pixabay

Valóban drága az állatorvos?

Az állatorvosi költségek, és ami mögötte van. Interjú Dr. Bendzsel Dániel állatorvossal.

Egy kutya megfelelő tartása bizony sok pénzbe kerül.  Az alap költségeken túl – megfelelő táplálás, éves oltások, élősködők elleni védelem – a kevésbé tájékozott gazdik az első sokkot akkor szokták kapni, amikor egy komolyabb orvosi beavatkozásra vagy vizsgálatra kerül sor. Ilyenkor több tízezer forintot is otthagyhatunk az állatorvosnál és az esetek 90%-ban feltesszük a kérdést, hogy miért kerül ez ennyibe.

Dr. Bendzsel Dániel a Hungarovet Állatkórház vezető állatorvosa, és a Magyar Állatorvosi Kamara Praxisvezetői Tagozatának elnöke egy modern, jól felszerelt állatorvosi rendelőt működtet, kiváló szakember gárdával Budapesten.

Milyen gyakran szegezik nektek a kérdést a rendelőben, hogy „Te jó ég, miért kerül ez ennyibe?”

Amikor egy vizsgálat után árajánlatot adunk és el tudjuk magyarázni, mire miért lesz szükség és ezért mit kapnak cserébe, nem szokott probléma lenni. A kérdés sokszor inkább akkor jelentkezik, amikor egyszerűbb beavatkozások kapcsán hasonlítanak össze árakat. Fontos tudni azonban, hogy egy egyszerűnek tűnő kezelés vagy műtét sem zajlik mindenhol egyforma színvonalon, így jelentős árkülönbségek alakulhatnak ki. Nem mindegy, hogy egy ivartalanítás során milyen technikával altatnak, milyen anyagokat használnak, milyen a fájdalomcsillapítás minősége, van-e asszisztens a műtét alatt, milyen paramétereket mérnek az altatás közben, végeznek-e altatás előtti műszeres és laborvizsgálatokat, stb.

Az állatorvosi költség már az oktatásnál, képzésnél kezdődik, hiszen egy diploma megszerzése és az azt követő továbbképzések is feltehetően sokba kerülnek.

Az egyetemre már bekerülni is nagyon nehéz. 2017-ben 613 jelentkező közül 111 hallgatót vettek fel, ebből nagyjából 60-80 között végeznek majd. Egyik gyakorlatos hallgatónk most számolta ki: az egyetemi törzsanyag 5 és fél év alatt 12530 fájlból, 432 mappából, 30 Gb tananyagból áll és akkor még nem számoltuk a papír alapú könyveket, jegyzeteket.  Az egyetemen egy félév tényleges költsége meghaladja a kétmillió forintot.  Ez részben az állami támogatásból, részben az egyetem saját bevételeiből, részben a hallgató költségeiből tevődik össze. Egy átlagos naprakész külföldi szakkönyvára 40-50 ezer forint, egy  4 napos tanfolyam ára az USA-ban több, mint egy millió forint plusz az utazás, de egy pár féléves hazai szakállatorvos képzés is 1 millió forint és a kieső idő (félévente több hét), ami szintén jelentős költségtényező.  Egy állatorvosnak muszáj magát folyamatosan képezni és az aktuális kutatási eredményeket is figyelembe kell venni. A tudományos publikációk száma átlagosan 9 évente megduplázódik , és a világ összes tudományos eredményének közel  40%-a az orvosi-biológiai területen jelentkezik. Mondok egy egyszerű példát: 10 éve még nem létezett a szívféreg  Magyarországon, az egyetemi tananyagban „egzotikus” betegségként oktatták. Ma a rendelőnkben több szívférgességet diagnosztizálunk, mint parvovírust. A könyveken felül évente több 100 000 forintot kell költenünk online folyóiratokra, tagságokra, konferenciákra, hogy tisztába legyünk a legújabb eredményekkel.

Ezután jönnek az eszközök és a rendelő költségei. Ez hogy áll össze?

Nagyon leegyszerűsítve egy átlagos beavatkozás költsége alapanyagból (felhasznált gyógyszerek, segédanyagok), járulékos költségből (bér, rezsi, bankköltség, könyvelő, biztosítások, amortizáció, stb.), az áfából és egyéb adókból tevődik össze, a maradék „nyereségből” pedig fedezni kell a fejlesztéseket, továbbképzéseket. Az eszközök és berendezések ára a csillagos eget is elérheti. Egy digitális röntgenkészülék ára 5-10 millió forint. A legegyszerűbb ultrahang berendezés 1,5 milliónál kezdődik.  Egy használható laborpark ennek tízszerese. Azonban ahogy mondani szoktam, attól, hogy valakinek citerája van, még nem citerás. Tehát költség az is, hogy megtanuljuk ezeket az eszközöket használni. Mindezt szintén meg kell fizetni egy-egy vizsgálat árában.

Az állatorvosi fizetésekkel mi a helyzet?

Nehéz kérdés, ezért pár konkrét számmal kezdem. Egy állatorvos havi bruttó átlagkeresete 256 626 Ft (NFSZ, 2016-os adat), a fizetesek.hu szerint 2018-ban ez 270 778 Ft, az átlagos nettó bérigény pedig 250 000 Ft.  Nyilván nagy a szórás a nagyvárosok és a vidék között, illetve számít, hogy egy kezdő, vagy egy tapasztalt orvosról van szó, tehát vannak magasabb fizetések is. Az állatorvosi szakmában ugyanaz a kivándorlás vagy pályaelhagyás kezdődik, mint a humán egészségügyben. Nem csoda, hiszen egy népszerű élelmiszerbolt lánc kezdő pénztárosa jelenleg 300.000 Ft körüli bruttó fizetést kap, egy építőipari szakmunkás napi 20-25 ezer Ft körül tud keresni.  Közben a hivatásunkban is megindult az elnőiesedés, ami nyugaton már 10-15 éve így van, itt is tapasztalható: nem csak több hölgy végez az egyetemen, mint férfi, lassan a kamarai tagok közt is fordul majd az arány. Ez a munkaerőpiaci helyzetet tovább bonyolítja, mert egész más időbeosztással kell majd megoldani az ellátást a rendelőkben. Az új generációk anyagi, szakmai, munkakörülmény igényei szintén kihívást jelentenek a praxisoknak. Az állatorvosi rendelők még ilyen árak mellett sem tudják gazdaságosan kitermelni a magasabb béreket. Tehát a lényegre térve: nem keresnek milliókat az állatorvosok, nem ez emeli a költségeket.

Szerinted miért gondolják az emberek, hogy az állatorvosnak olcsóbbnak kellene?

Sokat gondolkoztam ezen és nem értem.  Nem értem miért gondolják azt, hogy az állatgyógyításhoz szerzett diploma olcsóbb, mint a humán orvosi diploma, hogy az állatgyógyászathoz használt röntgen, ultrahang, orvosság, műtéti felszerelés olcsóbb, mint a humán gyógyászatban használtak. Egy emberi privát szakrendelés rendelés vizsgálati díja nagyjából 15-20 ezer forint, egy állatorvosi vizsgálatért egyelőre az 5-10 ezer forintot tudjuk elkérni. De ne feledjük, egy nagy különbség mégis van: a humán magángyógyászat alanyi adómentes, tehát a 15-20 ezer forint nettót jelent, míg az állatorvosit 27% ÁFA terheli, a 10 000 forintból tehát eleve kb. 7800 forint marad. A gyógyszereken állatgyógyászatban nincs állami támogatás, és TB alapú ingyenes ellátás sem érhető el.  Az állatgyógyszerek kifejlesztése, forgalmazása az emberinél nagyságrendekkel kisebb piac miatt arányosan pedig sokszor eleve többe kerül, így ez a gyógyszerköltségekben is jelentkezik.

Várható további áremelés az állategészségügyben?

A rendszerváltás előtt a kisállatgyógyászat az állami állatkórházak elenyésző szegmensét adta, és veszteségesen működött, de a „nemzetgazdasági jelentőségű” haszonállat gyógyászat ernyője alatt belefért. A rendszerváltáskor nem történt árkorrekció, de ami még megrázóbb, kimutatások szerint az állatorvosi árak azóta még az inflációt sem követték.  Ez nyilván nem tartható fent már. A szegmensünk árindex változása mindig magasabb kellene, hogy legyen, mint a teljes fogyasztói kosáré, a fent említett okokból (képzés, eszközigény, gyorsan fejlődő tudományterület). A bérek emelkedése szintén fontos tényező. Ezen felül elfogadhatnánk, hogy hazánkban az állatok nem kaphatnak olyan színvonalú ellátást, mint szerencsésebb nyugati társaik, megtehetnénk, hogy nem veszünk modern felszerelést, nem fejlesztünk. Így mesterségesen lassíthatnánk az állatorvosi költségek növekedését. Vagy árat emelünk és lépést tartunk a tudománnyal, emeljük az ellátási színvonalat és korrekt szolgáltatást nyújtunk.  Én biztosan az utóbbi utat választom és bízom benne, hogy a kisállat biztosítási szolgáltatás is kiforrja magát végre nálunk is: ez nagy biztonságot nyújthatna a tulajdonosoknak.

/A riport a Kutyabarát Magazin 2019. tavaszi számában jelent meg./

Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Fotók: pixabay
Hozzászólások
Töltés...
További érdekes cikkek

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok