Saját KB bal
Saját KB jobb
veszettség elleni oltás

Aujeszky-betegség – avagy mit kell tudni az álveszettségről?

Bár Aujeszky Aladár vezette be hazánkban a kutyák kötelező veszettség elleni oltását, a nevét mégis félelemmel emlegetik, mivel egy minden esetben halálos kimenetelű, kutyákra is veszélyes betegségnek lett a névadója. Mi az az Aujeszky-betegség és mire figyeljünk, hogy megvédjük tőle a kutyánkat?

Aujeszky Aladár a XX. század fordulójának kiemelkedő alakja, mikrobiológus és a veszettség kutatója volt. A Pasteur Intézetben, majd később az Állatorvosi Főiskolán végzett kutatásai közben fedezett fel egy vírusos agyvelőgyulladást, amely a veszettséghez hasonló tüneteket okozott kutyákban. Külföldi kutatók ezután a vírust más emlősállatokban is azonosították. Ma már tudjuk, hogy az Aujeszky-betegség, másnéven álveszettség lovakra, juhokra, szarvasmarhákra és egyéb emlősállatokra veszélyes. A fertőzést okozó herpeszvírus emberre nem terjed, de kutyákra és macskákra igen, akiknél a betegség minden esetben halálos.

Kutyáknál a fertőzés lappangási ideje 3-6 nap. A betegség a központi idegrendszert támadja meg, és a veszettséghez hasonló tüneteket okoz: bágyadtság és láz a kezdő tünetek, amelyet intenzív vakarózás követ – a kutya akár a húsáig kivakarhatja a bőrét. Ezt nyáladzás, kóborlás és görcsök követik, majd a kutya 1-2 napon belül elpusztul. Az álveszettségben szenvedő kutya nem lesz agresszív. Ha ezeket a tüneteket észleljük, mielőbb forduljunk állatorvoshoz! Sajnos a fertőzött kutyákon és macskákon nem lehet segíteni, viszont a mintavétel és annak beküldése segíthet a kutatóknak abban, hogy mielőbb megbízható ellenszert fejlesszenek ki.

Az Aujeszky elsősorban sertésbetegség, a sertések a vírus köztigazdái, általuk terjed a vírus más fajokra. A fertőzött sertések vírushordozókká válnak, és nemcsak a húsuk, de a testváladékaik, tehát a nyáluk, a vizeletük, stb. is terjesztik a fertőzést. Az elsődleges érintkezésen túl – azaz, hogy a kutyánk vagy macskánk fertőzött sertéssel találkozik – a vágóhídi hulladék, sertésféléktől származó belsőségek és hús fogyasztása az elsődleges veszélyforrás. Fennáll a lehetősége annak, hogy az Aujeszky-vírussal fertőződött húsevő harapással átadja a vírust, de ennek az esélye elenyésző.

Az Aujeszky-betegség gyógyíthatatlan és halálos kimenetelű;  kutyák számára védőoltás jelenleg nem elérhető, ezért elsődleges a megelőzés! Soha ne etess nyers sertés- vagy vaddisznóhúst a kutyáddal! Az alapos főzés megöli a vírust, de a nyers belsőség, csont, hús, stb. fertőző lehet! A nyersen tartósított sertéshúsból készült ételek, pl.  füstölt és/vagy szárított sonka, szárított sertéshús, füstölt kolbász, szalámi, stb. nem estek át hőkezelésen, ezért szintén fertőzőek lehetnek. Csak alaposan hőkezelt sertéshúst és belsőséget szabad kutyákkal és macskákkal etetni.

Mivel a vírust hordozó sertések testnedvei is fertőzőek, ezért kerüld a közvetlen kapcsolatot a sertésfélékkel, kutyádat tartsd tőlük távol. Értelemszerűen, ne sétálgassatok sertéstelepek, vágóhidak és sertésfeldolgozó-üzemek szomszédságában. Bár Magyarországon a sertésállomány 2015-re hivatalosan is Aujeszky-mentes lett, amelyet az Európai Unió is elismert, az állatorvosok mégis elővigyázatosságra intenek, és a nyersetetési fórumokkal egyetértésben szigorúan tiltják a nyers sertés- és vaddisznóhús fogyasztását.

Fertőzésveszélynek kitett csoport még a vadászkutyák, közülük is a vaddisznóhajtás során az utánkeresést végző ebek. Mivel ők közvetlen kapcsolatba kerülnek az (elhullott) állattal, annak vérével és egyéb testnedveivel érintkeznek. Szigorúan tilos a kutyákat az elhullott állat nyers vérével, zsigereivel, húsával etetni, lehetőség szerint tartsuk távol a kutyákat és macskákat a zsigereléstől és tartsuk be a higiéniai előírásokat! A hazai vaddisznóállomány körében becslések szerint 34-54%-os a fertőzöttség (a környező országok felméréseinek adatai alapján).

Ha erdőben jártok, figyeljetek, nehogy a kutyátok vaddisznókkal érintkezzen, azokat kergesse, stb. Ez, azt gondolom, hogy az erdő lakóinak és a természetnek az alapvető tiszteletben tartása. Ha eddig úgy gondolta valaki, hogy az ő kutyája az erdőben élheti ki a szabadság utáni vágyát, akkor itt egy újabb ok, hogy ezt miért ne tegye. A póráz használatával megelőzhető az is, hogy a kutyád elhullott vaddisznóval vagy a vadászat után hátrahagyott zsigerekkel kerüljön kapcsolatba.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: nébih, wikipédia; indexkép: pexels Liz Tremblay
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok