Az előző évihez hasonló tematikájú, hatalmas show várható az Államalapítás ünnepe alkalmával Budapesten. Míg a Fővárosban Európa legnagyobb tűzijátéka kápráztatja a közönséget, számos kisebb és nagyobb település készül tűzijátékkal augusztus 20-án.

Kutyás nyelvre lefordítva ez nagyjából annyit tesz, hogy a hanghatásokra érzékeny ebek és gazdijaik számára újabb rémálom következik. A jó hír azonban az, hogy az előttünk álló hetek lehetőséget nyújtanak arra, hogy felkészüljünk az év egyik legnagyobb pukkanására. Érdemes ezzel foglalkozni, ha kutyánk nem élt még át nagyobb vihart vagy tűzijátékot, illetve akkor is, ha volt már pánikolós élményünk.

Az alábbiakban nem konkrét tanácsokat szeretnénk adni, hanem arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy számos olyan eszköz és módszer áll rendelkezésre, amellyel a kutyánk számára elviselhetőbbé tehető egy zajos esemény. Nézzünk utána, kutakodjunk és kérjünk segítséget, hogy megtaláljuk, ezek közül számunkra melyik a leginkább megfelelő.

A kutyák egy része fél a hangos zajoktól, míg másokat nem hat meg még a világ legnagyobb tűzijátéka sem. Ez legtöbbször akkor derül ki, ha a kutyánk belekerül egy ilyen helyzetbe. Egy hatalmas dörgéssel, villámlással járó vihar, vagy egy tűzijáték azonban olyan sokkoló és ijesztő élmény lehet, amelyet utána életen át tartó zajfóbia és pánikolás követhet. Ezért javasolják kutyaneveléssel foglalkozó szakemberek azt, hogy kutyánkkal kölyökkortól, akár pár napos kortól kezdve ismertessünk meg minél több ingert, hogy ezekhez fokozatosan, biztonságos környezetben szokjon hozzá. A kiskutya a szocializáció során megtanulja, hogy semmi oka félni a zajoktól, hanghatásoktól, így nem zökkenti ki a nyugalmából sem a vihar, sem a puskalövés, sem a tűzijáték.

A zajokhoz, erős ingerekhez való szoktatás fontos, hogy biztonságos közegben történjen. A kutyánk így tanulja meg, hogy bármi történik, minden rendben van.

A különböző zajfóbia és tűzijáték hanganyagok segíthetnek a kíméletes szoktatásban, de ne féjünk szakértő segítséget kérni, ha szükségünk van rá.

A már kialakult zajfóbia és a pánik is csökkenthető és kezelhető – alkalmasint elviselhető szintre hozható. Ehhez számos technika és módszer áll rendelkezésre a viselkedésterápiától a meditáción át a kutya – gazdi kapcsolat erősítéséig. Bár az út hosszabb, mégis érdemes belevágni. Olyan változást érhetünk el, amellyel komoly stressztől szabadíthatjuk meg a kutyánkat – és magunkat is.

Fontos tudni, hogy a zajfóbia nem a gazdik hibája. Nem te tehetsz róla, hogy a kutyád fél, nem a te hibád és nem te csináltad rosszul. Viszont te vagy az, aki tehet ellene, és hozzáértő szakember segítségével segíthet a kutyájának, hogy könnyebben élje meg a hangos eseményeket – legyen az az év legnagyobb tűzijátéka vagy egy heves nyári vihar.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://kriscarr.com/blog/how-to-calm-an-anxious-dog/; https://www.patriciamcconnell.com/theotherendoftheleash/dogs-thunder-and-fireworks-update; Marty Becker: Stresszoldás kutyáknak; Kép: Photo by Heorhii Heorhiichuk: https://www.pexels.com/photo/blurry-photo-of-lights-1266818/

The post Európa legnagyobb tűzijátéka augusztus 20-án – készülj fel most! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A kutyák is kaphatnak pánikrohamot? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

A cikk első részében a stressz felismeréséről volt szó, míg a második részben otthon is könnyen alkalmazható „gyors megoldásokat”, módszereket mutattunk be. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem beszélnénk az életmód szerepéről. Ezzel kissé kiteljesítve a képet, úgymond egységében szemlélve a stressz kezelés kérdését.

Az etetés módja és a foglalkoztató játékok csak egy szelete a „stressz kezelés tortának”. Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy az életmód is fontos része a stresszel való együttélés kezelésének. Szándékosan nem stressz elleni küzdelemről beszélünk, hiszen a stressz életünk része. Ugyanakkor, hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rá mint a fejfájásra: egyfajta rossz dolog, amit gyorsan meg kell szüntetni, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Ez azonban nem célravezető. A stressz inkább olyan, mint az adózás: állandóan jelenlevő és kikerülhetetlen. Viccet félretéve, kár ellene küzdeni, inkább meg kell tanulni kezelni és együtt élni vele. És felelősségünk erre megtanítani a kutyánkat is.

A stressz ellen tehát nincsenek tabletták, amiket bevehetünk. Ezek legfeljebb a tüneteket enyhítik, de nem segítenek, hogy hosszú távon megtanuljunk megbirkózni vele. Ami segít, az a tudatosság és az életmód.

Struktúra, kiszámíthatóság

A kutyák életében fontos szerepe van a struktúrának és a kiszámíthatóságnak. A napirend és a rituálék állandóságot és biztonságot nyújtanak. Biztos pont a reggeli, a vacsora, a séta és a játék. Ez egyébként számunkra is praktikus, hiszen így tudjuk időzíteni a programjainkat és nyugodtan foglalatoskodni, amíg kedvencünk két aktív időszak között pihen.

A kutyák reggel és este aktívak, a nap körülbelül 20 órájában pihennek. A legutóbbi kutatások és nevelési irányzatoknak megfelelően napi két óra aktív, minőségi időt kell kutyánkra szánni. Ez tehát már elég jól megadja azt a keretet, amely segít, hogy kutyánk kiszámítható és kielégítő életet élhessen.

Szabadidő, kiengedés

Ha a hétköznapokban nincs is mindig lehetőség tartalmas közös programokat szervezni, a szabadidőnkben szánjunk időt erre. Nem lehet kellően hangsúlyozni a természetben töltött idő jelentőségét a stressz kezelésében. A természetben csökken a zajszennyezettség, kevesebb hang- és elektromágneses hullám jut hozzánk, összességében kevesebb inger ér minket. Azaz, az agyunknak kevesebb erőfeszítésébe kerül az ingerek feldolgozása, a haszontalan ingerek kizárása – és pihenhet.

Az erdőmerülés, a shinrin-yoku, erre az elvre épít. Japánban például olyannyira ismerik a természet csendjének és nyugalmának gyógyító erejét, hogy a (zömmel nagyvárosi) lakosok részére „receptre írják fel”. Érdemes a rendszeres erdőjárást, kirándulást az életmód részévé tenni. Ezzel nem csak magunknak, hanem kutyánknak is jót teszünk.

Az életmód fontos része a sport és az egészséges testmozgás. Hiába adunk meg minden jót kedvencünknek, ha a testmozgást megvonjuk tőle. Egy egészséges kutyának a csontok, az izmok egészsége, a keringés egészsége és a túlsúly elkerülése miatt is szüksége van testmozgásra. Ezen felül pedig a mozgás jótékony hatással van a stressz kezelésre is. Testmozgás során olyan vegyületek szabadulnak fel a szervezetben, amelyek csökkentik a fájdalmat, jóérzéssel töltenek el minket, felszabadultnak érezzük magunkat. Nézzük meg a kutyánkat önfeledt szaladgálás közben, és nem kérdés, hogy ezt ők is hasonlóan élik meg.

Táplálkozás

A napirend és a testmozgás mellett az életmód harmadik pillére a táplálkozás. Egyelőre nem ismert közvetlen összefüggés a táplálkozás és a stressz között, de az talán nem meglepő, hogy egy túletetett, elhízott kutya nehezebben tudja magát kiélni azokban a tevékenységekben, amelyekben egy egészséges, jó kondiban lévő eb örömét leli. Az elhízás ráadásul fájdalommal is járhat, illetve hosszútávon egészségügyi következményekkel.

Az érem másik oldala a rengeteg mesterséges anyag, amelyet sok kutya napi szinten fogyaszt. Bár a kutyaeledelek összetétele „papíron” megfelel a kutya táplálkozási szükségleteinek, ezek „teljes értékű” tápláléknak minősülnek. A kutyaeledel azonban nem a kutya természetes tápláléka. Mindössze pár évtizede, az ember kényelméből alakult ki ez a rendszer. Hasonlóan a bébiételekhez, ez a legegyszerűbb módszer. Olyan ez, mint az űrhajósok vagy a katonák ételei. Bár pontosan tartalmazzák a szükséges tápanyagokat mégsem kielégítőek.

Ezért érdemes a kutyánk étkezéseit a lehetőségeinkhez képest változatosabbá tenni. Ha csak annyi fér bele az időnkbe, hogy pár szem gyümölccsel vagy pár karika zöldséggel, esetleg egy kis hússal vagy hallal feldobjuk a tápot, az is rendben van. Ezekből az ételekből nem csak feldolgozatlan tápanyaghoz és természetes rostokhoz, nyomelemekhez és vitaminokhoz jut a kutyánk, hanem szenzoros ingerekhez is. Bár számunkra a vizualitás az elsődleges ingerforrás, az ízek, szagok, tapintás is fontosak az életünkben. A kutyánknál sincs ez másképp, nekik is fontos a változatos szenzoros stimuláció – az illatok, szagok, hangok, textúrák.

Összefoglalás

Az előzőekben megismerhettük a stressz jeleit a kutyáknál, illetve a hétköznapokban is alkalmazható stresszkezelési tanácsokat kaphattunk. Fontos, hogy a stresszt ne egyfajta leküzdendő ellenségként kezeljük, hanem teljeskörű szemlélettel tekintsünk rá. Az életmód területén tett változtatások, mint a helyes napi rutin, a testmozgás és a természetben töltött idő hozzájárulnak a saját és kutyánk stresszkezelő mechanizmusainak fejlődéséhez. Az életmód terén a sport és a táplálkozás, illetve a napi rutinból adódó pihenés mind fontos pillérei a stressztűrésnek, ezért érdemes ezekre figyelmet fordítanunk, hogy kutyánk kiegyensúlyozott és kiszámítható háttérrel induljon a rá váró feladatok elébe.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: www.dogsnaturallymagazine.com/dog-food-ten-scary-truths https://www.companionanimalpsychology.com/2021/07/what-you-do-affects-your-pets-welfare.html; Stresszoldás kutyáknak; Kép: Photo by Blue Bird from Pexels; Photo by Helena Lopes from Pexels

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 3. rész: Életmód appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

Az előző részben a stressz forrásairól és felismeréséről írtunk. A továbbiakban egyszerű módszereket ismertetünk, amelyek hatékonyan oldják a stressz, segítik a kutyát abban, hogy kiengedjen, és ezzel visszatérjen a nyugodt „alapállapotba”.

Ahhoz, hogy kutyánk kiengedjen, a legjobb, ha valami olyan dolgot űzhet, amely során kikapcsolhat, elmerülhet benne. Fontos az is, hogy lehetőség szerint ilyenkor ne akarjuk magunkhoz ragadni a kontrollt, hanem engedjük át neki – természetesen, biztonságos keretek között. A kontroll révén kutyánk visszakapja a döntési helyzetet, bizonyos fokig uralni tudja, mi történik vele. Ez éppen ellentétes a stressz helyzettel, ami gyakran abból adódik, hogy nem tudjuk uralni, kontrollálni, ami velünk történik.

Bár ez némileg összetettnek hangzik, nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni.

Egyre több szó esik a kutya szabad választáshoz való „jogához”, amelyet például nyugodtan átengedhetünk neki pórázos séta során is. Mondjuk abban, hogy ő döntse el, merre menjünk, meddig szagolgat egy fűcsomót vagy megengedi-e, hogy idegenek megsimogassák.

Ezzel a témával korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Ha szabadságot adunk a kutyánknak, például olyan apró dolgokban, mint hogy melyik játékkal játsszunk, merre menjünk hazafelé vagy hova feküdjön le, azzal semmit sem veszítünk. Ezek olyan apró dolgok, amelyeknek nincs jelentősége a számunkra. Nem attól leszünk jó gazdik, hogy feszes pórázon végig tudjuk rángatni a kutyák a futtatóban. A futtató az a hely, ahol hagyhatjuk, hogy a kutyánk kiengedjen, levezesse a stresszt. A foglalkozás, a munka, a tréning pedig az, ahol a figyelmére számítunk. Képzeljük el, hogy az egész napos munka után elmegyünk a barátokkal sörözni. És ahelyett, hogy elengednénk magunkat, ugyanazt a fegyelmet várnák el tőlünk, mint a munkahelyen. Ugye, nehéz lenne. Vajon hány ilyen „lazulós este” kellene, hogy teljesen kiboruljunk?

„Flow” élmények otthon

Ha látjuk, hogy kutyánk rossz passzban van, érdemes lehet elterelni a figyelmét valami olyannal, amit igazán élvez.

Lehet ez sport, futás, kirándulás, labdázás, de akár az étel felkutatása is. Az úgynevezett contrafreeloading irányzat képviselői szerint nem feltétlenül jó, hogy kutyánk mindent készen kap. Ezzel ugyanis olyan mentális stimulációtól fosztjuk meg, amely segíthet megbirkóznia a stresszel, segíthet neki, hogy kiengedjen. Aki szeret főzni, az tudja, hogy az étel elkészítése, a zöldségek hámozása, aprítása milyen nyugtató tud lenni. Teljesen kikapcsolunk a folyamatban. Persze, meg is vehetnénk azt az ételt készen, de az nem nyújtaná ezt az élményt. Ugyanez igaz a kézimunkára, a barkácsolásra vagy a sütésre. Kinek mi.

Olyan mélyebb folyamatokat élünk meg ilyenkor, amikor az agyunk szabadon szárnyalhat, hiszen minket leköt a cselekvés.

A kutyák számára is fontos, hogy ne kapjanak mindent készen (freeloading), hanem tartalmas, számukra érdekes cselekvések során jussanak el a célhoz. Ez munkakutyáknál közismert, akiknek „meg kell dolgozniuk” a vacsoráért.

Itt is fontos, hogy a kutya a saját szintjén, és szabadon dolgozzon, hiszen ez a lényeg.

A különböző etető játékok, vagy az étel elrejtése és felkutatása például remek lehetőségek arra, hogy a kutya elmerüljön egy tevékenységben és kiengedjen.

Ezt otthon a szaglászószőnyeg, a tölthető játékok vagy egyszerűen az étel kiszórása (scatterfeeding) segítségével oldhatjuk meg. Az így etetett, traumát átélt vagy félős kutyák állítólag könnyebben birkóznak meg a félelmekkel és nyitnak a világ felé. Egyelőre még nem tisztázott, hogy vajon mi áll a háttérben, a stressz csökkentése és a kontroll visszanyerése az élet bizonyos területein valószínűleg szerepet játszik a bizalom épülésében.

Szintén nagyon egyszerű, és az etetéssel összefüggő megfigyelés, miszerint a nyalogatás segít a kutyáknak a stressz oldásban. Gyakori önnyugtató viselkedés a lábak vagy valamilyen tárgy nyalogatása. Ez akár az extrémig is elmehet, de kis mértékben szinte minden kutyánál megfigyelhető, hogy amikor lepihennek, egy kis „tisztálkodással” hangolódnak az alvásra. A legutóbbi feltételezések szerint nem csak ez a rituálé, hanem maga a nyalogatás is stressz oldó hatású.

A nyalogatós tálak például ezért alkalmasak nem csak a habzsolás megakadályozására és hosszabb időtöltésre, hanem relaxációra is. Valószínűleg itt a „megszerzés folyamata” és az azzal járó kikapcsolás és a nyalogatás nyugtató hatása együtt érvényesül. A lényeg, hogy ezek a tálak remek eszközök arra, hogy otthon, minimális idő ráfordításával segíthessünk a kutyánknak abban, hogy kiengedjen.

Cikkünk harmadik részében az életmód és a stressz viszonyáról lesz szó, és arról, hogyan segíthetünk kutyánknak, hogy a mindennapok során pozitívabban élje meg a stresszt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás:  Stresszoldás kutyáknak; Canine Enrichment in the Real World; https://www.bindisbucketlist.com/post/what-are-decompression-activities-for-dogs-and-why-are-they-important Kép: Photo by cottonbro from Pexels;

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 2. rész: Gyakorlatok, módszerek appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amikor stresszesek vagyunk, gyakran úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk. Túl sok az inger, nem tudunk úrrá lenni a helyzeten és csak gyűlik, gyűlik. A stressz „folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről”. (Wikipédia) A stresszkezelés legjobb módja pedig az, ha hagyjuk, hogy a szervezet kiengedjen.

Ennek számos módja van. Elsők közt a mozgás, a takarítás, a jóga vagy a természetjárás jut eszünkbe, de mindenkinek megvan a maga stresszkezelési módja. Pontosabban, az egészségünk érdekében jó lenne, ha megtalálnánk a számunkra megfelelő módot. Ez azonban túlmutat cikkünk tárgyán. Mi most a kutyák stresszkezelésével fogunk foglalkozni, méghozzá azzal, hogyan ismerjük fel a stresszt és milyen módszerekkel segíthetjük kutyánkat abban, hogy időnként kiengedjen.

A kutyák és a stressz

Manapság már nem kérdés, hogy a kutyák (és más állatok) is tapasztalnak meg stresszt a mindennapokban. Erre egyesek intenzívebben, míg mások kevésbé feltűnően reagálnak, ahogy az emberek esetében is megfigyelhetjük. Míg egy kutya már az állatorvosi rendelő látványára is fülét-farkát behúzza, addig másoknak ez a szintű stressz meg sem kottyan. Annyi azonban közös bennük és bennünk is, hogy nem kerülhetjük el a stresszt, nem iktathatjuk ki az életünkből.

Amit tehetünk, az az, hogy növeljük az ellenálló képességünket és megtanuljuk kezelni a stresszt. Ez nagyon fontos, mivel:

„A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét.”

Ez pedig igaz ránk és a kutyánkra is. Ráadásul, valahol a kettő összefügg, hiszen a kutyák hajlamosak átvenni az érzéseinket. Tehát aki még nem találta meg a saját hatékony stressz kezelési módszerét, újabb motiváció.

Honnan tudom, hogy a kutyám stresszel?

Ahogy fentebb is említettünk, az egyes kutyák másképp élik meg a stresszt. Vannak, akik számos feltűnő fizikai tünetet produkálnak, és emiatt szinte muszáj foglalkozni velük. Ők azok, akik, ha stressz éri őket megrágnak vagy széttépnek dolgokat. Esetleg ugatnak. Vagy agresszíven viselkednek. Ezek olyan társadalmilag nem elfogadott viselkedések, amelyek a gazdit cselekvésre ösztönzik. (Más kérdés, hogy sokszor ez a cselekvés éppenséggel fokozza a stresszt: például, ha rákiabálunk a kutyára, elzárjuk vagy más módon büntetjük.)

A stressz jelei

A stressz jelzései egyéniek, de leggyakrabban az alábbiak hívják fel a figyelmet rá:

• ok nélküli ugatás, vagy a legkisebb ingerre heves ugatás (túlreagálás)
• nyughatatlanság
• fel-alá járkálás
• heves rágcsálás, rongálás
• a kutya nem tud megnyugodni, nem találja a helyét
• alvási problémák (nem tud elaludni, gyakran felkel)
• a félelem, az agresszió ok nélküli megnyilvánulása is utalhat stresszre
• önnyugtató viselkedések (lábnyalogatás, takarórágcsálás, stb.)

Fontos, hogy minden kutya máshogy reagál a stresszre, illetve a fentiek utalhatnak számos másra is. Összességében, kontextusban vizsgáljuk a viselkedést, és zárjuk ki az egészségügyi problémákat.

Figyeljük a kutyánkat, lássuk meg, ha valami szokatlan érte, esetleg olyan helyzetbe került, amelyet nem tudott kontrollálni. Utazás, költözés, új családtag, feszült gazdi, építkezés a szomszédban, vendégek érkeznek, új helyre megyünk, új impulzusok… Ezek mind lehetnek stressz források. Ha megvan a helyzet és a „tünet” is, akkor érdemes foglalkozni az oldással.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://vcacanada.com/know-your-pet/signs-your-dog-is-stressed-and-how-to-relieve-it; https://www.animigo.co.uk/10-signs-your-dog-might-be-stressed.html; http://images.akc.org/pdf/ebook/Canine_Body_Language.pdf; Stresszoldás kutyáknak; Kép: Photo by Anna Tarazevich from Pexels; 

The post Engedd, hogy kiengedjen! – 1. rész: A stressz felismerése appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutatások szerint minden harmadik kutyánál problémát okoz, hogy stresszel a hangos zajoktól, akár pánikolva bújik, menekül vagy kárt tesz magában. Nem csupán az extrém élethelyzetekre vonatkozik a statisztika, hanem az egészen egyszerű hétköznapokra is: legyen az egy vihar, egy villamos vagy egy redőny leeresztése.

Tünetek

Kutyánk ideges, amikor vakuval fotózzuk? Ez is lehet egy jele a zajoktól való szorongásnak, ugyanis a villámlásra emlékeztetheti. A kellemetlen állapot számos tünetet és súlyossági szintet mutathat. A spektrum legkevésbé problémás végén mindössze reszketést tapasztalhatunk, valamint, hogy a kutya bújosabb ilyen helyzetekben. Súlyosabb esetekben akár pánikszerű rohanást, pusztító rágást is okozhat a stressz, az eb akár egész ajtókat lebonthat vagy keresztül ugorhat az üvegen. Egyes tulajdonosok pedig még csak nem is tudják, hogy a negatív viselkedés ténylegesen a hangos zajok miatt fordul elő.

Okok

Annak meghatározása, hogy mi okozta a kutya zavarát, nehéz megfogni. Ha szerencsénk van, nyomon követhetjük az első traumatikus benyomástól kezdve a folyamatot – például ha egy vihar elkapott minket egy korai sétán – de általában nem ennyire nyilvánvaló a helyzet.

Az egyik ok lehet genetikai hajlam is. Tanulmányok kimutatták, hogy egyes fajtáknál, mint például a collieknál, a golden retrievereknél és a német juhászkutyáknál erősebb a zajoktól való szorongás. Néhány kutya esetében ráadásul a szorongás fokozatosan jelenik meg és súlyosbodik az idő múlásával, látszólag minden ok nélkül.

Az egyik dolog, amiben a legtöbb szakértő egyetért, hogy amikor a zaj zavaróvá válik, nem szabad nyugtatgatni, szeretgetni vagy más módon vigasztalni a kutyát, amikor tüneteket mutat. A kutya valószínűleg úgy értelmezné a viselkedésünket, hogy „Látod, tényleg, van valami, amitől félni kell, és ügyesen is csinálod, ha szorongsz!” Fontos, hogy a kutya körüli emberek normálisan viselkedjenek, hiszen valójában a zavaró tényezők elsődleges oka lehet a tulajdonos idegessége is. A legtöbb kutya nagyon érzékeny a gazdi hangulatára.

A helyzetek kezelése

A helyzetek kezelését a kutya személyiségétől és állapotától kell függővé tenni. Néhány kezelés nagyon időigényes lehet a gazdi számára, néhány – akár gyógyszeres kezelés pedig nagyon drága lehet, és a mellékhatások kockázatát is számba kell venni. Nem szokatlan azonban, hogy a kezelések kombinációja végeredményben a leghatékonyabb egy adott állat számára.

1. Változtasd meg a környezetét!

Próbáljunk meg biztonságos menedéket létrehozni a kutyánknak, mivel ösztöneiktől vezérelve szeretik a biztonságérzetet adó kuckókat, búvóhelyeket (pl. egy takaróval fedett láda), vagy olyan helyet találni, ahol kevésbé hallani a zajokat. Próbáljuk meg bekapcsolni a zenét vagy a televíziót. Ha előre ismert esemény jön (pl. szilveszter), akkor előzetesen is gyakorolhatunk az új kuckóhoz szoktatással.

2. Nyomókötés

Ez meglepő, de egészen egyszerű és hatékony mód sok kutya számára. A nyomókötés lehet bármi, amit a kutya mellkasa köré teszünk szorosan, hogy állandó, de enyhe nyomást biztosítson testükre. Miért működik? Senki sem tudja biztosan, de valószínűleg egy olyan kombináció, amellyel a kutya megnyugszik és biztonságban érezheti magát, ráadásul kibillenti abból az állapotból, hogy egyfolytában a zaj forrására koncentráljon. Csak gondoljunk a kisgyerekek bepólyálására.

3. Változtatás a viselkedésben

Az ún. érzéktelenítés az egyik leggyakoribb módszer, ami hatásosnak szokott bizonyulni ezekben a helyzetekben. Egy ellenőrzött, biztonságos környezetben – ha lehet, akkor szakember segítségével – kitágíthatjuk azt a zajszintet, amit kutyánk képes elviselni. Ahogy hozzászokik az egyikhez, jöhet a másik, szépen apránként.

4. Gyógyszeres kezelés

Ha elég komoly a probléma és nem tudtunk a viselkedés megváltoztatásával módosítani rajta, akkor alkalmanként kénytelenek lehetünk gyógyszerekhez nyúlni. Kizárólag olyat használjunk, amit állatorvosunk megenged, soha ne adjunk engedély nélkül emberi szereket kutyánknak!

5. Feromonok

A piacon több termék is megragadta a természetes feromonok tulajdonságait, amelyeket például az anya kutyák bocsátanak ki, hogy megnyugtassák kölykeiket. Kérdezzük meg állatorvosunkat ezekről a termékekről!

Cikkajánló:

Alvási zavarok kutyáknál

Hogy kezeljük kutyánk szorongását, ha hosszabb ideig kell távol lennünk

Így csökkenti egy kutya a stresszt és segít a depresszióból való gyógyulásban

(kutyabarát.hu)

Forrás: dogtime
Fotók: flickr, pexels

The post Szorongás a zajoktól – okok, tünetek és kezelési lehetőségek appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Még az emberek is nehezen fogalmazzák meg a hátsó folyamatokat, sokszor nincs is konkrét oka, mégsem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Kutyáinknak ráadásul nem áll rendelkezésre a verbális kifejező eszköz, így ők testbeszédükkel, viselkedésükkel tudják jelezni, ha valami nincs rendben.

A Psychology Today eredményei azt mutatják, hogy a kutyák életét is rövidíti, életminőségét rontja a stressz. Hogy segítsünk nekik a lehető legegészségesebb életet élni, ahhoz nem elég a minőségi táplálkozás vagy a sok játék. Ha meg kell küzdeniük egy stressz élménnyel, először is tudnunk kell felismerni, hogy valami baj van.

1. Kikerekedett szemek

Alapvetően normális, ha látjuk kutyánk szeme fehérjét. De ha már úgy érezzük, mintha egészen meglepett arcot vágna, esetleg pupillái kitágulnak, pislogása felgyorsul, akkor ezek már lehetnek a stressz jelei.

2. Hátracsapott fülek

A kutya füle igencsak beszédes, sokféle lelkiállapotot jelez. Természetesen fajtájukból adódóan más és más lehet a fül normális állása, azonban a látványosan hátracsapott fülek a kutyák megadásának vagy szorongásának jelei lehetnek.

3. Megfeszülő bajusz

Hétköznapjaink során talán soha nem figyelünk oda kutyánk bajszára, néha azt sem vesszük észre, hogy egyáltalán van neki. Azonban stressz helyzetben a bajszok szögegyenessé merevednek.

4. Privát testrészek állandó nyalása

Természetesen az öntisztítás képessége és igénye minden kutyában megvan, ki többet foglalkozik ezzel a tevékenységgel, ki kevesebbet. Azonban, ha kedvencünk a megszokottnál többet tölt nyalakodással, akkor lehet annak az eszköze is, hogy igyekezzen elterelni a figyelmet valamilyen stresszfaktorról. Emellett a föld szaglása, a helyzetekből való elfordulás mind a menekülési magatartás példái.

5. Maga alá húzott farok

A farkak általános mozgását a legtöbb gazdi tudja értelmezni. A két hátsó láb közé húzott vagy egészen a hasi tájékig felhajtott farok a félelem, a szorongás egyértelmű jele.

6. Kimutatott fogak

Sok kutya képes megtanulni a mosolyogj parancsot, és jó értelemben kimutatni a foga fehérjét. A vicsorgás a támadás előjelzője is lehet, de ha egy kutya nem is megy el ilyen messzire, a felhúzott ajkak mindenképp azt jelzik, hogy valamilyen helyzet nagyon zavarja a kutyát, amivel szemben azt érzi, meg kell védenie magát.

7. Extrém vedlés

Ha kutyád szőre általában is hullik, tudni fogod, mikor várható, hogy a házat elárasztja a szőr. De ha nem várt vedléssel találod szembe magad, annak oka lehet az idegesség.

8. Ásítozás

Az alkalmankénti ásítás pontosan ugyanolyan funkcióval bír, mint nálunk, embereknél. De a gyakori, egymást követő ásítások zaklatottságra utalnak.

9. Véletlenszerű zihálás

Melegben, aktív elfoglaltság közben teljesen természetes látvány, de a nyáladzás, állandó lihegés abban nem indokolt helyzetben figyelemfelkeltő lehet.

10. Destruktív viselkedés

Sok oka lehet, ha kutyánk rombol. Az okok között szerepel a rosszul neveltség, az unalom, a lemozgatás hiánya, de főként a szeparációs szorongás. Ha kutyánk nevelésében eddig nem volt bajunk, és gondoskodunk a megfelelő napi energia leadásról, akkor keressünk valamilyen változást az életében, ami stresszt okozhat.

Hasznos cikkajánló:

10 dolog, amit érdemes tudni a szobatisztaságról

Dolgok, amiket kutyád titokban utál

Mi a szeparációs stressz és mi nem az

(kutyabarát.hu)

Forrás: barkpost

The post A kutyák által megélt stressz 10 intő jele appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.