Az állva evő kutyák és a betegség, ami a háttérben áll

Az állva evő kutyák és a betegség, ami a háttérben áll

2017 NOV 07  |  Hasznos

Számos kép és – olykor vicces - videó kering olyan kutyákról, akik egy keretben állva fogyasztják az eledelüket. A jelenségnek azonban súlyos betegség áll a hátterében: a nyelőcső rendellenességgel küzdő állatoknál kicsi a túlélési arány – sokszor csak azért, mert senki nem akar a speciális igényeikkel vesződni. 

A nyelőcső a torkot és a gyomrot köti össze, az izmok segítségével juttatja le az eb rajta keresztül az ételt és az italt. A megaesophagus a nyelőcső rendellenes elváltozása, az izmok nem megfelelő mozgása és a nyelőcső kitágulása miatt a táplálék nem jut le a gyomorba, vagy ha lejutott, könnyen visszajöhet, ezzel akár életveszélybe sodorva a kutyát. Pedig sok esetben teljes életet tudnának élni ezek az állatok.

Kiknél fordul elő?

A nyelőcső rendellenesség embernél, kutyáknál, macskáknál és lovaknál fordul elő leggyakrabban. Gyakoribb a kutyáknál, mint a macskáknál. Néhány fajtánál vele született problémáról beszélhetünk (foxterriereknél és a törpe schnauzereknél például), de még jónéhány fajta hajlamos erre a betegségre, ilyen a német juhászkutya, a német dog, a tacskó, az ír szetter, a labrador, a mopsz és a shar-pei is.

Típusai és jelei

Az egyik leggyakoribb jele a nyelőcső rendellenes fejlődésének az öklendezés. Emellett aspirációs tüdőgyulladás is kialakulhat, ahogy élelem vagy víz jut a tüdőbe. Egyéb gyakori tünetei a betegségnek:

• Hányás

• Köhögés

• Orrürítés

• Fokozott légzési zajok

• Testsúlycsökkenés

• Extrém éhség vagy étvágytalanság (anorexia)

• Túlzott nyáladzás

• Nehéz légzés

• Szegényes növekedés

Okai

A megaesophagus lehet veleszületett vagy a későbbi években szerzett. Mindkettő ismeretlen eredetű, más betegségre nem igen vezethető vissza. A szerzett betegségnek azonban vannak lehetséges okai. Leggyakoribb oka a Myasthenia gravis, egy súlyos izomgyengeséggel járó autoimmunbetegség. Ha szerzett, akkor egyéb okai is lehetnek:

• Nyelőcső-daganat

• Idegen test a nyelőcsőben

• Nyelőcsőgyulladás

• Mérgezés (például ólom, tallium)

• parazita fertőzések

Diagnózis

Az állatorvosunk először kérni fogja a kutya kórtörténetét. Ezután elvégzi a teljes kivizsgálást, és megpróbálja kizárni egyéb hányással, öklendezéssel járó betegségeket. Az emésztetlen élelmiszer formája, állaga, a lenyelés és a hányás között eltelt idő segíthet a megkülönböztetésben.

A rutinszerű laboratóriumi vizsgálatok, beleértve a teljes vérképet (CBC), a biokémiai profilt és a vizeleteredmények általában normálisak a megaesophagusos-ban szenvedő kutyáknál. Azonban az alapbetegségekkel vagy szövődményekkel kapcsolatos rendellenességek, mint például az aspirációs tüdőgyulladás már gyanús lehet. Mellkas- és nyaki röntgen, izom biopszia vagy pajzsmirigy tesztek hasznosak lehetnek.

Napjainkban már egyre fejlettebb technikákat, például esophagoscopiát, a nyelőcső endoszkópos vizsgálatát is alkalmazzák. Az esophagoscopia lehetővé teszi a nyelőcső belsejének vizsgálatát egy vékony, csőszerű eszközzel.

Lehetséges megoldások

Az állapottól és az okokól is függ a lehetséges gyógykezelés. Azok a kutyák, akik tudnak maguktól enni, egy kis segítséggel egész kerek életet képesek élni. Naponta többször kis mennyiséget kell, hogy fogyasszanak, de akkor magas kalória tartalmú élelmiszert. A keret, amelyben álló helyzetben tudnak étkezni a kutyák, a gravitációt hívja segítségül, ami megtámogatja az élelem gyomorba jutását. Fontos, hogy az evés – ivás után legalább 15 percig ugyanilyen helyzetben maradjon a kutya teste, hogy elkerülhető legyen a visszaöklendezés.

 

Súlyos és kevésbé súlyos, de mindenképp érdekes betegségek:

Fogínygyulladás – kutyáink egyik legsúlyosabb betegsége

Vestibuláris szindróma – ijesztő betegség, amit alig ismerünk

Furcsa, de nem súlyos betegség a narkolepszia

 

 

(kutyabarát.hu)

Forrás: petmd

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Fehértói Halászcsárda

Fehértói Halászcsárda

Nap utcai kutyafuttaó

Nap utcai kutyafuttaó

Café Pierrot

Café Pierrot

Paneer

Paneer