Ebben az időszakban egyre több fagyálló mérgezéses esetet regisztrálnak az állatorvosi rendelőkben, és sajnos legtöbbször már későn érkeznek a rendelőbe a gazdik. A fagyálló (etilén-glikol) legnagyobb csapdája, hogy édes íze miatt a kutyák szívesen elfogyasztják. Színtelen, sűrű folyadék, mely nagyon könnyen az utcára kerülhet, amikor betöltik az autóba, tehát nem direkt mérgezésről beszélünk, hanem az utcán heverő veszélyről.

Kis dózisban is halálos

A fagyálló sajnos már nagyon kis mennyiségben halálos lehet, ha a kutya nem kerül időben orvoshoz. Ez pedig 3-6 órát jelent az elfogyasztástól számítva, tehát borzasztóan kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kutya életének megmentésére esély legyen. A méreg hamar felszívódik a bélcsatornából, ezért a gazdinak és az állatorvosnak is gyorsan kell cselekednie, ha megtörtént a baj. A macskáknál még rosszabb a helyzet, nekik csak 2 órájuk van az életmentő beavatkozás elkezdéséig.

Az első tünetek

Az elfogyasztástól számítva igen hamar, akár 1 óra elteltével megjelennek az első, idegrendszeri tünetek, melyek leginkább a részegséghez hasonlíthatók. A kutya botladozni, tántorogni kezd mely öklendezéssel, nyálzással párosul, mindezt erős hányás is kísérheti. Kis idő múlva azonban a bódultsági fázis veszi kezdetét, mely megtévesztő lehet, hiszen az állat lenyugszik és aluszékony lesz, miközben a tünetei egyre súlyosbodnak.

Visszafordíthatatlan veseelégtelenség

12-72 óra elteltével a kutyán remegés, reszketés és görcsök jelentkeznek majd görcsroham alakul ki, mely a visszafordíthatatlan, végzetes veseelégtelenség jele. A fagyálló folyadék a májban átalakul glikol-aldehiddé, ez olyan folyamatokat indít el a szervezetben, mely a vesék működésének leállásához vezetnek.

Amennyiben a fagyállót fogyasztott kutyával időben odaérünk az orvoshoz, tehát 3 órán belül, akkor az elfogyasztott dózistól függően  alkoholos infúzió adásával a kutya még megmenthető.

Soha ne engedjük földről enni és inni kutyáinkat, de a fagyállós szezonban tartsuk ezt kiemelten szem előtt, valamint ha mi használunk fagyállót, nagyon vigyázzunk, hogy az ne kerüljön a földre vagy a kutya közelébe.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: FB/fehervariallatorvos

Cover: pexels.com

A hírről a napunk.sk hírportál számolt be, valamint szakértőket kérdeztek arról, mi állhat a furcsa eset hátterében, hogyan estek a hattyúk a túlzott mákfogyasztás csapdájába. Az állatokra szinte biztosan pusztulás vár, a gazda kára pedig eddig több ezer euro. A jelenség hátterében a klímaváltozás áll. Az enyhe telek miatt egyre több vízimadár és bütykös hattyú telel át a Kárpát-medencében. A hidegebb időszakban ezek a madarak a szántóföldeken keresnek élelmet.

Szinte azonnal rászoknak

A hattyúk a mák hajtásaira tulajdonképpen csak ráfanyalodtak. A növény egyáltalán nem jó ízű, de más nem lévén megkóstolták. Valószínűleg gyorsan függővé váltak a toxikus növénytől. A mák  kimondottan rossz hatással van a madarak emésztőrendszerére. Olyannyira, hogy már több tucatnyi  elpusztult a mákevés következtében. Jelenleg pedig még 150 hattyú rekedt a mákföldeken. Elzavarni nem lehet őket, maguktól pedig nem tudják abbahagyni a mák evését. Szinte biztos, hogy lassú halál vár rájuk.

A probléma nem teljesen új

A bütykös hattyúk a meleg évszakokban családonként külön-külön vízi életmódot folytatnak. Szinte el sem hagyják a vizet, táplálékukat is innen szerzik. Ahogy azonban beáll a hideg, csapatokba verődnek más területekről érkező hattyúkkal és több száz példányból álló kolóniákká növekednek.

Vizes élőhelyeiket táplálék híján ekkor elhagyják és mezőgazdasági területeket foglalnak el. Elsődleges kedvencük a répce, akár teljes parcellákat is képesek lecsupaszítani. Védekezni nem nagyon lehet a jelenség ellen. Egyrészt a hattyúk intelligens állatok és gyorsan hozzászoknak a körülményekhez. Nem zavarja őket a forgalom, a traktor vagy az ember jelenléte. Másfelől a hattyú Magyarországon és Szlovákiában is védett faj. Nemcsak elpusztítani, de zavarni sem lehet őket.

Hogyan kerültek a hattyúk a mákföldre?

A szlovákiai Izsa és Pat között tanyát verő hattyúk azonban a repce helyett a kevésbé ízletes mákot választották. Először azt gondolták a gazdák, hogy egy közeli repceföldről mégiscsak sikerült valahogy elűzni őket, de később kiderült, hogy nem ez történt. A februári heves esőzések miatt kialakult egy kis átmeneti tó az Izsát Pattal összekötő főút mentén. Mivel a tó nem fagyott be, odavonzotta a madarakat. Először csak egy-két példány jelent meg, de aztán hirtelen exponenciálisan növekedni kezdett a számuk. A közeli szántóföldön pedig a hattyúk megkóstolták az éppen kisarjadó mák növényt és sajnos ez lett a vesztük. A problémára egyelőre nem tudnak megoldást a szakértők.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: napunk.sk

A kutyák közterületen történő mérgezése sajnos nem új dolog. Az egyik legkegyetlenebb módja annak, hogy valaki hangot adjon nemtetszésének.  A kutyamérgezéses esetek mindig nagy felháborodást váltanak ki nemcsak a kutyás, hanem a nemkutyás körökben is.

Az esetek felderítse, a tettesek megtalálása szinte lehetetlen dolog. Nagyon nehéz dolga van a hatóságoknak, hiszen sok olyan tetthely van, ami nincs bekamerázva. De ha a térfigyelő kamerarendszer felvételein keresztül esetleg sikerül is azonosítani a tettest, viszonylag ritkán kerülnek rendőrkézre az elkövetők. Sajnos statisztikánk nincs arról, hogy milyen százalékban sikerült felderíteni az ügyeket, de ritkán hallani arról, hogy megoldódott egy-egy ügy.

Ezúttal szöges virsli és Józsefváros

A Kutyacentrum – Centrumban a kutyád nevű közösségi oldal figyelmeztette a gazdikat a napokban, hogy nagyon vigyázzanak, mert gombostűs és szöges virslit találtak az alábbi budapesti helyeken: Mátyás tér, Teleki téri futtató, II. János Pál pápa tér. A rendőrség már tud az esetről,  a kerületi rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy van-e áldozata a szöges virsliknek.

A margitszigeti mérgezés ügyében még folyik a nyomozás

Februárban hasonló esetekről lehetett hallani, amikor több gazda jelentette, hogy kutyáik rosszullétet tapasztaltak a Margitszigeten sétáltatásuk után. Az állatok szokatlan viselkedésén túl rendszerint remegés, imbolygó járás és koordinálatlan mozgás volt jellemző. A rendőrség nyomozást ebben az ügyben is. Bár akkor nem bejelentés alapján, hanem a sajtóban megjelent hírek miatt indították a vizsgálatot. Sajtóértesülések szerint a nyomozás továbbra is folyamatban van, és még nem történt gyanúsítotti kihallgatás.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/Kutyacentrum – Centrumban a kutyád

A Championnat de France 2023 canicross futam résztvevői és szervezői lesújtva és sokkolva állnak az eset előtt. A kutyás terepfutó versenyen súlyos kutyamérgezés történt, melyet elszórt, mérgezett húsgombócok okoztak. Összesen négy kutya lett rosszul, közülük három életét vesztette. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a rosszulléttől számított mindössze 15 percen belül a kutyák már nem éltek. A negyedik kutya folyamatos kezelést kap, egyelőre az ő állapota stabil.

Az egész futamot törölték, mindenki a nyomokat kereste

A mérgezés vasárnap reggel történt a dél-franciaországi Vauvert városában, a rendezvény második és egyben utolsó napján. Az eset után a nap további futamait törölték, az önkéntesekből és tulajdonosokból álló csapatok pedig átfésülték a területet további nyomokért. A négy kutya az utolsó futamra készült, melynek győztesei kvalifikálhatták volna magukat az októberben, Németországban megrendezendő canicross világbajnokságra. A kutyák tehát az indulásra vártak és vélhetően egy ugyanazon a területen sétáltak vagy pihentek gazdáikkal.

A helyszínen természetesen jelen voltak állatorvosok is, akik már a mérgezés legelső tüneteitől kezdve próbálták megmenteni a kutyákat. Három kutya esetében azonban ez nem sikerült. Az eseményt szervező Kutyás Sportok és Szabadidő Szövetsége szerint nemcsak a gazdik, de a résztvevők és a szervezők is szinte sokkos állapotba kerültek. Soha ilyen nem történt még kutyás futóversenyen. A szövetség elnöke, Yvon Lasbleiz így nyilatkozott:

„Komoly trauma volt az állatorvosokból álló csapatunknak, akik segíteni próbáltak. Állatorvosaink az esetleges balesetek miatt vannak ott, ilyen esetekre készülnek. Az emberi kegyetlenséggel szemben azonban még ők is tehetetlenek…”

A rendőrség nyomoz

A város polgármestere azonnali hatállyal lezáratta a területet. Egy ilyen mérgezés nemcsak a kutyákra, de más állatokra, emberekre és kisgyermekekre is rendkívül veszélyes. A hatóságok teljes erőbedobással dolgoznak, még mindig vizsgálják a terepet és gyűjtik a bizonyítékokat. Franciaországban állatkínzás bűncselekménye miatt legfeljebb 2 év börtönbüntetés és 30 000 EUR pénzbüntetés szabható ki.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) február 9-én adott ki tájékoztatást arról, hogy a 13. kerületi rendőrkapitányság hivatalból eljárást indított a Margitszigeten történt sorozatos kutya mérgezések miatt. A gyanú szerint az elkövető vagy elkövetők mérgezett kutyatápot szórtak szét a területen.

Több riasztás is történt a közösségi oldalakon

Az elmúlt hetekben a kutyás közösségi csoportokban számos jelzés érkezett arról, hogy a Margitszigeten valószínűleg kutyákra veszélyes mérget szórtak szét. Az első mérgezés január végén történt, azóta pedig egyre több kutyás jelentkezett, hogy valami nincs rendben a Margitszigeten. A mérgezett tápot megtaláló, és megevő kutyáknál remegés, koordinálatlan járás és összeesést lehetett tapasztalni.

Egy konkrét esetről a Bors is beszámolt. A lapnak nyilatkozó gazdi szerint mudija a séta után otthon rosszul lett, imbolygott a feje és nagyon furcsán viselkedett. Egész teste remegett, majd álló helyzetben eldőlt. Ezután azonnal orvoshoz vitték, ahol megkapta a megfelelő infúziós kezelést. Az orvos elmondása szerint kevésen múlott a kutya élete.

Senki nem tett feljelentést

A rendőrség tájékoztatása szerint azonban hozzájuk a mérgezéssel kapcsolatban sem bejelentés sem konkrét feljelentés nem érkezett. A mérgezett kutyatáp kiszórása nemcsak a kutyák, hanem kisgyermekek és más állatok számára is életveszélyes. A rendőrség a médiában és a közösségi felületeken megjelent állítások után indított hivatalból ismeretlen tettes ellen nyomozást állatkínzás gyanúja miatt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: police.hu, MTI

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint az elmúlt 16 évben 1600 védett madár esett áldozatul az orvvadászoknak, mellyel összesen 87 millió forintos természetvédelmi kárt okoztak. Csak idén 18 esetet tártak fel, melynek során 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár veszett oda szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény során.

Az MME zéró toleranciát és sokkal hatékonyabb fellépést vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól. Az utóbbi másfél évben ugyanis kimagaslóan sok ragadozómadarat lőttek ki illegálisan bűnözők.

Kutyákkal tárják fel az eseteket

Az MME méreg-és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálata az utóbbi másfél évben három jelentős mérgezés mellett parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű lelövésére derített fényt.  Sok esetben a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdák okoznak természetpusztítást. Az esetek elemzéséből kiderül, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben.

Kutyák és macskák is áldozatul estek a mérgezéseknek

Az adatokat 2005 óta  vették számba, ez idő alatt az ilyen esetek már 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozómadár pusztulásáért felelősek. A bizonyított természetvédelmi kár meghaladja a 87 millió forintot. Emellett 24 kutya és 20 házi macska is áldozatul esett a külterületi ragadozómérgezéseknek.
Az MME ezért arra kéri a hatóságokat és a vadászati szervezeteket, hogy kiemelt figyelemmel és szakmai gondossággal járjanak el a mérgezések és az egyéb jelentős természetkárosítást okozó bűncselekmények felderítésekor és megelőzésekor.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, MME 

Szeptember közepén érkezett a hír, hogy ismeretlen tettes/tettesek közel 8000 hektáron, a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területén mérgezett csalétkeket helyeztek ki. A tömeges mérgezés óriási károkat és veszteségeket okozott.

Az áldozatok között 8 védett állatfaj 93 egyede, 76 barna rétihéja, 7 egerészölyv, 3 holló, 2 barna kánya, 2 erdei pityer, 1-1 hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel. Négy háziállat is áldozatul esett, két kutya és két macska, továbbá három vadászható faj 11 egyede – nyolc róka, két dolmányos varjú, egy szajkó – és hat, a maradványokból meg nem határozható állat.

Azonosították a méreganyagot

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szaklaboratóriumainak vizsgálata szerint az egyik legveszélyesebb méreganyagot, a karbofuránt használták a turai szándékos mérgezéshez.

A most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 milligramm per kilogramm értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 milligramm per kilogramm értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak” A méreg „akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről. – MME

A nyomozás folytatódik, a tettesek nem kerültek még elő

A karborufán az egyik legmérgezőbb méreganyag, mezőgazdasági forgalomban volt 2008-ig. Használatát akkor betiltották az egész Európai Unióban. Halálos dózisa különböző emlősfajoknál 3-19 milligramm per testtömeg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság augusztus végén azt közölte, hogy természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Gödöllői Rendőrkapitányság.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME, MTI

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán számolt be az MTI-nek arról, hogy a turai tömeges mérgezésben elpusztult állatok és felderített helyszínek száma tovább nőtt a napokban. A természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot.

Ismeretlen tettes

A mérgezés mögött egyelőre ismeretlen tettes vagy tettesek állnak, akik csaknem 8000 hektáron, a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területén helyeztek ki mérgezett csalétkeket. Az áldozatok száma egyre nő, az állatok között 8 védett faj 93 egyedét azonosították eddig. 76 barna rétihéja, 7 egerészölyv, 3 holló, 2 barna kánya, 2 erdei pityer, 1-1 hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár esett áldozatul eddig a mérgezésnek. Emellett pedig négy háziállat is elpusztult, két kutya és két macska. A védett fajokon kívül három vadászható faj 11 egyede is áldozatul esett, 8 róka, 2 dolmányos varjú és egy szajkó. Hat további állat maradványát is megtalálták, de őket nem tudták pontosan beazonosítani. Összesen 114 mérgezett állatot találtak és 132 kihelyezett, mérgezett csalétket.

Négy hete folyik a turai mérgezés

Az összehangolt mérgezés négy hete folyik a területen.  Az  MME, a Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság méreg- és tetemkereső kutyás egységei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai és önkéntesei dolgoznak folyamatosan azon, hogy mentsék az állatokat és felderítsék a csalétkeket. A Gödöllői Rendőrkapitányság az MME tudomása szerint eddig hatszor végzett helyszínelést és nyomrögzítést. Több régebbi nyom is arra utal, hogy nemcsak most történt mérgezés a területen, hanem – kisebb intenzitással – valószínűleg néhány hónappal korábban is előfordult már hasonló eset.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: MTI, MME 

A kaliforniai erdőtüzek óriási pusztítást végeznek évek óta.  2020-ban rekordterületen égett az erdő, 1,6 millió hektár növényzet pusztult el. Ez éppen kétszer akkora terület, mint a 2018-as brutális tűzvészben leégett erdők mérete. 2018-ban azonban mégis többen, 85-en vesztették életüket és 19 ezer épület égett le. Ehhez képest 2020-ban 8500 épület semmisült meg, a halálos áldozatok száma 31 volt.

Nemcsak maga a tűz veszélyes

A most napvilágot látott tanulmány szerint 2018-ban Chico városban az ólomkoncentráció az átlagos szint ötvenszeresére emelkedett a pusztító tűz idején. Ezen kívül még több mérgező fémet is találtak a füstben, amely egyértelműen bizonyítja, hogy milyen hosszú távú és közvetett veszélyt jelentenek az emberek számára az erdőtüzek.  2018-ban rengeteg épület és lakóingatlan pusztult el a tűzben. A mérgező anyagok ezeknek az épületszerkezeteknek az anyagaiból szabadultak fel.

További fémek is vannak a füstben

Nem csak ólmot találtak az elemzők. Cinket, kalciumot és vasat is magas szinten érzékeltek a levegőben.  A tűzvészek hosszú távú emberi egészségre ártalmas hatásához nem fér kétség. Azonban egyelőre ezt sem kiküszöbölni, sem elkerülni nem lehet. Az évek óta tartó aszály és szárazság a jövőben is hasonlóan nagy és valószínűleg még nagyobb tüzeket fog okozni a területen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet 

2018 novemberében az esti órákban egy virslibe gombostűket szúrt és patkánymérget tett, majd a kerítésen keresztül bedobta a szomszéd udvarába abból a célból, hogy a kutyát megölje. A kutya gazdája azonban másnap reggel szerencsére a mérgezett ételt megtalálta, így azt a kutya nem ette meg.

Ezt követően 2020 szeptemberében a férfi ismételten megpróbálta a kutyát elpusztítani. Ezen alkalommal csavarokat tett egy téliszalámi-darabba, majd azt a kerítésen át a szomszéd udvarába bedobta. A kutya a téliszalámi-darabot megtalálta, azonban szerencsére azt nem ette meg, hanem odavitte gazdájának.

Egy hónappal később a vádlott ismételten egy szögekkel teletűzdelt virslidarabot dobott át a szomszédjába, azonban a kutya azt nem találta meg.

A kutya gazdája a mérgezések miatt az évek alatt kamerarendszert épített ki a házánál, melynek segítségével azonosítani lehetett az állatkínzó szomszédot.

Az elkövető cselekménye a folytatólagosan elkövetett állatkínzás vétsége megállapítására alkalmas.

Forrás: ugyeszseg.hu

(Kutyabarát.hu)