Egy 2019-es tanulmány szerint hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyag kerül a szervezetünkbe, ami egy hitelkártya súlyának felel meg. De hogyan távolíthatjuk el ezeket a mikroszkopikus műanyag részecskéket a vízből és a légkörből? Úgy tűnik, hogy a  Shinshu Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: akusztikus szűréssel.

Mi az az akusztikus szűrés?

A mikroműanyag-szennyezés elleni küzdelemben a kutatók egy olyan mikrofluidikai eszközt fejlesztettek ki, amely hang segítségével a műanyag részecskéket egy központi csatornába nyomja. Ez az innovatív módszer ultrahang hullámokkal változtatja meg a víz viselkedését. Az ultrahang a műanyag részecskéket a folyadékáram közepébe irányítva, ahol összegyűjthetők vagy kiszűrhetők. Ezzel szemben a hagyományos hálós szűrők könnyen eltömődhetnek, és közel sem olyan hatékonyak mint az akusztikus szűrés.

Jóval hatékonyabb bármely módszernél

A vezető kutató, Yoshitake Akiyama professzor szerint a hidraulikus és elektromos analógia alapján tervezett mikrofluidikai eszköz 500 kHz-es rezonanciafrekvenciájú akusztikus hullámot használ. Ez a mikroműanyagok 105-szörös általános feldúsulását eredményezi az eszközben. A kutatók azt találták, hogy a méret szerint csoportosított mikroműanyagokkal végzett kísérletek során a 10 μm, 15 μm , 25 μm, 50 μm és 200 μm méretű részecskék gyűjtési aránya több mint 90% volt. (μm =mikrométer, a méter milliomodrésze) A vegyes részecskeméretű vizsgálatokban a gyűjtési arány 80% körüli értéket ért el.

A Shinshu Egyetem csapata nem először próbálkozik az akusztikus szűrés módszerével. Korábban már kifejlesztettek egy kifejezetten mosodai szennyvizek szűrésére szolgáló eszközt. A találmány olyan eredményeket produkált, hogy akár ipari szennyvizek szűrésére is alkalmas lehet a jövőben. Akiyama elképzelései szerint a mikroműanyag szűrő készüléket háztartási mosógépekbe és ipari létesítményekbe is érdemes lenne telepíteni. Véleménye szerint a módszer hatékonyan gátolná meg a mikroműanyagok környezetbe jutását.

A technológia azonban még nem tökéletes, a kutatók folyamatosan dolgoznak a fejlesztésén. A tanulmány a Separation and Purification Technology című folyóiratban jelent meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Naponta tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák szervezetébe a legújabb kutatások szerint. Három-négy hónap alatt ez több mint egymilliárd részecskét jelent. Ennek a mennyiségnek a tömege pedig 230 kilogrammtól akár négy tonnáig is terjedhet. A kék bálnák így a legnagyobb műanyag szemét fogyasztók a világon.

Nem a vízben, hanem a táplálékban van

A tanulmányt végző kutatók szerint, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik, akkor hamarosan akár 150 millió részecske is bekerülhet a bálnák szervezetébe naponta. A tanulmányhoz a Kalifornia parti vizekből vettek minták, de a világ más részein ennél még sokkal nagyobb is lehet a szennyezettség. A megadott számok a szennyezésből levont következtetések. A kutatók a kék bálna, a közönséges barázdásbálna, valamint a hosszúszárnyú bálna mikroműanyag fogyasztását vették alapul. Arra is rámutattak, hogy a szervezetbe került műanyag túlnyomó része nem a vízből, hanem az elfogyasztott táplálékból származik.

A hatás még nem tisztázott

A mikroműanyag és a benne lévő mérgező vegyületek károsak lehetnek a bálnák számára, de a pontos hatást még nem tudják megállapítani. A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Shirel Kahane-Rapport  elmondta, hogy a következő lépés ennek kiderítése lesz.

A mikroműanyagok ma már a Mount Everest csúcsától az óceánok legmélyéig mindenhol megtalálhatóak. Legalább 1500 vadon élő faj szervezetében találtak már mikroműanyag részecskéket. A szennyezés az emberi szervezetbe is bejut élelmiszeren, vízen és a belélegzett levegőn keresztül. Sőt, ezek a részecskék már az emberi véráramban is kimutathatók.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, MTI

A zöld tengeri teknőst a hátán fekve, mozdulatlanul találták meg egy sziklás partszakaszon. Első ránézésre nem mutatott látható életjeleket, a megtalálók mégis értesítették az állatmentőket, akik elszállították a Tarangona Wildlife állatkórházba.

Ebben az intézményben kifejezetten vadállatok, többek között tengeri teknősök gyógyításával foglalkoznak. A teknősnek hiányzott az egyik uszonya, a másikba egy chip fúródott, a páncélján pedig lyuk tátongott. A külső látható sérülésektől eltekintve jó állapotúnak tűnt és az úszással sem volt problémája.

Műanyag ürülék

A kis teknős aztán első ürüléke azonban kizárólag műanyagból állt. Nem a normális ürülék tartalmazott műanyagot, hanem maga az ürülék volt tiszta műanyag. További hat napon keresztül csak műanyag távozott a teknős szervezetéből. Mindenféle méretű, színű és összetételű. Kemény, puha, éles, sőt némelyiken még a felirat is látszódott. Sarah Male, a Tarangona állatorvosa elmondta, hogy a fészekből kikelő teknősöket annyi műanyag veszi körül, hogy táplálékként fogyasztják el.  Összesen 6 kis üvegcsét töltöttek meg a műanyagdarabokkal, melyeket részletesen kielemeztek.

This tiny turtle arrived at Taronga Wildlife Hospital recently with a stomach full of plastic. We hope the NSW Plastic Action Plan will reduce the number of turtles admitted to us in the future. To support the vital work of our hospitals, please visit https://t.co/QCMerPsjYb pic.twitter.com/lJ92Ceu2jr

— Taronga Zoo (@tarongazoo) July 28, 2022

Túlélte, de még hosszú az út

A teknős bekerülésekor mindössze 127 grammot nyomott. Ma már a gondos ápolásnak és rendes táplálásnak köszönhetően elérte a 400 grammos súlyt. A teljes gyógyulásig azonban még hosszú az út, az orvosok szerint akár egy évbe is telhet, míg vissza lehet engedni az óceánba.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek 78 százalékát egyáltalán nem hasznosítjuk újra. Évente mintegy 8,8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. 700 tengeri állatot fenyeget a kihalás veszélye a műanyagok miatt belegabalyodás, szennyezés és lenyelés formájában. A tengeri teknősök 50 százalékának gyomrában található már műanyag. 2050-re a tengeri madárfajok 99 százalékának lesz a szervezetében műanyag. A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint 2025-re három tonna halra egy tonna műanyag jut majd, és ha minden marad a régiben, 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

Egy holland kutatás alapján először fordult elő, hogy marha-és sertéshúsban, tejben, valamint a haszonállatok (sertés, marha) vérében mikroműanyag-szennyezést találtak. Nem is akármennyit. Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot.

Már a takarmány is szennyezett

A vizsgálat kiterjedt az állatok takarmányára is. A pelletekből vett minden minta kivétel nélkül szennyezett volt mikroműanyaggal, tehát az állatok szervezetébe nagy valószínűség szerint a takarmányozás során kerül a műanyag. A másik feltételezés a lehetséges útvonalról pedig a csomagolás. Az élelmiszer termékek mindegyike ugyanis műanyagba volt csomagolva, így a húsokba innen is kerülhet műanyag. A VUA tudósai idén márciusban mutattak ki először emberi vérben mikroműanyagot. Az akkor használt módszerrel tesztelték az állati termékeket is. A vérben talált műanyag arra engedi következtetni a tudósokat, hogy a mikroműanyag a vér segítségével az egész szervezetet képes beutazni, mielőtt megtapad a szerveken.

A kutatás menete

A próbakutatás során összesen 12 tehén és 12 sertés vérmintáját vizsgálták meg, melyek mindegyikében volt mikroműanyag. Tejmintákat a boltok polcairól, valamint gazdaságok tejtartályaiból és kézi fejésből is gyűjtöttek. A vizsgált 25 tejmintában 18-ban volt szennyeződés. Nyolc marhahús-és sertéshús mintát is vizsgáltak. A marhahús minták közül hét volt műanyaggal szennyezett, a sertéshúsokból öt.

Nem tudják, milyen hatása van

Egyelőre senki nem tudja, hogy a mikroműanyag hosszú távon milyen hatással van az emberi szervezetre, vagy a haszonállatok egészségére. Annyi azonban bizonyos, hogy laboratóriumi körülmények között a mikroműanyag károsítja az emberi sejteket. Napjainkban a műanyag a világ szinte összes pontján jelen van már. Nemrégiben az Everest csúcsán is találtak, az óceánok mélyén pedig már korábban felfedezték a jelenlétét.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian, MTI

Először találtak mikroműanyagokat az Antarktiszon frissen lehullott hóban. Ez felgyorsíthatja a hó és a jég olvadását, valamint veszélyeztetheti a kontinens egyedülálló ökoszisztémájának egyensúlyát. Korábban is találtak az antarktiszi jégben és a felszíni vízben mikroműanyagot, de ez az első alkalom, hogy a frissen esett hóban is kimutatták őket – állítják a kutatók. A Canterbury Egyetem PhD-hallgatója, Alex Aves által végzett és Dr. Laura Revell által felügyelt kutatást a The Cryosphere című tudományos folyóiratban tették közzé.

A világ legtávolabbi pontjai is szennyezettek

A kutatók által gyűjtött 19 minta mindegyikében találtak mikroműanyag szennyezést. Ez pedig arra szomorú tényre mutat rá, hogy már a világ legtávolabbi régióiban is jelen van a műanyagszennyezés. A Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig. A most gyűjtött mintákban literenként átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét találtak, ami magasabb, mint a korábban a környező Ross-tengerből és az antarktiszi tengeri jégből jelentett tengeri koncentrációk.

A leggyakoribb szennyezést a PET okozza

13 különböző műanyagtípust találtak, a leggyakoribb a PET (Polietilén-tereftalát) műanyag. Ezt használják leggyakrabban üdítős palackokhoz (PET palack).  A légköri modellezés alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a kis műanyag részecskék a levegőben utaznak több ezer kilométert. Azonban az is előfordulhat, hogy az Antarktiszon megforduló emberek és az általuk otthagyott tárgyak maradványai kerülnek a légkörbe, majd a frissen leesett hóra. A mintavételi helyek közeléből származó korábbi fotókon ugyanis felfedeztek néhány jelölő, útbaigazító zászlót. Ezeknek a színe pedig megegyezett a leggyakrabban előforduló színű mikroműanyagokkal, melyet azon a területen találtak.

Elnyelik a sugárzást

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a légkörben lévő mikroműanyagok elnyelhetik a Föld által kibocsátott sugárzást, ezáltal pedig hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A jeges felszíneken lévő sötét mikroműanyagok elnyelhetik a napfényt, és helyi felmelegedéshez vezethetnek. A műanyagok az állatok és a növények számára is mérgezőek lehetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, Wikipedia, Másfélfok

A Tisza tisztítására irányuló mozgalmak és összefogások a kommunális hulladéktól próbálják folyamatosan megtisztítani a folyót, de legalábbis csökkenteni azt a hatalmas műanyag szennyeződést, amit a Tisza már országunkba belépve nagyrészt magával hoz.

Mi a helyzet a mikroműanyagokkal?

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folytat kutatást azzal kapcsolatban, hogy a jól látható és érzékelhető kommunális műanyag hulladék mellett a folyóban miként alakul a mikroműanyag szennyeződés. A mikroműanyag szennyezés elsősorban kommunális eredetű. A 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.

Kutatási metódus

A SZTE a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával zajló projekt keretében a Tisza forrásától egészen a torkolatáig vizsgálják az üledék minták mikroműanyag-szennyezettségét. Ezen kívül pedig az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.

Akár 1000 évig sem bomlik le

A vizsgálatok szerint egyre több a mikroműanyag a Tiszában. Amióta műszálas ruhák léteznek és a mosásukon keresztül a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerülnek, nagyjából azóta növekszik folyamatosan a folyó mikroműanyag tartalma. Ezek az anyagok pedig akár 500-1000 évig sem bomlanak le. A Tisza kutatása és a szennyeződés mérésre továbbra is folyik. A kutatók arra is keresik a választ, hogy az árvízek miként szállítják tovább a szennyezést és végül hol rakják le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban. Kutatják továbbá, hogy milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: SZTE, MTI

Egészen pontosan 14 millió tonna olyan műanyag hulladékról van szó, melynek darabjai 5 mm-nél kisebbek, tehát mikroműanyagok. A számot pedig ausztrál kutatók becsülték meg egy alapos és hosszú kutatási munkát követően.  Hat, egymástól távol eső helyszínen, mintegy 300 km-re az ország déli partjaitól vettek mintát a 3 kilométer mélységű óceáni üledékből.  Összesen 51 mintát vizsgáltak meg, majd megállapították, hogy minden gramm üledék átlagosan 1,26 mikroműanyagot tartalmaz, melyeknek mérete 5 mm, vagy annál kevesebb.

A kutatást a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation), az ország tudományos kutatási szervezete végezte.  A teljes tanulmány a Frontiers in Marine Science folyóiratban jelent meg, ahol Dr. Denise Hardesty, az egyik fő kutató elmondta, hogy ez az eredmény elsősorban arra bizonyíték, hogy a műanyag ma már mindenhol jelen van a világon. Az óceán fenekén landoló műanyag mennyisége azonban viszonylag kicsi az összes műanyag hulladékhoz képest, ami arra utal, hogy a legtöbb végül nem az óceán fenekére kerül. A kutatók szerint a döntő többsége a partok mentén reked, és ott halmozódik fel.

Sokkoló számok

A műanyaggyártás világszinten eléri a 300 millió tonnát. Csak Magyarországon 2015-ben 1,6 millió tonnát gyártottak, ennek 50%-át exportra. Az Európai Unióban csak csomagolásra évente 24 millió tonna műanyagot használnak fel.  Az évente előállított 300 millió tonna műanyagnak mindössze a 10%-át hasznosítják újra, több százezer tonna pedig a környezetbe kerül.  A műanyaggyártás visszaszorítása csak a kereslet csökkentésével és szigorú szabályozással lehetséges. Az egyszer használatos műanyagok ellen szépen lassan egyre több ország lép fel, de szabályozás és törvény nélkül is fontos az egyéni felelősség hangsúlyozása.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian, mikromuanyag.hu

Egy dolog azonban biztos, az emberi műanyag szennyezésnek köszönhetően szinte mindenhol lehet találni mikroműanyagot. Tengerekben, az ott élő növényzetben, állatokban de a szárazföldi talajban és környezetben is kimutathatók. A tengerek és állatok mikroműanyag szennyezéséről egyre több kutatás és tanulmány készül. Az Egyesült Államokban és Kínában azonban most először a talaj szennyezettségét és az ezzel összefüggő folyamatokat kezdték el vizsgálni tudósok.

A mikroműanyag, vagy más néven mikroplasztik az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat jelenti. Ezek az apró darabkák a műanyagok bomlási folyamata során keletkeznek a műanyagok szerkezetének szétesésével, melyet első sorban az ultraviola sugarak okoznak, a napsugárzáson keresztül… A mikroműanyagok részecskéit először az 1970-es években figyelték meg. A figyelem középpontjába a 2000-es évektől kezdődően kerültek.

Wikipedia

Jelen vannak a növényekben

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a nano- és mikroműanyagok felhalmozódnak a növényi szövetekben. Baoshan Xing, a Massachusett Amherst Egyetem munkatársa szerint erre közvetlen bizonyítékuk van. Ez pedig nagyon rossz hír, hiszen a növények műanyag szennyezettsége közvetlen ökológiai hatással és következménnyel lehet a mezőgazdaságra és az élelmiszer biztonságra. A növényekben fellelhető műanyag egyértelműen és kizárólag az ember műanyaghulladék termelésnek köszönhető. Molekuláris és genetikai kutatásokkal bizonyították, hogy a növények felhalmozzák a nanoműanyagot szövet-és molekuláris szinten is. A szennyezés a gyökerektől egészen a  hajtásokig kimutathatók.

A hosszú távú hatás még ismeretlen

Nem tudják még megmondani, hogy mindez milyen hatással lesz a növényekre hosszú távon, de az eddigi megfigyelések szerint a vizsgált növények teljes biomasszáját csökkentette a műanyagszennyezés. Csökkent a gyökerek és a növény mérete is, ezzel pedig csökken a termés is. Egyelőre a kutatók sem tudják, hogy a mikroműanyag milyen hatással lesz hosszú távon a növények és a mezőgazdaság alakulására. Egy biztos, a műanyagszennyezés csökkentésére még egy nyomós okot találtak. Ma már rengeteg alternatív megoldás között válogathatunk, ami kiválthatja az egyszer használatos műanyagokat. Az egyre népszerűbb csomagolásmentes üzletek például kiiktatják a flakonok, műanyag zacskók és dobozok használatát is.

A műanyag hulladék csökkentéséért mindenki tehet valamit. Nézz körül közvetlen környezetedben és vizsgáld felül fogyasztási, vásárlási szokásaidat. Egy kis odafigyeléssel biztosan találsz olyan műanyagot, amit ki tudsz iktatni az életedből.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com