A természetfotósok és filmesek munkájuk megszállottjai. Legtöbbször szélsőséges körülmények között, komoly fegyelemmel, türelemmel és kitartással kell végezni munkájukat, hogy egyetlen pillanatot el tudjanak kapni. Jeges, fagyos téli erdő hóban, a dzsungel mélye vagy éppen az óceán feneke – számukra nincs akadály és határ. Érdemes megnézni a nagy sikerű Our Planet (Netflix) sorozat „behind the scenes” (a kulisszák mögött) epizódjait, például EZT, amely bemutatja, hogyan zajlik egy forgatás az Antarktiszon. Az Our Planet amúgy is az egyik valaha volt legjobb természetfilm sorozat, hihetetlen és lenyűgöző képsorokkal. Azonban ha megnézed, hogyan készültek ezek a hihetetlen felvételek, még jobban magával fog ragadni amit látsz.

A jegesmedvék bűvöletében

A jegesmedvék fotózása és megfigyelése hasonló kihívás, mint a fent említette antarktiszi forgatás. Csodálatos és különleges állatok, sajnos egyre ritkábban lehet őket elcsípni természetes élőhelyükön, mely a globális felmelegedés gyorsulása miatt számuk egyre fogy. Ezért is lett a jegesmedve a klímaváltozás áldozatának egyik jelképe, hiszen ha a sarkköri jégtakaró ilyen ütemben olvad tovább, hamarosan valóban nem lesz hol élniük. Emellett trófeavadászat is ritkítja a populációk számát, mely érthetetlen módon még mindig engedélyezett egyes országokban.

Egy igazi családi fotózás

A kanadai Wapusk Nemzeti Parkban február közepétől március közepéig  minden évben nagy eseménynek lehetnek tanúi a szemfüles, bátor és kíváncsi természetfotósok. A jegesmedvék először bújnak elő barlangjaikból 3-4 hónapos csemetéikkel. Daisy Gilardini természetfotós hosszas tervezés és előkészület után 2016-ban úgy döntött, hogy megörökíti ezeket a pillanatokat. 13 napot töltött a nemzeti parkban és ebből 117 órát konkrétan a barlang előtt várakozott a -50 fokban. A kitartás azonban meghozta a gyümölcsét, elképesztően bájos és ritka fotósorozat készült egy jegesmedve családról. Hálásak lehetünk Daisy-nek, hogy mi is tanúi lehetünk ezeknek a pillanatoknak.

Nézzétek meg a galériát, lejjebb görgetve pedig egy rövid videó felvételt is láthattok a bocsokról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Fotók/Forrás: Daisy Gilardini

Kanadai rendőrök lőtték agyon azt a jegesmedvét, aki betévedt egy québeci településre. A medve több száz kilométert vándorolt élőhelyétől, így mindenkit nagyon meglepett a felbukkanása.  Ilyen eset még korábban soha nem fordult elő, soha nem ment még le ennyire délre jegesmedve. A szakértők szerint egyértelműen a globális felmelegedés hatására történt az eset, és a jövőben gyakoribbá fog válni.

A tengeri jégtakarók olvadása során a jegesmedvék természetes élőhelye egyre fogy. A medvék pedig csak egy irányba, délre tudnak elindulni, ahol elsősorban élelmet keresnek. A rendőrök először Madeleine-Centre település közelében látták a jegesmedvét, és értesítették a lakosságot is az esetről. Mivel még soha nem fordult elő ilyen eset, a vadvédelmi szervezetek és szakértők sem igazán tudtak felkészülni rá. Arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozó a várostól északra, a tengeri jégről vándorolt el. Ahhoz, hogy a Gaspé-félsziget északi csúcsát elérje, a Szent Lőrinc-folyó egy részét át kellett úsznia.

A szakértők szerint elkerülhetetlen volt a kilövés

Az állatot vasárnap reggel találták meg és lőtték agyon. A szakértők szerint elkerülhetetlen volt a kilövés. Az észlelést követően drónokkal és helikopterekkel is keresték a medvét, mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy a város közelébe menjen. A tartomány vadvédelmi vezetője, Sylvain Marois nyilatkozata szerint még soha nem volt dolguk jegesmedvével. Számtalan rénszarvassal, őzzel, fekete medvével találkoztak már a terepen, de jegesmedvével még soha. A szakértők szerint nehéz megtervezni vagy kitalálni, hogy ilyenkor mi a helyes teendő, a vadvédelem nem tud felkészülni ilyen esetekre.

Nagy kihívás a jegesmedvéknek

Az Északi-sarkkör jege egyre csak veszít kiterjedéséből. Nemcsak a zsugorodás, de a kiszámíthatatlanság miatt is óriási kihívás ez az ott élő állatoknak. A jegesmedvék téli- és nyári táplálkozása is a jégtakarótól függ, a tenger jegén alapszik. A jegesmedve kilövése Kanadában a címlapkora került és óriási visszhangja volt. Az ügyben nyilatkozó kutató azonban nem érti, hogy miért ekkora a felháborodás, amikor az őslakos vadászok évente több mint 500 jegesmedvét ejtenek el.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, TheGuardian

Szemünk előtt zajlik a teljes ökoszisztéma átalakulása, ennek pedig egy igen látványos és beszédes jele, hogy az Északi-sarkon különleges, hibrid medvefaj jelent meg.  A Live Science jelentése szerint ezek az új hibrid jegesmedvék elsősorban az éghajlat változásnak köszönhetően jelentek meg. A „polar” és „grizzly” szavakból pedig már nevet is kaptak: „pizzly”. Az új pizzly medvék tehát a grizzly és a jegesmedvék (polár) találkozásából jöttek létre.

Egyre közelebb egymáshoz

A találkozás elkerülhetetlen volt, hiszen az Északi-sark felmelegedésével a jegesmedvék egyre kevésbé találnak táplálékot, így dél felé veszik az irányt, ahol a grizzly medvék élnek. Ők ugyanilyen okokból kifolyólag viszont északra kezdtek el vándorolni, ahol a két faj találkozott és párosodott. Az így létrejött hibrid faj általában nem felel meg jobban a környezeti kihívásoknak. Azonban fennáll a lehetősége, hogy szélesebb spektrumon legyen képes élelemhez jutni. Pizzly medvéket már 2006-ban is észleltek a kutatók, de mára egyre jobban elszaporodott a számuk.

Ezen a videón Larisa DeSantis biológiai professzor beszél a hibrid medvékről.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

Kína északkeleti részén fekvő Heilongjiang tartományában nyílt meg az a szálloda, mely magát úgy aposztrofálja, mint az első és egyetlen jegesmedve hotel, ahol igazi, hús-vér jegesmedvéket lehet nézegetni éjjel-nappal a szálloda közepén. Annak ellenére, hogy a hír kiverte a biztosítékot szinte az összes nagy állatvédő szervezetnél, a hotel azonnal telt házzal nyitott. Sőt, már hónapokra előre le van foglalva az összes szoba.

24 órában bámulhatják őket

A szálloda azt ígéri látogatóinak, hogy a jegesmedvéket 24 órán keresztül nézhetik bármikor és bárhonnan.  Mind a 21 szobából tökéletes rálátás nyílik a medvékre, hiszen ők a hotel központi látványosságai, köréjük épült az egész szállodai koncepció. Ezt szó szerint kell érteni, a hotel felépítése olyan, mintha egy jegesmedve kifutó köré épült volna. A szállod vezetője elmondta, hogy ez a fedett terület csak a jegesmedvék kifutójának egy része, ha az időjárás engedi, kimehetnek a szabadba is.

Teltház

Sokat elmond a jelenségről, hogy míg az emberek nagy részét elszomorítja egy ilyen „látványosság” és azon gondolkodnak, kinek juthat egyáltalán ilyesmi az eszébe, addig másoknak semmi bajuk ezzel. Sőt, a hotel tele van és hónapokra előre foglalt. Pedig az árak nem alacsonyak. Meg kell fizetni a jegesmedvék társaságát, egy szoba éjszakánként 290 és 444 dollár között van.

A jegesmedvéknek a sarkvidéken van a helye

A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) kiállt az állatok mellet és elítélte a kínai hotel tevékenységét.  Nyilatkozatukban felhívták a figyelmet arra, hogy a jegesmedvék természetes élőhelyükön akár 18 órát is aktívan töltenek, több ezer mérföldre kiterjedő otthonukban barangolnak naphosszat, számukra ez az igazi élet. Ők nem egy szálloda halljába, állatkertekbe vagy akváriumokba, hanem az északi sarkvidékre valók.

Egészen szívszorító látvány, ahogy ezek a fenséges állatok egy falatnyi jeges területen, egy pici medencében próbálnak játszani, mindezt egy jeges vidéket imitáló, giccses díszlet közepén. Ennél már csak az szomorúbb, hogy az emberek fizetnek ezért a látványért.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Reuters

Cover: youtube 

Egy frissen megjelent tanulmány szerint a jegesmedvéknek ma négyszer annyi energia felhasználása szükséges ahhoz, hogy életben maradjanak, mint az olvadás előtti időkben. Ezek a csúcsragadozók az evolúció során tökéletesen alkalmazkodtak az Északi-sark időjárásához és környezetéhez. Élőhelyük zsugorodása azonban egyre nagyobb feladat elé állítja őket. A „jégmentes” életre nem volt ideje felkészülni a fajnak.

Nehezebben jutnak táplálékhoz

A jegesmedvék túlélésének egyik alapja és a faj jellegzetessége, hogy  a zord és hideg környezetben sokkal kevesebb energiát használnak fel vadászatra, mint más éghajlati viszonyok között élő ragadozók.  Táplálékának nagy része állati eredetű, a sarkvidék zord körülményei között szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagyon ügyesen halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc tápláléka a fóka, azonban ez az energiadús táplálék egyre nehezebben érhető el számára. A megfigyelések szerint most átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak. Szárazföldi, kevésbé tápláló eleségért még nagyobb utat kell megtenniük.

A narválok is veszélyben vannak

A tengerek unikornisa, a sarkvidék bálnája a csodálatos narvál, agyara akár 3 méter hosszúra is megnőhet. A Természetvédelmi Világszövetség adatai szerint nagyjából 170 000 példány él, de genetikájuk nem túl sokszínű, amely a kipusztulás egyik előjele lehet. Ehhez jön még hozzá a drasztikus klímaváltozás. Természetes környezetük sokkal kiszámíthatatlanabb lett számukra valamint az sem elhanyagolható tény, hogy az ipari tevékenység is egyre nagyobb teret hódit az Északi-sarkon, mely szintén befolyásolja az ökoszisztémát. A narválokat most már a gyilkos bálnák is veszélyeztetik, akik szintén megjelentek a sarkvidéken és előszeretettel támadják meg a viszonylag lassan mozgó narválokat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

Sokat szerepelnek tehát a hírekben, az Északi-sark olvadó jégmezőinek emblematikus alakjai lettek. Egyre kisebb az életterük, egyre kevesebb az élelmük. Mintha ez nem lenne elég, trófeavadászatnak is sokan áldozatul esnek. Gyakran látjuk, emlegetjük, csodáljuk vagy éppen sajnáljuk őket, mégis sok dolog van, amit nem tudunk a jegesmedvékről.

1. A jegesmedvék valójában feketék. Szőrük nem fehér, hanem áttetsző, bőrük pedig fekete. Az áttetsző, vagy színtelen szőr pedig azért tűnik fehérnek, mert visszaveri a fényt. Ez a tulajdonság pedig jól álcázhatóvá teszi őket.

2. Tökéletes „öltözékük” teszi lehetővé, hogy jeges vízben úszkáljanak. Kétrétegű bundájuk külső felülete olajjal átitatott, így az alsó, pihés réteget tökéletesen szárazon tartják még úszás közben is. A felső réteg akár 10 cm vastag is lehet. A bőrük alatt vastag zsírréteg védi testüket a hidegtől. A bocsokon ez a zsírréteg még nem elég vastag, így az anya medve nem is nagyon hagyja úszkálni csemetéit a jeges vízben.

3. A jegesmedvéket a tengeri emlősök közé sorolják, hiszen táplálékuk és élőhelyük is az óceánnal vannak szoros összefüggésben. Rájuk is vonatkozik például az Egyesült Államok hatályos tengeri emlősök védelméről szóló törvénye. 

4. Kiváló úszók. Akár 10 kilométeres sebesség elérésére is képesek. Úgy ugranak a vízbe, mint a kutyák, fejjel előre és úszástechnikájuk is hasonló. Csak mellső lábaikat használják lapátként, hátsó lábukat maguk után húzzák.  A víz alá nyitott szemmel merülnek és akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.

5. Kedvencük a fóka. Idejük felét vadászattal töltik, a legszívesebben fókára vadásznak. Kifinomult szaglásukkal a jégtáblák repedései között kiszagolják őket és várják, hogy a felszínre jöjjenek. Sokszor órákig, de akár napokig is várakoznak és gyakran nem járnak sikerrel.

6. Alapvetően egyedül élnek. Életük nagy részét egyedül töltik, kivéve amikor a nőstények bocsokat nevelnek. Akkor is összejönnek többen, ha találnak egy tetemet, például bálnát, amit el tudnak fogyasztani, illetve a párosodási időszakban.

7. Eredetük nem teljesen tisztázott. A kutatók a jegesmedvékről azt gondolták, hogy a barna medvékből fejlődtek olyan medvékké, akik túlélnek a szélsőséges időjárási körülmények között nagyjából 150 000 évvel ezelőtt. A legújabb kutatások, DNS vizsgálatok alapján azonban fény derült arra, hogy a barna medvék és a jegesmedvék őse bár közös, már sokkal korábban, 600 000 évvel ezelőtt külön evolúciós útra léptek.

8. Óriások. A többi medvénél sokkal nagyobbak. Testhosszuk 1,8 – 3 méter, vállmagasságuk akár 1,6 méter is lehet. Egy jól megtermett hím testtömege 700 kilogramm, a nőstényeké 150 – 300 kilogramm.  Az eddig ismert legnagyobb jegesmedve 1002 kilogramm tömegű és 3,39 méter magas volt. 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: mnn.com, wikipedia

A jegesmedvék pusztulását nemcsak a globális felmelegedés és élőhelyük eltűnése fogja okozni rövid időn belül, hanem az ember trófeavadászati tevékenysége – állítja egy természetvédelmi szakértő és fotós, aki sok éve tanulmányozz a jegesmedve populációkat. 1960 óta több mint 50 000 jegesmedve pusztult el, ez nagyjából kétszer annyi, mint amennyi jegesmedve ma él a Földön. Nem nehéz kitalálni, hogy ha ilyen ütemben folytatódik pusztulásuk, nem sokáig maradnak közöttünk ezek a csodálatos állatok.

Jegesmedvék és emberek

Ole Jørgen Liodden természetfotós és állatvédő, aki tulajdonképpen a vadonban él és folyamatosan tanulmányozza az ott élő állatok és növények életét, viselkedését, változását. Négy éven át dolgozott jegesmedve projektjén, melynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet ennek a gyönyörű fajnak a súlyos veszélyeztetettségére. Tapasztalatait és eredményeit, valamint csodálatos fotói a Polar Bears & Humans (Jegesmedvék és emberek) című könyvben meg is jelentette. 

Globális felmelegedés vagy trófeavadászat?

Sok helyen és sokat hallottunk arról, hogy a jegesmedvék száma drámaian csökken a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek köszönhetően. Azonban arról már kevés szó esik és még kevesebb adat született, hogy hány jegesmedvék öltek meg vadászok és a trófeavadászat milyen károkat okoz. A sarkvidéki állatok élőhelyének látványos pusztulása miatt a jegesmedvék szép lassan a globális felmelegedés fő szimbólumává váltak, mintha csak az olvadás jelentené számukra a veszélyt. Miközben a vadászatok miatt elpusztult medvékről nem esik szó, maga a tevékenység sem transzparens és nagyon kevéset tudunk róla.

Mértéktelen vadászat

Liodden meggyőződése szerint az elmúlt három évtizedben bekövetkezett egyedszám csökkenésének nagyobb része a kontrollálatlan és korlátlan vadászatnak köszönhető. A következő 10-15 évben pedig nagyobb szerepet fog játszani a jegesmedve populációk számának csökkenésében a vadászat, mint a globális felmelegedés. Mégsem történik semmi, óriási homály fedi a vadászok kilétét, a megrendelőket, az egész ipart. Annyi azonban bizonyos, hogy Kínában folyamatosan nő a kereslet a jegesmedve trófeákra. 

Az erőseket kilövik, a gyengéket meghagyják

A vadászat egyik legnagyobb problémája, hogy a trófeát kereső vadász a legnagyobb, legerősebb, legszebb medvét ejti el, a gyenge vagy öreg példányok nem érdekesek számukra. Tehát pont a szaporodni képes, erős génállományt továbbadó egyedeket pusztítják el. A jegesmedvék vadászata az 1940-es években kezdődött az USA-ban, Alaszkában és Norvégiában. Az expedíciók hamar elkezdték vonzani a gazdag hobbivadászokat és trófeavadászokat, viszonylag gyorsan elkezdtek repülőgépes, helikopteres és hajós vadászatokat is szervezni.  Elsőként Oroszország tiltotta be a jegesmedvék vadászatát 1957-ban, majd 1972-ben az Egyesült Államok, rá egy évre pedig Norvégia is bejelentette a tiltást. Jelenleg Kanada sarkvidéki térsége az egyetlen hely, ahol a mai napig legálisan lehet jegesmedvékre vadászni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: unilad.co.uk, oleliodden.com

Fotók: oleliodden.com, twitter

A fotósorozat egy jegesmedve családot mutat be, ahogy a vízparton a kölykök iszappal teli műanyag gallonokkal játszanak, műanyagok lógnak ki a szájukból vagy éppen megpróbálnak megenni egy műanyag zacskót.

Danny Sullivan fotós dokumentálta a szívfacsaró jeleneteket egy alaszkai utazása során. A fotók széles körű publikálásával reméli, hogy az emberek végre tényleg a fejükhöz kapnak és rájönnek, micsoda pusztítást okozunk a mérhetetlen mennyiségű műanyaghulladék termelésével.

Az olvadás miatt került felszínre a műanyag szemét

Az 58 éves fotós idegenvezető feleségét kísérte el októberben az alaszkai Kaktovikba, ahol már többször is járt korábban. Elmondása szerint nem csak a mérhetetlen szennyezésre mutatnak rá a fotók, hanem a felgyorsult éghajlatváltozásra is. 5 éve ugyanezen a helyen, ugyanebben a hónapban nagyjából 5 fokkal volt hidegebb, mindent hó borított, így a műanyag hulladékot is, amihez a medvék nem fértek hozzá. Az olvadásnak köszönhetően a hulladékok a felszínre kerültek, így potenciális veszélyt jelentenek az ott élő állatokra nézve is.

Egy műanyag palack Alaszkában, a semmi közepén, egy jegesmedve szájában mindennél jobban megmutatja, hogy amit teszünk, az egész bolygóra óriási hatással van. A palack szinte bárhonnan származhat a világból és nagy eséllyel jegesmedvék gyomrában fogja végezni. A lenyelt műanyag pedig végzetes lehet ezeknek az állatoknak.

A világon mindenhol ott van a szemetünk

Az emberiség szemete a legszebb érintetlen helyekre is eljut és hihetetlen károkat okoz. Sullivan, aki a saját szemével látta ezt a szomorú látványt, elkeseredetten nyilatkozott a helyzetről. Hiába váltjuk le szépen lassan a műanyagot alternatív megoldásokra, az már mindenhol ott van és visszafordíthatatlan károkat okozott.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: nypost.com

Fotók: Mediadrumimages/DannySullivan