Mit lehet tenni a belterületi vaddisznók ügyében?

Fontos tudni, hogy a települések belterülete nem minősül vadászterületnek, így a Pilisi Parkerdő nem végezhet itt vadgazdálkodási vagy vadászati tevékenységet. A belterületen megjelenő vaddisznó eltávolítása kizárólag hatósági – rendőrségi – engedéllyel történhet, amelyet az önkormányzat által megbízott szakemberek kérhetnek meg.

A városi vaddisznó jelenléte tehát összetett kérdés, amelyet csak közös, rendszerszintű együttműködéssel lehet kezelni. A lakosság felelős magatartása – például a kerti hulladék megfelelő kezelése és a nem szándékos etetés elkerülése – éppúgy része a megoldásnak, mint a szakmai és hatósági intézkedések összehangolása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Pilisi Parkerdő