Az ötlet egy lelkes és profi búvárnak, Aarav Chavda-nak köszönhető, aki évek óta nézte tétlenül, hogyan pusztítják a tűzhalak, vagy más néven oroszlánhalak Florida őshonos trópusi halainak populációját. Aztán megszületett benne az ötlet, hogy a halbőr, konkrétan a tűzhal bőre tökéletes alapanyagként szolgálhat a divatiparnak.

Miért van ilyen rossz hatással a tűzhal az óceánra?

A tűzhal ismerős lehet az otthoni akváriumokból, látványos formája miatt sokan választják otthonuk szépítésére. Azonban kevesen tudják róla, hogy az Egyesült Államok délkeleti és karibi part menti vizeiben virágzó invazív faj. Invazív, vagyis nem őshonos. Csúcsragadozó, tehát nincs természetes ellensége, az őshonos csúcsragadozókkal szemben ráadásul még annyi előnye is van, hogy nem halásszák, mert húsa értéktelen.  Becslések szerint a fiatal tengeri élőlények 79 százalékát felfalja, a korallzátonyrendszerbe való bejutást követő öt héten belül.

Új termék, mellyel mindenki jó jár

Chavda és egy csapat környezettudatos búvártársa úgy döntött, hogy meglapítanak egy céget, mely a tűzhalakból új terméket készít: halbőrt. Ötletükkel bekerültek az ORIC (Global Ocean Resilience Innovation Challenge) kihívás 9 döntőse közé. A halbőröket szárítószerekkel, cserzéssel és festéssel dolgozzák fel, majd eladják. A feldolgozó cégek pedig luxustermékeket, például pénztárcákat, öveket és kézitáskákat készítenek belőlük. A halbőr vékony, de mivel a rostszerkezet keresztben fut, erősebb, mint sok más bőrtípus.

Fenntartható, segíti a szegényeket és jó hatással van az óceánra

A bőrök fenntarthatóbbak, mint a hagyományos állatbőrök, amelyek általában óriás területeken történő legeltetést igényelnek, ami a talajok leromlásához és magas szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet. A projekt része az is, hogy nem a cég halássza a tűzhalat, hanem elszegényedett halászokat akarnak halászati szövetkezetekbe terelni, akiknek nincs más megélhetési forrásuk. Például a mexikói Quintana Roóban, a halászok kockázatának átvállalásával, a tűzhalakra vonatkozó 100 százalékos fogási és készpénzfizetési garanciát adnak a szövetkezet tagjainak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Egyre kevesebb a cápa az óceánokban, mint minden más fajra, az ő számuk csökkenésére is hatással van a túlhalászás és a cápauszony kereskedelem. A Maldív-szigeteken, az Indiai-óceánon azonban népes cápapopulációk élnek, mely többek között az évek óta tartó cápavadászati tilalomnak is köszönhető.

Ezen a területen található egy 90 ezer négyzetkilométeres úgynevezett „cápa szentély”, ahol, rendkívül gazdag  a cápapopuláció. A maldív parlamenti bizottság halászati minisztere, Zaha Waheed bejelentette márciusban, hogy tervben van a 11 éves cápavadászati tilalom korlátozott feloldása, mely a gazdaság fellendítését szolgálná.  Az állatvédők azonnal heves tiltakozásba kezdtek, szerintük a tilalom feloldása pusztító következményekkel járna.

Könnyű őket túlhalászni

A cápákat biológiai természetük miatt könnyű túlhalászni.  A nem megfelelő szabályozás és irányítás hiánya a cápapopulációkban óriási, visszafordíthatatlan károkat tud okozni. A Maldív-szigetek pedig soha nem volt sikeres a cápa halászat irányításában. A halászat újranyitásáról szóló hírek hatására  nemzetközi akció is kezdődött, közel 200 szervezet létrehozott egy szövetséget, hogy megvédjék a különleges maldív cápa szentélyt.

Ritka a fenntartható cápahalászat

Szakemberek és tudósok szerint a fenntartható cápahalászat létrehozása nagyon sok időt, energiát és pénzügyi forrást igényel, ezért általában nem szoktak az ilyen jellegű programok sikeresek lenni. Nagyon kevés országnak sikerült megvalósítania.  A halászatok általában mindenféle jelentősebb beruházás nélkül zajlanak, mely általában a veszélyeztetett fajok kipusztulásához, vagy legalábbis egyedszámuk drasztikus csökkenéséhez vezet.

Az idegenforgalom is veszélyben van

A Maldív-szigetek legjelentősebb gazdasági ágazata az idegenforgalom, mely a világjárvány idején jelentősen csökkent. Valószínűleg ezért akarják újraindítani a halászati ágazatot, hogy a kieső bevételt pótolják. Azonban a cápák esetleges eltűnésével az idegenforgalom visszaesésére is lehet számítani, hiszen rengetegen utaznak búvárkodni a különleges cápapopuláció miatt a Maldív-szigetekre. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy a védett cápák 15 százalékkal növelték a térségben a búvárkodás iránti keresletet és mintegy 6 millió dolláros idegenforgalmi bevételt generáltak a gazdaságnak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Mexikó legészakibb és legnyugatibb tagállama Baja Californa, más néven Alsó-Kalifornia, melynek partjainál rejtélyes körülmények között több mint 350 tengeri teknős tetemére bukkantak. Nem sokkal korábban pedig ugyanazon a területen a hatóságok 137 oroszlánfókát találtak holtan. Egészen döbbenetes és szomorú látvány, ahogy az elpusztult teknősök a víz felszínén lebegnek.

Az elhullott állatokat a hatóságok rögzítették, hiszen ezen a területen komoly halászati szabályozás  van életben. Az előírás szerint, ha az elhullott teknősök száma meghaladja egy évben a 90 példányt,  akkor az év hátralévő részében az összes halászati tevékenységet fel kell függeszteni.

Nem teljesen szokatlan ez a halálozás

Ezen a területen sajnos nem szokatlan, hogy nagyobb számban hullanak el tengeri állatok. A World Animal News jelentése szerint tavaly óta 331 álcserepesteknős, 10 delfin, 15 oroszlánfóka, 131 közönséges levesteknős, 18 olajzöld fattyúteknős és 6 bálna pusztult el ugyanezen a környéken.  Egy másik szervezet, a Plataforma Nacional de Transparencia (Nemzeti Átláthatósági Platform) szerint 2018-ban további 459 álcserepesteknőst, 97 fekete teknőst is találtak holtan.

Hiába van rendelet, ha nem tartják be

A halászati tevékenység leállítására azonban még nem került sor. A környezetvédelmi hatóságok nem hajtják végre az alkalmazandó szabályt, a környezetvédők és civil szervezetek pedig aggódnak és tiltakoznak.  Szerintük a kormánynak kell foglalkoznia az esettel, mert a környezetvédelmi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és költségvetéssel egy ilyen művelet végrehajtásához. A tengeri teknősök száma pedig mindeközben riasztóan fogy.

A legtöbb kárt a halászhálók okozzák

A Center for Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Központja) szerint a legtöbb halálesetet és kárt a halászhálók és hátramaradt tengeri halászati eszközök okozzák. Sajnos ez a probléma nem csak Mexikó partjainál áll fenn, a világ számos táján ugyanez a tendencia észlelhető. Ezek az eszközök egyes felmérések szerint nagyobb kárt okoznak az állományban, mint maga a halászati tevékenység. Erről korábban ITT írtunk.

Bohata Krisztina

(Kutyabrát.hu)

Forrás: TheAnimalRescueSite

Fotó: pexels.com

Amikor a tengerek és óceánok szennyezéséről beszélünk, általában először mindenki a műanyag szemétre gondol. Úgy véljük, hogy a legnagyobb bajt és kárt a szívószálak, műanyag szatyrok és műanyag dobozok okozzák, a halászhálók valahogy eszünkbe sem jutnak.

Ezek a tárgyak és az összes egyszer használatos műanyag hulladék, ami a tengerek és óceánok vizébe kerül, valóban óriási problémát jelentenek az ökoszisztémának. Azonban a Greenpeace legújabb jelentése szerint a halászat során alkalmazott eszközök több állat halálát okozzák, mint amennyit kifognak. A túlhalászás megzavarja az élelmiszerláncot és sok tengeri állat kihalásához vezet.  Ezen kívül a korallzátonyok pusztulásáért is felelős.

A halászat szemete

A halászati ipar több szempontból sokkal károsabb, minthogy „csak” kifogják a halakat a vízből. Egyrészt a vonóhálókba sokkal több és több fajta állat kerül, mint amire eredetileg halásznak. Delfinek, cápák, bálnák és más tengeri állatok akadnak bele és gyakran el is pusztulnak. Másrészt pedig évente 640 000 tonna halászati felszerelés landol a tengerben és marad is ott örökre. Ezekbe a hálókba, vasakba szintén rengeteg állat fogságba kerül és elpusztul, vagy súlyos sérülést szenved. Hogyan is néz ki egy ilyen sérülés és mit okoz a halászati ipar a tengerek vizein? Az alábbi 5 videó szemléletesen bemutatja a sokkoló valóságot.

Figyelem, megrázó tartalom!

1. Tengeri teknős, nyakán benőtt halászháló darabjával 

Christine Figgener tengerbiológus talált rá erre a teknősre, miközben kutató hajójukkal megfigyelést tartottak. A teknős nyakára egy zsinór volt tekeredve, mely teljesen belenőtt a húsába. A kötelet sikerült levágni, a felvételen pedig tisztán látható, hogy milyen mély sebet ejtett a teknősön.

2.  Búvártól kér segítséget a delfin, hogy szabadítsa meg a horogtól

Fantasztikus felvétel arról, ahogy egy delfin megmutatja egy búvárnak az uszonyában lévő horgot és a rá tekeredett zsinórt. Majd türelmesen megvárja, amíg a búvár megszabadítja őt terheitől.

3. Egy bébi fóka uszonyát félig levágta a horgász zsinór

Az  Ocean Conservation Namibia kutatói fedezték fel egy csapat fóka megfigyelése közben, hogy egy fiatal példány egy horgász zsinórt húz maga után. Sikerült megfogniuk az állatot, akinek az uszonyát félig levágta a zsinór és a nyakára is szorosan rátekeredett. Miután megszabadították a súlyos sérülést okozó zsinórtól, visszaengedték a tengerbe.

4. Egy nagyon ritka delfin lelte halálát a hátrahagyott halászhálóban 

A kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a kihalás szélén áll. Kevesebb, mint 20 életben maradt példányról tudnak a kutatók. A videón egy ilyen vaquita lelte halálát egy halászhálóban. Jól látszik, hogy kézzel is szinte lehetetlen lebontani a hálót az állat testéről.  Egy ilyen hálóba került delfin esélytelen a szabadulásra.

5. Veszélyes mutatványt vállalt a búvár, hogy segítsen egy cápán 

Egy búvároktató hajtott végre hajmeresztő mutatványt, amikor egy cápának segített megszabadulni a szájába akadt hálótól. A cápa segítség nélkül nem maradt volna életben, hiszen nem tudott táplálkozni. A búvárnak sikerült kiszednie a hálót a cápa szájából, aki ezután nem tűnt el azonnal. Odaúszott a búvár mellé közel – ami nem jellemző a cápákra –  és belenézett a szemébe. A búvár szerint így köszönte meg neki, hogy megmentette az életét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Sea Turtle Biologist/Youtube, The Dodo/Youtube, Ocean Conservation Namibia/Youtube, Sea Shepherd Conservation Society, The Dodo/Youtube, onegreenplanet.org

Az egyik legveszélyeztetettebb, kihalás szélén álló élőlények a tengeri teknősök, melyek a világ számos óceánjában, tengerében élnek. Szenegál partjainál a közönséges levesteknős (green turtle), az álcserepes teknős (loggerhead sea turtle) és kérges teknős (leatherback sea turtle) fordul elő nagyobb számban.

Vadászokból megmentők

Ezeket a teknősöket a helyi halászok évtizedek óta húsukért halászták, a kifogott példányokat piacokon értékesítették. Az egyik legfőbb fehérje forrás volt a halászfalvak lakóinak. Egyedszámuk azonban nem csak emiatt csökkent le drasztikusan, hanem a műanyag szennyezés, a halászhálók és az orvvadászok is megtizedelték a populációkat. Most egy nem mindennapi és valóban példaértékű szerveződés kezdődött a térségben.  Az helyi lakosság és kifejezetten a halászok felismerték, hogy a teknősök végveszélyben vannak és ha nem tesznek valamit, hamarosan egyetlen példány sem marad a tenger vízében. Ezért azok a vadászok, akik eddig üldözték a teknősöket, most teljes mellszélességgel a védelmükre keltek.

Állatvédők segítségével szerveződnek

A tengerek védett vizeit felügyelő szervezet, a The Marine Protected Area (MPA) segítségével a területet zónákra osztották és felváltva járőröznek, hogy biztosítsák térségben a vonuló teknősök útját.  Segítenek a hálóba vagy kiterjedt műanyag szennyeződésbe szorult példányokat kiszabadítani, de figyelnek az orv halászokra és egyéb veszélyekre is. Így segítik a teknősöket, hogy elérjenek tojásrakó helyeikhez, biztosítva ezzel új populációk születését.  Folyamatosan tisztítják a területet a műanyag szennyeződéstől, hiszen a legkisebb nejlon darab is súlyos egészségügyi problémát, végül halált okozhat a fiatal és kifejlett példányoknál egyaránt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Human Society International (HSI) adta hírül, hogy június 17-től Skóciában tilos kilőni a fókákat, melyek a vadászok szerint a kereskedelmi halászatot veszélyeztetik.  A jelenlegi határozat tulajdonképpen egy meglévő törvény módosítása, mely lehetővé tette engedélyek kiadását fókák vadászatára. Ezzel pedig az illegális fókavadászatnak is teret engedett.  Az új törvény értelmében a büntetés akár 12 hónap börtön és 40 000 angol font pénzbüntetés is lehet. A HSI és a kormány adatai szerint 2011 óta összesen 1917 fókát lőttek le azért, hogy védjék a halászati tevékenységet.

Évekig dolgoztak az eredményért

A HSI tengerészkutatója Mark Simmonds és csapat évek óta figyelik a skót vizeket és nagyon aggasztónak találták a fókákkal szembeni fellépést. Megfigyeléseik szerint riasztóan sok egyedet lőnek le, sokukat pedig megsebesítik vadászat közben. Ezek az egyedek rendszerint lassan és fájdalmasan halnak meg, többségük meg sem jelenik a hivatalos statisztikában.  Hosszú évekig dolgoztak azon, hogy tudományos bizonyítékokat nyújtsanak be a törvényhozóknak arról, milyen fontos a fókák szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásához.  Érthetően óriási eredményként könyvelték el a mostani törvénymódosítást.

Ugyanakkor azt is elismerik, hogy a halgazdaságok vezetőinek joguk van megvédeni állományaikat a fókáktól. Ezt azonban sokkal humánusabb módszerrel kell elérniük, nem pedig azok kilövésével. Erre vonatkozóan további javaslatokat is tesznek a halászati vezetőknek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org, HSI

A halászatot muszáj felfüggeszteni egy jó időre David Attenborough „Help Our Kelp” (Mentsük meg a moszatokat) kampánya szerint, mely a tengeri növények és élőlények védelmére hívja fel a figyelmet.

Döntés a környezetért

Angliában elsőként hozott meg a megyei tanács egy olyan fontos döntést, mely gazdaságilag talán kedvezőtlen, de hosszú távon a környezetet védik. Teljes mértékben betiltották a part menti vonóhálós halászatot, így több mint 300 km2-es szakaszt védve meg a káros halászati tevékenységtől. A tilalomnak köszönhetően a tervek szerint rövid idő alatt képes regenerálódni a víz alatti növényzet, a jelentős szereppel bíró moszat és élővilág, mely így nagy mennyiségű szén elnyelésére lesz képes, ezzel enyhítik az éghajlatváltozás bizonyos hatásait.

A halászat okozta károk enyhítése

A modern húzóhálós halászat mára súlyos károkat ejtett a moszat állományban, a nem szelektív halászat pedig egyes fajok túlhalászását, eltűnését okozta, valamint súlyosan károsították a tengerfenék területét is. Emellett a kotróhajók és a viharkárok is jelentős pusztítást okoztak a part menti élővilágban. A halászati tilalom tulajdonképpen egy hosszútávú újratelepítési program kezdete, mely példamutató az egész világ számára. 

A húzóhálós (trammel nets) halászat

A húzóháló nem csak a moszatokra és a tengeri növényzetre károsak rendkívüli módon. Különleges kiképzésüknek köszönhetően nem lehet belőlük szabadulni. A hálófal  3 rétegre van osztva. A középső finomabb szemcséjű haló 2 nagyobb szemű hálórész között helyezkedik el.  Halászat közben a háló a fenéken le van horgonyozva, a tetején pedig szabadon úszik, így képes függőlegesen úszni. A középső hálórész lazább, mint a szélsők, így biztosítja a halak belegabalyodását.

A moszatok szerepe az éghajlat változásban

Az egészséges moszat telepek ugyanolyan hatékonyan tudják felszívni és elzárni a szén-dioxidot, mint az erdei területek. Sőt egyes mérések, vélemények szerint hatékonyabbak mint a szárazföldi erdős területek. David Attenborough kampánya erre hívja fel a figyelmet, szerinte ezeknek a tengeri növényeknek a védelme és újratelepítése hatalmas jelentőséggel fog bírnia  klímaváltozás tüneteinek enyhítésében. Ezen kívül a tengeri moszat a fenntartható gazdaságban is komoly szerepet kaphat, ehető csomagolást lehet belőle készíteni és a vegán értrend egyik fontos alapanyaga lehet belőle. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás/Fotó: livekindley.com , halaszat.blog.hu