Kutyánk szeme világa – 1. rész
A kutyák érzékszervei (szaglás, hallás, látás) közül a látás a leggyengébb, mégis 3-4x jobban látnak, mint az ember. Meglehetősen nagy távolságból képesek észlelni a mozgást, azonban látásuk csak néhány szín felismerésére korlátozódik. Öt érdekesség, amit érdemes tudni kutyánk szeméről.
A kutya szemének felépítése, anatómiája alapvetően megegyezik a többi emlősállatéval és az emberével is, ennek megfelelően a látás folyamatában is nagy a hasonlóság. Ugyanakkor a látóképesség számos területének megítélése kutyában nehéz vagy lehetetlen, hiszen nincs meg a szubjektív visszajelzés értékelésének a lehetősége. Ezért csak bonyolult kísérletekkel, magatartás-elemzésekkel, valamint a kutya szemének szövettani vizsgálatával tudják jó közelítéssel megítélni a tudósosok.
Napjainkban is bőven maradtak még olyan tisztázatlan kérdések, amelyekkel kapcsolatban csupán feltételezésekre lehet hagyatkozni.
#1
Kutyára jellemző – eltérően az embertől –, hogy az ideghártya alatt egy színes fényvisszaverő réteg is megtalálható. Ezt fénylő kárpitnak nevezik, egy fontos funkciója a kutya szemének, mert lehetővé teszi számára, hogy szürkületben vagy akár sötétben is – pl. a Hold és a csillagok fényénél – viszonylag jól lásson, sokkal jobban (a képen jobbra), mint az ember, amelyben nem fejlődött ki a fénylő kárpit (a képen balra).
Egyébként ennek a fénylő kárpitnak a jelenléte az oka annak, hogy bizonyos fényviszonyok mellett – pl. este, az autó lámpájának fényében – a kutyák szeme zöldesen „világít”. A kutya szemében a fénylő kárpit megjelenése és fennmaradása természetesen az evolúciónak köszönhető, és a kutya ősének éjszakai életmódot folytató, ragadozó mivoltával van összefüggésben.
#2
A kutya számára az a legfontosabb, hogy a látóképessége segítségével különbségeket tudjon tenni a tárgyak között és a tárgyaknak a környezettel való kapcsolata között.
A kutyák szeme és látóképessége úgy fejlődött, hogy akkor tudja elégségesen megkülönböztetni a tárgyakat a környezetétől, ha az alábbiak valamelyikében az eltér a környezettől: fényesség, mozgás, mélység, felületi szerkezet (más néven textúra vagy mintázat) és szín.
#3
A kutya szeme különösen érzékeny a mozgás detektálására. Egy rendőrkutyákkal elvégzett tanulmányban megállapították, hogy nappali fénynél a legérzékenyebb állatok 900 m távolságról észleltek egy adott mozgó tárgyat. Azonban ugyanezt a tárgyat, amikor nem mozgott, csupán 585 m távolságból vették észre. Ez is magyarázza azt, hogy a legtöbb kutya figyelmen kívül hagyja a nem mozgó tárgyakat, de amennyiben az mozogni kezd, azonnal aktiválhatja a vadászösztönét.
#4
Nem kizárólag a mozgás látványával van összefüggésben a villogó fények érzékelése, azonban az ismert, hogy egy bizonyos sebességgel ismétlődő villogást a szem folyamatos fénynek lát. Az emberi szem esetében ilyen a másodpercenkénti 60 felvillanás, amit már folyamatos fénynek/képnek érzékelünk. Kutyánál ez a jelenség a másodpercenkénti 70-80 felvillanás esetében következik be. Ezért a kutyák a régi típusú (képcsöves) televízió készülékek képét (amelyek másodpercenként 60-szor frissültek) egy állandó, gyors villogásként érzékelhették, nem egy folyamatos mozgóképként.
#5
#5A kutya mindkét szemének összesített látótere kb. 250 fok. Ebből a mindkét szemmel egyszerre látható – tehát a térlátás/mélységérzékelés szempontjából fontos – rész fajtától függően 30-60 fok között változik (a hosszabb orrú kutyáknál szélesebb, míg a rövid orrú fajtáknál szűkebb a látótér). Összehasonlításul az ember látómezeje 180 fok, ebből 140 fokot mindkét szem lát.
A térbeli látás-, mélységérzékelés kialakulásának egyik lehetséges oka az, hogy ez segítette a kutya ragadozó életmódot folytató őse számára a zsákmány helyzetének pontos bemérését és így elkapását. (A másik magyarázat az, hogy a térbeli látás lehetővé tette a gyakran álcázott ragadozó elkülönítését a környezetétől).
(Kutyabarát.hu)
