Saját KB bal
Saját KB jobb

Kutya – pszichológia – 2. rész: Öntudat és önkifejezés

A kutyák és kognitív képességeik megítélése a XX. századtól napjainkig

A cikk első részében a kutyák a pszichológia és az etológia történetében betöltött szerepe volt a téma. A folytatásban az elmúlt évek kutatási irányairól és a kutyák kognitív képességeinek vizsgálatáról lesz szó.

Gondolkodom magamról, tehát vagyok?

Ahhoz, hogy elfogadjuk egy állatfajról, hogy megfelel a “valakiság” kritériumának, azaz, önálló belső lénye van, legtöbbször azt vizsgálják, hogy képes-e önmagáról gondolkodni. Ennek egyik tesztje, hogy felismeri-e magát a tükörben. (Röviden: A kísérletben résztvevő arcára egy pontot festenek. Ha a tükörbe nézve elkezdi piszkálni, az bizonyítja, hogy felismeri, hogy a tükörben lévő arc az övé.) Ezzel persze kizárunk minden olyan lényt, amelynek látása nem úgy fejlődött, hogy erre képessé tegye, továbbá például az egy év alatti gyermekeket.

A tükör-tesztet széles körben bírálják is emiatt, hiszen például az elefántok, a kutyák és a delfinek is megbuknak rajta – ez utóbbiak azért, mert nincs olyan mellső végtagjuk, amellyel lepiszkálhatnák a rájuk festett pöttyöt.

Ezért is adaptált az ELTE Etológia tanszéke egy olyan vizsgálatot kutyákra, amely más megvilágításból áll a helyzethez, és a fenti korlátok nem vonatkoznak rá. Ennek során a kísérlet alanya egy pokrócon foglal helyet. A feladat az, hogy a pokrócot, vagy egy ahhoz rögzített tárgyat átadjon a kísérletben résztvevő asszisztensnek. Ez csak úgy teljesíthető, ha az alany elmozdul a pokrócról. Azaz, rá kell jönnie, hogy ő az, aki ott van a pokrócon és neki kell megmozdulnia, ha teljesíteni akarja a feladatot, tehát testtudattal kell rendelkeznie.

Ebben a típusú tesztben a kutyák (ahogy az elefántok és a totyogók is) remekül teljesítenek. Pongrácz Péter, Lenkei Rita és munkatársaik személyében tehát magyar kutatók publikáltak először olyan tudományos eredményt, amely bizonyítja, hogy a kutyák rendelkeznek testtudattal, azaz, gondolkoznak magukról, tehát: lakik odabent valaki.

Beszélő kutyák

Ehhez képest, bár tudományosan még nem bizonyított, hogy állatok összetett érzelmekre is képesek, egy éppen folyó kutatásban egy kutya rendszeresen beszámol az álmairól, az érzéseiről és magára vonatkozó kérdéseket tesz fel a gazdájának. A közösségi médiafelületeken bárki megtekintheti a videórészleteket, melyek egyelőre még csak nyersanyagul szolgálnak egy 2020-ban kezdődött vizsgálatban.

Korábban írtunk róla, hogy egy amerikai beszédterápiás szakember a beszédfejlődésben gátolt emberek körében alkalmazott eszközökhöz hasonló elven a saját kutyáját tanította meg “beszélő gombok” segítségével szavak használatára. Az úttörő elgondolást többen követték és tanították meg a kutyáikat a gombok használatára. Ez azért rendkívül érdekes, mert a kutyák így a mi nyelvünkön tudják kifejezni azt, ami a fejükben jár. Azaz, számunkra is érthetően adhatnak bizonyítékot arról, hogy van ott valaki. Ráadásul a gombok használata mérhető, rögzíthető és elemezhető. A több, független helyszínen, több alannyal és hosszú távon rögzített felvételek pedig alkalmat adnak a tudományos vizsgálódásra.

Az érem másik oldala

Gazdiként sokan meg vagyunk győződve róla, hogy kutyáink nem csak hogy öntudattal, célokkal és elképzelésekkel, hanem egyéniséggel, személyiséggel, sőt, lélekkel is rendelkeznek. Tipikusan a pszichológia területéhez tartozó betegségeket legalábbis tulajdonítunk nekik. Egy finn kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a vizsgált kutyák több, mint 70%-ánál találtak olyan problémát, mint például szorongás, fóbiák, agresszió, amelyeket emberek esetében inkább lelki eredetűnek tartunk.

A traumák vizsgálata is új terület a kognitív kutyás kutatásban. A kölyökkori trauma, a gyász, a felnőttkori veszteség vagy stresszhelyzet okozta trauma kifejezések ma már nem csengnek idegenül, ha kutyákkal kapcsolatban hangzanak el.

Alig telt el pár évtized azóta, hogy az állatokat “automatáknak” tartották, mégis gyökeresen változott meg a kutyák gondolkodásáról alkotott képünk. A pszichológiai kísérletek tárgyaiból a kognitív kutatások érdeklődésének középpontjába kerültek a kutyák. Napról napra derülnek ki értelmi képességeikről újabb ismeretek, amelyek – gazdiként tudjuk – még csak a jéghegy csúcsát súrolják.


Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: https://www.the-scientist.com/news-opinion/dogs-pass-test-for-awareness-of-their-own-bodies-study-68472; https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Petrovics_Pavlov; https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Goodall; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia; Atkinson & Hilgard: Pszichológia – 2005-ös kiadás; Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története; Alexandra Horowitz: Being a Dog; Dr. Karen Shaw Becker & Rodney Habib: Forever Dog; https://neurosciencenews.com/animal-communication-18280/; Képek: Photo by Harry Cooke from Pexels
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...