Az állatjóléti törvényjavaslatot a környezetvédelmi miniszter támogatásával várhatóan még idén elfogadják. A javaslatot egy újonnan készült jelentés támasztja alá, melyben részletesen leírják, hogy az elefántok természetes fizikai és szellemi szükségletei nem elégíthetők ki fogságban.

Az elefántok rendkívül intelligens, társas, érző lények, összetett családi és szociális hálóban élnek természetes élőhelyeiken. Ezeket a kötelékeket pedig egy életen át fenntartják.  Alapvető igényük a szabadon vándorlás, mely nélkül érzelmileg és fizikailag is szenvednek. Fogságban számos betegség fenyegeti őket, ilyen tipikus megbetegedések a sérvek, az ízületi gyulladások és a mentális leépülés. A vadonban akár 50 évet is élnek, fogságban jó, ha megélik a 20-at.

Hamarosan szabadulnak

Az Egyesült Királyságban jelenleg 51 elefánt él fogságban, 11 különböző állatkertben. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, ezek az elefántok ki fognak szabadulni a fogságból, a jövőben pedig tilos lesz tenyészteni vagy bármilyen más módon pótolni őket.  Az Egyesült Királyságban már 2020 januárjában betiltották a vadállatok szórakoztatóipari kizsákmányolását, vadállatos cirkuszok sem működhetnek már az országban.

Más állatokra is kibővítenék

Az állatjóléti törvényjavaslat nem csak az elefántok fogságban történő tartását készül megtiltani, tengeri emlősökre is vonatkozni fog a szabály. Ezek az állatok szintén szenvednek a fogságban, a delfinek, tengeri teknősök ugyanúgy képtelenek teljes életet élni bezártságban, mint az elefántok. A tengeri emlősök fogságban tartása igazoltan az állatok neurológiai problémáihoz vezethet és akár agykárosodást is idézhet elő.

Oktatási cél

Az állatkertek és akváriumok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ezeket az állatokat oktatási céllal tartják intézményeikben. Ma már azonban olyan fejlett digitális és vizuális technológiák állnak rendelkezésre, melyek mellett szükségtelen az élő állatok fogságban tartása. Ezekkel az eszközökkel és módszerekkel is tökéletesen be lehet mutatni a gyerekeknek egy-egy vadon élő állatot és természetes élőhelyét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

Az oroszországi Kazan városában egy vadállatokat szerepeltető cirkuszban komoly veszélybe kerültek a nézők és az állatok is, miután két nőstény elefánt összeverekedett. A Jenny nevű elefánt az előadás elején nekiesett társának, Magdának és fellökte. Ezután megpróbálta kilökni a ringből, mindezt a nézőtértől mindössze pár méterre.

Pánikban menekültek a nézők

A nézőtéren pánik alakult ki, a vendégek menekültek az elszabadult óriási állatok elől. A gondozók sajnos nem sok mindent tehettek a harc megfékezéséért, egy több tonnás elefántot nem lehet egy ostorcsapással megállítani. Hogy miért esett neki az egyik elefánt a másiknak, nem lehet tudni.

A fogságban tartott állatok élete rendkívül stresszes, ingerszegény.  A cirkuszi állatoknak mindemellett még olyan idomításon is át kell esniük, mely sokszor fájdalmas és kényszerítésen alapul. A betanított mozdulatok és produkciók sokszor nagyon messze állnak természetes viselkedésüktől, mozdulataiktól. Mindez depresszióhoz, apátiához vagy akár agresszív viselkedéshez is vezethet, mentális állapotuk a legtöbb esetben nagyon aggasztó.

Nyilatkozott a cirkusz

A cirkusz az eset után visszafizette a belépőjegyek árát és bocsánatot kért a közönségtől. Nyilatkozatot tettek közzé, melyben mindenkit megnyugtatnak, hogy az állatok jól érzik magukat és a jól képzett munkaerőnek köszönhetően nem történt nagyobb baj az ijedtségen kívül. Az okokról sajnos nem beszéltek és azt sem lehet tudni, vajon milyen eszközökkel nyugtatták le az óriási állatokat.

Itt nézhetitek meg, pontosan mi történt:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dailymail

A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre erősebb annak a tiltakozó tömegnek a hangja, akik a vadállatos cirkuszok betiltását szeretnék elérni. A vadállatok cirkuszi szerepeltetése ma már az Európai Unió 20 országában tilos és a világ számos országában sem állnak már vadállatok a porondra. A vadállatos cirkuszokban szereplő állatokat általában már kölyök korukban elrabolják anyjuktól, természetes élőhelyükről. Ezután gyakran fájdalmas és kíméletlen eszközökkel, számukra teljesen természetellenes mutatványok végrehajtására kényszerítik őket. Mindezt csupán haszonszerzés és az emberek szórakoztatása miatt.

Két elefánt halála sok embernek felnyitotta a szemét

Az elmúlt hetekben kirobbant szadai szafari parkos tragédia mindennél jobban rávilágított arra, hogy milyen tragikus következményei lehetnek annak, ha az ember ilyen hatalmas és csodálatos állatokat tart fogságban. Nálunk is olvashattatok Mambo és Betty tragikus haláláról, a két szerencsétlen elefánt egy szállítás közben vesztette életét, fulladásos halált haltak. A halál okának kiderítésére pedig csak nemzetközi állatvédő szervezetek nyomására került sor. A vadállatos cirkuszok létjogosultsága a legtöbb európai országban ma már nem kérdőjeles, hanem határozottan nemleges. Ezt szeretné elérni hazánkban a Párbeszéd is, akik Szabó Rebeka (Budapest állatvédelemért felelős főpolgármesteri megbízottja) javaslatára  a vadállatok szórakoztató műsorokban való szerepeltetésének tiltásáról szóló határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek. Erről közösségi oldalukon adtak hírt:

Vessünk véget a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének Magyarországon is!

A vadállatok szórakoztató műsorokban való szerepeltetésének tiltásáról szóló határozati javaslatot nyújtott be a Párbeszéd az Országgyűlésnek –

Szabó Rebeka,

a Párbeszéd zuglói alpolgármestere, Budapest állatvédelemért felelős főpolgármesteri megbízottja javaslatára.

Elfogadhatatlan ugyanis, hogy érző élőlényeket természetes viselkedésüktől teljesen idegen mutatványokra kényszerítenek szórakoztatás céljából.

Az egyik hazai magáncirkusz afrikai elefántjainak közelmúltbeli, gyanús körülmények között történt halála ismét rávilágított arra a tényre, hogy a vadállatok cirkuszokban való szerepeltetése, a különböző „mutatványokra” való idomítása, a cirkuszi menazsériában való tartása és rendszeres szállítása teljesen idegen az állat normális viselkedésétől, nem felel meg természetes igényeinek, és gyakran kifejezett szenvedéssel jár számukra. Nem véletlen, hogy az Európai Unió több mint 20 országában már tilos vagy éppen folyamatban van a tiltás a vadállatok szórakoztatóiparban való használatáról.

Az állatok védelméről szóló törvény preambuluma is kimondja, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények. A Párbeszéd szerint a vadállatok érző élőlényként való kezelésével, méltóságuk tiszteletben tartásával teljesen ellentétes, ha ragadozó nagymacskákat karikákon átugrálásra, többtonnás elefántokat pedig kis porondon egyensúlyozásra és számukra teljesen idegen testhelyzetek felvételére kényszerítenek. Ezért a Párbeszéd határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a vadállatok szórakoztató műsorokban való szerepeltetésének tiltásáról. Számos példa van már arra, hogy a 21. század cirkuszművészete emberi erővel, kitartással, kreativitással megvalósítható csoda is lehet vadon élő állatok kizsákmányolása és fogságban tartása nélkül.

A határozati javaslat teljes egészében ITT olvasható.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: FB/Párbeszéd, parlament.hu

A szadai parkot ifj. Richter József, a Magyar Nemzet Cirkusz igazgatója álmodta és valósította meg, akinek régi vágya volt egy autós szafari park nyitása Magyarországon. A koronavírus járvány kitörésével a cirkuszok is bezártak, így az állatok „munka” és közönség nélkül maradtak tavasszal. A cirkusz pedig bevétel nélkül. Az igazgató álma így gyors önkormányzati és külföldi segítséggel hetek alatt megvalósult, májusban megnyitotta kapuit Szadán az autós szafari park. A cirkusz több mit 100(!!!) állata 5 hektáros területen állhatott újra szolgálatba, hogy szórakoztassák az odalátogató embereket és pótolják a kiesett bevételt.

Tisztázatlan körülmények

A Casselly cirkuszi család tulajdonában lévő két elefánt Mambo és Betty is a parkba került, akik eddig tisztázatlan körülmények között augusztus végén meghaltak. A hír először a közösségi médiában kezdett szivárogni, hivatalos közleményt sem a park, sem a cirkusz nem adott ki egészen mostanáig. A csendet az törte meg, hogy René Casselly tulajdonos a saját Facebook oldalán írt a tragédiáról. Ennek nyomán pedig a német sajtóban kezdtek el írni az esetről, ami villámgyorsan begyűrűzött a magyar médiába is. Ifj. Richter József ezután adott ki közleményt, miszerint a család kérését tiszteletben tartva, a hatalmas trauma és gyász miatt nem hozták nyilvánosságra a halálesetet.

Nem volt boncolás, hivatalosan nem tudni a halál okát

Mambo 37, Betty pedig 35 éves volt. Ifj. Richter József nyilatkozatában így fogalmaz: „az állatok nem voltak már fiatalok, de hirtelen elpusztulásuk nagyon megrázta a tulajdonosukat és őket is”. Nos, egy afrikai elefánt természetes élőhelyén 60-70 évig él. Halálukat pedig az okozza, hogy kihull az összes foguk és nem tudnak tovább táplálkozni. Fogságban tragikusan kevesebb idő adatik meg nekik, Mambo és Betty pedig egészen biztosan nem természetes halállal haltak meg a szadai szafari parkban. Az viszont már soha nem fog kiderülni, hogy pontosan mi történt, mert a tulajdonos kegyeleti okokból nem kért boncolást. Felmerült, hogy a két állat halálát egy szállítóeszközben történt fulladás okozta, ezt azonban a cirkusz cáfolta. Mambo és Betty halálának kivizsgálásáért egy petíció indult, melynek szövegezésében az olvasható, hogy a fulladás hivatalos megerősítést nyert.

Az állatok nem az emberek szórakoztatására születtek

Ma már a világ számos országában, az Európai Unió többségében is tilos a vadállatok cirkuszi szerepeltetése. A cirkuszban szereplő vadállatok az ember foglyai, sokszor kegyetlen és drasztikus módszerekkel kényszerítik őket mutatványok elvégzésére. Elhelyezésük természetes élőhelyükhöz képest legtöbbször nagyon szűkös, ingerszegény és nem megfelelő. Döbbenetes tény azonban, hogy az egyre hangosabb felvilágosító és tiltakozó kampányok ellenére is van kereslet a vadállatos cirkuszra. Mambo és Betty tragédiája talán még jobban rávilágít arra, hogy az állatok nem az emberek szórakoztatására születtek, joguk van a szabad élethez.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: blikk.hu,  safaripark.hu

A vadállatos cirkuszok betiltásáért egyre több helyen lobbiznak állatvédők, sőt egyre gyakrabban kapnak társadalmi és politikai támogatást is. Ennek a kitartó küzdelemnek hála, folyamatosan nő azon országok száma, ahol már nem szerepelhet oroszlán, tigris, elefánt vagy bármily más vadállat a porondon.

Van élet a cirkusz után?

Arról viszont ritkán esik szó, hogy mi történik ezekkel az állatokkal azután, hogy egy-egy kiharcolt törvény életbe lép. Nagyon hosszú folyamat és óriási előrelépés minden egyes „cirkusz törvény” megszületése, hatályba helyezése és végrehajtása. Arra viszont általában kevés figyelmet fordítanak a törvényhozók, hogy a szórakoztatóipar fogságából szabaduló állatokra milyen elhelyezés és élet vár. Guatemala két évvel ezelőtt léptette életbe cirkuszos törvényét, melyben megtiltotta az egész ország területén a vadállatok cirkuszi szerepeltetését. Arról azonban nem rendelkezett, hogy mi legyen az állatok sorsa.

A szabadulás terhe

Az ADI (Animal Defenders International) nemzetközi állatvédelmi szervezet kezdett mentőakcióba az országban, melynek keretén belül tigriseknek és oroszlánoknak kerestek megfelelő helyet és ellátást. Nagy részük szinte biztosan nem élné túl, ha visszaengednék a vadonba, hiszen szinte minden cirkuszi állatra igaz, hogy kölyökként ejtik őket fogságba. Nagyon korán elszakadnak természetes élőhelyüktől és fajtársaiktól, így nem tanulják meg a túlélés kulcsfontosságú szabályait, törvényeit. Számukra csak egy menhely, vadaspark lehet megoldás, ahol felügyelet mellett, de szabadon és békében élhetik nyugdíjas napjaikat.

Elválaszthatatlan páros

A mentési folyamatokról és a biztonságba helyezett állatok mindennapjairól a szervezet folyamatosan hírt ad online felületein.  A napokban egy olyan oroszlán párról tettek közzé egy felvételt, akik együtt raboskodtak a cirkuszban, együtt kerültek a mentőakcióba és azóta is elválaszthatatlanok. Nem is próbálták szétválasztani őket, hiszen olyan erős a ragaszkodásuk és a szeretetük egymás iránt, hogy csakis együtt voltak elhelyezhetők. Nézzétek meg, ők itt Tarzan és Tanya boldogan, biztonságban, békében és nagy nagy szeretetben:

Gyötrelmes élet után happy end

A két oroszlán borzasztó állapotba került a mentési akcióba. Mindkettőjüknek eltávolították a karmait, testüket sebek és régi sérülések nyomai borították. Tarzan fogai olyan súlyos állapotban voltak, hogy azonnali műtétre szorultak. A cirkusz kegyetlenségének hegeit egész életükben testükön fogják viselni, de lelkük szemmel láthatóan elindult a gyógyulás útján.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotó: ADI, Facebook/ADI

A walesi parlament július 15-én szavazta meg a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének betiltását. A törvényjavaslat teljes támogatással ment át a parlamenten, nem volt sem tartózkodás, sem ellenszavazat. Wales ezzel a döntéssel csatlakozott Angliához  és Skóciához, ahol már korábban megszavazták a cirkuszos törvényeket.

Decemberben lép életbe

Wales törvénye december 1-jén lép életbe, ezután tilos lesz oroszlánok, elefántok, tigrisek vagy medvék tartása és szerepeltetése cirkuszokban. Wales így a 47. ország lett, ahol az emberek nem szeretnének többé azon szórakozni, hogy kizsákmányolt és fogságban tartott állatok szomorú produkcióit nézik. A törvény életbe lépésével az állatos utazó cirkuszok is megszűnnek. Nem pakolnak fel kis vagonokba és teherautókba többé hatalmas állatokat, hogy borzasztó körülmények között zötykölődve turnéztassák őket végig az országon.

Az ADI (Animal Defender Internatinal) elnöke és munkatársai végigkísérték a folyamatot, segítettek a törvényjavaslat előkészítésében. Jan Creamer, az ADI elnöke a szavazás után e-mailen gratulált a döntéshez és óriási mérföldkőnek nevezete, hogy egy több mint 100 éves hagyományt sikerült megváltoztatni az országban az állatok érdekében.

Szomorú valóság

A cirkuszokban élő vadállatok képzése és betörése nem tud működni fizikai erőszak és fájdalom nélkül. Minden állat, akit a cirkuszokban látunk és természetes viselkedésétől távol álló produkciót mutat be, az kényszerítés hatására cselekszik. Az állatok alapvető szükségleteinek (táplálás) kielégítése nem jelent megfelelő tartást. Elefántok, tigrisek élnek minimális életterületen, ketrecekben, elszakítva fajtársaiktól, megfosztva szabadságuktól, megfosztva az életüktől. Ezek az állatok sokszor lesznek apatikusak, depressziósak vagy éppen agresszívak, kiszámíthatatlanok.

A vadállatos cirkuszok betiltásával kapcsolatos  első mérföldkő és áttörés 2017-ben volt, amikor az USA legnagyobb utazó cirkusza, a Ringling Bros. és a Barnum & Bailey több mint 140 évi működés után beszüntette tevékenységét a csökkenő nézőszámra és a magas fenntartási költségekre hivatkozva. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a cirkusz bezárásához nagyban hozzájárult az állatvédelmi lobbi, mely folyamatosan támadta tevékenységüket és leleplező fotókat, dokumentumokat hozott nyilvánosságra az állatok tartási és trenírozási körülményeiről. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ADI

Belföldi és nemzetközi állatvédelmi aktivisták és szervezetek is hosszú évek óta próbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy a világ egyik legkegyetlenebb delfines cirkuszát végre bezárják és az állatokat kimentsék a rabságból.  Az indonéz utazó cirkusz 2009 óta működik, azóta folyamatosan petíciókkal, tiltakozásokkal, kormányzati egyeztetésekkel, tehát minden eszközzel próbálták az aktivisták elérni, hogy vonják vissza a cirkusz engedélyét, tehát óriási győzelem ez most nem csak nekik, de az összes állatnak is, akik borzasztó körülmények között sínylődtek. Február 5-én a Környezetvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy nem újítja meg a horror-cirkusz működését biztosító engedélyt.

Napokig szűk dobozba zárva

A Dolphin Project vezetője, Cara Sands elmondta, hogy indonéz csapatok régóta megfigyelés alatt tartotta a cirkuszt. Dokumentálták az utazásokat, a bánásmódot és a nem megfelelő tartásukat. A delfinek akár 3-4 napon keresztül utaztak szűk, koporsószerű dobozokban amíg szállították őket egyik helyszínről a másikra. Belegondolni is borzasztó, hogy ezek az intelligens, okos és érzékeny állatok egyáltalán hogyan élték túl ezeket az utazásokat és milyen lelki, fizikai traumát szenvedtek. 

Napi öt fellépés

A delfinek szenvedése az utazással azonban nem ért véget. Kicsi, túlságosan klóros vizű medencékben napi 5 fellépésre kényszertették őket. A víz olyan erős vegyi anyagokat tartalmazott, mely szemgyulladást okozott és szó szerint megégette a bőrüket. Azért, hogy motiváltak legyenek a fellépések alatt, alig kaptak enni, csak akkor kaptak egy kis „jutalomfalatot” ha bemutatták a trükköt, vagy a rájuk kiszabott feladatot. Tüzes karikán átugrás, zenére táncolás, integetés és hasonló mutatványok, melyeket a végtelenségig ismételtettek velük. Szerencsére ezt az egy állatkertet most sikerült megfékezni és az ott sínylődő állatokat biztonságos helyre vinni. Azonban Indonéziában még nagyon sok állatos, delfines cirkusz működik, melyeket az állatvédők folyamatosan megfigyelés alatt tartanak és ezek végleges bezárásáért is küzdenek. Ennek a petíciónak az aláírásával segítheted a munkájukat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotók: dolphinproject.com

A majmok elképesztően cuki lények, pláne a kicsik és azok közül is a bébik. De bármennyire is hasonlítanak ránk, bármennyire is látjuk az értelmet a szemükben és melengeti meg a szívünket a látványuk, ők bizony vadállatok, akik a dzsungelbe tartoznak saját fajtársaik, családjuk körébe. Nagyon szociális állatok, szoros kötelékben élnek családjukkal, függenek egymástól és a megfelelő fizikai és pszichikai fejlődésükhöz szükség van saját élőhelyükre. Sok vadállat szenved fogságban a turista látványosságok, cirkuszok és állatkertek miatt – vagyis az ember miatt.

Aprópénz egy életért

Tudjuk, hogy létezik a vadállat kereskedelem és a kereskedelmi célú befogás, vadászat, de amit Bali szigetén, Denpasar város piacán fedezett fel Luke Massey fotográfus, az sajnos rettenetesen szégyenletes.  A hosszú farkú makákó bébiket 3,8 angol fontért, nagyjából 1500 Ft-nak megfelelő összegért adják el a fekete piacon. Mindössze ennyire taksálják egy kis állat életét, aki az adásvétel után haláláig rabszolga lesz és fogságban fog tengődni. Félreértés ne essék, az állat szempontjából az sem lenne jobb, ha drágábban árulnák, sehogyan nem kellene őket árulni!  Ez az eset viszont kristálytisztán világít rá arra, hogy milyen értéktelen egy-egy ilyen kis állat élete a kereskedőknek, idomároknak, akik ezeket az állatokat addig idomítják, míg megtanulnak biciklizni, két lábon járni és a turistákat szórakoztatni. Ha közben túl nagyra sikerül egy ütés, vagy egy mutatvány sérüléssel végződik, semmi gond, mehet a föld alá szerencsétlen állat és jöhet a következő.

Bűnrészes turisták

Senkinek ne legyenek illúzió, bizony az is részese ennek a folyamatnak, aki tapsol a kisruhába öltöztetett cintányérozó majomnak, aki beáll fotózkodni a leszedált tigris mellé, aki elefánton lovagol és aki mindezekért pénzt ad. Éppolyan részese, mint aki 4 fontért elad és aki 4 fontért megvesz egy bébi majmot.

A jó szándék sem magyarázat a vételre

A fotós elmondása szerint sok turista háziállatnak vásárol kis majmot, mely szintén elfogadhatatlan, hiszen egy vadállatból soha nem lesz boldog házi kedvenc. Bármennyire pici és vicces és cuki, a vadonban van a helye fajtársai és családja között. Olyan vásárlók is vannak, akik azért adnak pénzt egy majomért, mert azt gondolják, hogy így megszabadítják a fogságból és legalább náluk nem kell láncon élnie.  Hiába vezérli jó szándék az ilyen tettet, sajnos ezzel is csak a piacot élénkítik és valójában nem segítenek a szóban forgó „árucikken”.

Készülj fel az ilyen helyzetekre ha ázsiai, vagy távol-keleti országba utazol nyaralni és soha ne fizess állatos szolgálatért, produkcióért.  Legyél tudatos turista.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: thesun.uk, onegreenplanet.org

Fotó: shutterstock

Párizs városi tanácsa a napokban fogadta el azt a javaslatot, mely 2022-ig az összes cirkuszban megtiltja a vadállatok szerepeltetését, azok idomítását és tartását.  Párizsban nem ez az első lépés a vadállatos cirkuszok visszaszorítására, de ez a legdrasztikusabb. 2017-ben már beszüntették új engedélyek kiadását vadállatok beszerzésére és szerepeltetésére, de a városban jelenleg is tovább működik 3 cirkusz, ahol vadállatok lépnek fel estéről estére. A város vezetése azt is megfogalmazta, hogy ezeknek a cirkuszoknak biztosítani fogják azokat a forrásokat, mely szükségesek az állatok szakszerű és gondos elhelyezéséhez, hogy hátralévő életüket biztonságban és kényelemben tölthessék.

Egy cirkuszi medve halála gyorsította meg a döntést

Nagy port kavart az elmúlt hetekben Mischa medve halála, aki a francia szórakoztatóipart szolgálta egész életében. Franciaországban a mai napig sok medvét használnak, láncra verve, szájkosárban kell a színpadon labdát egyensúlyozniuk és különböző mutatványokat előadniuk. Amikor nem szerepelnek, akkor legtöbbjük egy méltánytalan kis ketrecben kuporog. Mischa életkörülményeit az állatvédők középkori börtönhöz hasonlították, végül egy állatmenhelyen lelte halálát.

Mischa halálát Patrick Violas, a La Taniere állatmenhely alapítója jelentette be az alábbi kommentárral:

Mindannyiunknak tanulnia kell ebből az esetből! Mischa nem halhatott meg hiába.

A vadállatok cirkuszi idomítása megfélemlítéssel és fájdalmas eszközökkel járnak. Az oroszlánok, tigrisek, elefántok és medvék egytől-egyig olyan mutatványokra vannak kényszerítve, mely a lehető legtávolabb áll természetes mozgásuktól, viselkedésüktől. Ráadásul a legtöbb cirkusz utaztatja is az állatait, szűk vagonokban vagy teherautókban.  Ez nem csak fizikailag rendkívül káros egy hatalmas vadállatnak, de szellemileg is teljesen bedarálja őket a közeg.

A legtöbb európai ország már nemet mondott a vadállatos cirkuszokra. Párizs vezetése pedig követi ezt a változó szellemet, hiszen szerencsére a világ nagy része megelégelte az állatok kizsákmányolását és kegyetlen tartását.

Év elején Madrid vezetése döntött hasonlóképpen. Hangsúlyozták, hogy a cirkusztörténet része az ország és a város kulturális örökségének, de a 21. században senki nem szórakozhat más élőlény szenvedésének a kárára.

Hazánkban is nagyon sokan szeretnék, ha végre megszűnnének a vadállatos cirkuszok, az erre irányuló petíciót eddig 43 ezer ember írta alá, de érdemben még semmilyen előrelépés nem született az ügyben.

Bohata Krisztina

Kutyabarát.hu

Forrás: livekindly.co

Fotó:  FourPaws/Stephanie Lefebvre

Novemberben életbe lép az a rendelet, mely betiltja a vadállatok cirkuszi szerepeltetését a szomszédos Szlovákiában.  Az erről szóló egyeztetés már régóta folyamatban van Szlovákia és az Európai Unió többi tagállama között, eredetileg szeptemberre tervezték a bevezetését egy több hónapos párbeszédet követően. A mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint ez a folyamat lezárult és nagyjából azonnali hatállyal, tehát november elsejétől tilos lesz a vadállatok cirkuszi szerepeltetése az ország egész területén. 

A rendelet szerint tiltólistára kerültek a ragadozók, főemlősök, elefántok, vízilovak, delfinek, orrszarvúak és zsiráfok. Ezeknek az állatoknak nemcsak a szerepeltetése, de az idomítása is tilos lesz a jövőben. Aki megszegi a törvényt súlyos, akár 20 ezer eurós büntetésre számíthat.

A rendelet elfogadását – mint oly sok más országban is – egy példátlan összefogás előzte meg, a Sloboda zvierat állatvédő szervezet vezetésével. Az általuk indított petíciót 55 ezren írták alá. Az összefogás mellé politikusok is beálltak, márciusban – Európában először – Bazin város polgármestere megtagadta egy cirkusz fellépését a városban, mert abban vadállatok léptek fel.

A magyarországi petíciót eddig 42 ezren írták alá, de sajnos ez még semmilyen eredményt nem hozott. Az aláírás gyűjtés viszont most is fut, ha egyetértesz a cirkuszi állatok kizsákmányolásának betiltásával, akkor írd alá.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ujszo.com

Két zebra szabadult el a cirkuszból – feltehetően a cirkusz költözése miatt -, az egyiket hamar sikerült megfogni és visszaterelni a karámjába, a másik viszont kirohant a közeli autópályára. A halálra rémült, Pumba névre hallgató zebra két autónak is nekiment, de a benne ülőknek szerencsére nem esett bajuk. Egy rendőr próbálta kézzel megfogni az állatot, de sikertelen próbálkozásai során ő is sérüléseket szenvedett.

Többszörös próbálkozás után sem sikerült a zebrát befogni, ezért az állatmentő szervezet tisztje lelőtte, mely hatalmas felháborodást váltott ki állatvédő szervezetek és civilek körében is. Érthetetlennek tartják ugyanis, hogy miért nem próbálkoztak tovább a befogásával, vagy miért nem kábító lövedékkel tették hatástalanná. A hatóság azt állítja, hogy a nyugtató lövedék használatához túl messze volt az állat, de egyes szemtanuk szerint viszonylag közelről, 10 méterről lőtték meg.

Pumba trénerei, Angelo Madel és Carla Jenkins is értetlenül és letaglózva állnak az események előtt. Szerintük semmilyen indok nem volt arra, hogy ilyen kegyetlen módon elpusztítsák az állatot, akit családtagként kezeltek és szerettek.

Az állatos cirkuszok betiltása lassan minden országot érinteni fog. Ahol még nem született meg a törvényi szabályozás, ott egyre nagyobb nyomás alatt vannak a törvényhozók, hiszen egyre több ember követeli, hogy ne lehessen állatokat fájdalmas eszközökkel az ember szórakoztatására kizsákmányolni és eladni.  Ezen kívül pedig a hasonló incidensek is elkerülhetőek lennének, amikor egy állat riadt elszökését puskagolyóval rendeznek le.

---

Létezik már olyan cirkusz, ahol vadállatok nélkül is tartanak látványos előadásokat.

---

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org

Az amfiteátrumi műsorokban medvéket, oroszlánokat, bikákat, leopárdokat és egyéb veszélyes és erejükről híres állatokat állítottak szembe esélytelenebbnek tartott ellenfelekkel, például bárányokkal, kutyákkal vagy rabszolgákkal. A kiválasztott ellenfeleket aztán beengedték az arénába, és megkezdődött a sokszor életre-halálra szóló küzdelem, amelyet a publikum lelkes éljenzéssel díjazott. Hogy ne legyen teljesen egyoldalú a küzdelem, sok praktikát bevetettek: 3-4 kutyát eresztettek egy medve ellen, vagy a rabszolga kezébe adtak egy tőrt, hogy ne végezzen vele annyira gyorsan az oroszlán, így sem a vesztes, sem a győztes nem úszta meg sérülés és szenvedés nélkül a viadalt. A viadalok az egész Római Birodalom területén elterjedtek, majd annak bukása után a keleti régiókban maradtak fent. A bikaviadal a mórok révén jutott el Spanyolországba. Annak idején még nem a mai torreádor a bika ellen felállásban, hanem a bikákat más állatokkal, főleg kutyákkal bőszítették, majd hagyták, hogy a szerencsétlen stresszes állatok a lehető legnagyobb kárt tegyék egymásban. Spanyolországból a Habsburgok spanyol házasságai révén Ausztriába is eljutott a viadalok híre, és 1710-ben Bécsben megnyitották az első Hetztheatert. A Hetz a német hajtóvadászat szóból származik, és arra utal, hogy a hajtóvadászat során a vadat kutyákkal felverik és hajtják a vadászok felé. (Jól érzékelhető a magyar “heccelni”, azaz bosszantani, megzavarni, felpaprikázni szó eredete.)

Magyarországon 1780-ban, Lipótvárosban, nyílt meg a heccszínház, ahol “2 nagy verekedő és ragadozó medve, 2 kis verekedő és ragadozó medve, 1 ragadozó medve, 1 erdélyi hecc medve, 1 verekedő és táncoló medve, 4 ragadozó farkas, 2 hecc farkas, 1 nagy erdei szarvas, 1 dán szarvas, 3 ló, 1 szamár, 1 fekete extra tűzkutya, 9 medvefogó kutya, 4 bikafogó kutya, 2 farkasfogó kutya, 7 disznó- és ökörfogó kutya, 4 közönséges csaholó kutya” alkotta a társulatot. Ugyan a lovakat és a szamarat csak teherhordásra használták, így is 42 állat, közöttük 28 kutya volt kitéve a folyamatos kegyetlen viadaloknak, majd ahogy az üzlet beindult, az állományt folyamatosan bikákkal és egzotikus vadállatokkal bővítették.

A heccszínházban 2000 ülőhely volt, amely az akkor 35 000 fős lakosságszámhoz viszonyítva nem mondható kevésnek, mégis állandó teltházzal üzemelt a létesítmény, sőt, hosszú sorok kígyóztak minden vasárnap, a bejutásra várva.

“Vasárnapokon véget nem ér… a kocsik, lovasok áradata… Mindenki arra-felé igyekszik, minden rendű és rangú ember; gyenge nőszemélyek, akik elájulnak ölebük egyetlen vakkantásától, rosszul lesznek egy nyomorék koldus láttára: …hidegvérrel nézik végig, hogyan tépik szét vérszomjas ebek szegény bikának és ökörnek a fülét, hogyan marcangolja szét a medve… a védetlen, gyönge bárányt, és tapsolnak, sőt hahotáznak a szerencsétlen, elgyötört állatok fájdalomkiváltotta üvöltésén.” – írta 1790-ben megjelent, Reisen nach St. Petersburg című útinaplójában a német Lebprecht a pesti heccről.

Nemcsak a városba látogatókat, de a budapesti közönséget is megosztotta a szórakoztatásnak ez a kegyetlen formája, és többen felemelték a hangjukat ellene, és bár a városvezetésben is megvolt a hajlandóság, nem találtak módot a népszerű intézmény bezárására. Egyes emberek (már akkor is) mulatságosnak találták az állatkínzás válogatott módjait, és maguk is “hecckutyákat” kezdtek tenyészteni, amelyeket aztán a heccszínházban engedtek egymásra, és fogadásokat lehetett kötni, melyikük marad életben. De kutyaviadalokon kívül még egyéb értelmetlen kegyetlenségeket is műsorra tűztek:

„Róka vagy néha más állat is a mint futni akarna egy nagy ponyván által, melyet egy néhány emberek fognak és rángatnak két felől, magassan fel-vetődik a levegőbe, s ismét visszaesik a ponyvára, megént fel vetődik és ismét visszaesik, mig nem meg-szédül s gyakran el is vész.” – számol be a Magyar Hírmondó.

Az 1790-es évek során a heccszínházban az állatviadalok kulturáltabb szórakozásnak adták át a helyüket, felvonultatott egzotikus állatokat és lovasbemutatókat tekinthetett meg a közönség – ilyen szempontból a hecc az állatkert és cirkusz elődjének tekinthető.

A századfordulón aztán Pest Város tanácsa úgy döntött, hogy végleg bezárja a heccszínházat, és a helyén megépülhetett a Szent István Bazilika elődje, a lipótvárosi plébániatemplom. Nincsenek arról adatok, hogy a heccszínház 20 évnyi fennállása során hány medve, bika, kutya, róka, farkas és egyéb állat végezte az emberi kegyetlenség áldozataként, de számunk több ezerre tehető.  

Nemcsak kegyetlen szórakozásnak, de egyenesen felfoghatatlannak tartunk minden olyan “szórakozást”, amely bárkinek a szenvedésébe kerül. Már többször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állatos cirkuszt, a delfinshow-kat miért kerüljük. Álláspontunk szerint minden élőlénynek joga van ahhoz, hogy fájdalom, szenvedés és kínzások nélkül élje le az életét. Aki ezzel nem tud azonosulni, annak talán érdemes belegondolni, hogy tudományos kutatások bizonyították, hogy a gerinces állatok képesek félelmet és fájdalmat érezni, ugyanúgy, ahogy mi, emberek.

 

Bujdosó-Szalay Adél
(Kutyabarát.hu)

Forrás: Bogdán István – Régi magyar mulatságok (Magyar Elektronikus Könyvtár); Ozone TV – Magyarország madártávlatból; Festmények: Henry Thomas Alken – Bull baiting; Indexkép: Ste-Andre/@flickr

A vadállatos cirkuszok, az állatkertek, a delfináriumok, az állatos turistalátványosságok, a szőrmefarmok (és lehetne még sorolni) mind-mind hosszú évtizedek óta a társadalom nagy része által elfogadott, arrogáns és sokszor kegyetlen kizsákmányolásai az állatoknak. Bár az elmúlt években egyre többen emelik fel a hangjukat az állatok jogaiért és egyre több ország tiltja be a például a vadállatok cirkuszi szerepeltetését, de még mindig nagyon mély a szakadék a tiltakozók és a pártolók között.

Hiába a sok petíció, a felvilágosító anyagok, a kiképzésekről rendre érkező horror videók és kegyetlen képsorok, még mindig nem egyértelmű az elutasítás, sőt kimondhatjuk, hogy nagyon messze van még az a nap, amikor az állatok üzletszerű kizsákmányolása egyértelműen feketelistás lesz mindenhol. 

Talán az is kell ehhez, hogy minél szélesebb körben és minél egyértelműbben érezzék az emberek, hogy ez rossz, ezt egyszerűen nem tehetjük meg az állatokkal. Julio Ortega Fraile, spanyol író, állatvédő aktivista egy kizsákmányolt állat bőrébe bújva szól az emberekhez alábbi írásában, és én személy szerint még soha nem olvastam ennyire igaz, lényeglátó és megható gondolatokat a témában.

Minden benne van.

Olvassátok el és adjátok tovább.

Ember, Te és Én megosztjuk a génjeink 99%-át. Sosem gondoltam volna, hogy a tetteidre nézve mégis mérvadóbb lesz ez a fennmaradó 1%-nyi különbség.

Meghurcolsz kölyökként, megölöd anyámat, hogy aztán üzletelj velem. Egész életemre bezársz valamelyik állatkert ketrecébe, és megvonod tőlem mindazt amit szeretek és értékes számomra. 

Rám erőltetsz büntetéseket és hiányt, csak hogy természetellenes műsorokat mutassak be az embereknek egy cirkuszi porondon, kísérletezel a testemen és a lelkemen, ezzel taszítva engem egy megmagyarázhatatlan fizikai és lelki szenvedésbe….és közben az életem egy apró semmiségnek számít, ahhoz képest ami lehetett volna.

Ezzel a lényegtelen 1%-nyi különbséggel takarózol, csak azért hogy kínozz és megölj. Csak mert nem tudok beszélni. Csak mert képtelen vagyok úgy üvölteni hogy te is megértsd a félelmemet, a szomorúságomat, az összes fájdalmamat.

Elgondolkodom, vajon mit művelhetsz mindazokkal akiktől a génjeid még messzebb állnak?

 Ebben az 1%-ban, ember, igen, ebben az egyetlen egy százalékban rejlik az összes vádam feléd, amiért kegyetlenségeddel és önzőségeddel megmérgezted a kapcsolatunkat.És ne feledd, hogy ugyanebben az egy százalékban rejlik a véged, és az a gyáva szokásod hogy más élőlényeket képes vagy leigázni, kihasználni, szenvedtetni és megölni, pusztán üzletért vagy szórakozásból.

A feltételes felsőbbrendűség amire törekszel az intelligenciádból kifolyólag, párhuzamosan a rosszindulat csírája is benned. Az összes szenvedés és halál amit okozol, nem engedi hogy irigyeljem a racionális elmédet.Inkább megtartom magamnak az én állati elmémet, amelynek nem fontos a matematika vagy a nyelvtan, viszont úgyszintén nincs meg benne a kapzsiság, a mohóság, sem a szadizmus.