Azoknál a gyerekeknél, akik már magzati korban „találkoztak” leendő kutyájukkal, szintén kevesebbszer fordult elő élelmiszerallergia. A kutatás Japánban történt, több mint 65 000 csecsemő adatainak bevonásával. A tanulmányt 2023. március 29-én publikálták a PLOS ONE nyílt hozzáférésű szaklapban. Az adatokat Hisao Okabe és munkatársai gyűjtötték a Japán Környezeti és Gyermek Tanulmány Fukushima Regionális Központjában.

Kimutatható kapcsolat

Okabe és munkatársai a Japán Környezeti és Gyermek Tanulmány adatait használták, hogy 66 215 gyermeket tanulmányozzanak, akikről speciális adatok álltak rendelkezésre. A gyerekeknél nemcsak az élelmiszerallergia tényét jegyezték fel a kutatók, hanem azt is, volt –e kapcsolatuk születésük előtt és gyerekkorban háziállatokkal. A gyerekek kb. 22 százalékának a szülei tartottak háziállatott otthonukban.

A benti kutyákkal és macskákkal érintkező gyermekek között szignifikánsan kevesebb élelmiszerallergia előfordulását tapasztalták. Érdekes módon a szabadban tartott kutyák esetén ez nem volt megfigyelhető. A benti kutyákkal érintkező gyermekek körében kevésbé fordult elő tojás-, tej- és dióallergia. A macskákkal érintkező gyermekek kevésbé lettek allergiásak a tojásra, búzára és a szójára. A hörcsögökkel érintkező gyerekeknél azonban picivel magasabb volt a dióallergia előfordulási gyakorisága.

Kimutatható, de nem bizonyítható

A kutatók nem tártak fel bizonyosságot az összefüggések között. Mivel tudományosan nincs igazolva a tény, így nem is jelenthető ki egyértelműen, hogy aki kutyával nő fel, az kevésbé lesz allergiás. A számok azonban magukért beszélnek.

Egy gyerek számára azonban nem csak azért jó kutyával felnőni, mert kevésbé lesz allergiás. Egy kutya jelenléte nagyon hasznos a gyerekek számára. A kutya szeretetteljes társaságot nyújt, segít a gyerekeknek az egyedüllét érzésének csökkentésében, fejleszti a felelősségtudatot és az empátiát, és aktívabbá teszi a gyereket. Ezen kívül, a kutya gondozása és etetése új dolgok tanulására ösztönzi, és segíti őket az állatok egészségügyi szükségleteinek és viselkedésének megértésében. A kutyával való kötődés nagyon erős lehet, és hozzájárulhat a gyerek érzelmi intelligenciájának fejlődéséhez és boldogságának javításához.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily.com

A kutyák által segített foglalkozások jelentősen csökkenthetik a stresszt a különleges szükségletekkel rendelkező és a nem rendelkező gyermekeknél egyaránt. Ez derül ki egy új, a nyál kortizolszintjét vizsgáló tanulmányból, amelyet Kerstin Meints (University of Lincoln, Egyesült Királyság) és munkatársai tettek közzé a PLOS ONE online folyóiratban.

A kutyák enyhítik legjobban a stresszt

A stressznek való tartós kitettség az élet során kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gyermekek tanulására, viselkedésére, egészségére és jóllétére. A stressz enyhítésére számos megközelítést vizsgáltak az iskolákban. Köztük van a jóga, a mindfulness (tudatos jelenlét), a meditáció, a fizikai aktivitás, a tanítási stílusbeli változások és kutyákkal segített foglalkozások.

A kutatás menete

Az új tanulmányban a kutatók az Egyesült Királyság négy általános iskolájában és hét speciális nevelésű iskolájában végeztek vizsgálatokat. Az általános iskolások közül 105 nyolc-kilenc éves gyermeket választottak ki, a speciális iskolákból 44 gyermek került a felmérésbe. A gyerekeket három csoportba osztották. Kutyás csoportba, relaxációs csoportba és egy kontrollcsoportba. A kutyás csoportban a résztvevők 20 percig interakcióban voltak egy kiképzett kutyával és vezetőjével. A meditációs csoportban 20 perces relaxációs foglalkozást tartottak. A foglalkozásokra négy héten keresztül hetente kétszer került sor.

Az elemzés eredménye

A gyerekek kortizolszintjét folyamatosan mérték a foglalkozások után, majd elemezték őket. Eszerint a  kutyás foglalkozások eredményezték a legalacsonyabb kortizolszintet mind a normál, mind a speciális igényű iskolákban tanuló gyermekeknél. A kontroll- és a relaxációs csoportban a kortizolszint emelkedett a gyerekeknél a folyamat során. A kutyás csoportfoglalkozáson résztvevő gyerekeknél nem volt megfigyelhető a tanév során bekövetkező kortizolszint növekedés. Közvetlen a kutyás foglalkozások után pedig alacsonyabb volt a kortizolszintjük.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

Viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai megállapították, hogy a gondozóhoz való kötődés a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik.  Kutatásuk a Neurolmage tudományos folyóiratban jelent meg augusztusban és egyértelmű hasonlóságokat tár fel a kutya-gazdi és a gyerek-anya kötődés között.

A kutyák szoros kapcsolatot alakítanak ki gazdáikkal: nemcsak szeretik, hanem kötődnek is hozzájuk, biztonságot nyújtanak számukra ismeretlen helyen, és menedéket veszélyes helyzetekben, épp úgy, mint az anya a kisgyereknek – olvasható az ELTE TTK közleményben.

Embereknél egyértelmű, kutyáknál eddig csak sejtettük

A kutatók azt már tudták, hogy a gyerekeknél a kötődési kapcsolat hátterében jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok állnak, azt azonban még nem, hogy a kutyáknál is összefügg-e a kötődés és az agyi jutalomválasz. Erre a kérdésre a viselkedés és az agyműködés párhuzamos vizsgálatával keresték a választ.  A méréshez egy pszichológusok által kidolgozott, úgynevezett Idegen Helyzet Tesztet használtak, az agyműködést pedig funkcionális. mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével vizsgálták. Az MR-ben a kutyák a gazda és egy ismerős személy dicsérő és semleges (számukra értelmetlen) beszédét hallgatták.

    „Azért különösen izgalmas a kutya-gazda kötődés mögött álló agyi folyamatok vizsgálata, mert a segítségével megérthetjük, mennyire lehet hasonló ez a különleges, két faj egyedeit összekötő kapcsolat más jól ismert, fajtársak közötti kapcsolatokhoz (például a gyerek-anya kötődés). Néhány évvel ezelőtt már kimutattuk, hogy a kutyák agya érzékeny a szóbeli dicséretre, az azonban felderítetlen maradt, hogy a beszélővel való kapcsolat hogyan befolyásolja ezt az érzékenységet” Gábor Anna

Mérhető kötődés

Kimutatták, hogy a kutyák agyának egy jutalomra érzékeny területe erősebben reagál a gazda dicséretére, mint egy ismerősére. A gazda hangját hallva pedig az erősebb kötődés intenzívebb reakciókkal jár a jutalomérzékeny agyterületeken. Az eredmények alapján a kutyák nemcsak képesek felismerni gazdájuk hangját, de annak jutalomértéke nagyobb az erősebben kötődő kutyák számára.

    „A kötődés alapvető funkciója, hogy a függő egyedet (gyerek, kutya) a gondozó közelében tartsa. Eredményeink rámutatnak, hogy a kutyák számára nemcsak a dicséret, de önmagában a gazda hangja is jutalmazó értékű, azaz segít a gazda közelébe vonzani a kutyát. A kutya-gazda és az anya-gyerek kötődés tehát több szempontból is hasonlít egymásra, mint eddig hittük” – Gácsi Márta

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, ELTE Etológia 

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a kutyák összehangolják viselkedésüket a velük egy háztartásban élő gyerekekkel, azonban nem olyan mértékben, mint a felnőttekkel.  A PysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak nyilatkozott a tanulmány vezetője, Monique Udellt:

    „A jó hír az, hogy a tanulmányunk szerint a kutyák rengeteg figyelmet fordítanak a velük élő gyerekekre.  Reagálnak rájuk és sok esetben velük összhangban viselkednek, ami a pozitív kapcsolódás jele és jó alapja a szoros kötelékek kiépülésének”

Más a kapcsolat egy gyerekkel és egy felnőttel

A kutatók szerint viszont a kutyák kisebb gyakorisággal hangolják össze a viselkedésüket a gyerekekkel, mint felnőtt gazdáikkal. Ez arra enged következtetni, hogy bár társként tekinthetnek a gyerekekre, de vannak olyan különbségek a kutya-gyerek és kutya-felnőtt kapcsolatokban, amelyek még tanulmányozásra várnak.  Az Animal Cognition című folyóiratban publikált tanulmány 30 gyerek és kutyáik bevonásával készült. A 8 és 17 éves kor közötti alanyok 83 százaléka küzdött valamilyen fejlődési rendellenességgel.

Így végezték a teszteket

A tesztek során a gyerekeknek megszabott útvonalakon kellett mozogniuk egy nagy teremben, amelynek a padlóját jelölések borították, miközben a kutyáik póráz nélkül voltak. A szakemberek a gyerekek és a kutyáik aktivitásának (mennyit mozogtak vagy álltak egyszerre), közelségének (mennyi időt voltak egymástól egyméteres távolságban) és orientációjának (mennyi időt töltött a kutya ugyanabba az irányba nézve, mint a gyerek) összehangoltságát vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy az állatok mindhárom szempontból olyan magas arányban mutattak összehangoltságot a gyerekekkel, hogy azt nem lehet a puszta véletlennel magyarázni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI, phys.org

Felnőttként a mi a felelősségünk, hogy megtanítsuk egy gyereknek, hogyan kell biztonságosan közeledni egy kutyához.  A legtöbb esetben sajnos a félelem miatt történnek balesetek, melyet hibás viselkedés vált ki egy kutyában. Ilyen lehet például a kiszámíthatatlan mozgás, hangos és intenzív zaj, váratlan és hirtelen események. A legtöbb gyerek nagyon kíváncsi mindenképpen meg akarja fogdosni a szőrös kutyust még akkor is, ha az már egyértelműen jelzi a távolságtartást. További probléma lehet, hogy nagyjából egyforma a méretük, egyforma dolgok iránt érdeklődnek, ugyanaz a játék vagy földre hullott étel lehet számukra érdekes. Ha mind a ketten egyszerre nyúlnak például egy labda után, veszélyes helyzet alakulhat ki.

A kutyaharapást elszenvedők fele gyerek

Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban évente 800 000 ember fordul orvoshoz kutyaharapás miatt, ezeknek a fele gyermek. Leginkább az 5-9 éves korosztály körében fordul elő harapás és ezek sokkal gyakoribbak a kisfiúk körében.  Hat éves kor alatt legtöbbször azért történik baleset, mert a gyerek váratlanul a kutya területére tévedt, vagy valamilyen étellel kapcsolatos konfliktus történik.  Az esetek nagy többségében az is világossá vált, hogy a gyerekeket nem tanították tudatos viselkedésre a kutyákkal szemben. Sajnos az is gyakori, hogy egy-egy ilyen eset után a kutyát száműzik a családból.

Három egyszerű szabály

Az alábbi három szabályt minden szülőnek és gyermeknek érdemes megfogadnia és betartania az alapvető biztonság érdekében.

• Engedélykérés. Egy idegen kutya megközelítése előtt minden esetben kérdezze meg a gyermek a kutya gazdáját, hogy megsimogathatja – e. Akkor is ha pici a kutya, akkor is ha nagyon cukinak és barátságosnak tűnik.
• Nyugodtan és csendesen. Soha ne engedjük, hogy a gyerek nagy hanggal, kiabálva, fejhangon ujjongva menjen oda egy kutyához és nyúljon hozzá. Sajnos az ilyen hangok nagyon félelmetesek lehetnek egy érzékeny kutya számára és vagy menekülőre fogja, vagy ha sarokba van szorítva, akkor támadni fog.
• Nem nyúlkál azonnal.  Fontos, hogy a kutyának legyen egy kis ideje megszaglászni új barátját és ne azonnal akarja megsimogatni. Számos kutyát megijeszt egy gyorsan felé nyúló kéz még azelőtt, hogy egyáltalán megszokhatta volna az illatát, közelségét.

Nem lehet elég korán elkezdeni a kutyákkal való kapcsolat építést és barátkozást, de nem mindegy, hogy az első benyomások milyenek lesznek. Ebben óriási felelőssége van egy szülőnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dogingtonpost.com

A Cambridge-i egyetem kutatói még 2017-ben hozták nyilvánosságra annak az átfogó kutatásnak az eredményét, melyben 77 családban, 12 éves kor körüli gyermekeket, testvérpárokat vizsgáltak meg. A családokban az volt a közös, hogy mindenhol élt legalább egy háziállat és két gyermek. Tehát a gyermekek testvérrel és kutyával is kialakíthattak kapcsolatot.  A kutatás a viszonyok alakulása mellett arra is rávilágított, hogy a háziállatok – legtöbb esetben a kutya – pozitív hatással van a gyermekek szociális fejlődésére és érzelmi biztonságára és az egészségére is.

A kutatást vezető Matt Cassells elmondta, hogy mindenki, aki gyermekkorában olyan szerencsés volt, hogy egy háziállattal nőhetett fel, tudja, hogy a család szerves részét képezték, gyermekként ugyanúgy kommunikáltunk velük, mint bármely más családtagunkkal.

A kutatás során fény derült arra, hogy  a kislányok sokkal több aktivitásban vettek részt kutyájukkal, szorosabb kötődést építettek fel, rendszeresebben kommunikáltak az állattal. Ez ellentmond annak a feltevésnek, mely szerint pont a kisfiúk kötődnek jobban a kutyájukhoz. A kutatók szerint ez azért is lehetséges, mert a lányok kommunikációja már ebben a korban is kifinomultabb, mint a fiúké.  Arra pedig egyértelműen rámutattak az eredmények, hogy a gyerekek többségének sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb kapcsolata van saját vagy a család kutyájával, mint a testvérével, szívesebben töltenek időt háziállatukkal, mint a testvérükkel.

A kutatók továbbmentek ezen a gondolatmeneten és bár nem tudnak még sokat arról a hatásról, amit a kutyák gyakorolnak a gyermekek hosszú távú fejlődésére, de azt biztosan állítják, hogy kamaszkorban is hihetetlen támaszt és biztonságot nyújt egy kutya.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily.com

Fotók: pexels, pixabay