
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>etológia - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</title>
	<atom:link href="https://kutyabarat.hu/cimke/etologia/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://kutyabarat.hu/cimke/etologia/</link>
	<description>Kutyás és kutyabarát szállások, éttermek, kávézók, munkahelyek, üzletek és kutyás cikkek, rendezvények, programok. Minden, ami kutya és kutyabarát hely.</description>
	<lastBuildDate>Tue, 05 May 2026 12:52:27 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0</generator>
	<item>
		<title>Utánozzák egymást a macskák? Több bennük az empátia, mint gondolnánk</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/eletmod/137956/utanozzak_egymast_a_macskak_tobb_bennuk_az_empatia_mint_gondolnank/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 05 May 2026 12:52:27 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[empátia]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[imitáció]]></category>
		<category><![CDATA[kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[macskák]]></category>
		<category><![CDATA[viselkedés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=137956</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1280" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2026/05/pexels-roberto-chiarizia-3935582-34759636.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="macskák imitáló viselkedése empátia" decoding="async" fetchpriority="high" /></div>
<p>A macskákról sokáig az a kép élt bennünk, hogy magányos, kissé távolságtartó lények. Nem feltétlenül képzeltük, hogy „leolvassák” egymás érzéseit, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/137956/utanozzak_egymast_a_macskak_tobb_bennuk_az_empatia_mint_gondolnank/">Utánozzák egymást a macskák? Több bennük az empátia, mint gondolnánk</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1920" height="1280" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2026/05/pexels-roberto-chiarizia-3935582-34759636.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="macskák imitáló viselkedése empátia" decoding="async" /></div><div class="flex flex-col text-sm pb-25">
<section class="text-token-text-primary w-full focus:outline-none [--shadow-height:45px] has-data-writing-block:pointer-events-none has-data-writing-block:-mt-(--shadow-height) has-data-writing-block:pt-(--shadow-height) [&amp;:has([data-writing-block])&gt;*]:pointer-events-auto scroll-mt-[calc(var(--header-height)+min(200px,max(70px,20svh)))]" dir="auto" data-turn-id="request-69b28de0-fc68-8330-8429-5ce45040764b-50" data-testid="conversation-turn-118" data-scroll-anchor="true" data-turn="assistant">
<div class="text-base my-auto mx-auto pb-10 [--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-xs,calc(var(--spacing)*4))] @w-sm/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-sm,calc(var(--spacing)*6))] @w-lg/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-lg,calc(var(--spacing)*16))] px-(--thread-content-margin)">
<div class="" data-turn-id-container="request-69ddf3ca-7c0c-8327-b20e-9f81f6a62401-15" data-is-intersecting="true">
<section class="text-token-text-primary w-full focus:outline-none [--shadow-height:45px] has-data-writing-block:pointer-events-none has-data-writing-block:-mt-(--shadow-height) has-data-writing-block:pt-(--shadow-height) [&amp;:has([data-writing-block])&gt;*]:pointer-events-auto R6Vx5W_threadScrollVars scroll-mb-[calc(var(--scroll-root-safe-area-inset-bottom,0px)+var(--thread-response-height))] scroll-mt-[calc(var(--header-height)+min(200px,max(70px,20svh)))]" dir="auto" data-turn-id="request-69ddf3ca-7c0c-8327-b20e-9f81f6a62401-15" data-testid="conversation-turn-86" data-scroll-anchor="false" data-turn="assistant">
<div class="text-base my-auto mx-auto pb-10 [--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-xs,calc(var(--spacing)*4))] @w-sm/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-sm,calc(var(--spacing)*6))] @w-lg/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-lg,calc(var(--spacing)*16))] px-(--thread-content-margin)">
<div class="[--thread-content-max-width:40rem] @w-lg/main:[--thread-content-max-width:48rem] mx-auto max-w-(--thread-content-max-width) flex-1 group/turn-messages focus-visible:outline-hidden relative flex w-full min-w-0 flex-col agent-turn">
<div class="flex max-w-full flex-col gap-4 grow">
<div class="min-h-8 text-message relative flex w-full flex-col items-end gap-2 text-start break-words whitespace-normal outline-none keyboard-focused:focus-ring [.text-message+&amp;]:mt-1" dir="auto" tabindex="0" data-message-author-role="assistant" data-message-id="a220854b-a2e2-4890-aa2b-df7c8def7df4" data-message-model-slug="gpt-5-3" data-turn-start-message="true">
<div class="flex w-full flex-col gap-1 empty:hidden">
<div class="markdown prose dark:prose-invert w-full wrap-break-word light markdown-new-styling">
<div class="" data-turn-id-container="request-69ddf3ca-7c0c-8327-b20e-9f81f6a62401-16" data-is-intersecting="true">
<section class="text-token-text-primary w-full focus:outline-none [--shadow-height:45px] has-data-writing-block:pointer-events-none has-data-writing-block:-mt-(--shadow-height) has-data-writing-block:pt-(--shadow-height) [&amp;:has([data-writing-block])&gt;*]:pointer-events-auto R6Vx5W_threadScrollVars scroll-mb-[calc(var(--scroll-root-safe-area-inset-bottom,0px)+var(--thread-response-height))] scroll-mt-[calc(var(--header-height)+min(200px,max(70px,20svh)))]" dir="auto" data-turn-id="request-69ddf3ca-7c0c-8327-b20e-9f81f6a62401-16" data-testid="conversation-turn-88" data-scroll-anchor="false" data-turn="assistant">
<div class="text-base my-auto mx-auto pb-10 [--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-xs,calc(var(--spacing)*4))] @w-sm/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-sm,calc(var(--spacing)*6))] @w-lg/main:[--thread-content-margin:var(--thread-content-margin-lg,calc(var(--spacing)*16))] px-(--thread-content-margin)">
<div class="[--thread-content-max-width:40rem] @w-lg/main:[--thread-content-max-width:48rem] mx-auto max-w-(--thread-content-max-width) flex-1 group/turn-messages focus-visible:outline-hidden relative flex w-full min-w-0 flex-col agent-turn">
<div class="flex max-w-full flex-col gap-4 grow">
<div class="min-h-8 text-message relative flex w-full flex-col items-end gap-2 text-start break-words whitespace-normal outline-none keyboard-focused:focus-ring [.text-message+&amp;]:mt-1" dir="auto" tabindex="0" data-message-author-role="assistant" data-message-id="e996305a-2c8a-4d63-aaf6-17458d71d546" data-message-model-slug="gpt-5-3" data-turn-start-message="true">
<div class="flex w-full flex-col gap-1 empty:hidden">
<div class="markdown prose dark:prose-invert w-full wrap-break-word light markdown-new-styling">
<p data-start="74" data-end="348">A macskákról sokáig az a kép élt bennünk, hogy magányos, kissé távolságtartó lények. Nem feltétlenül képzeltük, hogy „leolvassák” egymás érzéseit, vagy pláne tükrözik azokat. Egy friss, mesterséges intelligencia segítségével végzett kutatás azonban egészen más képet fest róluk. Kiderült: a cicák bizony „utánozzák” egymást, méghozzá az arckifejezéseiken keresztül.</p>
<h2 data-section-id="1cgymy3" data-start="444" data-end="504">Több száz arckifejezés – és még kommunikálnak is velük</h2>
<p data-start="506" data-end="749">A kutatás egyik vezetője, <em>Brittany Florkiewicz</em> pszichológus korábban már kimutatta, hogy a macskák közel 300 különböző arckifejezést képesek produkálni. Ez önmagában is meglepő adat, de az új vizsgálat még egy lépéssel tovább ment. A kutatók azt nézték meg, hogy a macskák képesek-e úgynevezett gyors arci mimikára (rapid facial mimicry, RFM). Ez egy olyan jelenség, amikor egy egyed szinte azonnal „lemásolja” a másik arckifejezését. Az embereknél is megfigyelhető ez. Ha valaki mosolyog ránk, gyakran mi is visszamosolygunk, sokszor teljesen automatikusan.</p>
<h2 data-section-id="msfedc" data-start="1081" data-end="1113">AI a macskák szolgálatában</h2>
<p data-start="1115" data-end="1201">A vizsgálat különlegessége, hogy a kutatók mesterséges intelligenciát vetettek be. Egy macskás kávézóban készült több órányi videófelvételt elemeztek, és az AI segítségével azonosították az úgynevezett „arci jeleket”. Vagyis azokat a finom izommozgásokat, amelyeket a macskák egymás felé irányítva használnak kommunikációra. Ezek lehetnek például: fülmozgások, a száj körüli apró változások vagy a tekintet és a fej iránya.</p>
<h2 data-section-id="1kyq3z7" data-start="1551" data-end="1570">Az eredmények</h2>
<p data-start="1630" data-end="1715">A gyors arci mimika különösen gyakran jelent meg játék közben. És ami még érdekesebb, hogy az ilyen „utánzós” pillanatok után a macskák az esetek körülbelül 60%-ában barátságos interakcióba kezdtek egymással. Például összebújtak, tisztogatták egymást vagy együtt játszottak tovább. Ez arra utal, hogy az utánzás nem véletlen, hanem kapcsolatépítő szerepe van.</p>
<p data-start="2034" data-end="2145">A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a macskák sokkal rugalmasabb társas lények, mint korábban gondoltuk. A gyors arci mimika esetükben az empátia egyik formája, ami segíti a kapcsolódást, és támogatja a pozitív szociális viselkedést. Vagyis amikor két macska „egymásra hangolódik”, az nemcsak játék, hanem kommunikáció.</p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</section>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</section>
</div>
</div>
</section>
</div>
<hr />
<h6 data-start="3185" data-end="3678">Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6 data-start="3185" data-end="3678">Forrás: <a href="https://www.kinship.com/news/cats-mirror-each-expressions-study?utm_campaign=linkinbio&amp;utm_source=instagram&amp;utm_medium=social-organic&amp;utm_content=www.instagram.com/p/DXpV-IqAbTM">https://www.kinship.com/news/cats-mirror-each-expressions-study?utm_campaign=linkinbio&amp;utm_source=instagram&amp;utm_medium=social-organic&amp;utm_content=www.instagram.com/p/DXpV-IqAbTM</a> Kép: Photo by Roberto Chiarizia: https://www.pexels.com/photo/two-calico-cats-facing-each-other-outdoors-34759636/</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/137956/utanozzak_egymast_a_macskak_tobb_bennuk_az_empatia_mint_gondolnank/">Utánozzák egymást a macskák? Több bennük az empátia, mint gondolnánk</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kiszagolják a kutyák a hazug embert?</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/eletmod/136929/kiszagoljak_a_kutyak_a_hazug_embert/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 01 Mar 2026 11:09:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[átverés]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[hazugság]]></category>
		<category><![CDATA[kutya]]></category>
		<category><![CDATA[Sally Anne teszt]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=136929</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="4486" height="3133" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2026/02/pexels-clickerhappy-407082.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="hazugság teszt" decoding="async" /></div>
<p>A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát &#8211; tartja a mondás. De vajon mi a helyzet a kutyákkal [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/136929/kiszagoljak_a_kutyak_a_hazug_embert/">Kiszagolják a kutyák a hazug embert?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="4486" height="3133" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2026/02/pexels-clickerhappy-407082.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="hazugság teszt" decoding="async" loading="lazy" /></div><div class="flex flex-col text-sm pb-25">
<article class="text-token-text-primary w-full focus:outline-none [--shadow-height:45px] has-data-writing-block:pointer-events-none has-data-writing-block:-mt-(--shadow-height) has-data-writing-block:pt-(--shadow-height) [&amp;:has([data-writing-block])&gt;*]:pointer-events-auto scroll-mt-[calc(var(--header-height)+min(200px,max(70px,20svh)))]" dir="auto" tabindex="-1" data-turn-id="request-697dd474-9410-8332-8e4b-c8b6fa4ccec0-8" data-testid="conversation-turn-36" data-scroll-anchor="true" data-turn="assistant">
<div class="text-base my-auto mx-auto pb-10 [--thread-content-margin:--spacing(4)] @w-sm/main:[--thread-content-margin:--spacing(6)] @w-lg/main:[--thread-content-margin:--spacing(16)] px-(--thread-content-margin)">
<div class="[--thread-content-max-width:40rem] @w-lg/main:[--thread-content-max-width:48rem] mx-auto max-w-(--thread-content-max-width) flex-1 group/turn-messages focus-visible:outline-hidden relative flex w-full min-w-0 flex-col agent-turn" tabindex="-1">
<div class="flex max-w-full flex-col grow">
<div class="min-h-8 text-message relative flex w-full flex-col items-end gap-2 text-start break-words whitespace-normal [.text-message+&amp;]:mt-1" dir="auto" data-message-author-role="assistant" data-message-id="b5c2e4d6-6f8e-4166-8c28-5cc389a362a8" data-message-model-slug="gpt-5-2">
<div class="flex w-full flex-col gap-1 empty:hidden first:pt-[1px]">
<div class="markdown prose dark:prose-invert w-full wrap-break-word light markdown-new-styling">
<p data-start="3038" data-end="3275">A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát &#8211; tartja a mondás. De vajon mi a helyzet a kutyákkal és a hazug emberekkel? <strong>Észreveszik a kutyák, ha félrevezetik őket?</strong> Mondjuk ha a finom falatba gyógyszert rejtesz? Ha azt mondod a parkban, hogy „gyere ide, kapsz jutifalatot”, miközben pontosan tudod, hogy üres a zsebed, átlátnak rajtad?</p>
<h3 data-start="575" data-end="612">Az érzelmeinket biztosan olvassák</h3>
<p data-start="614" data-end="945">Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy <strong>a kutyák rendkívül érzékenyek az emberi érzelmekre</strong>. Egy, az <span class="hover:entity-accent entity-underline inline cursor-pointer align-baseline"><span class="whitespace-normal">Animal Behaviour</span></span> folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák több stresszjelet, például remegést vagy nyüszítést, mutattak, amikor emberi sírást hallottak, mint amikor valaki dúdolt. A kutatók úgy vélik, az évezredes háziasítás során a kutyák megtanulták „ráhangolni” magukat az ember érzelmi állapotára.</p>
<p data-start="1070" data-end="1313">Egy 2017-es vizsgálat azt is kimutatta, hogy amikor a kutyák dühös emberi arckifejezést látnak, gyakrabban nyalogatják a szájukat. Ez a viselkedés az izgatottsághoz és a stresszhez köthető. Vagyis a negatív érzelmeket különösen jól érzékelik. De vajon ez azt is jelenti, hogy a hazugságot is kiszimatolják?</p>
<h3 data-start="1380" data-end="1419">A „Sally–Anne-teszt” kutyaváltozata</h3>
<p data-start="1421" data-end="1586">2021-ben a Bécsi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, képesek-e a kutyák különbséget tenni egy megbízható és egy hazug ember között.</p>
<p data-start="1588" data-end="1959">A vizsgálat alapja az úgynevezett Sally–Anne-teszt volt, amelyet eredetileg gyermekeknél alkalmaznak annak mérésére, hogy megértik-e: másoknak lehetnek téves hiedelmeik. (A klasszikus példa szerint Sally elrejt egy golyót egy kosárba, majd távollétében valaki átteszi azt egy dobozba. Amikor Sally visszatér, hol fogja keresni? A helyes válasz: ott, ahova eredetileg tette. A gyerekek körülbelül négyéves korukig adnak rossz választ erre a kérdésre, mivel a mentalizációs képességük, azaz mások gondolatainak &#8222;olvasása&#8221; addig nem elég fejlett.)</p>
<p data-start="1961" data-end="2175">A kutatók 260 kutyát tanítottak meg arra, hogy két lefedett tál közül megtalálják az ételt. Egy számukra ismeretlen személy megbízhatóan jelezte, melyik tál alatt van a falat, így a kutyák „megtanultak” hinni neki. Ezután jött a csavar. Egy második ember a kutya jelenlétében áthelyezte az ételt az egyik tálból a másikba. Volt, hogy az első személy ezt látta, volt, hogy nem.</p>
<p data-start="2340" data-end="2451">Amikor az első ember nem látta az áthelyezést, a kutyák fele követte a téves jelzést, és az üres tálhoz ment. Amikor viszont az illető szemtanúja volt az étel áthelyezésének – tehát tudnia kellett volna az igazságot –, a kutyák kétharmada figyelmen kívül hagyta a hibás jelzést, és a másik tálat választotta.</p>
<p data-start="2653" data-end="2699">Vagyis érzékelték, ha valaki „nem megbízható”.</p>
<p data-start="2701" data-end="2888">Egy korábbi, 2014-es kutatás hasonló eredményre jutott: a kutyák képesek következtetéseket levonni egy ember megbízhatóságáról, és a jövőben ennek megfelelően módosítják a viselkedésüket.</p>
<h3 data-start="2890" data-end="2927">Akkor lebukunk, ha átverjük őket?</h3>
<p data-start="2929" data-end="3079">Mielőtt bűntudatunk lenne amiatt, hogy sajtdarabkába rejtjük a gyógyszert, vagy trükkel vesszük rá őket az állatorvosi vizitre, érdemes árnyalni a képet.</p>
<p data-start="3081" data-end="3274">Becky Mathia, a kansasi <span class="hover:entity-accent entity-underline inline cursor-pointer align-baseline"><span class="whitespace-normal">Wayside Waifs</span></span> menhely trénere szerint <strong>a kutyák elsősorban a testbeszédünkre és a hangszínünkre reagálnak</strong>. Ugyanakkor tanulnak az ismétlődésekből. Ha rendszeresen „átverjük” őket, például jutalomfalatot ígérünk, de nem adjuk oda, idővel felismerhetik a mintát. Ilyenkor bizonytalanná válhatnak, vagy kevésbé reagálnak a hívásunkra.</p>
<p data-start="3465" data-end="3609">Nem arról van szó tehát, hogy erkölcsi értelemben hazugnak tartanak minket. Sokkal inkább arról, hogy a következetlenség rombolhatja a bizalmat.</p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</article>
</div>
<hr />
<h6 data-start="3185" data-end="3678">Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6 data-start="3185" data-end="3678">Forrás: <a href="https://www.kinship.com/dog-behavior/can-dogs-tell-when-people-are-lying?utm_campaign=linkinbio&amp;utm_source=instagram&amp;utm_medium=social-organic&amp;utm_content=www.instagram.com/p/DUx_i86FsxN">https://www.kinship.com/dog-behavior/can-dogs-tell-when-people-are-lying?utm_campaign=linkinbio&amp;utm_source=instagram&amp;utm_medium=social-organic&amp;utm_content=www.instagram.com/p/DUx_i86FsxN</a> Kép: ClickerHappy: https://www.pexels.com/photo/adorable-animal-blur-breed-407082/</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/136929/kiszagoljak_a_kutyak_a_hazug_embert/">Kiszagolják a kutyák a hazug embert?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/136626/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese_2/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Feb 2026 10:19:57 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Csányi Vilmos]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kognitológia]]></category>
		<category><![CDATA[Konrad Lorenz]]></category>
		<category><![CDATA[könyvajánló]]></category>
		<category><![CDATA[kutyák viselkedése]]></category>
		<category><![CDATA[kutyapszichológia]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás könyvek]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=136626</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1135" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="etológia index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg 1135w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-300x212.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1024x722.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-768x541.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1536x1083.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-2048x1444.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1135px) 100vw, 1135px" /></div>
<p>Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez „Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz (ήθος), szokás szóból származik. A viselkedés definíciója kutatók körében [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/136626/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese_2/">Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1135" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="etológia index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg 1135w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-300x212.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1024x722.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-768x541.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1536x1083.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-2048x1444.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1135px) 100vw, 1135px" /></div><h3>Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez</h3>
<p>„<strong>Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.</strong> Az elnevezés a görög <em>ethosz</em> (ήθος), szokás szóból származik. A <em>viselkedés</em> definíciója kutatók körében is vita tárgya, mindazonáltal a jelenségek megértéséhez általában elegendő a viselkedést köznapi értelemben figyelembe venni. Tehát a viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. … Az így kapott adatok elemzése vezethet az okok felderítéséhez és a viselkedés tipizálásához. Az etológia a kísérleti állatpszichológiában és a természetrajzban gyökerezik.” – írja a Wikipedia releváns szócikke az etológiáról.</p>
<p>Gyakorlati szempontból, természettudományos beállítottságú, vagy laikus érdeklődő gazdiként az etológia ennél sokkal több, színesebb és érdekesebb terület. <strong>Az etológiai témájú írások és tudományos kutatások segítségével ugyanis teljesen új szemszögből ismerhetjük meg kedvencünket.</strong> A tudományos nézőponton keresztül megérthetünk egyes viselkedéseket, könnyebben értelmezhetjük a kutyánk kommunikációját és a tényekre alapozva ismerhetjük meg őt.</p>
<p>Napjainkban divatos a kutyák viselkedésére mindenféle elméletet kitalálni, botcsinálta „kutyapszichológusok” terjesztik sokszor mindenféle tudományos megalapozottságot nélkülöző elméleteiket. Bár a jószándék nem kétséges, sajnos ezek a széles körben elterjedt elvek sokszor többet ártanak, mint használnak a kutya – gazdi kapcsolatnak.</p>
<p>Ha benned is felmerültek a „miért” és az „ezt honnan vette vajon” típusú kérdések egy-egy színes-szagos kutyanevelési elmélet hallatán, és szeretnél hiteles kútfőből tanulni a kutyák viselkedéséről, akkor az alábbi válogatott írásokban biztosan nem fogsz csalódni.</p>
<h3>Konrad Lorenz – Ember és kutya</h3>
<figure id="attachment_102116" aria-describedby="caption-attachment-102116" style="width: 273px" class="wp-caption alignleft"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-medium wp-image-102116" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz-273x300.jpg" alt="Konrad Lorenz etológia" width="273" height="300" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz-273x300.jpg 273w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz.jpg 507w" sizes="auto, (max-width: 273px) 100vw, 273px" /><figcaption id="caption-attachment-102116" class="wp-caption-text">Konrad Lorenz &#8211; Forrás: wikipedia</figcaption></figure>
<p>A modern etológia atyja, a Nobel-díjas <em><strong>Konrad Lorenz</strong></em> műve már számos kiadást megért 1950-es megjelenése óta. Nem tudományos tankönyv és nem is száraz olvasmány. Lorenz szórakoztató és személyes történeteken keresztül mutatja be a kutyák viselkedését, azok egyes érdekes aspektusait. Szót ejt benne a kutya – ember kapcsolat eredetéről, de elsősorban a gyakorlati együttélés kérdéseit, hétköznapi szituációkat boncolgat.</p>
<p>Érdemes észben tartani a kötet olvasása közben, hogy a társadalom, és benne a kutyák helyzete, <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/83353/a_kutyasok_semmit_sem_valtoznak_idoutazas_a_fortepan_elkepeszto_fotogyujtemenyeben_1_resz/">sokat változott</a> az elmúlt hetven évben. Ma már talán nagyobb érzékenységgel, több érzelemmel viszonyulunk a kutyákhoz. És természetesen, ez a hét évtized nem múlt el tudományos fejlődés nélkül. Mindazonáltal, Konrad Lorenz műve alapmű, amelyet minden etológia iránt fogékony gazdinak érdemes kézbe venni.</p>
<h3>Csányi Vilmos – Kis etológia</h3>
<p>A nemzetközi etológia atyja után következzék a tudományterület hazai doyenjének klasszikusa. A „kis” szót nem lekicsinylő értelemben kell venni, pusztán arra utal, hogy az Etológia c. egyetemi tankönyv fogyasztóbarát verziójával állunk szemben, amelyet <a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/74252/a_kutya_nem_akar_falkavezer_lenni_interju_csanyi_vilmossal/"><em>Csányi Vilmos</em></a> professzor úr a nagyközönség számára írt.</p>
<p>Az 1980-as megjelenése óta több kiadásban megjelent alapmű az állati viselkedés miértjeire keresi a választ. Nem kifejezetten a kutyák viselkedésére fókuszál, inkább az etológia alapfogalmaival hivatott megismertetni az olvasót. Az eredetileg háromkötetes mű rövid történeteken, tudományos megfigyeléseken keresztül ismerteti meg az olvasót az állatok gondolkodásmódjával, szokásaival vagy éppen szerelmi életével.</p>
<h3>Alexandra Horowitz – Inside of a Dog</h3>
<p>A kognitológia, vagy kognitív tudomány a megismerés folyamataival foglalkozik. A <em>Columbia Egyetem</em> pszichológia professzora, <em><strong>Alexandra Horowitz</strong></em> a megismerési folyamataik révén mutatja be a kutyák belső világát, érzékelését és azt, hogyan látják a hétköznapi eseményeket, amelyeknek részesei.</p>
<p>Horowitz szerint, aki meg akar érteni egy állatot, annak először azt kell mérlegelnie, hogy az mit érzékel saját környezeteként („<em>umwelt</em>” – saját, szubjektív képünk a minket körülvevő világról), és mindezt milyen kognitív folyamatokkal dolgozza fel. A könyvből megismerhetjük a kutyák értelmi képességeit, valamint fiziológiai jellemzőiket, és ezeken keresztül képet formálhatunk arról, milyen lehet az élet kutya szemmel.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="Learn to understand your dog with author Alexandra Horowitz" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/o4IpJhLPZFQ?wmode=transparent&amp;rel=0&amp;feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></p>
<hr />
<h6>Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6><a href="http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html">http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html</a></h6>
<h6><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia">https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia</a></h6>
<h6>Képek: Készítette: Max Planck Gesellschaft (Eurobas) &#8211; A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7311962; Indexkép: pexels. Videó: Simon and Schuster Books YouTube</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/136626/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese_2/">Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutyabarát ajánló: Viselkedésbiológia Nektek &#8211; videósorozat az ELTE etológia tanszékéről</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/118620/kutyabarat_ajanlo_viselkedesbiologia_nektek_videosorozat_az_elte_etologia_tanszekerol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 21 Nov 2022 07:24:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás társadalom]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE etológia]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=118620</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="viselkedésbiológia nektek veletek ajánló" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>Érdekel a viselkedésbiológia? Vagy éppen csak sejtésed van arról, hogy mit is takar ez a szó? Az ELTE Etológia Tanszék [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/118620/kutyabarat_ajanlo_viselkedesbiologia_nektek_videosorozat_az_elte_etologia_tanszekerol/">Kutyabarát ajánló: Viselkedésbiológia Nektek &#8211; videósorozat az ELTE etológia tanszékéről</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="viselkedésbiológia nektek veletek ajánló" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/11/pexels-karolina-grabowska-5705632-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><p>Érdekel a viselkedésbiológia? Vagy éppen csak sejtésed van arról, hogy mit is takar ez a szó? Az ELTE Etológia Tanszék videósorozata minden kérdésre válaszol.</p>
<p>&#8222;A <em>Viselkedésbiológia Nektek &#8211; Veletek </em>nem más, mint egy videósorozat az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/111993/elte_kutatas_akar_szaz_jatek_nevet_is_kepes_megtanulni_egy_kutya/">ELTE etológia tanszékéről</a>, amelyet azért készítettünk, hogy közelebb hozzuk számotokra a tudományt és bemutassuk a tanszéken működő nagyobb kutatócsoportokat. Így elsőkézből tudhatjátok meg, hogyan zajlik egy etológiai vizsgálat, milyen módszerekkel dolgozunk. Hallhattok a legérdekesebb eredményeinkről, és azt is elmondjuk, hogy jelenleg milyen vizsgálatokra várunk jelentkezőket.&#8221; &#8211; mutatja be a sorozatot <em>Lenkei Rita</em> doktorjelölt a sorozat első részében.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="Viselkedésbiológia Nektek-Veletek (1. epizód) - Az etológiai kísérletek módszertana (1. rész)" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/dtdh2Y8z4do?wmode=transparent&amp;rel=0&amp;list=PLkmqQWYxxCDZWJd7qiM50uQHj2cR7CYiT" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></p>
<p>Már ez is rendkívül érdekesen hangzik. A sorozat eddigi részeiből megismerhetjük az etológiai kísérletek módszertanát, valamint bemutatkozik a neuroetológiai kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program is. Megismerhetjük az Alfa Generáció Labort is, ahol a digitális eszközök használatának hatását vizsgálják a gyerekek szociális és kognitív képességeire.</p>
<p>A videósorozat remek ismeretterjesztő, a tudomány és az állatok iránt érdeklődő fiatalok számára éppúgy érdekes lehet, mint a felnőtt vagy idősebb generációnak. Az etológiai kutatásokban világszinten vezető helyen álló ELTE Etológia Tanszék videói ugyanis a legújabb tudományos eredményeket, kutatási irányokat mutatják be. Értelemszerűen ezek biztosan nem szerepelnek a legújabb tankönyvekben sem.</p>
<p>A témák többsége izgalmas lehet azoknak a gazdiknak is, akik szeretnék megérteni a kutyák viselkedését. Tévhitek és urban legend elméletek helyett a tudományos álláspontra alapozva tanítani, nevelni kutyájukat. Szerencsére ma már egyre inkább előtérbe kerül a kognitív alapú tréning és nevelés. Ennek alaposabb megértéséhez is hozzásegíthetnek a videók.</p>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Forrás: ELTE Etológia Tanszék &#8211; <a href="https://www.youtube.com/@FamilyDogProject">Family Dog Project Research Group &#8211; YouTube</a>; Kép: Photo by Karolina Grabowska: <a href="https://www.pexels.com/photo/close-up-shot-of-a-dog-5705632/">https://www.pexels.com/photo/close-up-shot-of-a-dog-5705632/</a></h6>
<p>&nbsp;</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/118620/kutyabarat_ajanlo_viselkedesbiologia_nektek_videosorozat_az_elte_etologia_tanszekerol/">Kutyabarát ajánló: Viselkedésbiológia Nektek &#8211; videósorozat az ELTE etológia tanszékéről</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A kutyák agya máshogy reagál az emberi hangra, mint a kutyahangokra</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/allatvedelem/115610/a_kutyak_agya_mashogy_reagal_az_emberi_hangra_mint_a_kutyahangokra/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 10 May 2022 12:42:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Állatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[kutya agya]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=115610</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1162" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-scaled.jpg 1162w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-300x207.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-1024x705.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-768x529.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-1536x1058.jpg 1536w" sizes="auto, (max-width: 1162px) 100vw, 1162px" /></div>
<p>Photo by Sorin Gheorghita on Unsplash unsp</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/115610/a_kutyak_agya_mashogy_reagal_az_emberi_hangra_mint_a_kutyahangokra/">A kutyák agya máshogy reagál az emberi hangra, mint a kutyahangokra</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1162" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-scaled.jpg 1162w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-300x207.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-1024x705.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-768x529.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/05/sorin-gheorghita-qMtltUeRE3g-unsplash-1536x1058.jpg 1536w" sizes="auto, (max-width: 1162px) 100vw, 1162px" /></div><p>Photo by <a href="https://unsplash.com/@sxtcxtc?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Sorin Gheorghita</a> on <a href="https://unsplash.com/s/photos/smart-dog?utm_source=unsplash&amp;utm_medium=referral&amp;utm_content=creditCopyText">Unsplash</a> unsp<div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb kutatása során EEG segítségével vizsgálták a kutyák agyi folyamatait és megállapították, hogy a kutyák agya eltérő módon dolgozza fel a kutyáktól és az emberektől származó hangokat. Sőt, azok érzelmi töltésére is reagálnak.  A kutatás eredményei a Royal Society Open Science című folyóiratban jelentek meg.</p>
<h6>Különleges módszer</h6>
<p>A kutatók kifejlesztettek egy nem-invazív EEG vizsgálatot, a humán neurológiai vizsgálatokban használt módszerek mintájára. Ezzel a speciális módszerrel most először sikerült kimutatni, hogy a kutya agya másként reagál az emberi és a kutya hangokra. A vizsgálat úgy zajlott, hogy az éberen, de mozdulatlanul fekvő kutyáknak emberi és kutyahangokat játszottak le, miközben az EEG segítségével az agyi folyamatokat rögzítették.  A vizsgálatban összesen 17 kutya vett részt, akik kimondottan élvezhették a helyzetet, hiszen rengeteg<a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/84306/tenyek_es_tevhitek_a_pozitiv_megerositest_hasznalo_tanitasi_modszerekrol/" target="_blank" rel="noopener"> pozitív megerősítést</a> és sok-sok jutalomfalatot kaptak.</p>
<h6>Hogyan működik pontosan az EEG vizsgálat?</h6>
<p>Az EEG készülék alkalmazása során a kutyák fejének meghatározott pontjaira elektródákat illesztenek, melyen keresztül tudják figyelni, mérni az agyi reakciókat. Ezután a kutyáknak különféle érzelmi töltettel bíró, nem-verbális emberi és kutyahangokat játszottak le. Mindkét hangcsoport esetében pozitív és semleges hangok kerültek be a listába. Pozitív emberi hang volt például a nevetés, a köhögés pedig semleges. Kutyahangoknál a játékos vakkantást mint pozitív hangot,  apró morgásokat pedig mint semleges hangot játszottak le.</p>
<h6>A kutyák nagyon hamar felismerik a faji hovatartozást</h6>
<p>Mindössze 250 milliszekundum, azaz negyed másodperc volt szükséges a kutyáknak ahhoz, hogy az agyuk felismerje a hallott hang faji hovatartozását. A kutatás több dolog miatt is nagy jelentőségű. Először sikerült ilyen formában kimutatni, hogy a kutyák csupán hangok alapján különbséget tudnak tenni <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/97279/ezek_az_fajok_pusztultak_ki_2019_ben/" target="_blank" rel="noopener">fajok</a> között. Másrészt most először találtak különbséget a pozitív és semleges hangokra adott agyi válaszok között, annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang. Tehát azt is kimutatták, hogy a hangok érzelmi töltetére is reagál a kutya agyi feldolgozása.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: MTI, <a href="https://etologia.elte.hu/hu/home/" target="_blank" rel="noopener">ELTE-Etológia </a></p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/allatvedelem/115610/a_kutyak_agya_mashogy_reagal_az_emberi_hangra_mint_a_kutyahangokra/">A kutyák agya máshogy reagál az emberi hangra, mint a kutyahangokra</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Online kutyaetológiai konferenciát tartanak szombaton</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/113898/online_kutyaetologiai_konferenciat_tartanak_szombaton/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 28 Jan 2022 10:34:50 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Közösségi élet]]></category>
		<category><![CDATA[Programok]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE etológia]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[konferencia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=113898</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1053" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-scaled.jpg 1053w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-300x228.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-1024x778.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-768x584.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-1536x1167.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-2048x1556.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1053px) 100vw, 1053px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/113898/online_kutyaetologiai_konferenciat_tartanak_szombaton/">Online kutyaetológiai konferenciát tartanak szombaton</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1053" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-scaled.jpg 1053w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-300x228.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-1024x778.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-768x584.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-1536x1167.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-2048x1556.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2022/01/2photo-pots-vT9SSvrAncY-unsplash-86x64.jpg 86w" sizes="auto, (max-width: 1053px) 100vw, 1053px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Január 29-én szombaton egy egész napos, online kutyaetológiai konferencián vehet részt bárki, akit érdekelnek a legfrissebb kutatási adatok és eredmények. Az eseményt az<a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/111993/elte_kutatas_akar_szaz_jatek_nevet_is_kepes_megtanulni_egy_kutya/" target="_blank" rel="noopener"> ELTE</a>, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói tartják.</p>
<h6>Főbb témák</h6>
<p>A kutatócsoportok bemutatják 2021-ben publikált eredményeiket és részletesen beszámolnak a kutatási területekről, módszerekről és persze az érdekességekről is. Többek között szó lesz arról, hogy a kutya felismeri-e az idegen nyelveket, hogy mikortól számítanak felnőttnek vagy hogy milyen fontos helyet foglalnak el a kutyák a<a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/111216/az_emberi_demencia_kutatasat_hatekonyan_segithetik_a_kutyak/" target="_blank" rel="noopener"> demencia</a> kutatásában. De azt is megtudhatjuk, hogy egy kutyának jutalmat jelent-e  a gazdi arca és hogy felismerik-e ha esetleg útban vannak. Csupa érdekes téma, melyek megismerésével nemcsak a kutatók tudnak meg egyre többet és többet négylábú kedvenceinkről, de a gazdikat is segíti kutyájuk megértésében.</p>
<h6>Minden érdeklődőt szeretettel várnak</h6>
<p>Az ELTE Etológia Tanszéken 1994-ben indították el a <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/76253/indul_a_szenior_csaladi_kutya_program_az_elte_n/" target="_blank" rel="noopener">Családi Kutya Programot</a>, melyben a kutyák viselkedését, gondolkodását és érzelmeit vizsgálják a kutatók önkéntesek bevonásával. A kutyatulajdonosok közreműködésével végzett vizsgálatok eredményeit 2013 óta minden évben konferencián mutatják be. Bár a téma tudományos, nemcsak szakembereket várnak rá. A kutyaetológiai iránt érdeklődő gazdik is csatlakozhatnak az online konferenciához.</p>
<p><strong>Program:</strong></p>
<p>10:00 Dr. Kubinyi Enikő: Köszöntő</p>
<p>10:10 Dr. Gácsi Márta: A kötődés is agyban dől el?</p>
<p>10:25 Bognár Zsófia: Szemkontaktus a kutyával – A kutya milyen tulajdonságaival függ össze?</p>
<p>10:40 Dr. Boros Marianna: Hogyan ismerik fel a kutyák a szavak határait?</p>
<p>10:55 Prof. Miklósi Ádám: Szótanuló kutyák</p>
<p>11:10 Temesi Andrea: Miért billentik oldalra a fejüket a kutyák?</p>
<p>11:25 SZÜNET</p>
<p>11:40 Dr. Sándor Sára: Mi történik egy kutya szövetbankban és mit adhat ez egy kutyatartónak?</p>
<p>11:55 Dr. Faragó Tamás: Kell-e hinni az ebszomorúságnak? Avagy miről árulkodnak a szeparációs nyüszítések.</p>
<p>12:10 Dr. Gergely Anna: Csak a hangmagasság a fontos? Avagy honnan tudja a kutya, hogy hozzá beszélünk?</p>
<p>12:25 Dr. Pongrácz Péter: Frusztráció, félelem – egyik sem jó társ ha egyedül marad a kutya</p>
<p>12:40 Lenkei Rita: Felismerik-e a kutyák, ha útban vannak?</p>
<p>12:55 Vékony Kata: A kutya-gazda kapcsolat hatása a szociális tanulásra</p>
<p>13:10 SZÜNET</p>
<p>13:25 Csibra Barbara: Mikortól számítanak a kutyák felnőtteknek?</p>
<p>13:40 Dr. Kubinyi Enikő: A kutyák jelentősége a demencia kutatásában</p>
<p>13:55 Dr. Kis Anna: Jutalom-e a gazda arca?</p>
<p>14:10 Dr. Abdai Judit: Mozifilm geometriai formákkal, avagy hogyan észlelnek a kutyák mozgó alakzatokat</p>
<p>14:25 Dr. Andics Attila: Tudja-e a kutya, ki beszél és milyen nyelven?</p>
<p>14:40 SZÜNET</p>
<p>14:55 ITT ANGOL NYELVRE VÁLTUNK</p>
<p>15:10 Dr. Laura Cuaya: Can dog brains differentiate languages?</p>
<p>15:25 Dr. Péter Pongrácz: Hounds and dogs and owners – could the canine attachment bond be breed-specific?</p>
<p>15:40 Dr. Claudia Fugazza: Exceptional dogs</p>
<p>15:55 Dr. Andrea Sommese: Why do (some) dogs tilt their heads?</p>
<p>16:10 Shany Dror: Learn fast &amp; remember for long? Exceptional dogs rapidly acquire the names of new objects</p>
<p>16:25 Live demo of an exceptional dog</p>
<p>A konferenciát az NKFIH Mecenatúra (MEC_N 141314) támogatja.</p>
<p>Zoom link: <a href="https://us02web.zoom.us/j/83180951652?pwd=QXRaWlE3UFBPaVdPSkd0bWxFZ05zQT09&amp;fbclid=IwAR1YRfTibqlQWLrqgzNeB28AWFsQqLwBYpZNbd6-uz9B08hhqw-B9RjdgdQ">https://us02web.zoom.us/j/83180951652…</a></p>
<p>Facebook esemény: <a href="https://www.facebook.com/events/4727703823974510/?ref=newsfeed">https://www.facebook.com/events/4727703823974510/?ref=newsfeed</a></p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: ELTE Etológia</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/113898/online_kutyaetologiai_konferenciat_tartanak_szombaton/">Online kutyaetológiai konferenciát tartanak szombaton</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 2. rész: Öntudat és önkifejezés</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112670/kutya_pszichologia_2_resz_ontudat_es_onkifejezes/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 24 Nov 2021 08:38:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás társadalom]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kognitív képességek]]></category>
		<category><![CDATA[kutyák értelmi képességei]]></category>
		<category><![CDATA[pszichológia]]></category>
		<category><![CDATA[van ott valaki?]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=112670</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutya pszichológia 2" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>A cikk első részében a kutyák a pszichológia és az etológia történetében betöltött szerepe volt a téma. A folytatásban az [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112670/kutya_pszichologia_2_resz_ontudat_es_onkifejezes/">Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 2. rész: Öntudat és önkifejezés</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutya pszichológia 2" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-diogo-cacito-5922637-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><p><em>A cikk első részében a kutyák a pszichológia és az etológia történetében betöltött szerepe volt a téma. A folytatásban az elmúlt évek kutatási irányairól és a kutyák kognitív képességeinek vizsgálatáról lesz szó.</em></p>
<h5>Gondolkodom magamról, tehát vagyok?</h5>
<p>Ahhoz, hogy elfogadjuk egy állatfajról, hogy megfelel a &#8222;valakiság&#8221; kritériumának, azaz, önálló belső lénye van, legtöbbször azt vizsgálják, hogy <strong>képes-e önmagáról gondolkodni</strong>. Ennek egyik tesztje, hogy felismeri-e magát a tükörben. (<em>Röviden: A kísérletben résztvevő arcára egy pontot festenek. Ha a tükörbe nézve elkezdi piszkálni, az bizonyítja, hogy felismeri, hogy a tükörben lévő arc az övé.</em>) Ezzel persze kizárunk minden olyan lényt, amelynek látása nem úgy fejlődött, hogy erre képessé tegye, továbbá például az egy év alatti gyermekeket.</p>
<p>A tükör-tesztet széles körben bírálják is emiatt, hiszen például az elefántok, a kutyák és a delfinek is megbuknak rajta &#8211; ez utóbbiak azért, mert nincs olyan mellső végtagjuk, amellyel lepiszkálhatnák a rájuk festett pöttyöt.</p>
<p>Ezért is adaptált az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/110215/a_kutyak_is_lehetnek_tehetsegesek_ujabb_kutatas_az_elte_etologia_tanszeken/">ELTE Etológia tanszéke</a> egy olyan vizsgálatot kutyákra, amely más megvilágításból áll a helyzethez, és a fenti korlátok nem vonatkoznak rá. Ennek során a kísérlet alanya egy pokrócon foglal helyet. A feladat az, hogy a pokrócot, vagy egy ahhoz rögzített tárgyat átadjon a kísérletben résztvevő asszisztensnek. Ez csak úgy teljesíthető, ha az alany elmozdul a pokrócról. Azaz, <strong>rá kell jönnie, hogy ő az, aki ott van a pokrócon és neki kell megmozdulnia, ha teljesíteni akarja a feladatot, tehát testtudattal kell rendelkeznie.</strong></p>
<p><iframe loading="lazy" title="Lenkei bodyaw" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/hWxeO4i3ibY?start=71&#038;wmode=transparent&amp;rel=0&amp;feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></p>
<p>Ebben a típusú tesztben a kutyák (ahogy az elefántok és a totyogók is) remekül teljesítenek. Pongrácz Péter, Lenkei Rita és munkatársaik személyében tehát magyar kutatók publikáltak először olyan tudományos eredményt, amely bizonyítja, hogy a kutyák rendelkeznek testtudattal, azaz, gondolkoznak magukról, tehát: lakik odabent valaki.</p>
<h5>Beszélő kutyák</h5>
<p>Ehhez képest, bár tudományosan még nem bizonyított, hogy állatok összetett érzelmekre is képesek, egy éppen folyó kutatásban <strong>egy kutya rendszeresen beszámol az álmairól</strong>, az érzéseiről és magára vonatkozó kérdéseket tesz fel a gazdájának. A közösségi médiafelületeken bárki megtekintheti a videórészleteket, melyek egyelőre még csak nyersanyagul szolgálnak egy 2020-ban kezdődött vizsgálatban.</p>
<p><a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/109120/kutyabarat_konyvajanlo_how_stella_learned_to_talk/">Korábban írtunk róla</a>, hogy egy amerikai beszédterápiás szakember a beszédfejlődésben gátolt emberek körében alkalmazott eszközökhöz hasonló elven a saját kutyáját tanította meg &#8222;beszélő gombok&#8221; segítségével szavak használatára. Az úttörő elgondolást többen követték és tanították meg a kutyáikat a gombok használatára. Ez azért rendkívül érdekes, mert a kutyák így a mi nyelvünkön tudják kifejezni azt, ami a fejükben jár. Azaz, számunkra is érthetően adhatnak bizonyítékot arról, hogy van ott valaki. Ráadásul a gombok használata mérhető, rögzíthető és elemezhető. A több, független helyszínen, több alannyal és hosszú távon rögzített felvételek pedig alkalmat adnak a tudományos vizsgálódásra.</p>
<h5>Az érem másik oldala</h5>
<p>Gazdiként sokan meg vagyunk győződve róla, hogy kutyáink nem csak hogy öntudattal, célokkal és elképzelésekkel, hanem egyéniséggel, személyiséggel, sőt, lélekkel is rendelkeznek. Tipikusan a pszichológia területéhez tartozó betegségeket legalábbis tulajdonítunk nekik. Egy finn kutatás eredményeiből az derül ki, hogy <strong>a vizsgált kutyák több, mint 70%-ánál találtak olyan problémát, mint például szorongás, fóbiák, agresszió, amelyeket emberek esetében inkább lelki eredetűnek tartunk.</strong></p>
<p>A traumák vizsgálata is új terület a kognitív kutyás kutatásban. A kölyökkori trauma, a gyász, a felnőttkori veszteség vagy stresszhelyzet okozta trauma kifejezések ma már nem csengnek idegenül, ha kutyákkal kapcsolatban hangzanak el.</p>
<p>Alig telt el pár évtized azóta, hogy az állatokat &#8222;automatáknak&#8221; tartották, mégis gyökeresen változott meg a kutyák gondolkodásáról alkotott képünk. A pszichológiai kísérletek tárgyaiból a kognitív kutatások érdeklődésének középpontjába kerültek a kutyák. Napról napra derülnek ki értelmi képességeikről újabb ismeretek, amelyek &#8211; gazdiként tudjuk &#8211; még csak a jéghegy csúcsát súrolják.</p>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Forrás: <a href="https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472">https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov">https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall">https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia">https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia</a>; Atkinson &amp; Hilgard: Pszichológia &#8211; 2005-ös kiadás; <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/112156/kutyabarat_konyvajanlo_csanyi_vilmos_kivancsisagom_tortenete/">Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története</a>; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker &amp; Rodney Habib: Forever Dog; <a href="https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/">https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/</a>; Képek: Photo by <strong><a href="https://www.pexels.com/@harry-cooke?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Harry Cooke</a></strong> from <strong><a href="https://www.pexels.com/photo/funny-adorable-spaniel-dog-on-green-lawn-6194912/?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Pexels</a>; </strong></h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112670/kutya_pszichologia_2_resz_ontudat_es_onkifejezes/">Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 2. rész: Öntudat és önkifejezés</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 1. rész: Automatákból gondolkodó lények</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112662/kutya_pszichologia_1_resz_automatakbol_gondolkodo_lenyek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 24 Nov 2021 08:34:46 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás társadalom]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kognitív képességek]]></category>
		<category><![CDATA[kutyák értelmi képességei]]></category>
		<category><![CDATA[pszichológia]]></category>
		<category><![CDATA[van ott valaki?]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=112662</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1000" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutya pszichológia 1" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-scaled.jpg 1000w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-300x240.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-1024x819.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-768x614.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-1536x1229.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-2048x1638.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /></div>
<p>A pszichológia, azaz, szép magyar kifejezéssel élve, a lélektan, az emberi lélek tanulmányozásával, az ember belső folyamatainak, gondolkodásának megismerésével foglalkozó [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112662/kutya_pszichologia_1_resz_automatakbol_gondolkodo_lenyek/">Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 1. rész: Automatákból gondolkodó lények</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1000" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutya pszichológia 1" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-scaled.jpg 1000w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-300x240.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-1024x819.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-768x614.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-1536x1229.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/11/pexels-harry-cooke-6194912-2048x1638.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1000px) 100vw, 1000px" /></div><p>A pszichológia, azaz, szép magyar kifejezéssel élve, a lélektan, az emberi lélek tanulmányozásával, az ember belső folyamatainak, gondolkodásának megismerésével foglalkozó tudomány. A pszichológusok nemcsak lelki problémákat, elakadásokat segítenek leküzdeni, hanem kutatásokat is végeznek, az emberi lélek, az emberek közötti kapcsolatok, vagy az emberi személyiség mélységeit vizsgálják.</p>
<h5>Állatok és a pszichológia</h5>
<p>Az állatok szerepe a pszichológiában egészen a közelmúltig leginkább a kísérletekre szorítkozott. Számos kegyetlen és kevésbé kegyetlen kísérletet hajtottak végre a legkülönbözőbb állatokon, melyek célja az emberi elme, a gondolkodás, a figyelem, a memória, a reflexek, és még sok más működés megértése. Gondoljunk csak Pavlov kutyájára vagy a <a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/111317/mi_az_a_tanult_tehetetlenseg/">tanult tehetetlenséget</a> vizsgáló Seligmanre.</p>
<p>Akkoriban még <strong>úgy gondolták, hogy az állatok csak mechanikus lények, egyfajta lélegző gépek, amelyek nem gondolkoznak, csupán reflex-szerűen cselekszenek</strong>. A mai napig él az az elv, mely szerint ha valamit meg lehet magyarázni egyszerű mechanizmusokkal, akkor nem igazolt összetettebb folyamatokat vélni a háttérben. Tehát, ha egy kutya például &#8222;szégyelli magát&#8221;, mert rosszat tett, az nem magyarázható azzal, hogy szégyelli magát, csak azzal, hogy megtanulta, hogy a gazdája elnézőbb vele, ha cuki fejet vág.</p>
<h5>Változik a világ&#8230; megjelenik az etológiai látásmód</h5>
<p>Ezzel a hozzáállással szemben kellett a <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/86607/harry_herceg_es_dr_jane_goodall_osszefogtak_hogy_segitsenek_a_fiataloknak_megmenteni_a_bolygonkat/">Dr. Jane Goodall</a>-hoz hasonló kutatóknak fellépniük, amikor olyan elméletekkel álltak elő, hogy a csimpánzok márpedig képesek gondolkodni. Először persze &#8211; finoman fogalmazva &#8211; nem arattak osztatlan sikert az elképzelések, de hosszú évek megfigyelései és kutatásai révén végül az etológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy igenis &#8222;<em>van ott valaki</em>&#8222;.</p>
<p>Az elmúlt évtizedekben (az <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/78903/az_elte_etologusai_megfejtettek_miert_idegesito_a_kutya_ugatasa/">ELTE etológia</a> tanszékén folyó kutatásoknak is köszönhetően) a tudomány a főemlősök mellett a kutyák kognitív képességeivel is foglalkozik. Bebizonyították, hogy a kutyák igenis érző lények, akik több, mint 20 különféle érzelem megélésére képesek. Ez a szám folyamatosan nő, ahogy a tudomány számára is elfogadható keretek között sikerül vizsgálatokkal bizonyítani az egyes érzelmek meglétét. Nemcsak az érző lény voltát igazolják azonban egyre több állatnak, hanem azt is, hogy &#8222;valaki lakik odabent&#8221;. Azaz, hogy <strong>öntudattal, saját célokkal, gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkező individuumok</strong>.</p>
<p>Ennek elfogadott kritériuma persze nagyon is emberközpontú. Hiszen mi, emberek, nyilván csak a saját mércénk szerint tudjuk megítélni, hogy egy másik állatfaj mennyire intelligens &#8211; azaz, mennyire képes adott helyzetben célszerűen viselkedni. Rendkívül szubjektív mérce ez, főleg, hogy elég gyengén kommunikálunk más fajok egyedeivel. Ha sikerül is, az inkább az ő tanulási képességeiket dícséri. Ez persze megint szubjektív&#8230;</p>
<h6 style="text-align: center;">Folytatása következik&#8230;</h6>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Forrás: <a href="https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472">https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov">https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall">https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall</a>; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia">https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia</a>; Atkinson &amp; Hilgard: Pszichológia &#8211; 2005-ös kiadás; <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/112156/kutyabarat_konyvajanlo_csanyi_vilmos_kivancsisagom_tortenete/">Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története</a>; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker &amp; Rodney Habib: Forever Dog; <a href="https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/">https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/</a>; Képek: Photo by <strong><a href="https://www.pexels.com/@harry-cooke?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Harry Cooke</a></strong> from <strong><a href="https://www.pexels.com/photo/funny-adorable-spaniel-dog-on-green-lawn-6194912/?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Pexels</a>; </strong></h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/112662/kutya_pszichologia_1_resz_automatakbol_gondolkodo_lenyek/">Kutya &#8211; pszichológia &#8211; 1. rész: Automatákból gondolkodó lények</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutyabarát könyvajánló: Being a Dog</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/110882/kutyabarat_konyvajanlo_being_a_dog/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 21 Aug 2021 07:12:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Alexandra Horowitz]]></category>
		<category><![CDATA[Being a Dog]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[könyvajánló]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás könyv]]></category>
		<category><![CDATA[tudományos könyv]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=110882</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="being a dog" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>Alexandra Horowitz: Being a Dog (2016) Milyen lehet kutyának lenni? Milyen lehet kutyaként élni? Mit érzékel a kutyánk az emberi [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/110882/kutyabarat_konyvajanlo_being_a_dog/">Kutyabarát könyvajánló: Being a Dog</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="being a dog" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/pexels-samson-katt-5255254-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><p><strong>Alexandra Horowitz: Being a Dog (2016)</strong></p>
<p>Milyen lehet kutyának lenni? Milyen lehet kutyaként élni? Mit érzékel a kutyánk az emberi világból és hogyan?</p>
<p>Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ <a href="https://www.amazon.com/Alexandra-Horowitz/e/B002VA6ZVU/ref=ntt_dp_epwbk_0"><em>Alexandra Horowitz</em></a>, a New York-i Barnard College professzora, a nagy sikerű <em>Inside of a Dog</em> című kötet szerzője (<em>magyarul A kutya szerint a világ címen jelent meg</em>). Évek óta kutatja a kutyák érzékelését és a környezetről (<em>umwelt</em>) alkotott képét. Kutatása és írói munkássága annak feltárására és bemutatására irányul, hogy milyen lehet kutyának lenni?</p>
<p>Második könyvét, a <strong><em>Being a Dog</em></strong>-ot teljes mértékben a kutyák szaglásának szenteli. Pontosabban, a kutyák és az emberek szaglásának, és ezáltal a világról alkotott képének összehasonlításán keresztül vezet minket közelebb ahhoz, hogy megértsük, hogyan látják kedvenceink máshogy a minket körülvevő környezetet.</p>
<figure id="attachment_110886" aria-describedby="caption-attachment-110886" style="width: 825px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-large wp-image-110886" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-825x1024.jpg" alt="Alexandra Horowitz: Being a Dog" width="825" height="1024" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-825x1024.jpg 825w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-242x300.jpg 242w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-768x953.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-1238x1536.jpg 1238w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-1651x2048.jpg 1651w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/08/IMG_20210807_195009_899-scaled.jpg 645w" sizes="auto, (max-width: 825px) 100vw, 825px" /><figcaption id="caption-attachment-110886" class="wp-caption-text">Alexandra Horowitz: Being a Dog (kissé megkóstolt kiadás) &#8211; saját</figcaption></figure>
<h5>Horowitz nem csak tudományos alapossággal vezet minket végig a kutyák orrán  &#8211; szó szerint, lépésről lépésre nyomon követve egy szagmolekula útját az orr hegyétől az agy szaglóközpontjáig; ő maga is kipróbálja, milyen kutyának lenni.</h5>
<p>Bátran vállalja, hogy végigszaglássza a kutyái által érdekesnek tűnő szagokat. Mindezt a zsúfolt manhattani utcákon, reggeli kutyasétáltatás közben.</p>
<p>Részt vesz egy szaglást felmérő tesztben, ellátogat a speciális nyomkövető kutyák kiképzésére, és még sorolhatnánk a sok izgalmas kalandot, melyben részt vesz, hogy minden lehetséges irányból górcső alá vegye a kutyák orrát, a mi orrunkat és a kettő közti különbségeket. Annyit bátran elárulhatunk, hogy ez utóbbiból akad bőven! Ahogy azzal sem árulunk el nagy titkot, hogy a <em>Being a Dog</em> olvasása után egészen máshogy fogunk nézni kedvencünkre &#8211; és talán magunkra is. Szinte biztos, hogy több figyelmet szentelünk majd az orrunknak és talán több lehetőséget adunk majd kutyánknak arra, hogy az<a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/78934/hagyd_hogy_az_orra_vezessen/"> elsődleges érzékszervén keresztül fedezze fel a világot</a>.</p>
<h6>A Forbes magazin által az Év Tudományos Kötetének választott (2016) Being a Dog magyarul egyelőre még nem jelent meg. Angol nyelven elektronikus, nyomtatott és hangoskönyv változatban is megvásárolható.</h6>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Kép: saját és Photo by <strong><a href="https://www.pexels.com/@samson-katt?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Samson Katt</a></strong> from <strong><a href="https://www.pexels.com/photo/dog-lying-on-bed-with-book-5255254/?utm_content=attributionCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=pexels">Pexels</a>; </strong></h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/110882/kutyabarat_konyvajanlo_being_a_dog/">Kutyabarát könyvajánló: Being a Dog</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>&#8222;Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?&#8221;</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/egyeb/107065/mit_jelent_ez_a_sok_kutyas_kutatas/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 14 Feb 2021 20:45:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Egyéb kategória]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[Marc Bekoff]]></category>
		<category><![CDATA[tanulmányok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=107065</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="bekoff cikk kutatás index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>&#160; Marc Bekoff cikke eredetileg a Psychology Today folyóiratban 2021. január 26-án jelent meg What Do All These Dog Studies [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/107065/mit_jelent_ez_a_sok_kutyas_kutatas/">&#8222;Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?&#8221;</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="bekoff cikk kutatás index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-chris-f-1144410-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><p>&nbsp;</p>
<p><em>Marc Bekoff cikke eredetileg a<a href="https://www.psychologytoday.com/us/blog/animal-emotions/202101/what-do-all-these-dog-studies-really-mean?amp"> Psychology Today folyóiratban 2021. január 26-án</a> jelent meg What Do All These Dog Studies Really Mean? (Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?) címen.</em></p>
<hr />
<figure id="attachment_107071" aria-describedby="caption-attachment-107071" style="width: 430px" class="wp-caption alignleft"><img loading="lazy" decoding="async" class=" wp-image-107071" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-1024x838.png" alt="bekoff" width="430" height="352" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-1024x838.png 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-300x245.png 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-768x628.png 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-1536x1257.png 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff-2048x1676.png 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/Marc_Bekoff.png 978w" sizes="auto, (max-width: 430px) 100vw, 430px" /><figcaption id="caption-attachment-107071" class="wp-caption-text">Marc Bekoff &#8211; Forrás: wikipedia commons.</figcaption></figure>
<p><em><strong><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Marc_Bekoff">Marc Bekoff</a></strong></em> a Coloradói Egyetem professzora, etológus, biológus. <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/86607/harry_herceg_es_dr_jane_goodall_osszefogtak_hogy_segitsenek_a_fiataloknak_megmenteni_a_bolygonkat/"><strong><em>Dr. Jane Goodall</em></strong></a>-lal együtt az Ethologists for the Ethical Treatment of Animals (Etológusok az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért) alapítója. A kutyák viselkedéséről és a kutyák és az emberek evolúciójáról számos cikke, értekezése jelent meg. Könyvei a témában: <i>Canine Confidential: Why Dogs Do What They Do; The Emotional Lives of Animals: A Leading Scientist Explores Animal Joy, Sorrow, and Empathy and Why They Matter. </i>Az alábbi cikke eredetileg a<a href="https://www.psychologytoday.com/us/blog/animal-emotions/202101/what-do-all-these-dog-studies-really-mean?amp"> Psychology Today folyóiratban 2021. január 26-án</a> jelent meg.</p>
<hr />
<p>A kutyákról egyre több tanulmány készül. Nyilvánvalóan, számos &#8211; hiteles és kevésbé hiteles forrásból &#8211; rengeteget tanulhatunk az otthonainkban és szabadon elő kutyák kognitív, érzelmi és morális életéről.</p>
<p>A címben szereplő kérdést az egyik végzős tanítványom tette fel. Arra kért, hogy értelmezzek jó pár, az elmúlt 5-10 évben megjelent kutatási beszámolót, különös tekintettel azokra, amelyek hasonló jelenséget vizsgáltak, ám különböző eredményekkel.</p>
<h5><strong>Röviden azt válaszoltam, hogy rengeteg remek kutatás létezik, de a túlzó általánosításokkal jobb lenne vigyázni.</strong></h5>
<p>Most szeretném bővebben kifejteni, hogy éveken át, a <a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/105452/a_kutya_nemcsak_az_ember_legjobb_de_a_legregebbi_baratja_is/">háziasított kutyákon</a> és vadon élő rokonaikon végzett számos vizsgálat tükrében miért jutottam erre a következtetésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy a megállapításaim nem azt jelentik, hogy a tudományosság rossz, vagy szükségszerűen megkérdőjelezhető, &#8211; általánosságban a kutyák kutatása tudományosan alapos, de egyes vizsgálatok szigorúbbak, mint mások &#8211; inkább azt, hogy nem létezik egy &#8222;univerzális kutya&#8221;. Nem beszélhetünk &#8222;A&#8221; kutyáról vagy egyetlen egységes kutya elméről, és nagyon jó oka van annak, hogy a egyes kutyás tanulmányok eredményei miért mutatnak egymással nem konzisztens eredményeket. Még azok is, amelyeket <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/100641/konyvajanlo_maggie_the_wunderdog_egy_koborkutya_igaz_tortenete/">szabadon élő kutyákon</a> végeztek.</p>
<p>Arra is kitértünk, hogy a kutyás kutatások széles rétegekhez szólnak. Olvassák olyanok, akiket csak érdekelnek a kutyák: gazdik, akik együtt élnek velük. Aztán kutatók, akik vizsgálják őket és végül olyanok is, akik arra vállalkoztak, hogy megtanítják őket az emberek által uralt világban élni.</p>
<h5><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-large wp-image-107070" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-1024x768.jpg" alt="bekoff kutatás" width="1024" height="768" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-1024x768.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-300x225.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-768x576.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-1536x1152.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-2048x1536.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-86x64.jpg 86w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-hilary-halliwell-38008-scaled.jpg 1067w" sizes="auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />De miért is különböznek az eredmények, amikor látszólag egyezniük kellene?</h5>
<p>Azt hiszem, a kutatóknak egyfajta figyelmeztetéssel kellene ellátni a kutatási papírjaikat: &#8222;A jelen eredmények az adott körülmények között vizsgált kutyákra vonatkoznak, ezért a különböző tanulmányok között eltérések előfordulhatnak&#8221;.</p>
<p>A különböző kutyákat különböző körülmények között, különböző helyszíneken és különböző módszerekkel vizsgálják. Ezért két kutatás eredményeinek összehasonlítása nehézségekbe ütközhet.</p>
<p>Ráadásul, a laboratóriumokban valaha megfigyelt összes kutya csak egy picike százalékát teszi ki annak a körülbelül egy milliárd kutyának, akik a Földet lakják. Néhány tanulmány sajnos megszenvedi a túl kis minta hátrányait, amelynek következtében az egyes kutyákra túl nagy figyelem összpontosul. Ez persze nem &#8222;halálos ítélet&#8221;, csak annyit tesz, hogy ezeket a korlátosságoknak jobb, ha tudomásul vesszük.</p>
<h5>A kutyák különböznek egymástól, ahogy az emberek és a kutya-ember kapcsolatok is mind eltérőek, csak úgy, mint a kutatási körülmények.</h5>
<p>Az évek során lehetőségem nyílt részt venni számos kutatás elvégzésében, ahol laboratóriumokban és kutyafuttatókon figyeltünk meg kutyákat, de kóbor vagy csak estére hazajáró kutyákat is vizsgáltunk. A következőkben szeretnék megosztani pár történetet, amelyek segíthetnek szemléltetni, mi okozhatja a különböző helyszíneken végzett vizsgálatok eredményeiben a különbségeket. Illetve, hogy vajon ugyanaz a kutya miért viselkedik néha máshogy. Ezek a változók abban az esetben is fontosak, ha egy kutyának a &#8222;megfelelő&#8221; viselkedést próbáljuk megtanítani.</p>
<h6>Példák</h6>
<p>Egy vizsgálat során a váróban ücsörögtem, amikor a tesztre váró kutya gazdija beszélgetni kezdett velem. Lois megkérdezte, miért vagyok ott, mire mondtam, hogy a kutatókat látogatom meg és előadást fogok nekik tartani. Erre megosztotta velem, hogy bár a kutyája, Riley, már rutinos az ilyenfajta vizsgálatokban, ma mégis úgy érzi, hogy &#8222;feszült&#8221; és &#8222;stresszel&#8221;, mert kimaradt a napi 5 km-es futás. Lois is rosszkedvűnek tűnt, és tudjuk, hogy a kutyák fogékonyak a gazdáik érzéseire. Kiderült, hogy Riley &#8222;nem volt a topon&#8221; aznap. Teljesítménye elmaradt a megszokottól és alig várta már, hogy elhagyhassa a labort &#8211; csak a futáson járt az esze.</p>
<p>Egy másik esetben, Curtis, aki &#8222;imádott vizsgálatra jönni és odabújni&#8221;, egyenesen undok módon viselkedett. A gazdája, Emanuel, elmondta, hogy Curtis egész éjszaka csak forgolódott álmában, mert előző nap összekapott a barátjával, Ermával. Curtis, aki általában egyenesen besétált a laborba, és alig várta, hogy leteszteljék, most erőteljes unszolásra sem igen akart részt venni az ismerős vizsgálatokon. Azokban a feladatokban, amelyekben korábban &#8222;megszégyenítette Einsteint is&#8221;, most elbukott. Emanuel elmesélte a kutatóknak, hogy mi bántja Curtis-t és azok megígérték, hogy számításba veszik az eredmények kiértékelése során. Remélem, megtették.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="alignnone size-large wp-image-107069" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-1024x683.jpg" alt="bekoff kutatás" width="1024" height="683" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-2048x1365.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-andreas-schmolmueller-3568134-scaled.jpg 1200w" sizes="auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />Még egy elgondolkodtató példa: egy vizsgálat megfigyelése közben Marvin, egy gazdi, megosztotta velem, hogy elfoglalt volt aznap, és ezért a szokásosnál három órával később etette III. Vilmos nevű kutyáját. Azon aggódott, hogy a teszten, amelyben étellel jutalmazták a kutyákat, vajon hogyan fog így III. Vilmos teljesíteni. A vizsgálatot végül inkább egy másik napra halasztották.</p>
<h5>Végül, egyszer egy kutyafuttatóban végzett vizsgálatot figyeltem. A kutatók szerintem egy kissé túlságosan beleavatkoztak a kutyák viselkedésébe.</h5>
<p>Játékra biztatták a kutyákat, akik nem akartak játszani, és leállították a &#8222;durva&#8221; játékot. Aznap, ki tudja, miért, a kutyák inkább csak szaglásztak egymás mellett. Amikor a kelletlen kutyákat játékra bírták, &#8211; a gazdik elmondása szerint &#8211; máshogy játszottak, mint ahogy szoktak, és kevésbé tartották magukat az udvariassági szabályokhoz.</p>
<p>Pár nappal később hallottam, hogy a kutyák feszültebbek voltak, mivel új kutya érkezett aznap a parkba. Remélem, hogy a kutatás során feljegyezték ezeket a különbségeket, hiszen mindez hasznos adat arra vonatkozóan, hogy miben különbözik, ha a kutyák akarnak játszani és ha kényszerítik őket erre.</p>
<h5>Az eltérés nem zaj, hanem fontos információ</h5>
<p>Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek és más tanulmányok nem hasznosak, vagy nem tanulhatunk belőlük a kutyákról vagy arról, hogy hogyan tegyük jobbá az életüket. Inkább csak arra szeretnék rávilágítani, hogy igenis meglehet az oka, ha egy kutya azonos helyzetben másképp viselkedik, és talán óvatosabban kellene bánnunk a kutyák képességeire vonatkozó konklúziókkal. Ne vonjunk le elhamarkodott döntést arról, hogy mire képesek vagy nem képesek, mit tudnak vagy nem tudnak illetve mit tanulhatnak vagy nem tanulhatnak meg a kutyák.</p>
<p>Abban is épp elég biztos vagyok, hogy a kutatás során a résztvevők lelkiismeretesen betartják az előírásokat. De lényegében, fontos, hogy számítsunk az eltérésre, és ne hagyjuk figyelmen kívül. Amikor ugyanis összefüggésekre bukkanunk a különböző kutyák eltérő körülmények között történő vizsgálata során, akkor az adatok fényt deríthetnek a kutyák viselkedésének, értelmének és érzelmeinek összefüggéseire.</p>
<hr />
<h6>Forrás: <a href="https://www.psychologytoday.com/us/blog/animal-emotions/202101/what-do-all-these-dog-studies-really-mean?amp">Psychology Today</a>; Fordította: Szalay Adél; Képek: pexels.com; wikipedia: By Michael Noonan &#8211; https://vimeo.com/303165842, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=89380421.</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/egyeb/107065/mit_jelent_ez_a_sok_kutyas_kutatas/">&#8222;Mit jelent ez a sok kutyás kutatás?&#8221;</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Marad, merad, malac &#8211; vajon a kutyák tudnak különbséget tenni?</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105780/marad_merad_malac_vajon_a_kutyak_tudnak_kulonbseget_tenni/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 14 Dec 2020 07:31:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[beszédértés]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE etológia]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[Magyari Lilla]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=105780</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="elte etológia" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén folyamatosan keresik a választ a kutyák tanulási képességeinek és intelligenciájának működésével kapcsolatos kérdésekre. A [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105780/marad_merad_malac_vajon_a_kutyak_tudnak_kulonbseget_tenni/">Marad, merad, malac &#8211; vajon a kutyák tudnak különbséget tenni?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="elte etológia" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/12/pexels-helena-lopes-2253275-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><p>Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén folyamatosan keresik a választ a kutyák tanulási képességeinek és intelligenciájának működésével kapcsolatos kérdésekre. A <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105338/a_magyarok_vilagelsok_a_kutyaviselkedes_kutatasaban/">világ elsőszámú kutyaviselkedés-kutatói</a> egy olyan érdekes vizsgálatot publikáltak nemrég, amelyben a kutyák emberi beszédértését vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy meg tudják-e különböztetni a kutyák az ismerős szavakat egyetlen betű eltéréssel. Vajon mindegy, hogy marad, merad, malad, vagy malac?</p>
<p>Bár a kutyák hallása sokkal jobb, mint az emberi, a szókincsük &#8211; azaz, hogy hány emberi szót értenek meg &#8211; messze elmarad még egy óvodás korú gyermekétől is. A kutatók arra keresték a választ, hogy vajon mennyire tudnak különbséget tenni az egyes szavak között. Az ismert szavakon kívül teljesen eltérő és csak egy-egy hangban eltérő szavakat vetettek össze, hogy pontosan meg tudják állapítani, mennyire alapos a kutyák figyelme.</p>
<h4>Marad, merad, malac&#8230;</h4>
<p>A vizsgálathoz családi kutyákat és gazdijaikat kérték meg, hogy helyezkedjenek el kényelmesen egy matracon, mintha pihennének. Amikor a kutya megnyugodott, elektródákat helyeztek el a fejbőrén, így elektroenkefalográf (EEG) segítségével vizsgálhatták az szavakra adott reakciókat. <strong><em>Magyari Lilla</em></strong>, a kutatás vezetője beszámolt róla, hogy nem minden kutyus tűrte az elektródák felhelyezését, azonban a kiesési arány nem volt magasabb a csecsemőkkel végzett hasonló vizsgálatokhoz képest.</p>
<p>A kutatók ezután egymás után játszottak le értelmes &#8211; tehát a kutyák számára ismert &#8211; szavakat, pl.: gyere, marad; valamint értelmetlen szavakat. Ez utóbbiak között voltak olyanok, amelyek nem hasonlítottak az ismert szavakra, míg mások csak egy-egy betűben tértek el, például: gyere &#8211; gyare, marad &#8211; merad.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="A kutyák nem tudják, hogy a szavak minden hangja számít" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/Ky2xwUNGuGQ?wmode=transparent&amp;rel=0&amp;feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Az emberi beszédfejlődésben 14 hónapos kor után figyelhető meg, amikor a gyermekek a szavak fonetikai részleteit, azaz a hangokat, képessé válnak feldolgozni. Tehát, megtanulnak különbséget tenni mondjuk a marad és a merad között. Ilyenkor ugrásszerű fejlődés figyelhető meg a gyermekek szókincsében.</p>
<h4>Apró különbségek</h4>
<p>A kutatók vizsgálatai alapján a kutyák esetében ez a fajta differenciálásra való képesség nem figyelhető meg. Míg a teljesen különböző hangzású szavakat az emberhez hasonlóan, szinte az első hangról meg tudják különböztetni az ismert szavaktól, addig az egy hangban eltérő szavak esetében nem képesek arra, hogy felismerjék a különbséget. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy, bár sok tekintetben a kutyák értelmi képességei meghaladják egy kétéves gyermek szintjét, a beszédértésben körülbelül egy 14 hónapos kisgyermek szintjén mozognak.</p>
<hr />
<h6>Forrás: https://qubit.hu/2020/12/09/magyar-kutatok-megfejtettek-miert-nem-tanulnak-meg-a-kutyak-emberul; <a href="https://etologia.elte.hu/hu/dogerpphon-hu/">https://etologia.elte.hu/hu/dogerpphon-hu/</a>;</h6>
<h6>Videó: ELTE Etológia YouTube; Kép: pexels.</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105780/marad_merad_malac_vajon_a_kutyak_tudnak_kulonbseget_tenni/">Marad, merad, malac &#8211; vajon a kutyák tudnak különbséget tenni?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Másképp látják a kutyák és az emberek egymást</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104179/maskepp_latjak_a_kutyak_es_az_emberek_egymast/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 09 Oct 2020 19:44:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[MRI]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=104179</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104179/maskepp_latjak_a_kutyak_es_az_emberek_egymast/">Másképp látják a kutyák és az emberek egymást</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1200" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-scaled.jpg 1200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-1024x683.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-768x512.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-1536x1024.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/sharon-mccutcheon-gYxVSeZazXU-unsplash-2048x1365.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Felfedezték, hogy a kutyák és az emberek agya másként súlyozza a vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy kifejezetten az emberi arcra érzékeny, a kutyákra ez egyáltalán nem jellemző. Az ilyen jellegű kutatások segítik megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.</p>
<h6>Nemzetközi kutatás az ELTE Etológia Tanszék vezetésével</h6>
<p>Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az emberek vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI). A kutatásban részt vevő kutyákat elsőként arra tanították meg gazdáik bevonásával, hogy éber állapotban mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben.  Akinek van kutyája, az tisztában van vele, hogy ez mennyire nehéz feladat és az elsajátítására nagyon kevesen képesek.  Az egész világon csak néhány kutatócsoportnak sikerült erre családi kutyákat megtanítani. Ezek közül egy magyar és egy mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.</p>
<h6>A vizsgálat hasonlóságokat és lényeges különbségeket is feltárt</h6>
<p>Húsz kutyát és harminc embert vontak be a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik. A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt.  A legfontosabb hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek. Ezek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.</p>
<blockquote><p>
<span style="text-transform: initial;">&#8222;Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális ingerfeldolgozás esetén is fontos rendszerező elv az emlős agyban&#8221; &#8211;  Andics Attila, a kutatás vezető szerzője.</span>
</p></blockquote>
<p>A legfontosabb eltérés az volt a vizsgálat során, hogy a kutyáknál  nem lehetett  megfigyelni  az úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, hogy arcot látnak, vagy valami mást. Ezzel szemben ismert tény, hogy az emberi agyban az arcoknak fontos szerepük van.</p>
<blockquote><p>
 &#8222;Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy &#8211; emlősfajok közötti &#8211; lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar.&#8221; Bunford Nóra, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.
</p></blockquote>
<h6>Saját fajtársat hasonlóan érzékelnek</h6>
<p>A <a href="https://kutyabarat.hu/kutyas_tarsadalom/102788/a_kutya_vagy_a_macska_teszi_boldogabba_az_embert_ujabb_kutatas_a_temaban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kutatás</a> során viszont olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak, mégpedig akkor,  amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.</p>
<blockquote><p>
 &#8222;Érdekes módon jobban hasonlított egymásra a két faj agyi aktivitása, amikor mindegyik a saját fajához tartozó egyed arcát nézte, mint amikor mindketten kutyaarcot néztek. Vagyis nem a képi ingerek fizikai hasonlósága váltott ki hasonló aktivitásokat a két fajból, hanem az, amit ezek a képek a nézőnek jelentettek. Azaz minden bizonnyal egy olyan agyi mechanizmust mutattunk itt ki, ami nem alacsony szintű vizuális jellemzők, hanem magasabb szintű szociális kategóriák reprezentálásáért felelős&#8221; &#8211;  Raúl Hernández-Pérez, a mexikói fMRI adatgyűjtés koordinátora.</p>
<p>&#8222;Részben hasonlóak, részben nagyon is különböznek azok az agyi rendszerező elvek, amelyek meghatározzák, hogy miként látják egymást az emberek és a kutyák. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a törzsfejlődés szempontjából távoli rokon emlős fajok képalkotó módszerekkel történő összehasonlítása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megértsük a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését&#8221; &#8211;  Andics Attila.
</p></blockquote>
<p>A kutatás, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a Lendület Program, az Új Nemzeti Kiválóság Program, a mexikói Mexican National Council of Science and Technology, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az ELTE támogatásával készült, a The Journal of Neuroscience folyóiratban jelent meg.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarát.hu)</p>
<p>Forrás: <a href="https://etologia.elte.hu/hu/home/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ELTE Etológia</a>, MTI</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104179/maskepp_latjak_a_kutyak_es_az_emberek_egymast/">Másképp látják a kutyák és az emberek egymást</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Egy farkas akkor sem lesz olyan szelíd, mint egy kutya, ha emberek között nő fel</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104060/egy_farkas_akkor_sem_lesz_olyan_szelid_mint_egy_kutya_ha_emberek_kozott_no_fel/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bohata Krisztina]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2020 14:08:13 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[ELTE]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[farkas]]></category>
		<category><![CDATA[kutatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=104060</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1205" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375.jpg 1205w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-300x199.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-1024x680.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-768x510.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1205px) 100vw, 1205px" /></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104060/egy_farkas_akkor_sem_lesz_olyan_szelid_mint_egy_kutya_ha_emberek_kozott_no_fel/">Egy farkas akkor sem lesz olyan szelíd, mint egy kutya, ha emberek között nő fel</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1205" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375.jpg 1205w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-300x199.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-1024x680.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/10/pexels-steve-682375-768x510.jpg 768w" sizes="auto, (max-width: 1205px) 100vw, 1205px" /></div><div class="row vc_row wpb_row vc_row-fluid"><div class="bs-vc-wrapper"><div class="wpb_column bs-vc-column vc_column_container vc_col-sm-12"><div class="bs-vc-wrapper wpb_wrapper">
	<div class="wpb_text_column wpb_content_element  bs-vc-block" >
		<div class="wpb_wrapper">
			<p>Az a farkas, akit emberek nevelnek fel, a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre megtanítható, de soha nem lesz olyan kezelhető, mint egy kutya. Irányítani és féken tartani sem lehet őket olyan mértékben, mint egy kutyát, hiába az intenzív<a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/98909/szocializacio_a_kutyafuttatoban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> szocializáció.</a></p>
<p>Az eldobott tárgyak visszahozására is kevésbé lehet őket rávenni és gyakrabban viselkednek agresszíven, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák. A kutatásban részt vevő etológus szerint ennek egyik oka az, hogy a kutyák alapvetően kezelhetőbbé váltak a háziasítás folyamán, így alkalmasabbak az emberrel való együttlétre. Ezt az állítást szerették volna alátámasztani kutatásukkal.</p>
<h6>A kutatás menete</h6>
<p>16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek teljesen azonos módon pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.  A kölykök már azelőtt gondozóikhoz kerültek, hogy kinyílt volna a szemük. A vizsgálat fontos része volt, hogy nagyon intenzíven szocializálták az emberi környezethez a kicsiket, napi 22-24 órát töltöttek együtt nevelőikkel. Naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal egyaránt és idegen tárgyakkal is. Hetente 2-3 alkalommal a kölykök egymással is találkoztak és ismerkedtek.</p>
<p>A kutatók megfigyelték, hogy a kutyák és a farkasok nagyjából egyformán reagáltak az ültetésre, behívásra, <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/84929/ilyen_szajkosarat_meg_nem_lattal/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">szájkosár</a> feladásra. Azonban az apport feladatban már kifejezetten eltértek a reakciók. Az eldobott játék visszahozásában a kiskutyák sokkal jobban jeleskedtek, mint a farkasok, akik ugyan megfogták és üldözték, de nem vitték oda az oktatónak. Sőt, ha el akarták tőlük venni a játékot, agresszíven is viselkedtek. A másik különbség a szőrápolási folyamat alatt volt, 12 hetesen a farkasok nehezebben viselték ezt a rituálét, többször próbáltak harapni. Később azonban ez a különbség csökkent.</p>
<blockquote><p>
 &#8222;Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség&#8221; &#8211;  Kubinyi Enikő, az ELTE vezető kutatója.</p>
<p>&#8222;Fontos megjegyeznünk, hogy noha a farkasok megtaníthatók bizonyos feladatok végrehajtására (például leülni), illetve bizonyos szintig irányíthatóak, társállatként való tartásuk &#8211; jórészt éppen kezelhetetlenségük miatt &#8211; veszélyes, erre nem alkalmasak. Fogságban tartott farkasoknál viszont a szocializáció és a tréning jelentősen javíthatja az állatok életminőségét&#8221; &#8211; Ujfalussy Dorottya biológus.
</p></blockquote>
<p>Az ELTE etológusainak eredményei a napokban jelentek meg a <a href="https://www.nature.com/srep/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Scientific Reports</a> című tudományos szaklapban.</p>
<p>Bohata Krisztina</p>
<p>(Kutyabarat.hu)</p>
<p>Forrás: MTI</p>

		</div>
	</div>
</div></div></div></div>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/104060/egy_farkas_akkor_sem_lesz_olyan_szelid_mint_egy_kutya_ha_emberek_kozott_no_fel/">Egy farkas akkor sem lesz olyan szelíd, mint egy kutya, ha emberek között nő fel</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutyabarát könyvajánló &#8211; Frans de Waal: Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/103235/kutyabarat_konyvajanlo_frans_de_waal_eleg_okosak_vagyunk_hogy_ertsuk_milyen_okosak_az_allatok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 28 Aug 2020 01:31:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[könyvajánló]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás könyv]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás könyvek]]></category>
		<category><![CDATA[nyári olvasmány]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=103235</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1193" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutyabarát könyvajánló frans de waal" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-scaled.jpg 1193w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-300x201.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-1024x687.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-768x515.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-1536x1030.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-2048x1373.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1193px) 100vw, 1193px" /></div>
<p>Az ismert és elismert etológus és író, Frans de Waal 2016-ban megjelent könyve az Are We Smart Enough to Know [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/103235/kutyabarat_konyvajanlo_frans_de_waal_eleg_okosak_vagyunk_hogy_ertsuk_milyen_okosak_az_allatok/">Kutyabarát könyvajánló &#8211; Frans de Waal: Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1193" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="kutyabarát könyvajánló frans de waal" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-scaled.jpg 1193w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-300x201.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-1024x687.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-768x515.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-1536x1030.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/pexels-pixabay-159866-2048x1373.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1193px) 100vw, 1193px" /></div><p>Az ismert és elismert etológus és író, <strong><em>Frans de Waal</em></strong> 2016-ban megjelent könyve az <strong><em>Are We Smart Enough to Know How Smart Animals Are</em></strong> (magyar fordításban: <strong><em>Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?</em></strong>) kapásból egyfajta kihívással állítja szembe az olvasót. Vajon elgondolkoztunk már azon, hogy az intelligencia is szubjektív? Hogy annak, hogy egy élőlény okos-e nem pusztán az a fokmérője, hogy <a href="https://kutyabarat.hu/eletmod/101552/okos_kutya_pontosan_milyen_okos_is_a_kutyad/">kinek a nézőpontjából vizsgáljuk</a>?</p>
<figure id="attachment_103233" aria-describedby="caption-attachment-103233" style="width: 232px" class="wp-caption alignleft"><img loading="lazy" decoding="async" class=" wp-image-103233" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/Frans_de_Waal-300x268.jpg" alt="de waal" width="232" height="207" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/Frans_de_Waal-300x268.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/Frans_de_Waal.jpg 358w" sizes="auto, (max-width: 232px) 100vw, 232px" /><figcaption id="caption-attachment-103233" class="wp-caption-text">Frans de Waal &#8211; Forrás: wikipedia</figcaption></figure>
<p><strong>Frans de Waal </strong>1948-ban, Hollandiában született, de 1981 óta az Amerikai Egyesült Államokban él és dolgozik. PhD fokozatát etológiából az Utrechti Egyetemen szerezte, jelenleg az atlantai Emory Egyetemen tanít és kutat. Biológusként kutatási területe a főemlősök viselkedése, míg a főemlősök és az emberek viselkedésének összehasonlítása inkább íróként inspirálja. Számára semmi sem kézenfekvőbb, mint az emberi társadalmat az állati viselkedés szűrőjén keresztül vizsgálni, ahogy ezt a <em>Chimpanzee Politics</em> (kb. Csimpánzpolitika) című első kötetében is tette. A csimpánzok hatalomért folytatott mesterkedését, ármánykodását és smúzolását szemléletesen bemutató kötet a washingtoni Kongresszus olvasmánylistájára is felkerült.</p>
<p>Az <em>Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?</em> – ban <em>de Waal</em> az állati értelem komplex és olykor megdöbbentő világát vizsgálja. Varjak, delfinek, papagájok, birkák, darazsak, denevérek és persze csimpánzok példáin keresztül mutatja be, milyen intelligensek valójában az állatok, és hogy az emberi faj mennyire alulbecsüli ezt az intelligenciát. A klasszikusként számon tartott kötetből megtudhatjuk, hogy a polipok is használnak eszközöket vagy éppen, hogy az elefántok nemük és nyelvük alapján osztályozzák az embereket.</p>
<figure id="attachment_103232" aria-describedby="caption-attachment-103232" style="width: 231px" class="wp-caption aligncenter"><img loading="lazy" decoding="async" class=" wp-image-103232" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/51lgmshq6ML._SX330_BO1204203200_-200x300.jpg" alt="de waal" width="231" height="347" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/51lgmshq6ML._SX330_BO1204203200_-200x300.jpg 200w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/08/51lgmshq6ML._SX330_BO1204203200_.jpg 332w" sizes="auto, (max-width: 231px) 100vw, 231px" /><figcaption id="caption-attachment-103232" class="wp-caption-text">Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok? &#8211; forrás: amazon.com</figcaption></figure>
<p>Mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődéssel fordul az állatok felé, és szívesen vált perspektívát akár egy jó könyv erejéig, akár hosszabb távon.</p>
<hr />
<h6>Szerző: Szalay Adél</h6>
<h6>Forrás: <a href="https://www.amazon.com/Are-Smart-Enough-Know-Animals-ebook-dp-B016APOCRA/dp/B016APOCRA/ref=mt_other?_encoding=UTF8&amp;me=&amp;qid=">https://www.amazon.com/Are-Smart-Enough-Know-Animals-ebook-dp-B016APOCRA/dp/B016APOCRA/ref=mt_other?_encoding=UTF8&amp;me=&amp;qid=</a>; <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Frans_de_Waal">https://en.wikipedia.org/wiki/Frans_de_Waal</a></h6>
<h6>Képek: By The original uploader was Chowbok at English Wikipedia. &#8211; Transferred from en.wikipedia to Commons. Transfer was stated to be made by User:Alecs.y., CC BY-SA 3.0, <a href="https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3015903">https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3015903</a>; pexels.com &#8211; Pixabay.</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/103235/kutyabarat_konyvajanlo_frans_de_waal_eleg_okosak_vagyunk_hogy_ertsuk_milyen_okosak_az_allatok/">Kutyabarát könyvajánló &#8211; Frans de Waal: Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/102113/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 05 Jul 2020 09:52:36 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyanevelés]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás életmód]]></category>
		<category><![CDATA[Csányi Vilmos]]></category>
		<category><![CDATA[etológia]]></category>
		<category><![CDATA[kognitológia]]></category>
		<category><![CDATA[Konrad Lorenz]]></category>
		<category><![CDATA[könyvajánló]]></category>
		<category><![CDATA[kutyák viselkedése]]></category>
		<category><![CDATA[kutyapszichológia]]></category>
		<category><![CDATA[kutyás könyvek]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=102113</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1135" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="etológia index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg 1135w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-300x212.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1024x722.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-768x541.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1536x1083.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-2048x1444.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1135px) 100vw, 1135px" /></div>
<p>Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez „Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz (ήθος), szokás szóból származik. A viselkedés definíciója kutatók körében [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/102113/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese/">Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1135" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="etológia index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-scaled.jpg 1135w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-300x212.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1024x722.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-768x541.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-1536x1083.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/woman-in-yellow-sweater-while-reading-a-book-3786748-2048x1444.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1135px) 100vw, 1135px" /></div><h3>Etológia – Kulcs az állatok megértéséhez</h3>
<p>„<strong>Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.</strong> Az elnevezés a görög <em>ethosz</em> (ήθος), szokás szóból származik. A <em>viselkedés</em> definíciója kutatók körében is vita tárgya, mindazonáltal a jelenségek megértéséhez általában elegendő a viselkedést köznapi értelemben figyelembe venni. Tehát a viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. … Az így kapott adatok elemzése vezethet az okok felderítéséhez és a viselkedés tipizálásához. Az etológia a kísérleti állatpszichológiában és a természetrajzban gyökerezik.” – írja a Wikipedia releváns szócikke az etológiáról.</p>
<p>Gyakorlati szempontból, természettudományos beállítottságú, vagy laikus érdeklődő gazdiként az etológia ennél sokkal több, színesebb és érdekesebb terület. <strong>Az etológiai témájú írások és tudományos kutatások segítségével ugyanis teljesen új szemszögből ismerhetjük meg kedvencünket.</strong> A tudományos nézőponton keresztül megérthetünk egyes viselkedéseket, könnyebben értelmezhetjük a kutyánk kommunikációját és a tényekre alapozva ismerhetjük meg őt.</p>
<p>Napjainkban divatos a kutyák viselkedésére mindenféle elméletet kitalálni, botcsinálta „kutyapszichológusok” terjesztik sokszor mindenféle tudományos megalapozottságot nélkülöző elméleteiket. Bár a jószándék nem kétséges, sajnos ezek a széles körben elterjedt elvek sokszor többet ártanak, mint használnak a kutya – gazdi kapcsolatnak.</p>
<p>Ha benned is felmerültek a „miért” és az „ezt honnan vette vajon” típusú kérdések egy-egy színes-szagos kutyanevelési elmélet hallatán, és szeretnél hiteles kútfőből tanulni a kutyák viselkedéséről, akkor az alábbi válogatott írásokban biztosan nem fogsz csalódni.</p>
<h3>Konrad Lorenz – Ember és kutya</h3>
<figure id="attachment_102116" aria-describedby="caption-attachment-102116" style="width: 273px" class="wp-caption alignleft"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-medium wp-image-102116" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz-273x300.jpg" alt="Konrad Lorenz etológia" width="273" height="300" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz-273x300.jpg 273w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2020/06/Konrad_Lorenz.jpg 507w" sizes="auto, (max-width: 273px) 100vw, 273px" /><figcaption id="caption-attachment-102116" class="wp-caption-text">Konrad Lorenz &#8211; Forrás: wikipedia</figcaption></figure>
<p>A modern etológia atyja, a Nobel-díjas <em><strong>Konrad Lorenz</strong></em> műve már számos kiadást megért 1950-es megjelenése óta. Nem tudományos tankönyv és nem is száraz olvasmány. Lorenz szórakoztató és személyes történeteken keresztül mutatja be a kutyák viselkedését, azok egyes érdekes aspektusait. Szót ejt benne a kutya – ember kapcsolat eredetéről, de elsősorban a gyakorlati együttélés kérdéseit, hétköznapi szituációkat boncolgat.</p>
<p>Érdemes észben tartani a kötet olvasása közben, hogy a társadalom, és benne a kutyák helyzete, <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/83353/a_kutyasok_semmit_sem_valtoznak_idoutazas_a_fortepan_elkepeszto_fotogyujtemenyeben_1_resz/">sokat változott</a> az elmúlt hetven évben. Ma már talán nagyobb érzékenységgel, több érzelemmel viszonyulunk a kutyákhoz. És természetesen, ez a hét évtized nem múlt el tudományos fejlődés nélkül. Mindazonáltal, Konrad Lorenz műve alapmű, amelyet minden etológia iránt fogékony gazdinak érdemes kézbe venni.</p>
<h3>Csányi Vilmos – Kis etológia</h3>
<p>A nemzetközi etológia atyja után következzék a tudományterület hazai doyenjének klasszikusa. A „kis” szót nem lekicsinylő értelemben kell venni, pusztán arra utal, hogy az Etológia c. egyetemi tankönyv fogyasztóbarát verziójával állunk szemben, amelyet <a href="https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/74252/a_kutya_nem_akar_falkavezer_lenni_interju_csanyi_vilmossal/"><em>Csányi Vilmos</em></a> professzor úr a nagyközönség számára írt.</p>
<p>Az 1980-as megjelenése óta több kiadásban megjelent alapmű az állati viselkedés miértjeire keresi a választ. Nem kifejezetten a kutyák viselkedésére fókuszál, inkább az etológia alapfogalmaival hivatott megismertetni az olvasót. Az eredetileg háromkötetes mű rövid történeteken, tudományos megfigyeléseken keresztül ismerteti meg az olvasót az állatok gondolkodásmódjával, szokásaival vagy éppen szerelmi életével.</p>
<h3>Alexandra Horowitz – Inside of a Dog</h3>
<p>A kognitológia, vagy kognitív tudomány a megismerés folyamataival foglalkozik. A <em>Columbia Egyetem</em> pszichológia professzora, <em><strong>Alexandra Horowitz</strong></em> a megismerési folyamataik révén mutatja be a kutyák belső világát, érzékelését és azt, hogyan látják a hétköznapi eseményeket, amelyeknek részesei.</p>
<p>Horowitz szerint, aki meg akar érteni egy állatot, annak először azt kell mérlegelnie, hogy az mit érzékel saját környezeteként („<em>umwelt</em>” – saját, szubjektív képünk a minket körülvevő világról), és mindezt milyen kognitív folyamatokkal dolgozza fel. A könyvből megismerhetjük a kutyák értelmi képességeit, valamint fiziológiai jellemzőiket, és ezeken keresztül képet formálhatunk arról, milyen lehet az élet kutya szemmel.</p>
<p><iframe loading="lazy" title="Learn to understand your dog with author Alexandra Horowitz" width="1170" height="658" src="https://www.youtube.com/embed/o4IpJhLPZFQ?wmode=transparent&amp;rel=0&amp;feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe></p>
<hr />
<h6>Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6><a href="http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html">http://www.matud.iif.hu/03aug/002.html</a></h6>
<h6><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia">https://hu.wikipedia.org/wiki/Etol%C3%B3gia</a></h6>
<h6>Képek: Készítette: Max Planck Gesellschaft (Eurobas) &#8211; A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7311962; Indexkép: pexels. Videó: Simon and Schuster Books YouTube</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kutyaneveles/102113/mit_olvassak_ha_erdekel_a_kutyak_viselkedese/">Mit olvassak, ha érdekel a kutyák viselkedése?</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
