Saját KB bal
Saját KB jobb

Egy farkas akkor sem lesz olyan szelíd, mint egy kutya, ha emberek között nő fel

Az ELTE (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) etológusai azt vizsgálták, hogy ha egy farkas emberek között nő fel, mennyire lesz szelíd, mennyire fog hasonlítani egy kutyához.

Az a farkas, akit emberek nevelnek fel, a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre megtanítható, de soha nem lesz olyan kezelhető, mint egy kutya. Irányítani és féken tartani sem lehet őket olyan mértékben, mint egy kutyát, hiába az intenzív szocializáció.

Az eldobott tárgyak visszahozására is kevésbé lehet őket rávenni és gyakrabban viselkednek agresszíven, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák. A kutatásban részt vevő etológus szerint ennek egyik oka az, hogy a kutyák alapvetően kezelhetőbbé váltak a háziasítás folyamán, így alkalmasabbak az emberrel való együttlétre. Ezt az állítást szerették volna alátámasztani kutatásukkal.

A kutatás menete

16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek teljesen azonos módon pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.  A kölykök már azelőtt gondozóikhoz kerültek, hogy kinyílt volna a szemük. A vizsgálat fontos része volt, hogy nagyon intenzíven szocializálták az emberi környezethez a kicsiket, napi 22-24 órát töltöttek együtt nevelőikkel. Naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal egyaránt és idegen tárgyakkal is. Hetente 2-3 alkalommal a kölykök egymással is találkoztak és ismerkedtek.

A kutatók megfigyelték, hogy a kutyák és a farkasok nagyjából egyformán reagáltak az ültetésre, behívásra, szájkosár feladásra. Azonban az apport feladatban már kifejezetten eltértek a reakciók. Az eldobott játék visszahozásában a kiskutyák sokkal jobban jeleskedtek, mint a farkasok, akik ugyan megfogták és üldözték, de nem vitték oda az oktatónak. Sőt, ha el akarták tőlük venni a játékot, agresszíven is viselkedtek. A másik különbség a szőrápolási folyamat alatt volt, 12 hetesen a farkasok nehezebben viselték ezt a rituálét, többször próbáltak harapni. Később azonban ez a különbség csökkent.

 “Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség” –  Kubinyi Enikő, az ELTE vezető kutatója.

“Fontos megjegyeznünk, hogy noha a farkasok megtaníthatók bizonyos feladatok végrehajtására (például leülni), illetve bizonyos szintig irányíthatóak, társállatként való tartásuk – jórészt éppen kezelhetetlenségük miatt – veszélyes, erre nem alkalmasak. Fogságban tartott farkasoknál viszont a szocializáció és a tréning jelentősen javíthatja az állatok életminőségét” – Ujfalussy Dorottya biológus.

Az ELTE etológusainak eredményei a napokban jelentek meg a Scientific Reports című tudományos szaklapban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...