A Smokehouse Creek Fire erdőtűz 2024. február 26-án kezdődött, Texas északkeleti részén és Oklahoma nyugati részén jelenleg is pusztít. A tűz számos települést érintett Hemphill és Roberts megyékben, köztük Canadian városát is. 2024. március 4-ig a tűz körülbelül 1 076 638 hektárt perzselt fel, ezzel a legnagyobb erdőtűz lett Texas történetében, valamint a legnagyobb erdőtűz az Egyesült Államokban ebben az évben. Eddig 2 halálos áldozatról érkezett jelentés, az állam 60 megyéjében katasztrófahelyzetet hirdettek.

A közösségi médiában közzétett videókban a sokkoló felvételek mellett többen is hangsúlyozták, hogy a tényleges károk meghaladják az eddig bejelentetteket. Több száz leégett építményről és elhullott, súlyosan sérült állatokról számolnak be a szemtanúk. Az állam haszonállat állományának több mint 85 százaléka található az érintett területeken. Rengeteg szarvasmarha él ezeken a legelőkön, akik egy része nem élte túl a tüzet, másik részük pedig menekül a tűz elől. Hogy mekkora pontosan a veszteség, egyelőre felmérni sem tudják.

A Texasi Állategészségügyi Bizottság figyelmeztetést adott ki és arra kéri a farmereket, hogy lehetőség szerint evakuálják az állatállományukat a kevésbé veszélyeztetett területekre.

Bár a károk felmérése még folyamatban van, nyilvánvaló, hogy a helyreállításhoz vezető út sok texasi számára hosszú és fáradságos lesz. Miközben a tüzek tovább tombolnak, a közösségek Texas-szerte összefognak, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak a rászorulóknak.

Bohata Krisztina

Forrás: CNN, NBC, Wikipedia

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont 2021-ben pusztító erdőtüzek gyakoriságáról és jellegéről szóló éves jelentését a hét elején hozták nyilvánosságra. A leégett 5500 négyzetkilométer közül nagyjából százezer hektár a fokozottan védett Natura 2000 védettség program alá eső területekhez tartozott.

A 2021-es adatok 2017 után a második legrosszabb az EU területén leégett területek tekintetében. Ilyen típusú feljegyzéseket és felméréseket 2006 óta készít az Európai Unió. A 2017-es adat így is jóval rosszabb az erdőtüzek tekintetében. Akkor több mint kétszer ennyi terület égett le, mint tavaly.  Azóta pedig összesen (az elmúlt öt évben) mintegy 35 340 négyzetkilométeres területet égettek fel az erdő-, illetve bozóttüzek. A teljes leégett terület mintegy 35 százaléka, azaz több mint 11 600 négyzetkilométer a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozott.

Egyre gyakoribbak a nyári tűzesetek

2021-ben az EU  27 tagállama közül 22-ben jelentettek természetes területen előforduló tűzesetet. A leggyakoribbak a nyári szárazsághoz és hőséghez köthetők. A legtöbb tűzesetet augusztusban jelentették Olaszországból, Portugáliából és Görögországból. Ezek jellemzően erdőtüzek és bozóttüzek voltak. Olaszországban a Natura 2000 védettséget élvező területek közel egynegyede leégett.

2020 óta a déli tagországokban leégett területek száma és nagysága megkétszereződött. A régiót tekintve pedig 1986 óta a 2021-es év volt a második legrosszabb a tüzeket illetően. Tavaly az országok 11 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Ez biztosító tűzöltő repülőgépeket, helikoptereket és személyi segítséget is az érintett országoknak erdőtüzek esetén.

2022-re még rosszabb adatokat jeleznek előre

Ez a jelentés az idei erdőtüzek gyakoriságára és terjedelmére nem tért ki. Azonban már most látni lehet az előzetes adatokból, hogy a 2022-es év még a tavalyinál is sok tekintetben már most sokkal rosszabb képet fest. Idén, az év első kilenc hónapjában 8600 négyzetkilométeres terület égett le Európában.

Magyarországgal kapcsolatban is érkeztek adatok. Tavaly összesen 1154 esetben jelentettek erdőtüzeket illetve bozóttüzeket. Az országban összesen 2413 hektár terület égett le. Mind a területek nagysága, mind a tűzesetek száma átlagosnak mondható a korábbi adatokhoz képest. Nálunk azonban nem a nyáron volt a tűzesetek csúcspontja. Február vége és április közepe között, majd júniusban és szeptemberben jelentették a legtöbb tűzesetet.

A tüzek 99 százalékát ember okozta

A tüzek többsége a legtöbb esetben valamilyen mezőgazdasági területen keletkezett, majd onnan terjedt át az erdős részre.  Átlagosan egy hektár terület égett le, azonban volt két olyan tűzeset is, melyekben több mint 50 hektár erdő elpusztult.  Hazánkban az erdőtüzek 99 százalékát az ember okozta. A legtöbb esetben nem szándékosságról, hanem gondatlanságról. Rosszul eloltott tábortüzek, tiltott mezőgazdasági égetések, tarlóégetések, eldobott cigarettacsikkek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Műhold felvételek és a hivatalos adatok szerint idén január és június között közel 4000 négyzetkilométer erdőt pusztítottak el a térségben. Ez ötször akkora terület, mint New York City. Az Amazonas-medencében ez a valaha mért legmagasabb erdőirtási arány.

Környezetvédők és kutatók szerint a „bolygó tüdejének” nevezett erdőt lassan az összeomlás szélére sodorják. Az elmúlt fél évben rekord mennyiségű erdőtűz pusztított Amazóniában, melyet elsősorban földművesek okoztak. A gazdák felégetik és megtisztítják az erdős területeket, hogy aztán a földet növénytermesztés vagy állattenyésztés céljára használják. A brazil kormány támogatja a termőföldek terjeszkedését és lehetőséget biztosít az erdők irtásárára a cél érdekében.

Szavannává válhat

Az év elején végzett kutatások kimutatták, hogy az Amazonas trópusi erdeinek több mint 75 százaléka alig képes regenerálódni az aszályok és az erdőtüzek után. A tudósok szerint ez hamarosan elérheti azt  a kritikus pontot, amikor a fák tömeges kipusztulásával és az erdő szavannává válik. A Greenpeace szerint a régióban Amazonas államban volt a legmagasabb az erdőirtás mértéke, ahol 1236 négyzetkilométert irtottak ki. Pará és Mato Grosso államokban 1 105 négyzetkilométer, illetve 845 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki.

Nemzetközi összefogás szükséges

Három évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta Bolsonaro miniszter csökkentette a környezetvédelmi védelmet, és számos olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyek jutalmazzák a termőföldek kialakítását. A környezetvédelmi vészharang megkongatása után egyértelmű, hogy nemzetközi összefogásra van szükség az Amazonas-medence megmentésére. Az Egyesült Királyság kormánya jelenleg is egy egy olyan jogszabályról konzultál, amely megtiltaná a brit nagyvállalatoknak, hogy illegális erdőirtásból származó nyersanyagokat használjanak. Ilyen kereskedelmi és politikai eszközökkel lehet csak egyelőre csökkenteni a pusztítást.

A novemberi glasgow-i ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón is bemutatták a műhold felvételeket, melyeken jól látszott, hogy az erdőirtás mértéke 2012 óta most a legmagasabb. A brazil kormány a nemzetközi nyomás hatására ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy legkésőbb 2028-ig megszüntessék az illegális erdőirtásokat. Ez azonban sajnos nem lesz befolyással a „legálisnak” nyilvánított pusztításra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheIndependent

A Pantanal a világ legnagyobb mocsaras területe. Neve a portugál „pântano” („ártér” vagy „mocsár”) szóból ered, Dél-Amerikában, Brazília két államában terül el, összesen 150 000 km2 területen. Kis része Bolíviába és Paraguayba is átnyúlik.

A Pantanal területének több mint 80 százaléka víz alá kerül a nedves időszakban, így elképesztő vízinövény-együttest tart fenn a terület. A világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája található itt, bár az esőerdők mellett a Pantanal méltánytalanul kevés hírverést és megbecsülést tart.

Ezen az elképesztően gazdag növény- és állatvilágban dúskáló helyen 2020-ban több mint 22 ezer erdőtüzet regisztráltak, ami az előző évhez képest 120 százalékkal volt több. A mocsaras vidék brazíliai területeinek 30 százaléka vált a lángok martalékává, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta. A tüzekben mintegy 17 millió gerinces állat pusztult el, köztük hüllők, madarak és főemlősök egyaránt.

A tavalyi tüzek különböztek a megszokottaktól

Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt. Kiemelték, hogy a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottól. Szokatlan volt a hevességük és a kiterjedésük, valamint a természetes ciklusuk is eltért a megszokottól. Ez elsősorban az óriási szárazsághoz köthető.

A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Tomas, az Embrapa Pantanal munkatársa elmondta:

„Az éghajlatváltozás világszerte komoly kihívást jelent a vizes élőhelyek megőrzésnek szempontjából. Az erdőtüzek a szárazabb éghajlat és az olyan szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válásának várható következményei, mint amilyen a Pantanalban történt.”

A tudósok és az állatvédő szervezetek remélik, hogy ez a szörnyű tragédia segít majd ráirányítani a figyelmet az erdőtüzekre vonatkozó protokollok kidolgozásának, átgondolásának fontosságára.

Tudósítás a helyszínről:

Bohata Krisztia

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, MTI, focusingonwildlife

Mintegy félmillió hektárnyi terület égett le idén Európában, melynek 61 százaléka erdős terület volt. Ezeknek a területeknek a regenerálódása pedig hosszú éveket vesz igénybe. Szomorú tény, hogy a tüzek több mint 90 százalékát emberi tevékenység okozta.

A tűzoltók gyakran eszköztelenek

A bizottsági jelentés kiemeli, hogy egyre jobban érezhető a klímaváltozás hatása. Az egyre gyakoribb erdőtüzekkel szemben pedig a hagyományos tűzoltási módszerek gyakran nem hatékonyak. A forró nyár és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt június végén elkezdődik a tűzidény. Ekkora idén már mintegy 130 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A tűzesetek már nem csak a déli tagállamokat érintik, hanem egyre nagyobb fenyegetést jelentenek Közép- és Észak-Európa számára is – állapítja meg a kutatóközpont elemzése.

2019 volt a legrosszabb év

Erdőtüzek szempontjából a 2019-es év bizonyult a leggyászosabbnak.  Annak ellenére, hogy az uniós országok fokozottan ellenőrizték a tűzvédelmi előírások betartását, tavaly mintegy 340 ezer hektár erdőterület égett le Európában.  A legtöbb erdőtűz Romániában pusztított, a sorban utána Portugália következik.  Majd Spanyolország és Olaszország. Télen a Duna-deltában és a Pireneusokban, tavasszal pedig főként a balkáni térségben fordultak elő tűzesetek. Nyáron és ősszel leginkább a földközi-tengeri országok területei estek áldozatul. Tavaly a legnagyobb, kontrollálatlan erdőtűz az EU-n kívül, Ukrajnában, a csernobili atomreaktor közelében pusztított.

A Natura 2000 védett területein is nagy a kár

A félmillió hektárnyi leégett terület jócskán érintette az európai Natura 2000 hálózat területeit is. A védett szakaszokon 136 331 hektár égett le, mely meghaladta az elmúlt 9 év átlagát. 2020-ban az erdőtüzek több emberéletet követeltek, mint 2019-ben.  Spanyolországban hatan haltak meg erdőtüzek miatt, köztük négy tűzoltó. RescEU révén 2019-ben tűzoltórepülőgép-flottával bővítették az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely megerősítette a tagállamok által tűzidényben igénybe vehető, segítségnyújtásra mozgósítható kapacitásokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Az évente termelődő mintegy 1,5 milliárd tonnányi szén-dioxidból az Amazonas csupán 0,5 millárd tonnányit nyel el. Korábban a klímakrízist okozó káros anyagok elnyelését köszönhettük neki, most azonban nemcsak hozzájárul a folyamathoz, de erősít is azt.

Miért termel ennyi szén-dioxidot az Amazonas?

A folyamat részben az állandósult erdőtüzeknek köszönhető. Nem elsősorban az időjárás okozta tüzekre kell gondolni, hanem amit szándékosan gyújtanak az emberek, hogy legelőkhöz, termőföldekhez jussanak az őserdő felégetésével. Ezen kívül pedig az egyre fokozódó szárazságok is hozzájárulnak a növekvő szén-dioxid kibocsátáshoz.  A növekvő fák és egyéb növények felvették a fosszilis üzemanyagok kibocsátásának nagyjából egynegyedét az 1960 évek óta zajló mérések szerint, az Amazonas-vidék kiemelkedő szerepet játszott a legnagyobb trópusi esőerdőként. Félő, hogy az Amazonas-vidék elveszíti szén-dioxid-felvevő erejét, mely beláthatatlan következményekhez vezethet.

Kisrepülőről mérik a szén-dioxid szintet

Egy évtizede végeznek méréseket tudósok kisrepülők segítségével az Amazonas felett 4500 méterrel. A vizsgálatok is jól mutatják, hogy az egész Amazonas változik. Azt is felfedezték, hogy az Amazonas-vidék egy része még erdőtüzek nélkül is szén-dioxidot bocsát ki. Úgy vélik, ez nagy valószínűséggel a fakitermelésnek és a szomszédos területeket is érzékenyebbé tevő erdőtüzeknek köszönhető. Egészen megdöbbentő adat és talán a legrosszabb hír, hogy az erdők égése nagyjából háromszor több szén-dioxidot termel, mint amennyit az erdő elnyel. Ahol pedig a fakitermelés mértéke 30 százalék vagy annál több, ott a szén-dioxid-kibocsátás tízszer annyi, mint ahol a fakitermelés mértéke 20 százaléknál alacsonyabb.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian,MTI

Az ausztrál környezetvédelmi miniszter nyilatkozata szerint, az élő koala állomány száma közel 30%-kal csökkent a brutális erdőtüzek következtében.

A rendkívüli mértékű pusztulás oka azonban nemcsak közvetlenül a tűzhalál, hanem az is, hogy megsemmisült az élőhelyük jelentős része, így az egyetlen táplálékuk, az eukaliptuszlevél is.

A kontinensen 5 millió hektárnyi területet pusztított el az erdő – és bozóttűz. Az állam északkeleti partjainál jelentős számú koala él, becsült számuk 15 000 és 28 000 között van. Sussan Ley, környezetvédelmi miniszter korábban mondta el sajtónyilvánosság előtt, hogy a jelenlegi becslések szerint a régió koaláinak 30%-a már elpusztulhatott a tüzekben, valamint az élőhelyük, táplálékuk hiánya következtében.

Az internetre folyamatosan kerülnek fel videók a szerencsétlen állatokról, vagy éppen egy-egy sikeres mentésről. Egy mostani videóban, melyet  a dél-ausztráliai Ashtonban élő Danielle Stone töltött fel közösségi oldalára az látható, hogyan osztja meg Rusty, a család kutyája a vizét egy szomjas koalával.

Napról napra kerülnek ki a internetre olyan szívszorító felvételek, ahol  a helyiek éppen a bajba jutott állatokat mentik.

KATTINTS a további videókért!

(Kutyabarát.hu)

Forrás: 9news.com.au

A Guardian számolt be az ausztrál környezetvédelmi miniszter közleményéről, mely szerint közel 8400 koala veszett oda Új-Dél-Wales-ben. Döbbenetes szám ez!

A rendkívüli mértékű pusztulás oka azonban nemcsak közvetlenül a tűzhalál, hanem az is, hogy megsemmisült az élőhelyük jelentős része, így az egyetlen táplálékuk, az eukaliptuszlevél is.

A kontinensen 5 millió hektárnyi területet pusztított el az erdő – és bozóttűz. Az állam északkeleti partjainál jelentős számú koala él, becsült számuk 15 000 és 28 000 között van. Sussan Ley, környezetvédelmi miniszter pénteken mondta el sajtónyilvánosság előtt, hogy a jelenlegi becslések szerint a régió koaláinak 30%-a már elpusztulhatott a tüzekben, valamint az élőhelyük, táplálékuk hiánya következtében.

Napról napra kerülnek ki a internetre olyan szívszorító felvételek, ahol  a helyiek éppen a bajba jutott állatokat mentik.

Például az ABC News-videójában is egy tűz elől menekülő, vízbe esett koalát segítenek ki a partra:

Forrás: theguardian.com, ABC News

Indexkép: Eden Hills Country Fire Service/Facebook

(Kutyabarát.hu)

A gyér híradás arra enged következtetni, hogy a sajtó nem találta elég fontosnak, kiemelkedőnek vagy szenzációra érdemesnek ezt a világméretű katasztrófát. Sokkal nagyobb a baj annál, minthogy egy „egyszerű” erdőtűzről beszéljünk. Természetesen egyik erdőtűz sem nevezhető egyszerűnek, de az Amazonas eddigi pusztulása éppen a visszafordíthatatlan határát súrolja, ha nem teljesen pontosak a becslések, akkor át is lépte azt.

Az Amazonas-medence a bolygó tüdeje. 

Az esőerdőkről általában azt tartják, hogy bolygónk légzőszervét testesítik meg. Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília,  Peru,  Ecuador,  Kolumbia,  Venezuela,  Guyana,  Suriname és Francia Guyana egyes területeit is, így elsődleges szerepe van a biodiverzitásban és a légszennyezés csökkentésében. Ezek az erdők ugyanis megszűrik és átalakítják a káros anyagokat, megkötik a szén-dioxidot és oxigént termelnek.  Az esőerdők irtásával az üvegházhatás erősödik, az éghajlatváltozás pedig súlyosbodik.

Az esőerdők általában ellenállóbbak a tűzzel szemben nedves közegüknek és magas páratartalmuknak köszönhetően.  Az erdőtüzet feltehetően most sem a hőség okozta, hanem minden jel szerint szándékosan, mezőgazdasági érdekből gyújtották meg az erdőt. Az ország vezetése ugyanis a szigorú szabályok lazításával engedélyezte a földművelési és állattenyésztési tevékenységet. Ennek is köszönhető, hogy a terület pusztítása egy év alatt több mint húsz százalékkal nőtt és konkrétan az erdőgyérítésnek köszönhető tűzesetek száma elérte a 43 százalékot.

Állatok ezrei pusztulnak a tűzben

Pontosan senki nem tudja, hány faj él az esőerdőkben hiszen ezeknek a területeknek a nagy része még a kutatók, tudósok előtt is teljesen ismeretlen és felfedezetlen. Óvatos becslések szerint 5-10 millióra tehető az állatfajok száma az Amazonas-medencében, amiből eddig 1,4 milliót jegyeztek fel a Wikipédia szerint: 40 ezer gerinces, 750 ezer rovarfaj, 2500 halfaj és 1600 madárfaj mellett hüllők és több tízezer mikroéletforma népesíti az esőerdőt. Tulajdonképpen tehát azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen élőlények pusztulnak el a tűzben, amely a jelenlegi előrejelzések szerint októberig is eltarthat. Teljesen felfoghatatlan ez a mértékű veszteség, mely visszafordíthatatlan károsodást okozhat az ökoszisztémában. Ez akkor következik be a tudósok szerint, ha az Amazonas elveszíti eredeti területének 20 százalékát. Mivel az elmúlt 50 évben az emberiségnek már sikerült kiirtania az erdő 17 százalékát, nem sok esély van rá, hogy a pusztulás ne érje el és lépje át a 20 százalékot.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, Reuters