Az őslakosok mindent tudnak a természetről, amit mi soha nem fogunk
A világ több mint 90 országában mintegy 370 millió őslakos és 5000 törzs él. Nem véletlen, hogy ezeken a területeken található a világ biológiai sokféleségének 80 százaléka.
Az őslakosok ismerik és tisztelik a természetet. Használják a természet adta forrásokat, de nem használják ki a természetet. Olyan tudás birtokában vannak, melyek kulcsfontosságúak lehetnek a természetvédelemben, a klímaváltozás elleni harcban. Érdemes tanulni tőlük és figyelni rájuk.
A természet őrei
Az őslakosok elképesztő módon ismerik a környezetüket. Az Amazonas vidékén élő yanomami nép például naponta 500 különböző növényfajt használ fel. Egészen bonyolult és összefüggő ismeretekkel rendelkeznek a környezetükről. Tudják, hogy mely fáknál laknak ízletes, ehető bogárlárvák és mely virágfajokat látogatják a méhek. A természet a mindennapi élet része és az élet szinte minden részén használják az által nyújtott javakat. A yanomami emberek azonban csak azt viszik el, amire a túléléshez szükségük van.
Nem meglepő, hogy a világ számos gyógyszere is a törzsi népektől származik. Évtizedekig kellett volna kísérleteznie a modern tudománynak ahhoz, amit készen kaptak az őslakosoktól. Például, hogy fás macskakarom inda csillapítja a hasmenést, vagy a kopálfa kérge kitűnő szemfertőzés kezelésére.
Az őslakosok jogainak biztosítása lehet a kulcs az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Az erdőkben rejlő gazdag tudás és bölcsesség ellenére világszerte percenként 50 focipályányi őserdő pusztul el. Az őslakosok földjoga azonban sok helyen megakadályozza, hogy a természeti területeket az olaj, a gáz és a fa érdekében elpusztítsák. Bolívia, Brazília és Kolumbia azon területein, ahol földjogok vannak érvényben, az erdőirtás mértéke két-háromszor alacsonyabb, mint a hasonló, nem őslakosok által bejegyzett területeken.
A World Resources Institute egyik jelentésében egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az őslakos közösségek megérdemelt jogainak biztosítása lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem gazdaságilag leghatékonyabb módja. Számításaik szerint ha Bolíviában, Brazíliában és Kolumbiában mindenhol biztosítanák az őslakosok földjogait, akkor a következő 20 évben 49,7 megatonnával kevesebb szén-dioxidot termelnénk. Ez pedig annyi, mintha évente akár 12,6 millió autóval kevesebb közlekedne az utakon.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: onegreenplanet